Mezőgazdaság
Lovak fűbetegsége
A kór világszerte jelen van és nem csak a lovakra veszélyes:
Lehetséges, hogy itthon még kevesen hallottak a kórról, melynek eredetét már több, mint száz éve kutatják. Pedig világszerte jelen van és nem csak a lovakra veszélyes, a lóféléket (zebra, szamár, öszvér stb.) ugyanúgy utolérheti.
Egyértelmű oka annak, hogy mi okozza az Equine Grass Sickness-t (EGS), továbbra sem ismert. Ez egy nagyon összetett betegség, amely az emésztőrendszert érinti és a bél bénulását idézi elő, ami folyadék felhalmozódását okozza a gyomorban és a vékonybélben, elzáródások keletkeznek a vastagbélben és kiszáradást okoz. A x0x0 három fő okra vezethető vissza a betegség kialakulása:
- veszélyes méreganyagokat termelő baktérium (Clostridium botulinum)
- a legelőn található gomba, amely mérgező anyagot termel
- lehetséges genetikai kapcsolat
Úgy tűnik, hogy e tényezők egyike sem önmagában okozza az EGS-t, mivel számos egyéb körülménynek is fenn kell állnia a betegség előfordulásához. Ide tartozik az örökölt hajlam, az időjárási viszonyok (például hűvös, száraz időjárás rendszertelen fagyokkal), a talaj bolygatása, a talajhoz és a növényekhez kapcsolódó kórokozók és gombák jelenléte, az állat életkora, az immunrendszer ellenállóképessége, a táplálék minősége, a bélmikrobák állapota és a ló stresszszintje. Ez megmagyarázná, hogy egy adott területen legelésző ló miért halhat meg EGS-ben, miközben más társát nem érinti a betegség.
Az EGS-esetek az év bármely szakában előfordulhatnak, de április-június hónapokban sokkal gyakoribb, a csúcsidőszak általában májusra esik. A világ más országaihoz képest Nagy-Britanniában a legmagasabb az EGS-esetek száma. Az EGS bármely életkorban megjelenhet a lónál, de leggyakrabban fiatal felnőtt lovaknál fordul elő, 2-7 éves kor között.
Magyarországon a fűbetegséget először 2001. nyarának kezdetén figyelték meg hazánk egyik észak-magyarországi ménesében – olvashatjuk a Magyar Állatorvosok Lapjában. A fűbetegség egyelőre nem fordul elő kiterjedten Magyarországon, de a hazai és a környező országokban előforduló esetek felkészültséget kívánnak a magyar állatorvosoktól is, jegyezték meg a szerzők.
Veszélyt hordoz az is, hogy a tünetek kezdetben hasonlóak lehetnek a kólikázáshoz (kaparás, étvágytalanság, izzadás, has nézegetése). Ezek mellé társulhat túlzott nyálzás, bélhangok elmaradása, nagyon puffadt gyomor, aminek tartalma az orron keresztül kezd ürülni. Fontos jel lehet, ha lógnak a szemhéjak, nyelési nehézségeket mutat a ló, felhúzza a hasát („agárhas”).
Sajnos az EGS prognózisa rossz. A betegség akut, szubakut és súlyos krónikus formájával diagnosztizált lovakat állatjóléti szempontokat mérlegelve rendszerint elaltatják, hogy megelőzzék a további szenvedésüket. A fűbetegség heveny és félheveny formája a kiterjedt idegsejtvesztés miatt halálos kimenetelű. A krónikus esetek körülbelül 40-50%-a élheti túl, ha alkalmas intenzív ápolásra és állatorvosi kezelésre. az EGS-re gyógymód egyelőre nincs, a felépülést támogató lépéseket lehet tenni, amennyiben a ló hajlandó enni és inni, és nincsenek folyamatosan hasi fájdalmai. A kezelés hosszú, magas költségekkel jár, és nincs garancia a sikerre. A túlélő lovak viszont az esetek harmadában általában tünetmentessé válnak 6 hónappal a kezelés megkezdése után.
A The Moredun Foundation Equine Grass Sickness Fund a kockázatok csökkentésére az alábbi javaslatokat fogalmazta meg:
- ahol korábban EGS-esetek fordultak elő, azokon a területeken minimalizálni kell a legeltetést
- minél kevésbé érdemes bolygatni a legelőt/talajt (építési munkákkal, földmunkákkal, boronálással)
- kerülni kell a hirtelen étrendváltást
- vizsgálatokra alapozott féreghajtási programot érdemes követni, hogy elkerüljék a féreghajtószerek szükségtelen alkalmazását
- a lovak legeljenek együtt kérődzőkkel például juhokkal
- a trágya begyűjtése a területről kézi erővel történjen
- a friss fű mellé érdemes kiegészítő takarmányt adni (például szénát)
További megfigyelések alapján dokumentálták, hogy ahol sok a lóhere és boglárka az a terület kockázati tényező lehet. A szelénhiány is összefüggésbe hozható az EGS-sel, valamint a közelmúlt stresszhatásai (pl. új helyre költözés, hosszú utak) is a betegség kialakulásának irányába hathatnak.
Legfontosabb tehát az, hogy a gazdája ismerje lovát, lehetőség szerint naponta többször nézzen rá ő maga, vagy a gondozó és gyanús jelek esetén azonnal hívja fel az állatorvost.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.