Az elhullott mezei nyulak kórbonctani vizsgálata során a betegségre jellemző, úgynevezett „noduláris” (gócos) megjelenési forma volt megfigyelhető. A szemek, a száj és az orr környékén, valamint a végbélnyílás és a nemi szervek tájékán ödémás csomók alakultak ki. A kötőhártya gyulladt, a szem körül beszáradt váladék és kifejezett duzzanat volt látható, amely gyakran az állatok vakságához vezetett.

Fotó: OMVK

Az Állategészségügyi Szabályzat értelmében a myxomatózis bejelentési kötelezettség alá nem tartozó, ugyanakkor a jelentős állatbetegségek közé sorolandó. E betegség kitörése esetén alkalmazandó hatósági intézkedéseket illetően sem az uniós jogszabályok, sem a WOAH nem határoz meg kötelező előírásokat. A myxomatózis megjelenése esetén a vadászatra jogosultak és a vadászok közreműködése kiemelten fontos a betegség terjedésének megelőzésében. Az alábbi ajánlások betartása hozzájárulhat a mezei nyúl állományok védelméhez és a járványhelyzet kezeléséhez.

1. Passzív járványügyi megfigyelés és mintaküldés

A terepi megfigyelések erősítése javasolt, különös tekintettel a beteg, legyengült, illetve elhullott egyedek előfordulására, számára és azok vadászterületen történő eloszlására. Az állománybecslés hasznos eszköz lehet a mezei nyulak számának nyomon követésére a vadászidény alatt is. Célszerű figyelemmel kísérni a terítékre került mezei nyulak állapotát és betegségre utaló tüneteit. Azon területeken, amelyek eddig a fertőzéssel nem voltak érintettek, beteg vagy elhullott mezei nyulak észlelése esetén a hullák laboratóriumi vizsgálatra történő beküldése ajánlott. A mintabeküldést célszerű állatorvosi közreműködéssel végezni, azokat megfelelően becsomagolva és laboratóriumi megrendelővel ellátva a Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Laboratórium Igazgatósága számára beküldeni.

Azokon a területeken, ahol a fertőzés már jelen van, a jellegzetes klinikai, illetve kórbonctani tüneteket mutató beteg vagy elhullott nyulakat javasolt bejelenteni a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének részére a bende.attila@uni-sopron.hu elérhetőségen, az alábbi adatokat feltüntetve:

• Érintett vármegye
• Érintett vadgazdálkodási egység neve, kódszáma
• Beteg, illetve elhullott mezei nyulak száma
• A begyűjtés ideje

Az élővad befogást nem javasoljuk. Ha mégis befogás történik, akkor a betegség további terjedésének megelőzése érdekében a klinikai tüneteket mutató egyedek leölése, a tetemek szakszerű ártalmatlanítása indokolt. A tetemek ártalmatlanítása mésszel történő lefedéssel és elföldeléssel, illetve – amennyiben erre lehetőség van – elégetéssel javasolt. Az elhullott állatok tetemeinek különböző területek közötti mozgatását, szállítását lehetőség szerint kerülni kell.

2. Higiéniai ajánlások

A fertőzés tovább terjedésének megelőzése érdekében javasolt a higiéniai szabályok fokozott betartása a vadászterületeken. Kiemelten ajánlott, hogy a betegségre gyanús vagy elhullott nyulakkal való érintkezés egyszer használatos gumikesztyű használatával történjen. Minden olyan eszközt, amely mezei vagy üregi nyulakkal érintkezett, használat után célszerű fertőtleníteni, ideértve:

• a ruházatot,
• a lábbelit,
• a járműveket,
• a ketreceket, szállítóládát és egyéb felszereléseket.

Fontos megjegyezni, hogy a betegség kizárólag a mezei, az üregi és a házi nyulakat érinti; emberre, kutyákra vagy más állatfajokra nem jelent veszélyt. Bár a kórokozó az ember esetében nem jelent közvetlen kockázatot, jelenléte a mezei nyulak immunrendszerét megterheli, ezáltal növelheti a Francisella tularensis által okozott tularémiával való fertőződés kockázatát. Mivel a tularémia zoonózis – vagyis emberre is átterjedő betegség – ennek következtében a mezei nyulak nyúzása és zsigerelése során a gumikesztyű használata emiatt is fokozottan ajánlott.

3. A mezei nyulak hasznosítása

Azokon a területeken, ahol a betegség előfordul, a jelenlegi járványhelyzetre tekintettel az élővad befogása nem javasolt. Az éves tervekbe rögzített számú mezei nyúl vadászati hasznosításának ütemezése továbbra is a vadászatra jogosultak saját döntésén múlik, azonban néhány szempontot javasolt figyelembe venni. Azokon a területeken, ahol a betegség még nem jelent meg, a mezei nyúl állomány fokozott, lehetőség szerint minél korábbi és nagyobb arányú hasznosítása javasolt. Azokon a területeken, ahol a betegség már jelen van, de klinikai tüneteket mutató egyedeket csak kis számban talál a vadászatra jogosult, a hasznosítás fokozott figyelem mellett folytatható az egyedsűrűség csökkentése céljából. Azokon a területeken, ahol a betegség már jelen van, és nagyszámú fertőzött egyedet talál a vadászatra jogosult, a hasznosítástól való tartózkodás indokolt, tekintettel a fertőzött állományok nagyarányú pusztulására, illetve a betegségen áthangolódó törzsállomány védelmére.

Fontos újra kiemelni, hogy a betegség emberre nem jelent veszélyt, így a mezei nyulakból származó hús fogyasztásra alkalmas.

Azon vadászatra jogosultak számára, akik házinyulakkal bármilyen módon érintkezésbe kerülhetnek, a fertőzés átterjedésének kockázata miatt fokozott figyelem, rendszeres fertőtlenítés és a házinyulak vakcinázása kifejezetten ajánlott.

4. További védekezési lehetőségek

Vadállomány vakcinázása: A szakirodalmi adatok szerint rendelkezésre állnak olyan vakcinák, amelyek az új vírus variáns ellen is védelmet nyújthatnak (például Nobivac Myxo-RHD PLUS). Nemzetközi cikkben leírásra került, hogy mezei nyulak esetében alkalmazott – bár erre a fajra nem regisztrált – myxomatózis vakcinák hatásosnak bizonyultak.

Kérem, hogy amennyiben a vadászterületen fokozott mezei nyúl elhullást vagy a tünetek megjelenését észleli, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálynak az elelmiszer@veszprem.gov.hu e-mail címen jelezni, illetve ezzel egyidejűleg a területileg illetékes hatósági állatorvost értesíteni szíveskedjék.

Forrás: OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131