Tudomány
A sakál, mint bioindikátor szervezet – veszélyes penészgombamérgek nyomában
A MATE-GBI kutatói különleges felfedezést tettek az aranysakáloknál
Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!A MATE-GBI kutatói különleges felfedezést tettek: a dél-magyarországi aranysakálok szervezetében veszélyes penészgombamérgeket, úgynevezett mikotoxinokat mutattak ki. Ezek az anyagok komoly egészségügyi kockázatot jelentenek nemcsak az állatokra, hanem az emberekre is.
A kutatás során 19 sakál májmintáit vizsgálták meg, és minden egyes mintában legalább háromféle mikotoxint találtak. A leggyakoribbak a dezoxinivalenol, a fumonizin B1 és a zearalenon voltak, de jelen volt az aflatoxin, az ochratoxin-A is.
Fotó: Gábor Barta Photography
A mikotoxinok olyan penészgombák által termelt vegyületek, amelyek elsősorban gabonafélékben fordulnak elő. A sakálok étrendje igen változatos, tartalmaz növényi eredetű táplálékot, kisemlősöket és az elhullott nagyvadak belsőségeit is szívesen fogyasztja. Így ezek elfogyasztásával könnyen kapcsolatba kerülhetnek mikotoxinokkal.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a mikotoxinok mennyisége eltérő volt a különböző korú és nemű állatokban. Például a felnőtt nőstényekben magasabb volt az ochratoxin-A szintje, míg a felnőtt hímekben a zearalenon koncentrációja volt kiemelkedő. A nőstények jellemzően több dezoxinivalenolt halmoztak fel, mint a hímek.
Az eredmények alapján a sakálok nemcsak elszenvedői, hanem jelzői is lehetnek a környezet szennyezettségének. „Az aranysakál, mint csúcsragadozó, kiváló bioindikátor lehet a természetes élőhelyek mikotoxin-szennyezettségének jellemzésében” – mondta Dr. Szőke Zsuzsanna, a kutatás vezetője.
A tanulmány rávilágít arra, hogy a vadon élő állatok egészsége szorosan összefügg az emberi tevékenységgel, különösen a szántóföldi gabonatermesztéssel, ami az élelmiszertermelés egyik alappillére és a növényevő nagyvadak téli takarmánykiegészítésével. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség, hogy jobban megértsük a mikotoxinok hosszú távú hatásait az ökoszisztémákra.
A kutatás eredményei az International Journal of Molecular Sciences című rangos nemzetközi tudományos folyóiratban jelentek meg.
Eredeti közlemény: Fehér, P. et al, Int. J. Mol. Sci. 2025, 26, 3755.
Fotó: Gábor Barta Photography
Forrás: MATE
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Tudomány
Amerikai aszály
Prof. Dr. Csányi Sándor egyetemi tanár (MATE) az amerikai aszály vadon élő nagyvadfajokra gyakorolt hatásairól írt elemzést:
Prof. Dr. Csányi Sándor egyetemi tanár, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének vezetője az amerikai aszály vadon élő nagyvadfajokra gyakorolt hatásairól írt elemzést:
A nyugati nagyvadak mindig is képesek voltak túlélni a zord körülményeket. Az amerikai Nyugaton azonban az aszály egyre hevesebbé válik, hosszabb ideig tart, és gyorsabban változtatja meg a tájat, mint ahogyan ahhoz sok faj alkalmazkodni tudna.
A vapitik, az öszvérszarvasok, a villásszarvú antilopok és más vadon élő állatok esetében az aszály hatása messze túlmutat a víz elérhetőségén. Megváltoztatja a vándorlási szokásokat, rontja a táplálék minőségét, növeli a stresszt, sőt akár a szaporodásra és a túlélési arányokra is hatással lehet.
Ábra: MATE
A kutatók jelenleg azt vizsgálják, hogyan reagálnak ezek az állatok, amikor a számukra létfontosságú területek kiszáradni kezdenek.
GPS-nyakörvek, nyomkövető technológia és élőhely-megfigyelés segítségével a vadbiológusok egyre pontosabb képet kapnak arról, hogy a hosszan tartó aszály valójában milyen hatással van a vadon élő állatokra. Sok területen az állatok kénytelenek egyre messzebb vándorolni élelem és víz után, miközben a magasabb hőmérséklettel és a romló élőhelyi körülményekkel is meg kell küzdeniük.
Ez a többletstressz nem elhanyagolható.
Amikor az aszály csökkenti az egészséges növényzet mennyiségét, az állatok több energiát használnak fel az erőforrások keresése során. A gidák és a borjak nehezebben maradnak életben. A csapatok egészségi állapota romolhat. Ugyanakkor nő a tűzvészveszély, ami még tovább szűkíti a már amúgy is korlátozott élőhelyeket.
Ráadásul az aszály ritkán fordul elő önmagában.
Az amerikai Nyugat egész területén a vadon élő állatoknak az élőhelyek feldarabolódásával, a terjeszkedő beépítéssel, az úthálózatokkal, a kerítésekkel és a vándorlási folyosókra nehezedő egyre nagyobb nyomással is meg kell küzdeniük. Az aszály mindezt még tovább súlyosbítja.
Éppen ezért a vadvédelmi erőfeszítések a puszta területvédelem helyett egyre inkább az ellenálló képességet erősítő gazdálkodás felé fordulnak. A földgazdálkodók és a természetvédelmi szervezetek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a vízhez való hozzáférés biztosítására, az élőhely-helyreállításra, a tűzvészek utáni helyreállításra és a vándorlási folyosók védelmére, hogy segítsék a vadon élő állatokat a változó körülményekhez való alkalmazkodásban.
A technológia is megváltoztatja a vadvédelem gyakorlati működését.
A fejlett nyomkövető rendszerek és biológiai megfigyelő eszközök ma már lehetővé teszik a kutatók számára, hogy valós időben jobban megértsék az állatok mozgását, stresszszintjét, táplálkozási viselkedését, valamint az élőhelyek szezonális használatát. Ezek az információk segítenek olyan megalapozottabb gazdálkodási döntések meghozatalában, amelyek javíthatják a csordák hosszú távú egészségét és az élőhelyek minőségét.
Az előttünk álló kihívás jelentős, de a lehetőségek is komolyak.
Az egészséges vadállományok az egészséges tájaktól függenek. A vízforrások védelme, az összekapcsolt élőhelyek fenntartása és az ellenállóbb ökoszisztémák helyreállítása jelentős szerepet fog játszani a vadvédelem jövőjében az amerikai Nyugaton és világszerte is.
A nagyvadak rendkívül alkalmazkodóképesek. Mivel azonban a szárazság egyre inkább a táj meghatározó jellemzőjévé válik, a természetvédelmi stratégiáknak ugyanolyan gyorsan kell fejlődniük, mint magának a környezetnek.
Az elemzés az alábbi tudományos cikk nyomán született meg: Drought Is Reshaping the Future of Western Big Game
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Tudomány
Prof. Dr. Faragó Sándort az MTA Agrártudományok Osztályának alelnökévé választották
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya 2026. június 17-i ülésén alelnökévé választotta Prof. Dr. Faragó Sándor akadémikust, a Soproni Egyetem professor emeritusát.
Az osztály elnöki tisztségét Prof. Dr. Kovács Melinda akadémikus (MATE Kaposvári Campus), míg a másik alelnöki pozíciót Prof. Dr. Urbányi Béla akadémikus (Széchenyi István Egyetem, Mosonmagyaróvár) tölti be.
Fotó: Soproni Egyetem
A választás különleges jelentőséggel bír az erdészeti tudományterület számára: a Magyar Tudományos Akadémia 200 éves történetében mindössze másodszor fordul elő, hogy erdész akadémikus nyeri el ezt a megtisztelő tisztséget. Korábban Solymos Rezső akadémikus töltötte be ezt a pozíciót. A Soproni Egyetem történetében pedig első alkalommal választottak az intézményhez kötődő szakembert az osztály alelnökévé.
A Soproni Egyetem közössége ezúton is gratulál Prof. Dr. Faragó Sándornak a rangos megbízatáshoz, és eredményes munkát kíván új tisztségéhez.
Forrás: Soproni Egyetem
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Talajaink titkai egy kattintásra – Elindult a Talaj-Téradat portál
Új Talaj-Téradat portált hozott létre a HUN-REN ATK Talajtani Intézet
Milyen talaj található egy adott térségben? Mennyire jó a víztartó képessége, milyen természeti adottságokkal rendelkezik, és milyen folyamatok alakítják? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre ad választ a HUN-REN ATK Talajtani Intézet új Talaj-Téradat portálja, amely első alkalommal teszi strukturáltan és széles körben hozzáférhetővé a hazai talajtérképeket és digitális téradatokat.
Ábra: HUN REN
A talajtudatosság széleskörű elterjedésével, valamint a talajbiztonság felismerésének folyományaként a hagyományos felhasználók mellett újabb és újabb szakterületek igényelnek a talajjellemzőkre (tulajdonságokra, funkciókra, folyamatokra, szolgáltatásokra) vonatkozó térbeli információt, a felhasználás céljától függően kiterjedésben és felbontásban különböző térbeli léptékben. Mindeközben aktuális elvárás az információ digitális és minél szélesebb körű hozzáférhetősége. A talaj-téradatokból építkező térbeli talajinformációs rendszerek korszerű tartalommal való feltöltéséről a digitális talajtérképezés gondoskodik, melynek művelésében és fejlesztésében a HUN-REN ATK Talajtani Intézet nemzetközileg is elismert eredményekkel rendelkezik. Az utóbbi két évtizedben a térbeli talajinformációk értelmezésében és előállításában bekövetkezett paradigmaváltásnak köszönhetően az újonnan előállított talaj-téradatok tematikájukban, azok reprezentációjában, mélységi jellegükben messze túlmutatnak a korábbi térképek tematikus tartalmán.
A Talaj-Téradat elnevezésű portál létrehozásával az utóbbi évek fejlesztései révén kialakított webes térképi szolgáltatásokat, illetve a térképtárban őrzött talajtérképek korábban nyilvános megtekintésének kompenzálására létrehozott digitális talajtérképi archívumokat strukturált módon, publikusan elérhetővé tette a HUN-REN ATK Talajtani Intézete. A térképi alapú adatok közzététele révén, a korábbinál sokkal szélesebb körben nyílik lehetőség Magyarország talajtakarójának felhasználóbarát megismertetésére a szélesebb közönséggel, valamint a talaj specifikus jellemzőinek területi bontásban történő megjelenítésére különböző szakmai csoportok és ágazati területek számára.
A HUN-REN ATK Talajtani Intézet munkatársai bíznak benne, hogy minél többen, minél gyakrabban és minél nagyobb megelégedéssel fogják böngészni ezeket az oldalakat. A portál használatával kapcsolatos észrevételeket, esetleges fejlesztési javaslatokat örömmel várják az info@talaj-teradat.hu címre.
Új tanulmány: a fenntartható vadgazdálkodás csökkentheti a földhasználatra nehezedő nyomást
Júniusban újra csökkentek a világpiaci élelmiszerárak – A húsárindex viszont rekordszinten áll
Döntött a minisztérium – visszaáll a megszokott működési rendre a NAK által üzemeltetett Országos Jégkármérséklő Rendszer
Megjelent Magyarországon a kőrisrontó karcsúdíszbogár
A jövő erdeinek szakembereit bocsátotta útjára a Soproni Egyetem
Amerikai aszály
Szarvasokat figyeltek, sakált fotóztak Sármelléknél
Cristiano Ronaldo becenevét, a CR7-et viseli már egy parlagi sas fióka is
VADÁSZAT: Rusz Bero – A gemenci aranyérmes kan
Elnöki válasz Pechtol Patrik felvetéseire
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Orvvadászok rendőrkézen
KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Döntések a Nimród jövőjéről
Elnöki válasz Pechtol Patrik felvetéseire
Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis
Egy vélemény a Vadászkamara munkájáról
Illegálisan agancsozott
Neszmélyi busázás Janonovics Tiborral
