Mezőgazdaság
Radikális paradigmaváltást sürgetnek a vízkörforgás válsága miatt – A MATE-n kezdődött meg a XLIII. Országos Vándorgyűlés
Megkezdődött a Magyar Hidrológiai Társaság háromnapos vándorgyűlése Gödöllőn
Megkezdődtek a Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) legjelentősebb hazai szakmai rendezvényének programjai a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Szent István Campusán. A háromnapos konferencia ünnepélyes plenáris üléssel, szakmai kiállítással, valamint a globális környezeti kihívásokat elemző pódiumbeszélgetéssel vette kezdetét. A megnyitón Dr. Gyuricza Csaba rektor a hazai mezőgazdaság sérülékenységére és a rendszerszintű vízvisszatartás elkerülhetetlenségére hívta fel a figyelmet.

Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora
A rendezvény első napján a gödöllői campuson gyűltek össze a szakpolitika, a kutatói szféra és a gyakorlati megvalósítás elismert képviselői. A Vándorgyűlés társszervezőjeként és házigazda intézményeként a MATE kiemelt szerepet tölt be az esemény megvalósításában. Az egyetem nem csupán a helyszínről gondoskodott, de az ott zajló agrár-, környezet- és víztudományi akadémiai kutatások révén a szakmai diskurzus elméleti és gyakorlati bázisát is biztosítja.
Gyuricza Csaba: A víz elengedése helyett a helyben tartásra kell koncentrálnunk
Dr. Gyuricza Csaba, az Egyetem rektora a klíma- és vízválságra, ezzel együtt pedig a hazai agrárágazat kitettségére mutatott rá előadásában.
„A modern vízgazdálkodásban elkerülhetetlen a radikális paradigmaváltás. A 19. században elindult folyószabályozások és a 20. század nagy részét meghatározó mérnöki gondolkodás alapvetően a vizek minél gyorsabb elvezetésére épült. Mára egyértelműen kimondható, hogy ezt a megközelítést fel kell váltania a tudatos és rendszerszintű vízvisszatartásnak. A víz elengedése helyett annak helyben tartására kell koncentrálnunk” – hangsúlyozta rektorunk.
Teljes az ágazati konszenzus a vízbiztonságról

Dr. Váradi József, az MHT társelnöke
Dr. Váradi József, az MHT társelnöke beszédében jelezte, hogy napjainkra teljes szakmai egyetértés alakult ki a vízbiztonság vonatkozásában: a vízkészleteket az ország területén belül kell megtartani, és a jövőben elsősorban erre a feladatra kell kalibrálni a vízügyi beavatkozásokat. Kiemelte az MHT egyedülálló szerepét a hazai tudományos életben, hiszen ez az egyetlen olyan szervezet, amely képes egy asztalhoz ültetni és összefogni a vízzel kapcsolatos összes szakterület képviselőjét.

Gémesi György, Gödöllő polgármestere
A megnyitón felszólalt Gémesi György, Gödöllő polgármestere és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke is. Beszédében kiemelte a kritikus vízhálózati veszteségeket – célozva a közel 30 százalékos elfolyási arányra –, és sürgette a szakma és a politika közötti szorosabb harmóniát a fejlesztésekhez szükséges források biztosítása érdekében.
Felértékelődött a Társaság tudományos munkája
Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója köszöntőjében elismerte, hogy az állami kutatóbázisok átalakulása miatt napjainkra különösen felértékelődött a Társaság tudományos munkája. Hozzátette: az államigazgatás nyitott a szakmai párbeszédre és rászorul a szakemberek munkájára. A Vándorgyűlés előadásainak struktúrája tűpontosan rámutat azokra a strukturális erővonalakra – mint a vízhiány kezelése vagy az ökoszisztéma-szolgáltatások integrálása –, ahol érdemi előrelépésre van szükség.

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója
A rendezvény megnyitóját Szőllőssy Gábor, a Budapesti és Pest vármegyei Mérnöki Kamara elnöke zárta, aki a Mérnöki Kamara és a Magyar Hidrológiai Társaság közötti egyre szorosabb együttműködést és a szakmai összefogás erejét méltatta.

Mezőgazdaság
Júniusban újra csökkentek a világpiaci élelmiszerárak – A húsárindex viszont rekordszinten áll
Az élelmiszerek világpiaci árának alakulásáról közölt friss adatokat az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
Júniusban sorban a második hónapban csökkent az élelmiszerek világpiaci ára az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapján adatai szerint. Júniusban a növényi olajok és a hús árának emelkedését ellensúlyozta a cukor, a gabonafélék és a tejtermékek árának csökkenése.

A fénykép illsuztráció. Fotó: Pixabay
Júniusban a nemzetközi élelmiszer-nyersanyagárak irányadó átfogó árindexe havi szinten 0,4 ponttal 130,3 pontra csökkent. A júniusi érték 1,7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, azonban 18,7 százalékkal elmarad a 2022 márciusában beállított csúcstól. A FAO élelmiszerár-indexe kereskedelemmel súlyozott mutató, amely az öt legfontosabb élelmiszer-alapanyag – növényi olajok, gabonatermények, húsfélék, tejtermékek és cukor – nemzetközi piaci árát veszi figyelembe.
A FAO gabonaárindex átlagosan 110,2 pont lett júniusban, ami 4,0 ponttal (3,5 százalékkal) alacsonyabb az előző havinál, azonban 2,9 ponttal (2,7 százalékkal) meghaladja az egy évvel korábbi értéket. A búza világpiaci ára 4,4 százalékkal csökkent, a kukorica ára 6,2 százalékkal esett, míg az árpa és a cirok nemzetközi ára 3,4, illetve 7,7 százalékkal mérséklődött, ezzel szemben a FAO rizs árindexe 3,2 százalékkal emelkedett.
A növényiolaj-árindex júniusban átlagosan 192,0 pontra emelkedett, 7,0 ponttal (3,8 százalékkal) meghaladva az előző havi értékét. Az árindex emelkedése a pálma-, repceolaj-jegyzések erősödését, valamint a nagyjából stabil napraforgóolaj-árak együttes hatását tükrözte, amely bőven ellensúlyozta a szójaolaj árának csökkenését.
A FAO húsárindexe rekordszintre emelkedett júniusban: a mutató átlagosan 131,0 pont volt, 0,5 ponttal (0,4 százalékkal) magasabb, mint egy hónappal korábban és 5,0 ponttal (4,0 százalékkal) magasabb az egy évvel korábbinál. Az indexemelkedés a baromfi- és juhhús világpiaci árának emelkedését tükrözte, míg a sertés- és szarvasmarhahús ára csökkent az előző havihoz képest.
A tejtermékek árindexe júniusban átlagosan 117,4 pont volt, 1,7 ponttal (1,5 százalékkal) elmaradva az előző havi értéktől, ezzel az index 38,1 ponttal (24,5 százalékkal) a 2025 júniusában jegyzett szint alatt állt. Az árak minden tejtermék esetében mérséklődtek.
A FAO cukorárindexe átlagosan 89,7 pont volt júniusban, ez 5,4 ponttal (5,7 százalékkal) alacsonyabb az előző havihoz képest és 3,8 ponttal (13,3 százalékkal) elmarad az egy évvel korábbi értéktől.
Forrás: MBTT
Mezőgazdaság
Döntött a minisztérium – visszaáll a megszokott működési rendre a NAK által üzemeltetett Országos Jégkármérséklő Rendszer
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium biztosítja az Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) működéséhez szükséges költségvetési forrást
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium biztosítja az Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) működéséhez szükséges költségvetési forrást, így a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ismét a korábbi, megszokott működési rend szerint üzemeltetheti a JÉGER-t. Ennek megfelelően a rendszer a HungaroMet Zrt.-től kapott jelzések alapján már nemcsak piros, hanem narancssárga riasztás esetén is működésbe lép, vagyis a talajgenerátorok ismét 30 százalék feletti jégvalószínűség esetén indulhatnak el.

Fotó: Pixabay
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2026. június 3-tól átmeneti működési rend szerint működtette az Országos Jégkármérséklő Rendszert. Az ideiglenes módosítás alapján a talajgenerátorok kizárólag a legmagasabb kockázatú, jégesőveszélyes helyzetekben indultak el, a HungaroMet Zrt. jelzései szerint.
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium tájékoztatta a NAK-ot a rendszer finanszírozásáról, ennek köszönhetően 2026. június 29-től a JÉGER ismét a korábbi veszélyességi szint alapján működik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a rendszer narancssárga riasztás esetén is bekapcsolható, ezáltal szélesebb körben és a korábbi beavatkozási ponton tud hozzájárulni a jégesőkárok mérsékléséhez.
Az Országos Jégkármérséklő Rendszer célja továbbra is a mezőgazdasági károk mérséklése, ugyanakkor működése nemcsak a gazdálkodók számára jelent védelmet. A rendszer a mezőgazdasági területek mellett hozzájárul a lakossági, ipari és állami létesítmények, valamint az ingatlanok és ingóságok védelméhez is.
A NAK a továbbiakban is a HungaroMet Zrt. szakmai jelzései alapján, az időjárási kockázatokhoz igazodva működteti a rendszert.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
Megjelent Magyarországon a kőrisrontó karcsúdíszbogár
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálata június végén megerősítette a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) jelenlétét Beregsurány térségében.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálata június végén megerősítette a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) jelenlétét Beregsurány térségében. A helyi erdőségben kihelyezett csapda* a kiemelt jelentőségű zárlati károsító két kifejlett példányát fogta meg. A bogár akár tömeges kőrispusztítást is okozhat, ezért a Nébih a szükséges növény-egészségügyi intézkedések részeként fokozott ellenőrzést rendelt el. A károsító észlelése nem csak hazánkban, de az egész Európai Unióban a kőrisrontó karcsúdíszbogár első igazolt előfordulása.

A kőrisrontó karcsúdíszbogár Ázsiából származó invazív faj, amely a kőrisfajok egyik legsúlyosabb károsítója. Észak-Amerikában és Kelet-Európában már jelentős kőrispusztulást okozott, ezért megjelenése komoly növényegészségügyi, természetvédelmi és erdőgazdálkodási kockázatot jelent. A kártevő elsősorban a kőrisfákat veszélyezteti: lárvái a kéreg alatt, a fa szállítószöveteiben fejlődnek, ezzel akadályozva a növény tápanyag- és vízellátását, ami idővel a fák pusztulásához vezethet.
A Nébih a kockázatos növénykárosítók korai felismerése és a gyors beavatkozás érdekében országos monitoringrendszert működtet. Emellett a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete (ERTI) is üzemeltet csapdákat**, amelyben a zárlati károsító két kifejlett példányát megtalálták. A kőrisrontó karcsúdíszbogár laboratóriumi azonosítását követően a hatóság fokozott felderítést, valamint további növényegészségügyi intézkedéseket rendelt el. Többek között plusz csapdákat helyeznek ki a területen, amivel behatárolható a kártevő előfordulása, emellett vizuális vizsgálatokat végeznek a szakemberek, hogy a lárvák által okozott tünetek alapján azonosíthassák a már megtelepedett populációkat.
A kifejlett bogár 8-14 mm hosszú, fémesen csillogó zöld színű. Jelenlétére utalhat a kőrisfákon jelentkező lombvesztés, a korona ritkulása, a kéreg elszíneződése, valamint az azon megjelenő függőleges repedések. Jellegzetes tünet lehet továbbá a kéreg alatt kialakuló, akár 50 cm hosszú, cikk-cakk alakú lárvajárat.
A Nébih felhívja a lakosság, az erdőtulajdonosok és az erdőgazdálkodók figyelmét, hogy amennyiben a fenti tüneteket, vagy a kőrisrontó karcsúdíszbogárhoz hasonló rovart észlelnek, haladéktalanul jelezzék azt a helyi kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának, valamint a Nébih-nek. A gyors bejelentés kiemelten fontos az őshonos kőrisállományok védelme és a károsító további terjedésének megakadályozása érdekében.
A károsítóról részletes információk elérhetőek a következő cikkben: https://portal.nebih.gov.hu/-/kiemelt-zarlati-karosito-a-korisronto-karcsudiszbogar
A bejelentéshez szükséges dokumentum az alábbi linken érhető el: https://portal.nebih.gov.hu/-/bejelentes-kotelezett-karositok.
Változás a közleményben (2026.07.01. 13:10):
* korábban: feromoncsapda – javítva: csapda
** korábban: feromoncsapdákat – javítva: csapdákat
Forrás: NÉBIH


