Vadászat
A dél-nyírségi kan
Kerezsi Csaba kant ejtett el Szakolyban
Kerezsi Csaba Szabolcs-Szatmár vármegyében egyéni vadászaton vett részt. Célzottan vaddisznót szeretett volna elejteni a Földvár Vadásztársaság területén amely Szakoly határában terül el. A terület a Nyírség déli szegletében helyezkedik el, amely határos Hajdú-Bihar vármegye északi határával.
Néhány nappal korábban Kislétán egy nagy kan esett, amelyet Paládi Csaba ejtett el. A két település között légvonalban csak 11 kilométer a távolság. Az elmúlt év során a 182 kilogrammos kant Szakoly környékén is többen látták. Köztudott volt az is, hogy több kan jár a Földvár Vadásztársaság területén is.
Szakolyon jelentős az erdősültség, amely megközelítőleg 50 százalékot tesz ki. Évről-évre egyre több az erdőtelepítés, amely kedvez a nagyvad állományának. A terület megközelítőleg 4070 hektár, a tagok száma 25 fő – kezdte beszámolóját a fiatal vadász, aki a Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszer-, és Környezetgazdálkodási Karán tanul, mint mezőgazdasági mérnök Bsc-s hallgató.
A területen jelentős az őz- és a vaddisznóállomány is. Az elmúlt években váltóvadként egyre nagyobb számban megjelent a gímszarvas, valamint a dámszarvas is. A Földvár Vadásztársaság határos a Gúthi Erdészettel,melynek dámszarvas állománya világhírű.
Csaba az aktív vadászok közé sorolható a társaságon belül, sokat jár ki a területre. Telefonon és személyesen is sűrűn kikérte Fekete Gábor hivatásos vadász véleményét, akit a helyiek csak Gabi bácsinak szólítanak.
A mostani vadászata során a Feketés területrészt választotta, amelytől nem messze egy dagonya húzódik, amelyet egy kisebb tó is határol. Sajnos az idei évben, a rendkívüli nagy aszály, a vadállományt is megviselte. A területen természetes vízforrás nincs, ezért a vadászatra jogosult a nyári hónapokban vizet biztosít a vadállománynak a terület különböző részein.
Kerezsi Csaba a vadászat előtt ellenőrizte a magaslest és annak a környékét. A területbejárás során, a dagonya körül friss nyomokat talált, ami bizakodásra adott okot. A tagok a dagonya körül kivágták a nád egy részét, hogy a vadászat során ne okozzanak zavart, jobbak legyenek a látási viszonyok.
Csendben teltek a kora esti órák. Este 10 óra körül azonban megérkezett egy konda, amely nem váltott ki a sűrű rekettyésből. Annak ellenére, hogy optimálisak voltak a körülmények és a szél sem zavart be, valamit ezek a disznók megérezhettek. A népes konda, ahogy megérkezett, úgy el is tűnt. Csaba maximum éjfélig akart kint maradni, mert másnap számos feladatot tervezett be magának. Bízott a szerencséjében.
A dagonya mellett a vadásztársaság kukoricatáblája állt, amit egy kisebb kanális határolt. Este 11 óra körül a nádból mozgásra lett figyelmes. Egy magányos vaddisznót látott közeledni. “Ilyenkor meg sem szabad mozdulni, mert a vaddisznó rendkívül okos állat. Abban az esetben, ha bármi gyanús mozgást észlel vagy éppen meghall valamit, azonnal tovább áll!”
Amikor a disznó elérte a dagonyát, addigra felkészült a lövéshez. A 7×64-es kaliberű fegyverén felkapcsolta a fegyverlámpáját és megpillantotta a nagyvadat, amely körülbelül 70 méterre lehetett tőle. Az állat szemét pillantotta meg elsőre. Gyorsan kellett döntenie, ezért az állat fejére célzott. A lövést követően tisztán hallotta a becsapódás hangját, ami semmivel nem összetéveszthető, azonban a disznó eltűnt a sötétségben.
Édesapja számos alkalommal figyelmeztette, hogy egyedül, sötétben, nagyon veszélyes a vaddisznó utánkeresése, ezért a lövést követően várt körülbelül 10-15 percet, majd elindult a rálövés helyére. A vadat azonban nem találta meg. Annak ellenére, hogy már körülbelül 11:00 óra lehetett, értesítette a Gabi bácsit a fejleményekről, akivel abban állapodott meg, hogy másnap hajnalban együtt indulnak el utánkeresni.
Másnap körülbelül négy órakor találkoztak. Amint kiértek a területre, szinte azonnal meg is találták a kant, a rálövés helyétől két méterre a sűrű nádban, félig az agyagos vízben elfeküdve.
A neheze azonban még csak most kezdődött el. A terepviszonyok miatt kézzel szinte lehetetlen volt kiközelíteni a vadat az autóhoz. Gabi bácsi azt javasolta fiatal kollégájának, hogy a hátsó csánkjaira kössenek kötelet, majd a terepjáróval óvatosan húzzák ki a vadat. A rutin és sok évtizednyi tapasztalat gyorsan meghozta a várt sikert.
A vadnak a megadták a tiszteletet, majd Gabi bácsi elsőként gratulált Csabának, amit sok-sok gratuláció követett az elkövetkező órákban és napokban. A vad megközelítőleg négy-öt éves, súlyát körülbelül 150 kilogrammra becsülték a helyi vadászok. A területileg illetékes kormányhivatal a következő hetekben végzi majd el a bírálatot – zárta beszámolóját Kerezsi Csaba
400 gramm feletti őzbakra szeretne vadászni a szakolyi Földvár Vadásztársaságnál?
Keresse bizalommal Bilanics Zsolt vadászelnököt: Tel: 06 30 382 65 36
4234 Szakoly Mátyás király utca 27.
Írta: AJN
Vadászat
Különleges vad esett a SEFAG Zrt. Nyugat-Zselici vadászterületén
Halász Tibor kísérővadász beszámolója:
A SEFAG Zrt. Nyugat-Zselici vadászterületén került terítékre a képen látható gímbika Halász Tibor kíséretében. A különleges vadat a visszajáró külföldi vendégvadász kiadós cserkelővadászat alkalmával ejtette el.
„Az elejtést megelőző napon láttuk először az agancsost, 3 tarvaddal volt, a tehenek bementek a közeli gyertyánosba és „magukkal vitték” a bikát is. A vad nem is igen bőgött, inkább csak morgott egyet-egyet, tartott a vetélytársaktól, nyilván nem akart verekedni az abnorm aganccsal, a vendég nem is jutott lövéshez. Másnap reggel és este is kimentünk rá, bőgtem neki, de nem jött elő, inkább elhúzódott. Egy reggelt kihagytunk, majd a vendég itt tartózkodásának utolsó estéjén próbálkoztunk meg újra az elejtésével. 18 óra körül értünk ki a gyertyánoshoz, okulva az előző tapasztalatokból, nem bőgve, hanem inkább tehénhanggal hívtam. Percek múlva jött is a válasz, messziről bőgést hallottam, erre újra tehénhangot hallattam, a bika megint válaszolt, de már közelebbről hallottuk a hangját.
Még nem voltam biztos benne, hogy az a példány tart e felénk, amelyre várunk, de amikor megláttam a rőt foltot a növényzetben és alaposan megnéztem a távcsővel, megállapítottam, hogy bizony ő az! A tehénhangra óvatosan be is jött kb. 25 méterre, de teljesen szemben állt a vadásszal, ráadásul a fák takarásában, így csak a fejét láthattuk, nem volt lehetőség lövést tenni rá.
A feszült várakozás percei után végül mozdult egyet a vad, így az elejtő jó pozícióba került és egy jól irányzott lövéssel terítékre is hozta a bikát.Emlékezetes vadászat volt, a szakadó esőben 3 alkalommal mentünk ki rá és minden alkalommal hosszan cserkeltünk!
A 8-9 év körüli agancsos trófeájának becsült tömege 6 kilogramm.
Forrás: Halász Tibor – SEFAG Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Vadászat
Gímbikák a Zsitfapusztai vadászterületről
Kolena Krisztián és Vitman László kísérővadászok beszámolója:
A képeken látható gímbikák Zsitfapusztai vadászterületünkön kerültek terítékre, elejtőiket Kolena Krisztián és Vitman László kísérte.
„Esett az eső, nagyon rossz idő volt, de a bőgés igen jó volt. Az elejtendő bikát 10 napja láttuk először egy szójafölön, ki is mentünk rá. Nézegettük, de megállapítottuk, hogy talán valamivel kisebb, mint amekkorát eredetileg elképzelt a vendég.
Egyelőre hagytuk, de némi tanakodás után, mégis úgy döntött, megpróbálja terítékre hozni. Másnap este újra kimentünk, vártuk az agancsost, de nem lépett elő a sűrűből, hallottuk a hangját, bent bőgött egy bükkös erdőben, ami ritkaság, mert ebből csak egy van a kerületemben.
Elhatároztuk, hogy rácserkelünk, a szél jó volt és sikerült is vadászias lőtávra belopni a vadat, a vendég lőbotról tett lövést rá és a bika tűzben rogyott. A trófea frissen kifőzött tömege – végül nagyobb lett, mint vártuk, így megfelelt a vendég eredeti elképzelésének -, 9,4 kilogramm lett, a vad korát 10 évre becsüljük” – Vitman László.
A teríték másik bikáját Kolena Krisztián közreműködésével ejtette el a vendég, a trófea tömege 4,4 kilogramm, a vad 7-8 év körüli. Az agancsos jobb hátulsó lába sérült volt és így a bal száron jelentkezett az abnormitás. A vendégeket hosszú vadászbarátság köti össze, együtt örülhettek egymás sikereinek, hisz szeptember 15-én Diana mindkettőjüket megajándékozta egy-egy gímbikával.
Gratulálunk a vendégeknek és a kísérőknek!
Forrás: Kolena Krisztián és Vitman László – SEFAG Hunting Hungary
Vadászat
„Vadkár után, vadkár előtt” – Aktuális teendők a vadkárérvényesítés és -megelőzés kapcsán
A NAK cikket közölt a vadkárok igényérvényesítésének tudnivalóiról:
Az ősz beköszöntével megkezdődik a napraforgó és a kukorica betakarítási időszaka. Alábbi cikkünkben röviden szeretnénk tájékoztatást adni a bekövetkezett vadkárok igényérvényesítésének tudnivalóiról, az őszi vetésű növényeket érintő vadkármegelőzési teendőkről.
Vadkár után…
A száraz, aszályos időszak miatt az elmúlt napokban megkezdődött a napraforgó betakarítási időszaka. Ennek apropójából felhívjuk a figyelmet a vadkárigények időbeli bejelentésének tudnivalóira.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 81. § (1) bekezdése alapján a vadkár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított öt napon belül írásban kell közölni a kárért felelőssel, vagyis a területen gazdálkodó vadászatra jogosulttal, ill. annak képviselőjével.
Amennyiben a felek között nyitottság van a megegyezésre, javasolt a hatósági, bírósági eljáráson kívüli írásos megállapodás és kárrendezés. Ez a lehetőség a legoptimálisabb az érintett felek számára, mivel időhatékony és a szükségtelen költségeket elkerülő megoldás. Fontos, hogy az egyezség aláírói, mindkét oldalról, rendelkezzenek önálló képviseleti joggal az általuk képviselt fél részéről, az egyezség írásban köttessen, abban rögzítsék a kárt, a kártérítés értékét, a teljesítés módját és határidejét!
Amennyien a föld használója mezőgazdasági vadkár igényt kíván érvényesíteni, úgy azt a Vtv. 79. § (4) bekezdése alapján a Vtv. végrehajtási rendeletében, az egyes növénykultúrákra meghatározott időszakban teheti meg:
- a) őszi gabona: október 1. – július 31.
- b) tavaszi gabona: március 1. – július 31.
- c) kukorica: április 15. – november 15.
- d) burgonya: április 15. – október 15.
- e) napraforgó, szója: április 15. – szeptember 30.
- f) borsó: március 1. – augusztus 30.
- g) szőlő, gyümölcsös: egész évben.
- h) őszi káposztarepce: augusztus 20. – június 30.
Jegyzői közreműködés az egyezség létrehozásában
Amennyiben a károsult és a kárért felelős vadászatra jogosult között a fenti közléstől számított öt napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől öt napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős vadászatra jogosult közötti egyezség létrehozására irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását.
Az eljárás keretében a jegyző a kár megállapítására három napon belül ágazati vagy igazságügyi szakértőt rendel ki. A kár felmérését a kirendeléstől számított öt napon belül kell elvégezni. Ha a késedelmes közlés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt az igénylő terhére kell figyelembe venni, ami jelentős veszteséggel járhat a gazdálkodó számára.
A kárfelmérés alapján történő egyezség meghiúsulása esetén felek bármelyike három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek megelőlegezése mellett. Ebben az esetben a kárral érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után kerülhet sor!
Ha a jegyző előtti eljárás során az egyezség valamely okból nem jönne létre, a jegyző megszünteti az eljárást. Ha a jegyző előtti eljárás megszüntetésre kerül, a károsult az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásától számított 30 napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítéséről való döntést. E határidő elmulasztása jogvesztést eredményez, azaz később már nem indítható per a kár megtérítése iránt.
Amennyiben az adott növénykultúra betakarítása nem tűr halasztást, a későbbi bírósági eljárás során történő sikeres bizonyításhoz javasolt közjegyző előtt, előzetes bizonyításra irányuló eljárásban a kár felméréséhez igazságügyi szakértőt kirendelni.
Nyomatékosan szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a kárállapot szakszerű rögzítése nélkül az adott növénykultúra betakarítása után eredményes kárigény érvényesítés nem várható.
Megjegyezzük, hogy a vadkárigény közvetlenül bíróság előtt is érvényesíthető, azaz a Vtv. szerinti jegyzői hatáskörbe tartozó egyezség létrehozására irányuló eljárás csak lehetőség, de nem kötelező a felek számára. Ez esetben tekintettel kell lenni a kárigény 3 éves elévülési időszakára.
Az igényérvényesítés lehetséges módjairól és tudnivalóiról további tájékoztatást kaphatnak Vadkárkalauz kiadványunkból, illetve falugazdászaink állnak az Agrárkamara tagjai rendelkezésére.
Vadkár előtt…
A betakarítási időszak alatt/után a gazdálkodók egyben már felkészülnek a következő gazdálkodási évre is. Tekintettel arra, hogy az ország egész területén kisebb, nagyobb mértékben felmerül a vadkár kérdése, a mezőgazdasági tevékenység és a vadgazdálkodás szükségszerű egymásra utaltsága okán hasznos, ha a felek között már ekkor, tehát a vetéstervek készítésekor megkezdődik a párbeszéd, annak érdekében, hogy egymás gazdasági érdekei kölcsönösen tiszteletben tartásra kerüljenek.
Az együttműködés egyik legfontosabb mozzanata, hogy a felek gazdálkodása, jövőbeni tervei megismerhetőek, tervezhetőek legyenek egymás számára.
Az évelő kaszáló növények, őszi kalászosok vetése kiváló apropó lehet arra, hogy a gazdálkodók és a vadászatra jogosultak asztalhoz üljenek és megtervezzék az elkövetkezendő év(ek) teendőit, egyes területek vadkárkockázatát, a növénykultúra szempontjából indokolt vadkármegelőzési feladatokat, azok kivitelezését és költségviselését. Ezen alkalmak lehetőséget biztosítanak a vadászatra jogosultak részére is, hogy a gazdálkodókkal megvitassák bizonyos vadgazdálkodási létesítmények telepítésének helyét, a szükséges lőnyiladékok kialakítását, az őszi, téli egyéni és társasvadászatok helyét és idejét.
Egyúttal kérjük a vadászatra jogosultak együttműködését is a tekintetben, hogy – a Vtv.-ben foglalt kötelezettségnek eleget téve, a földhasználók számára elérhető módon – gondoskodjanak a vadkárral kapcsolatos ügyekben hivatalos kapcsolattartó(k) kijelöléséről és elérhetőségük közzétételéről (pl. a társaság honlapján, jegyzőnél, önkormányzati hirdetőtáblán, falugazdász irodákban).
A bírósági ítélkezési gyakorlat következetes a tekintetben, hogy a vadászatra jogosult rendelkezik megfelelő szaktudással a vadállomány szakszerű kezelésével, állományszabályozásával a vadkár megelőzési technikákkal kapcsolatban, így keressük a közös utakat a vadkárok minimalizálása érdekében.
Ne feledjük, hogy a kölcsönös együttműködés mindkét fél érdeke, hisz a legkisebb kár a be nem következett kár, a szakszerűen kivitelezett védekezés olcsóbb lehet, mint a bekövetkezett vadkárért való helytállás!
Csak együtt működik, ha együttműködünk!
Forrás: dr. Skobrák György -NAK