Keressen minket

Természetvédelem

Erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a MATE kutatói

Legújabb kutatási eredmények az erdei szalonkánál:

Közzétéve:

Gödöllő, 2024. december 16. – A Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak erdei szalonkával (Scolopax rusticola) kapcsolatos kutatásai 2009-ben kezdődtek, a tudományos tevékenység pedig a mai napig tart. A MATE-VTI Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai legutóbbi publikációjukban a MATE-KÖTI Talajtani Tanszék kutatóival közösen számoltak be a fajjal kapcsolatos legfrissebb tudnivalókról. Ismerjük meg kutatási eredményeiket közelebbről!

Fotó: MATE

A barnás-sárgás foltos, rejtőszínű tollruhával rendelkező, mindössze 300 grammot nyomó madár természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, cserjések, ugyanakkor előfordul nyílt, mezőgazdasági területeken, vetéseken és legelőkön. Utóbbi területeket különösen szereti, hiszen ez fő zsákmányának, a gilisztának is kedvelt előfordulási területe. Érdekesség, hogy bár alapvetően az erdei szalonka erdőben élő madár, nevével ellentétben éjszaka rendszeresen felkeresi a legelőket és gyepeket, az előbb említett zsákmány nagyobb mennyiségű előfordulása miatt.

Élőhelyhasználatáról még mindig viszonylag kevés információ áll a szakértők rendelkezésére, ezért a MATE kutatói azt vizsgálták, hogy az erdei szalonkák éjszakai előfordulása különbözik-e két szomszédos, hasonló növényzetű legelő között, és hogy a szalonkaészlelések térbeli mintázatának táblán belüli eltérései összefüggésben vannak-e a földigiliszta-sűrűséggel és a fő talajjellemzőkkel. Két jelölt szalonka GPS-nyomkövetési adatait és közvetlen megfigyelési adatokat használtak fel, hogy tanulmányozzák a madarak előfordulási mintázatát tavaszi és őszi időszakban. Ezen mintázatokat hasonlították össze a terepi mintavételezéssel nyert finomléptékű talajjellemzőkkel és a földigiliszták számával.

Eredményeik megerősítették, hogy a nagyobb földigilisztasűrűséggel rendelkező táblát gyakrabban látogatták a szalonkák, és ez az összefüggés a táblán belüli szinten is hasonlóan megfigyelhető volt. Eredményeik azt mutatják, hogy a szalonkák több térbeli skálán választják ki táplálkozóhelyeiket, mind a táblák között, mind a táblákon belül. Mivel a földigiliszta-sűrűség és a talajparaméterek jó indikátorai a szalonka táplálkozó élőhelyének, e változók mérése – legalábbis durva léptékben – segíthet a faj számára fontos élőhelyek azonosításában és kezelésének tervezésében.

Forrás: MATE

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Természetvédelem

Visszanéző (2024): Kígyászölyvet figyeltek meg Apajon

Apajon kígyászölyvet figyeltek meg:

Published

on

Kőhegyi Dániel amatőr természetfotós kígyászölyvet figyelt meg az Apaji tórendszer területén. A szerencsés fotós beszámolt élményeiről:

Fotó: Kőhegyi Dániel – Agro Jager News

Aznap, a tavak közötti gátrendszeren cserkeltem az autómmal, ami általában eredményre szokott vezetni. Mivel nincs teljesítménykényszer, minden közönséges madárfajnak úgy tudok örülni, mintha az lenne a legritkább Magyarország területén. Sok év alatt megtanultam, hogy amilyen korán csak lehet, ki kell menni a területre és a napfelkeltét már kint kell fogadnom. A másik lehetőség, hogy késő délután érek ki a területre – ezt minden esetben a munkám határozza meg.

Nagyon sok madárfaj figyelhető meg, főleg tavasszal és az őszi hónapokban. Az Apaji tórendszer azért különleges, mert a tavak közvetlen szomszédságában legelők találhatók sok-sok kilométeren át. Ez, a távolság és a takarás hiánya miatt különösen nehézzé teszi a madarak megfigyelését és megörökítését.

A területet csatornák is színesítik, amelyek számos madárnak különleges élőhelyet biztosítanak, főleg a tavaszi és őszi vonulás időszakában.
Aznap is a megérzéseimre hallgattam, és egyszer csak megláttam a tavak között egy kígyászölyvet egy oszlopon, amely pontosan engem nézett. Bár évek óta fényképezek, ilyenkor mindig furcsa érzés fut végig rajtam. Tudom, hogy ez egy különleges pillanat, és ha óvatlan vagyok, soha többé nem láthatom az adott fajt. Ennek ellenére ez a fiatal madár megvárta, hogy megálljak, kivegyem sebességből az autót, lenyúljak a fényképezőgépemért és azzal a csillogó fekete tárggyal felé nézzek és fényképezzek. Ez a madár annyira komolyan gondolta ezt, hogy percekig nem repült el, csak kíváncsian figyelt.

Fotó: Kőhegyi Dániel – Agro Jager News

A fotósok számos alkalommal beszámoltak hasonló élményekről más fajok esetében is, legyen az madár vagy emlős. Valahogy megérzik az ember szándékait. Ami egy vadásznak szinte kizárt, azt egy fotós  megteheti.

A kígyászölyv azonban az érzékeny fajok közé tartozik, sokáig nem lehet egy helyben tartani. Néhány igazán jó fényképet tudtam készíteni róla. A madarat körülbelül 70 méterről tudtam lefényképezni a 800 mm-es objektívemmel. Majd hirtelen elrepült. Ez a madár nagyjából egy hetet tartózkodott a területen, majd eltűnt. Mások is látták, próbálták megfigyelni kisebb-nagyobb sikerrel, de végül nyoma veszett.

Valószínűleg ez a madár északabbról vándorolt ide. Magyarországon megközelítőleg 40-45 párról beszélnek a szakemberek, amelyek főként az Északi-középhegységben találhatók. Egyesek szerint a Kiskunságban is költ. A többi fotóstársam is csak ezt az egy példányt tudta megörökíteni. Az is előfordulhat, hogy a közelben él egy pár, bár gyűrűt sajnos egyik madáron sem tudtunk megfigyelni.

Remélem, idén a nyári hónapokban újra találkozunk” – zárta beszámolóját Kőhegyi Dániel.

További részletek a kígyászölyvről itt érhető el.

Kőhegyi Dániel amatőr természetfotós oldala itt érhető el

Agro Jager News

 

Tovább olvasom

Természetvédelem

Kútba esett hiúzon segítettek a hegyimentők

Kútba esett hiúzt mentettek a Páring-hegységben

Published

on

Kútba esett hiúzt hoztak felszínre és engedtek szabadon kedden a Páring-hegységben – közölte közösségi oldalán a Salvamont hegyimentő szolgálat.

Fotó: Székelyhon

A nagyragadozót egy 15 méter mély, kiszáradt kút alján találták meg a helyi lakosok, megmentésében pedig a helyszínre riasztott hegyimentők munkáját tűzoltók és erdészek is segítették. Először egy orvost engedtünk le, aki altatólövedékkel elkábította, majd lemászott hozzá az egyik hegyimentős, biztosítóhámra kötözte az állatot és együtt felhúztuk őket” – idézte Sabin Cornoiut, a Gorj megyei Salvamont vezetőjét az Agerpres hírügynökség.

Fotó: Székelyhon

Mivel az állat nem szenvedett sérüléseket, szabadon engedték az erdőben.

A hiúz a legnagyobb Európában honos macskaféle, a harmadik a földrész nagyragadozói sorában a medve és a farkas után. Európai állományát 9000 példányra becsülik, ebből 2700 él a Kárpátokban, azon belül 1200 Romániában. A Romsilva román állami erdészet Horvátországba és Németországba is telepített hiúzokat az utóbbi években a veszélyeztetett faj ottani genetikai állományának helyreállítása, túlélési esélyeinek növelése érdekében.

Forrás: Székelyhon

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Természetvédelem

Sasszinkronnal egybekötött madarásztúra a Tisza-tavon

Programajánló: Közeledik az Országos Sasszinkron ideje!

Published

on

Közeledik az Országos Sasszinkron ideje, amit immáron 22. alkalommal szervez meg az MME. A sasok számlálása közösségünk összehangolt munkája által történik, kisebb csapatok indulnak el kutató útjukra a megjelölt napokon, a működési területünk kijelölt helyszínein.

Rétisas (Fotó: Szitta Tamás).

Idén a korábbiakhoz képest még inkább megnyitjuk a lehetőséget az érdeklődők számára:

A Sasszinkron apropójából szervezünk egy MADARÁSZ TÚRÁT, amelyre szeretettel várjuk mindazokat, akik szeretnék a madarakat és a védelmükre szolgáló gyakorlati terepi munka rejtelmeit jobban megismerni.

Ami várható:

Szabó Attila tagtársunk szakvezetésével Poroszlóról induló, összesen 5-6 km-es séta a Tisza-tó gátján, mely során kedvező időjárási körülmények között számos madárfajt láthatnak a résztvevők. Vízhez kötődő madarak – pl. rétisas (amely Szitta Tamás alábbi fotóján is látható), réce- és libafajok, stb. – mellett ligetek, vízközeli cserjések, nádasok énekesmadarai is jó eséllyel megmutatják majd magukat.

A madarak tanulmányozása mellett a csapat tagjai bepillantást nyerhetnek a Bükki Helyi Csoport természetvédelmi munkájába is.

Találkozó és visszaérkezés helyszíne: Fűzfa Hotel – Poroszló, Kossuth út 81.

Időpont: 2024. január 18. szombat 10:00-14:00

A túra vezetője: Szabó Attila –madarak ismeretében jártas, tapasztalt túravezető, akitől további információ is kapható a 06-70-321-4868-es telefonszámon, vagy a szaboattilaalabaj@gmail.com e-mail címen.

Fontos: a madarászsétán való részvétel INGYENES, DE REGISZTRÁCIÓHOZ KÖTÖTT, 30 fő jelentkezését tudjuk fogadni!

Regisztrálni az alábbi űrlap kitöltésével lehet:

https://forms.gle/rpXnjfi9kySgCdtRA 

Szeretettel várjuk az érdeklődőket, hamarosan találkozunk a Tisza-tó gátján!

Forrás: Szitta Emese – MME

Tovább olvasom