Vadászat
Mindent IS a rókáról
„A rókáról – objektíven” címmel ismeretterjesztő konferenciát szerveztek
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Tudja-e Ön, hogy a természetvédelem számára miért és mennyire fontos a róka és annak vadászata? És azt, hogy a településekhez közel élő ragadozókban több vagy kevesebb az emberre is veszélyes belső parazita? Mikor és hogyan kell megmenteni ezt a „macskaszerű kutyát”, ha kell egyáltalán? Amennyiben mindenre IS kíváncsi a vörös rókával kapcsolatban, akkor van egy jó hírünk!

Fotó: OMVK
A szervezők számára is meglepően nagy érdeklődés mellett került sor „A rókáról – objektíven” című, ismeretterjesztő konferenciára Gödöllőn november 21-én. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és az Országos Magyar Vadászkamara közös rendezvénye, amely több mint száz érdeklődőt vonzott számos szakterületről, a teljesség és az objektivitás igényével járta körbe a vörös róka (Vulpes vulpes) etológiájának, biológiájának sajátosságait. Az előadók elsősorban az állat- és humánegészségügyre, a természetvédelemre és az állat- illetve vadvédelemre fókuszáltak.
Alább az előadások fő gondolatait foglaljuk össze. A konferencia összes előadásának felvétele a kérdésekkel és válaszokkal együtt rövidesen visszanézhető lesz a Vadászkamara honlapján, ahol a prezentációk anyagait is közzétesszük.
A konferencián dr. Vetter Szilva, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának központvezető tudományos munkatársa, a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány kuratóriumi elnöke a mindenki számára kötelező érvényű állatvédelmi előírásokról beszélt. Szólt az általa vezetett szervezetek munkájáról, egyebek mellett az Alapítvány által összeállított, ingyenes tananyagokról is, amelyek között vadászathoz kapcsolódókat is találunk.
Prof. Csányi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézete Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének vezetője a róka ökológiai szerepét, megítélésének fejlődését és okait mutatta be szinte minden létező aspektusból. Egyebek mellett elmondta: a fajt a közvélekedés átlagos „jóskapistának” tartja, sokszor inkább hiedelmeken alapul a megítélése, semmint valós információkon, miközben a szerepe sokkal összetettebb a hazai ökológiai rendszerben. Az előadás ezen is igyekezett segíteni.
Dr. Fodor Kinga, az Állatorvostudományi Egyetem Laborállattudományi és Állatvédelmi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense a sokszor rendkívül fontos és hasznos, de rengeteg vadhajtást is produkáló vadállatmentést vette górcső alá. Előadásából kiderült a többi között az is, hogy sokszor kérdés, hol a határ az állatmentés és az állatkínzás között? Megjegyezte: az állatvédelem nem külön szakma, ezért számos szakterülethez kapcsolódó, mély ismereteket igényel, amelyek nélkül többet lehet ártani, mint használni.
Lóránt Miklós, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Dunamenti Tájegység tájegységvezetője az állami természetvédelem szemszögéből mutatta be a róka jelentőségét, ismertetve a természetvédelmi célú vadgazdálkodás gyakorlatát. Ennek alapvető eleme a hatékony ragadozó-gazdálkodás. Hozzátette: az Igazgatóság maga is végez vadgazdálkodási tevékenységet. Példaként ennek fontosságára a magyar természetvédelem zászlóshajóját, a túzokot hozta fel, amely esetében – egyebek mellett, vagy azokat erősítve – komoly veszélyeztető tényező a ragadozók, köztük a róka állománya, amelyet ezért erőteljesen gyéríteni szükséges.
Nagy Gábor, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem tudományos munkatársa egy a róka által is terjesztett, emberre különösen veszélyes parazita, a róka öttagú galandférgének (Echinococcus multilocularis) a ’80-as évek óta tapasztalt térnyeréséről beszélt. Az élősködő biológiájának, szaporodásának bemutatása mellett elhangzott, hogy Európa szerte nő a humán megbetegedések száma, Magyarországon már több mint 50-ről tudunk az elmúlt körülbelül 20 évből. A szám ugyan nem tűnik nagynak, de a tendencia az egész kontinensen aggasztóan emelkedő egy sor, az előadásban is ismertetett – a parazita számára – kedvező tényező miatt.
Dr. Csulak Eszter sebész szakorvos, a Debreceni Egyetem, DE Klinikai Központjának, valamint a Kaposi Mór Oktató Kórház Sebészeti Osztályának munkatársa a konkrét emberi megbetegedésekről, azok kezeléséről szólt, bemutatva saját tapasztalatait. A túlélési arány 10 év kezeletlenség után 29%, 15 éven túl 0%, miközben a megbetegedés 5-10 évig tünetmentes, így a betegek sajnos későn fordulnak orvoshoz. A szimptómák ezután is könnyen összekeverhetők más betegségekével. A kezelés műtétet és gyógyszeres kezelést jelent, amelyek azonban ritkán vezethetnek teljes gyógyuláshoz. A rendkívül részletes, gazdagon illusztrált előadás rendkívül szemléletesen hívta fel a figyelmet erre a közvélemény számára sokszor ismeretlen megbetegedésre.
Dr. Csivincsik Ágnes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutató állatorvosa a ragadozók fertőző betegségek fenntartásában játszott szerepét ismertette, kitérve az emberi hatásokra is. Mint elmondta, ha a ragadozók ember közelében élnek, az veszélyeket rejt magában – márpedig kutatások azt mutatják, hogy kimondottan vonzódnak a települések környezetéhez, miközben számos parazitát hordoznak, többet, mint az embertől távol élő társaik. Ezt tetézi, hogy a háziállatok – kutyák, macskák – hidat képeznek az élősködők számára a ragadozók és az ember között. Megjegyezte: ezen „emberközeli” állatok egészségi állapota rosszabb, mint a természetben élőké, így nekik sem jó az egyébként sok forrást tartogató emberi környezet.
Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára a rendezvényen hangsúlyozta: a konferencia célja az objektív tájékoztatás volt, motivációja pedig a szervezők részéről leginkább a társadalmi felelősségvállalás. Az elmúlt években egyre többször és több fórumon jelennek meg a vörös rókáról fél- és tévinformációk, amelyek sokak szemében hitelesnek hatnak, azonban valós veszélyhelyzetek kialakulásához vezethetnek. Lévén vadászható fajról van szó, a vadgazdálkodási ágazatnak feladata az edukálás, a hiteles és tudásalapú tájékoztatás. Ezeket a célokat szolgálta ez a rendezvény is.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Vadászati lehetőség: Nyúlvadászatot hirdet Biharnagybajom – MEGNÉZTÜK
Mezei nyúl vadászati lehetőséget kínál a Hajdú-Bihar vármegyei Dózsa Vadásztársaság, Biharnagybajomban. A Nagy-Sárrét szívében gazdálkodó társaság mintegy 5400 hektárt kezel. Széles legelők, kaszálók és a Nagyalföld sík vidéke várja az ideérkezőt. Aki már járt itt, messziről megismeri a templomtornyokról a községeket – még akkor is, ha odakint eltévesztené az irányt. De ettől nem kell tartani: hamar útba igazítják errefelé azt, aki megtévedne.

A vadásztársaság a Dózsa Agrár Zrt. székházába kapott helyet, amely Biharnagybajom szívében impozáns, helyi védelem alatt álló épület. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Biharnagybajomban – vagy ahogy a Nagy-Sárrétben mondják: „Bajomban” – aligha kell attól tartani, hogy valaki nem talál ide. Ha itt egyszer beleállnak valamibe, abból aligha lehet kiverni őket. Amit elhatároznak, azt véghez is viszik – ésszel, nem konokságból. Ez a régi Nagy-Sárrét szíve, és mint tudjuk: a vízzel küzdeni aligha lehet. A „húzd meg – ereszd meg” még a jelentésében is ott él az emberekben: ha nem megy így, majd megy úgy, mert olyan nincs, hogy „nem lehet”. Az kizárt. Akkor majd: ahogy lehet.

Balról Hodosi András titkár, Dobos SÁndor vadászmester és Tóth László, a híres vagy éppen hirdhedt bajomi avatás hagyományőrzője. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Ha a régi vízi világ ma már hírből sem akkora, mint száz éve, a csatornákon, azért még megmutatja magát a kacsa. S azon is törik a fejüket, mely legelőkre lehetne vizet engedni, hogy újra összegyűljön a vízi vad – mint Balmazban, teszi hozzá valaki. Azaz Balmazújvárosban. Beszélik, hogy ott csuda dolgokra képesek: „Adok én Pistának annyi szénát, amennyit teremne a legelője, csak árasszuk már el…” – így beszélgettek a minap két hajtás között. És lássuk be: sok igazság volt benne.

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Errefelé úgy van, hogy aki jól beszél, azt meghallgatják. Megforgatják utána a dolgot, és maguk között a legjobbat választják. Nem is rossz, ugye?
Most éppen arról beszélnek, hogy százat… majd abban egyeznek meg, hogy akár 150 nyulat is meg lehetne lőni – úgy is, hogy a tagság karácsonykor és szilveszterkor még vadászhatna egy utolsót.

Az első hajtás végén, az útig csak, a töltésen keresztül lehetett kijutni. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Sokba nem is telik. Az elnök meghallgatja a többieket, de abba nemigen szól bele más, csak aki tudja is, mit beszél. Amolyan rögtönzött IB, vagy valami ahhoz hasonlatos – nem elvonulva, kizárva a többieket, hanem csak úgy, ott helyben. Miért is kéne bármit titkolni? A vendégek is tudják meg, s hátha lesz köztük olyan, aki jövőre visszatér.
– Szállást? Ebédet adunk-e?
– Hogyne adnánk! Meg akkor mi se maradunk éhen.. – teszi hozzá, de már csak úgy halkabban.

Gyűlik a teríték! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Elcsendesedik a társaság, mert eszébe jut mindenkinek a tegnap főzött töltött káposzta vagy a múlt heti birkapörkölt. Nem is bírják sokáig, az egyik meg is szólal:
– Erikát hívjuk, ugye?
– Ha nem ő főz, akkor nem is jövök hajtani!
Az elnök jólesően körbenéz. Ez a bajomi nép. Ha bekötnék a szemét, akkor is tudná a beszédből, arrafelé mennek: lesz hajtás és látja, hogy lesznek hajtók is. Rendes, puskás hajtók. Mert errefelé szokás az is, hogy ha vendég jön, s aki várja, az nem viszi magával a puskát, hanem segíti, irányítja: „Na komám, itt menjél, és jól figyelj, mert akár kacsát is lőhetsz!”

Magyarország legnagyobb vadászati portálja
Akinek meg kutyája van, az segít a másiknak, mert tudja, hogy annak is van – csak éppen most gyógyul a lába. Legközelebb majd ő hozza a kutyáját, mikor emez fial… ha fial. Aki meg esetleg tévesztene, azt majd megnevelik, mert szégyent ne hozzon se a társaságra, se a falura. Hogy nézne az ki? Társasvadászatra jöttél, nem?
– Kinek a telefonszámát adjuk meg?
– Kijét másét? Csakis a Dobosét! – mondja az elnök.
– Úgy van! Jól beszél az elnök, a vadászmester egyeztessen! – teszi hozzá Tóth Laci, és máris csillog a szeme. Huncutság úszik a levegőben!

Molnár Lajos várja vadszállító traktort. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Nevet mindenki, csak Dobos Sanyi igazít egyet a sapkáján:
– Jössz te még az én utcámba, Tóth Laci!

Ezen a képen a helyi, bajomi szokásjog szerint elékszített terítéket láthatjuk. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
A minap így ment a beszéd Biharnagybajomban, arra fent Püspökladánynál, kint a legelőn. Másról is esett szó, de jobb az ilyen ízes beszédet élőben is meghallgatni s hogy én is segítsek egy kicsit Dobos Sándor vadászmesternek, meg Tóth Laci mellé is álljak – az alábbi telefonszámon lehet érdeklődni.

Itt pedig az érkező vendégek tiszteletére elkészített teríték látható – szintén Biharnagybajomban. Forrás: Rákosi Lajos
Még előtte, hogy komolyra fordulna a szó:
Biharnagybajomban szállással és főzéssel várják a vendéget. A szállítás jól felszerelt pótkocsikkal történik, profi, puskás hajtókkal, akik amúgy vadászok is és jó kutyák is akadnak arrafelé! Csak bírja ki mindenki a szántást és a vetéseket, mert itt napok óta esik az eső, és nem gyerekjáték egy-egy hajtás a bajomi határban…
Dobos Sándor vadászmester
+36 30 649 9099
Agro Jager News
![]()
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Vederbe szorult a feje egy őznek, de megmentették

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Nikolék ma éppen úton voltak az M0-ás autópályán, amikor Ecser és Vecsés között észrevettek egy őzet, amely teljesen elveszetten mászkált össze-vissza egy kék vödörrel a fején, majd hamarosan elterült a földön, ahogy teljesen kimerítette a reménytelen küzdelem, hogy megszabaduljon tőle, de ez sajnos nem sikerült neki – tájékoztatott a Fót és környéke Természet- és Állatvédő Egyesület.

Az állatvédők vették észre a szerencsétlenül járt őzet.
Megközelítését nemcsak az autópálya, de egy kerítés is nehezítette, ezért azonnal segítséget kezdtek keresni. Így jutottak el az Ikarus vadászházba, ahol egy kedves, idős vadász habozás nélkül indult velük a helyszínre, majd miután meglátta az őz szorult helyzetét, telefonon kért segítséget.

Műanyag vederrel a fején találta az őzre a fótiak.
Hamarosan még két vadász érkezett a területre. Ahogy odaértek, óvatosan megközelítették az őzet. Egyikük biztosította a lábait és a hátsó részét, a másik pedig – szinte ráfeküdve, hogy ne sérüljön – megpróbálta lehúzni róla a vödröt. Szerencsére volt füle a műanyag vödörnek, így sikerült annyira megfogni, hogy az végül lecsússzon az állat fejéről.

Magyarország legnagyobb vadászati portálja
A következő pillanat igazán szívmelengető volt: az őz egy szempillantás alatt felpattant, majd teljes erőből futni kezdett az erdő felé. Szabadon.
A vadászok elmesélték, hogy sajnos sokan hagynak szemetet a környéken. Valószínűleg ezt a vödröt is valaki eldobta, és az esőzések után víz gyűlt fel benne. Az őz inni próbált belőle, a feje azonban beszorult, és többé nem tudta kiszabadítani magát.

Vadászok és állatvédők összefogásával sikerült megmenteni a nyomorult állatot.
Ez a történet egy újabb figyelmeztetés, hogy milyen könnyen okozhatunk kárt a természetben – akár egy eldobott, jelentéktelennek tűnő vödör is életeket veszélyeztethet.
Ezúton is szeretnék óriási köszönetet mondani a vadászoknak az azonnali és önzetlen segítségért. Nélkülük ma nem futott volna vissza az erdőbe egy megmentett élet.

Ebbe a vederbe szorult az őz feje.
Vigyázzunk környezetünkre, mert az nemcsak a miénk – megosztjuk más élőlényekkel is!
Fót és környéke Természet- és Állatvédő Egyesület
Vadászat
Rapsic testvérpár bilincsben
A Terrorelhárítási Központ műveleti egységeinek bevonásával fogtak el két orvvadászt Tapolcán
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Három Tapolca környéki helyszínen csaptak le a rendőrök. Orvvadászat, lopás és lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés miatt folyik nyomozás a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányságon egy tapolcai testvérpárral szemben. Összehangolt akcióban – a Terrorelhárítási Központ műveleti egységeinek bevonásával – december 3-án hajnalban csaptak le a két férfira Tapolcán, illetve az egyik környező településen.

Fotó: TEK
Az 53 éves férfi augusztus közepe óta úgy ejtett vadakat több vadásztársaság területén is, hogy nem volt engedélye hozzá, ezért az egyik hozzátartozója nevére kiállított vadászigazolványt használta. A jelenlegi információk alapján a vadak elejtéséhez tiltott vadászati eszközöket használt.
Az elejtett állatokat ellopta, majd a húsukat vélhetően értékesítette. Az így okozott kár meghaladta a több millió forintot. A nyomozók a kutatások során az egyik autó csomagtartójában megtalálták a legutóbb elejtett, krotália nélküli szarvast.
A tapolcai elkövető többször is átadta lőfegyverét az engedélyekkel szintén nem rendelkező, 46 éves testvérének, akit ugyanúgy orvvadászat miatt fogtak el.

Fotó: TEK
Mindkettejüket kihallgatták, és őrizetbe vételük mellett kezdeményezték a letartóztatásukat.
Forrás: Rendőrség
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131




