Vadászat
Hivatásos vadászok továbbképzése a Hangvillában
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara 2026. április 28-án szervezte meg a hivatásos vadászok kötelező éves továbbképzését.
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara 2026. április 28-án, a veszprémi Hangvilla épületében szervezte meg a hivatásos vadászok kötelező éves továbbképzését. A rendezvény a szakmai ismeretek frissítését, valamint a jogszabályi változások áttekintését szolgálta.

Fotó: Szegedi László – OMVK
A programot Pölöskei Balázs, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara hivatásos vadász alelnöke nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a hivatásos vadászok munkája napjainkban egyre összetettebb: egyszerre kell megfelelniük a vadgazdálkodási, természetvédelmi, jogi és társadalmi elvárásoknak. Kiemelte, hogy a továbbképzések szerepe felértékelődik, hiszen a gyorsan változó szabályozási és környezeti feltételek között csak naprakész tudással lehet felelősen dolgozni.
Az első szakmai előadás keretében Papp László, a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal vadászati és halászati szakügyintézője a vadászterületen kívül megjelenő vad kezelésének új szabályozását tekintette át. Ismertette, hogy a hatályos jogszabályok értelmében a vad továbbra is állami tulajdonban áll, ugyanakkor a nem vadászterületen elejtett vagy befogott vad tulajdonjoga ahhoz a vadászatra jogosulthoz kerül, amelynek területéről az állat származik.

Fotó: Szegedi László – OMVK
Kiemelt hangsúlyt kapott a vadászterület fogalmának pontosítása is: a települések belterülete, a közutak, vasutak, repülőterek, illetve egyéb bekerített területek nem minősülnek vadászterületnek, ami számos gyakorlati problémát vet fel a vad megjelenésekor.
Az egyik legfontosabb változás, hogy a belterületen kárt okozó vagy veszélyt jelentő vad befogása és szükség szerinti elejtése a települési önkormányzat, pontosabban a polgármester feladatává vált. A végrehajtás ugyanakkor megfelelő szakmai háttérhez kötött: legalább tízéves vadászati gyakorlattal rendelkező személy végezheti, és a vadászatra jogosult bevonása elengedhetetlen, különösen az azonosítás és a további intézkedések miatt.
Az előadás kitért az állategészségügyi szabályokra is, különös tekintettel az afrikai sertéspestis miatt bevezetett korlátozásokra. Ennek következtében például az élve befogott vaddisznók szállítása tilos, így azokat a befogás helyszínén kell elejteni, majd megfelelő módon ártalmatlanítani.
A gyakorlati tapasztalatok alapján elmondható, hogy a rendszer működőképes, de hatékony alkalmazása szoros együttműködést igényel az önkormányzatok és a vadászatra jogosultak között. A jövőben a befogási kapacitások bővítése, az egységes helyi szabályozás és a lakossági kommunikáció erősítése jelentheti a továbblépés irányát.
A továbbképzés egyik legnagyobb gyakorlati jelentőséggel bíró blokkjában Noszlopi Tibor rendőr alezredes ismertette a vadászati célú lőfegyvertartás szabályozását érintő aktualitásokat, különös tekintettel azokra az elemekre, amelyek a hivatásos vadászok mindennapi munkáját közvetlenül befolyásolják.

Fotó: Szegedi László – OMVK
Az előadás átfogó képet adott az engedélyezési eljárások rendszeréről, kiemelve, hogy a jogalkotó célja egyértelműen a biztonság erősítése, valamint az ellenőrizhetőség növelése. Részletesen ismertetésre kerültek a fegyvertárolás szabályai, amelyek a gyakorlatban az egyik leggyakoribb ellenőrzési területet jelentik. Az előadó hangsúlyozta, hogy a lőfegyverek és a lőszerek elkülönített, biztonságos tárolása nem csupán jogszabályi kötelezettség, hanem alapvető felelősségi kérdés is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tárolóeszközök megfelelősége, rögzítettsége és zárhatósága kiemelt szempont az ellenőrzések során, és a hiányosságok esetenként súlyos következményekkel járhatnak.
Az előadó több gyakorlati példán keresztül mutatta be a leggyakoribb hibákat – ilyen például a nem megfelelő tárolás, vagy éppen a lőfegyvertartáshoz szükséges egészségügyi alkalmasság lejárati idejének szem elől tévesztése.
Az előadás gyakorlati iránymutatással zárult: a résztvevők egyértelmű képet kaptak arról, hogy mire kell kiemelten figyelniük a jövőben annak érdekében, hogy megfeleljenek az előírásoknak, és elkerüljék az esetleges jogkövetkezményeket.
A továbbképzés leghosszabb és legátfogóbb előadása a ragadozó madarak szerepét és megítélését járta körül. Haraszthy László, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnökségi tagja történeti áttekintéssel kezdte, bemutatva, hogyan alakult az ember és a ragadozók viszonya a félelemtől és üldözéstől a mai természetvédelmi szemléletig.

Fotó: Szegedi László – OMVK
A résztvevők részletes képet kaptak a hazai ragadozómadárfaunáról: Magyarországon valamennyi faj védett, több közülük kiemelt természetvédelmi jelentőségű, mint például a parlagi sas, a kerecsensólyom vagy a rétisas. Ugyanakkor a vadgazdálkodás szempontjából külön figyelmet kapnak olyan fajok is, mint az egerészölyv, a héja vagy a barna rétihéja.
Az előadás egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a ragadozók szerepének megítélése gyakran torz: a valóságban az apróvad-állomány alakulását elsősorban a területhasználat, a mezőgazdasági gyakorlat, a táplálékellátottság, az időjárás és az élőhelyek minősége határozza meg, és csak egyik tényezőként jelennek meg a ragadozók.
Kiemelt figyelmet kaptak a veszélyeztető tényezők is. Az adatok alapján a legjelentősebb problémák közé tartozik az áramütés, a közúti és vasúti gázolás, a vezetékkel való ütközés, valamint a mérgezés. Utóbbi különösen súlyos természetvédelmi és etikai kérdés, amely számos védett faj pusztulásához vezet.
Az előadás részletesen bemutatta a ragadozó madarak ökológiai szerepét is. A mezei pocok példáján keresztül jól érzékelhető, hogy ezek a fajok jelentős mennyiségű kártevőt fogyasztanak el évente, így közvetetten a mezőgazdaság számára is hasznosak.
Az előadó hangsúlyozta, hogy a vadgazdálkodás és a természetvédelem érdekei nem ellentétesek, hanem megfelelő szemlélettel és együttműködéssel összehangolhatók.
Az előadások végeztével Pap Gyula megyei elnök köszönte meg az előadók munkáját, valamint nyújtott rövid áttekintést a várható kamarai programokról.
A program közös ebéddel zárult, amely lehetőséget biztosított a résztvevők számára a személyes tapasztalatcserére és az előadások során felmerült kérdések kötetlen megvitatására.
A továbbképzés ismét bebizonyította, hogy a hivatásos vadászok munkájának színvonalát nagyban meghatározza a folyamatos tanulás és az egységes szakmai szemlélet. A rendezvény hozzájárult ahhoz, hogy a résztvevők naprakész tudással, a kihívásokra felkészülten végezhessék felelősségteljes feladataikat.
Forrás: PS – OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
A Fonyódi Járási Ügyészség orvvadászat bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat egy ötvenes éveiben járó férfival szemben
A Fonyódi Járási Ügyészség orvvadászat bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat egy ötvenes éveiben járó férfival szemben. Az elkövető illegálisan kialakított etetőhelyen orvvadászott egy roncsautóból, míg a munkahelyéről értékes halakat lopott el.

Fotó: Ügyészség
A vádirat lényege szerint a férfi vadászként érvényes vadászjeggyel és fegyvertartási engedéllyel rendelkezett, illetőleg tagja volt egy dél-balatoni vadásztársaságnak is. Ennek ellenére a vádlott egy méhészetnek használt üzemi vadászterületen vadetető-helyet, úgynevezett „szórót” alakított ki azért, hogy a vadakat odacsalogassa. A férfi a helyszínen hagyott roncs autóból vadászlest alakított ki, ahová többször kiment azért, hogy lőfegyverével vadat ejtsen el. A vádlott ennek során két, egyenként kb. 50 kg-os vadmalacot lőtt ki, melyeket feldolgozott és elfogyasztott.
A vádlott emellett gépkocsivezetőként dolgozott egy tógazdaságban. 2023 decemberében azt kapta feladatul, hogy az egyik tóból lehalászott halakat szállítása át a teleltető tavakba. A férfi a szállítás során ellopott 9 darab, összesen 23,55 kilogramm tömegű és közel 180.000 forint értékű süllőt, amiket zsákban az általa használt teherautó vezetőfülkéjébe rejtett, azonban a sértett cég munkatársai ellenőrizték, így a kár végül megtérült.
Az ügyészség a Fonyódi Járásbíróságra benyújtott vádiratában a bűncselekmény elkövetését beismerő férfival szemben felfüggesztett börtönbüntetés, pénzbüntetés és foglalkozástól eltiltás kiszabására, illetőleg a vádlott pártfogó felügyeletének elrendelésére tett indítványt.
A fényképet a Fonyódi Rendőrkapitányság készítette a lesnek használt roncsautóról és az abban talált töltényhüvelyről.
Forrás: Ügyészség

















