Mezőgazdaság
Szakmai tájékoztató a termelővédelmi csomagról
Az új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.
Az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomag a 2015. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: termékpiaci törvény) módosítása révén a meglévő piacszabályozási eszközök fejlesztésével és új szabályozási elemek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra, valamint megteremti a termeltetők és termelők közötti kapcsolatrendszer új jogi alapját. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.
(A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítása)
Az Agrárminisztérium az alábbi szakmai tájékoztatóval segíti az érinttetek eligazodását
a törvénymódosítás kapcsán.
A termelővédelmi csomag révén az alábbi szabályozási elemek kerülnek bevezetésre:
1. a 30 napon túli, késedelmes fizetések közvetlen szankcionálása;
2. a kockázat-megosztási rendelkezések kötelező elemei a zöldség-gyümölcs, sertés és
baromfi ágazati szerződéseknek, valamint a vállalkozási típusú szerződéseknek;
3. a termeltetői együttműködés
4. foglalkozástól eltiltás a termelőknek járó ellenérték eltüntetéséért
1. Késedelmes fizetések szankcionálása
A megújult szabályozás 2025. január 1-jén lép hatályba.
A főszabály, hogy a termelő felé a vele szerződéses kapcsolatban álló feldolgozónak, felvásárlónak, vagy forgalmazónak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termék ellenértékét az áru átvételétől számított harminc napot meg nem haladó módon ki kell fizetnie.
Ennek feltétele, hogy a termelő által helyesen kiállított számla a feldolgozó, a felvásárló, illetve a forgalmazó részére az átvételt követő tizenöt napon belül átadásra kerüljön. Ha a helyesen kiállított számlát az átvételt követő tizenöt napon túl bocsátják rendelkezésére, a termék ellenértékét a helyesen kiállított számla kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell kifizetni. Speciális eset, hogy amennyiben a szerződő felek a mezőgazdasági termék szolgáltatására irányuló szerződésben folyamatos teljesítésben állapodnak meg, akkor a fizetési határidő a tárgyhónapi teljesítés tekintetében a tárgyhónapot követő 30. nap azzal, hogy a vevő a
tárgyhónapot követő 5. napig a legalább tárgyhónapi teljesítés értéke 30%-ának megfelelő összeget megfizet a termék szolgáltatójának.
Szintén speciális eset, hogy a törvény lehetőséget ad arra a jövőre nézve, hogy egy-egy mezőgazdasági ágazatban elismert szakmaközi szervezet által elfogadott, és az agrárminiszter által jóváhagyott – fizetési határidőt tartalmazó – mintaszerződés szerint kötött
szerződésben eltérhetnek a fizetési határidőre vonatkozó előírástól.
A termelő és a feldolgozó, illetve a felvásárló közötti mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék tulajdonjogának átruházására irányuló szerződésnek tartalmaznia kell a fizetésre kötelezett feldolgozó, felvásárló késedelmes teljesítése esetére a fizetésre kötelezettnek a pénzforgalmi szolgáltatója részére adott, a termék ellenértékére és a termék ellenértéke után fizetendő késedelmi kamatra vonatkozó beszedési megbízás teljesítésére irányuló hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát.
Késedelmes fizetés esetén a termelő eddig csak a bíróság előtt érvényesíthette igényét. A termelővédelmi csomagnak köszönhetően a termék ellenértékének 30 napot meghaladó módon történő megfizetése esetén közvetlenül büntethetővé válik.
Az ár határidőre történő meg nem fizetése esetén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) ágazatfelügyeleti bírságot szab ki a vevőre vagy annak képviselőjére, amelynek mértéke a meg nem fizetett ellenérték 10%-a, de legalább 1 millió forint.
Ha a kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a felügyeleti bírságot nem csak az elmarasztalt kötelezettel, hanem annak a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagjával, vezető tisztségviselőjével, illetve azzal a személlyel szemben is ki
lehet szabni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel.
Az eljárásban az ügyfelet megillető jogokat kap a termelők érdekképviseletét ellátó elismert
szakmaközi szervezet.
2. Adásvételi szerződések új kötelező tartalmi elemei a kockázatmegosztási
rendelkezések
Az új szabályozás 2024. július 1-jén, a szankciók tekintetében pedig 2025. január 1.-jén lép hatályba
A termelő és felvásárló között a termelés és teljesítés során felmerülő kockázatok egymás közötti megosztását előíró rendelkezésekkel kapcsolatos szabályok kötelező elemei lesznek
– a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a sertés- és baromfihús ágazatokban azon
adásvételi szerződéseknek, amelyeket a termény vetése, gyümölcs esetében a termés
betakarítása évének első napja, vagy haszonállat esetében annak telepítése vagy
tenyésztésbe vétele előtt kötöttek;
– a mezőgazdasági vállalkozási jellegű szerződéseknek.
Adásvétel esetén a vevőnek és az eladónak, míg mezőgazdasági vállalkozási jellegű szerződés esetén a megrendelőnek és vállalkozónak arányosan kell megosztania a mezőgazdasági termelő eladóként vagy vállalkozóként viselt, a mezőgazdasági termelési és termékelőállítási
tevékenység körébe nem tartozó szerződéses kötelezettségekből eredő kockázatát. Ebbe azonban nem értendő bele az érintett termékek piaci árainak változásaiból eredő kockázat.
A törvénymódosítás eredményeként a termelőt csak közvetlenül magához a mezőgazdasági termelési tevékenységhez kapcsolódó kockázatok érintik, az ezen túlmutató kockázatokat pedig meg kell osztani a felek között vagy ha a megállapodás szerint azokat a termelő viseli, akkor
számára anyagilag vagy más módon kompenzálni szükséges.
A szerződés ide vonatkozó, kockázatmegosztással érintett rendelkezései közé számít például a minőségi hibákért való felelősség megállapítása, az áru szállításához kapcsolódó megállapodások, az áru átvételének ütemezése, a szerződéstől való elállás feltételeinek, vagy a
teljesítés vis maior miatti akadályoztatása következményeinek meghatározása.
Fontos, hogy a törvényi szabályozásból következően a szerződéseknek tartalmaznia kell például, hogy a felnevelt élőállat elszállítása során az elhullás kockázatát arányosan kell viselnie az állattartónak és a vevőnek. Rendelkezni kell például arról, hogy a rossz minőségű
palántából, takarmányból adódó veszteség se csak a termelő kockázata legyen. Az átvételkori minőségi kifogás esetén szükséges az egyértelmű következmények rögzítése. Megegyezés hiányában például egy közösen elfogadott független szervezet által végzett minősítés
elfogadása és a költségek közös viselése. Az átadás-átvétel időpontjában fennálló rejtett és lényeges minőségi hibákért, a felelősség megállapítása érdekében szóba jöhet külső szereplő által végzett növény- vagy állategészségügyi vizsgálat igénybevétele és az eredmény
elfogadása. Külön rendelkezések szükségesek a szerződésekbe arra vonatkozóan, hogy milyen esetekben utasítható vissza az áru átadása vagy átvétele (pl. vis maior, műszaki probléma, baleset stb.).
A törvény a kötelezettségek nem teljesítése esetére – 2025. január 1-jétől – szankciót is előír a vevő vagy a szolgáltatást igénybe vevő számára: a NÉBIH ágazatfelügyeleti bírságot szab ki, amelynek legkisebb mértéke tízezer forint, legmagasabb mértéke tízmillió forint, de legfeljebb
a vevő vagy a szolgáltatást igénybe vevő fél – jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért – nettó árbevételének tíz százaléka.
Ha a kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a felügyeleti
bírságot nem csak az elmarasztalt kötelezettel, hanem annak a jogsértés elkövetése idején
helytállni köteles tagjával, vezető tisztségviselőjével, illetve azzal a személlyel szemben is ki
lehet szabni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
kötelezettségeiért a törvény alapján felel.
Az eljárásban az ügyfelet megillető jogokat kap a termelők érdekképviseletét ellátó elismert
szakmaközi szervezet.
3. Termeltetői együttműködés
Az önkéntes termeltetői együttműködésekre vonatkozó új szabályozás 2025. január 1-jén lép
hatályba.
a) A termeltetői együttműködés a termeltető és termelő kölcsönös gazdasági érdekein alapuló,
önkéntesen választható együttműködési forma. Termeltető lehet élelmiszerfeldolgozó, a
mezőgazdaság és élelmiszer területén működő nagykereskedelmi vállalkozás, továbbá
állattenyésztésben a bérhízlalást végeztető mezőgazdasági termelő is. Ez az együttműködési
forma lényegében a vertikális integráció speciális szabályozási hátterét teremti meg.
A termelő és termeltető között ebben az együttműködési formában termeltetői szerződés jön
létre, amely az érintett termékek termeléséhez, előállításához kapcsolódó szolgáltatások –
amely állattenyésztésben az állatok tenyésztését, hízlalását jelenti – nyújtására vonatkozó
kölcsönös kötelezettségeket tartalmazza.
Nem tekintendők termeltetői szerződésnek azok a szerződések, amelyek a mezőgazdasági
termelő vagy termelők részére a szerződésben meghatározott ár megfizetésén felül további
kötelezettségeket nem tartalmaznak. A szolgáltatások között az értékesítés és a termék
megvásárlásának vállalása mellett például a termelésirányítás, termelésszervezés,
előfinanszírozás is megjelenhet.
Fontos, hogy a termeltetői szerződésben foglalt áruszállításhoz és szolgáltatás nyújtásához
kapcsolódóan a termeltetői szerződésen kívül más háttér-megállapodás nem köthető.
b) Egy-egy mezőgazdasági termelési ágazatban az abban működő elismert szakmaközi
szervezet vagy annak hiányában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére az
agrárminiszter mintaszerződéseket hagyhat jóvá, amelyek segítséget nyújthatnak a gazdasági
szereplőknek a szerződéses konstrukciók megalkotásában. Ezek a mintaszerződések
meghatározhatják az érintett felek kölcsönös kötelezettségeit és különösen a mezőgazdasági
termelőknek nyújtandó minimális garanciákat.
c) A termeltetőket a Magyar Államkincstár kérésükre nyilvántartásba veszi, róluk és az általuk
kötött termeltető szerződésekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba vételnek a jelentősége
a jövőben akkor jelenik majd meg, amikor az agrártámogatási rendszerben a termeltetői státusz
bármely agrár- és vidékfejlesztési támogatási konstrukciónál értékelési szempontként
megjelenik. Értelemszerűen ez a 2025-ben elinduló szabályozás a 2024-ben megjelenő agrárés vidékfejlesztési pályázati felhívásoknál még nem tud érvényesülni.
A nyilvántartásba vett termeltető minden év március 31-ig a Nemzeti Kifizető Ügynökség
számára adatot szolgáltat az előző naptári évi tevékenységéről, a következő adatok és
dokumentumok megküldésével.
A termeltetői szerződések további részletes szabályozása miniszteri rendeletben fog
megjelenni
4. Foglalkozástól eltiltás
Az új szabályozás 2025. január 1-jén lép hatályba.
A tevékenységtől eltiltás azoknak a kereskedelmi vállalkozásoknak a tulajdonosait, illetve
vezető tisztségviselőjét tiltja el a további ilyen jellegű tevékenységtől, amelyek a
mezőgazdasági termelőktől megkapott áru ellenértékét nemcsak, hogy nem fizették meg,
hanem ennek a fedezetét is elvonták a felszámolás vagy végelszámolás megkezdése előtt. Az
eltiltást a cégbíróságnak jogi személy bejegyzése esetén kell figyelembe venni, amennyiben az
említett tulajdonost vagy vezető tisztségviselőt a büntető bíróság csődbűncselekményben vagy
fedezet elvonásának bűncselekményében jogerősen elmarasztalta.
5. Néhány fontosabb, szerződésekre vonatkozóan már korábban bevezetett
speciális szabály emlékeztetőül:
a) Friss, gyorsan romló termék esetében átvétel után nincs minőségi kifogás:
A termelő, a feldolgozó, a felvásárló, valamint a forgalmazó viszonylatában értékesített friss,
illetve gyorsan romló mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék vonatkozásában a felek között
létrejött írásbeli szerződésben meghatározott fogyaszthatósági vagy minőség megőrzési idő
leteltét követően, erre vonatkozó szerződéses rendelkezés hiányában a termék birtokba vételét
követően minőségi kifogásnak nincs helye.
b) Kötelezően írásba foglalt szerződések:
A Magyarországon történő feldolgozása esetén a feldolgozásra alaptermékként beszállított
meggy, alma, valamint a Magyarországon megtermelt torma felvásárlására irányuló szerződést
kötelező írásba foglalni és abban a beszállított termékekért fizetendő árat rögzített módon,
illetve meghatározott tényezők összesítése alapján számítva, képlettel kell tartalmaznia.
A “Szakmai tájékoztató a termelővédelmi csomagról” dokumentum itt érhető el.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
A legnagyobb értékben a gabonafélék árbevétele nőtt
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 14 exportértéke emelkedett
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 14 exportértéke emelkedett, 10 árucsoporté csökkent 2024 első fél évében a bázisidőszakhoz viszonyítva. A legnagyobb értékben a gabonafélék (KN10) árbevétele nőtt (+198,7 millió euró), mivel az árucsoport legnagyobb értékű termékei közül a kukorica és a búza ára 20–30 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A zöldség- és gyümölcskészítmények (KN20) árbevétele 69 millió euróval, az ital, szesz, ecet (KN22) árucsoport 66,6 millió euróval, a különböző ehető készítményeké (KN21) 63,5 millió euróval bővült a vizsgált időszakban a bázishoz viszonyítva.
A legnagyobb exportérték-csökkenés az állati és növényi zsír és olaj (KN15) árucsoportot érintette (–105 millió euró), elsősorban a napraforgómag-olaj árának 20 százalékos visszaesése révén. A húsfélék (KN02) exportértéke 27 millió euróval volt kevesebb a bázishoz viszonyítva, mivel a baromfihús kivitele 13,3 százalékkal csökkent.
Importoldalon a dohánytermékek (KN24) értéke nőtt a legnagyobb mértékben (+103,3 millió euró). A kakaókészítmények (KN18) importértékének 30,3 millió eurós emelkedését az ide tartozó termékcsoportok behozatalának bővülése eredményezte. A zöldség- és gyümölcskészítmények (KN20) importértéke 24,9 millió euróval nőtt. A kávé, tea, fűszer árucsoport behozatalának értéke ötödével (+19 millió euró), a cukrászati termékeké 4,4 százalékkal (+14,7 millió euró) növekedett a bázisidőszakhoz viszonyítva. Importérték-csökkenés nagyrészt a gabonafélék (KN10), valamint az olajos magvak (KN12) esetében történt 65,7 és 40,1 százalékos (–245,4 millió, illetve –123,6 millió euró) mértékben.
További információk e témában Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme, 2024. I. fél év című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 3. szám.
Forrás: AKI
Mezőgazdaság
Véleményezhető az „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” című pályázati felhívás
A hamarosan induló AKG 2025. január 1-én kezdődik, és 2029. december 31-én zárul le,
A környezettudatos termelési szemlélet egyre inkább részévé válik korunk gazdálkodásának. Az új Közös Agrárpolitika Stratégia Terv (KAP ST) keretében európai uniós társfinanszírozással ismét elinduló „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” (AKG) című felhívás komoly lehetőséget teremt arra, hogy a gazdálkodók még szélesebb köre a zöld előírásoknak megfelelően folytassa gazdálkodói tevékenységét, a fenntarthatóság jegyében. Az elkészült AKG-felhívás most kezdődő társadalmi egyeztetésénél az Agárminisztérium várja az érintettek véleményét, hiszen minden észrevétel számít a fenntartható gazdálkodási célok teljesítése érdekében.
A hamarosan induló AKG 2025. január 1-én kezdődik, és 2029. december 31-én zárul le, azaz 5 évig tart. A konstrukció arra ösztönzi a gazdálkodókat vissza nem térítendő átalánytámogatás formájában, hogy olyan növénytermesztéssel és gyepgazdálkodással összefüggő gyakorlatokat vállaljanak, amelyekkel hozzájárulnak a környezet állapotának megőrzéséhez és javításához. A támogatást évente kapják meg az érintettek az évről évre benyújtandó, az Egységes Kérelem részét képző kifizetési kérelem beadásával. A kifizetések feltétele a vállalt tevékenységek betartása a kötelezettségvállalási időszak alatt.
A 2024 végén záródó jelenlegi három éves agrár-környezetgazdálkodási programban mintegy 17 ezer gazdálkodó vett részt 1,2 millió hektár termőterülettel.
A felhívás az elmúlt hónapokban a szakmai szervezetek legszélesebb körének bevonásával került előkészítésre, most pedig október 4-ig véleményezhető a kap.gov.hu oldalon, ahol a kiírással kapcsolatos minden további dokumentum is megtekinthető. A társadalmasítás során érkezett észrevételeket a Nemzeti Irányító Hatóság megválaszolja, illetve közzéteszi, lehetőséget teremtve arra, hogy a partnerszervezetek megismerjék egymás véleményét.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
A nyári aszály- és árvízkárok kezelésére is meg kell nyitni az uniós mezőgazdasági válságtartalékot
A nyári aszály- és árvízkárok kompenzálására kérték Janusz Wojciechowskit, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosát
Nagy István arra kérte Janusz Wojciechowskit, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosát, hogy a nyári aszály- és árvízkárok kompenzálására is nyissák meg az uniós mezőgazdasági válságtartalékot a termelők számára. Egy mostani körben az év korábbi szakaszában – tavasszal és kora nyáron – bekövetkezett mezőgazdasági károk kapcsán nyújt segítséget az Európai Unió több tagállamának gazdálkodói számára.
Az Európai Bizottság hétfőn csaknem 120 millió euró pénzügyi támogatást javasolt Bulgária, Németország, Észtország, Olaszország és Románia számára a tavasszal és kora nyáron bekövetkezett mezőgazdasági káraik enyhítése érdekében. A hónapokkal ezelőtt benyújtott kéréseket követően most születik a források biztosításáról döntés az érintettek számára. Hazánkban a júliusi-augusztusi aszály okozott komoly nehézséget a gazdálkodóknak, így a szeptember közepére közel végleges aszálykárok ismeretében Nagy István agrárminiszter arra kérte a Janusz Wojciechowski uniós mezőgazdasági biztost, hogy a nyári aszály és a mostani árvíz okozta károk kompenzálására is nyissák meg az uniós mezőgazdasági válságtartalékot a gazdálkodók számára. A jelenlegi helyzetben a gazdáknak minden hazai és uniós támogatást meg kell adni.
Az elmúlt években tudatosan erősítettük azt a hazai eszközrendszert, amely a természeti kockázatok okozta károk utólagos kezelésére szolgálnak. Állami, termelői és uniós forrásból a kárenyhítési alap 35 milliárd forintos szintig pénzügyileg már feltöltésre került, a termelők pedig idén 715 ezer hektárra kötöttek aszálybiztosítást, melyhez díjtámogatás kapcsolódik.
Forrás: AM