Mezőgazdaság
Vis maior bejelentések a „Vizet a tájba!” program kapcsán
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleményben hívta fel a figyelmet a „Vizet a tájba!” programhoz kapcsolódó vis maior bejelentések feltételeire és a részletes dokumentáció fontosságára.
A „Vizet a tájba!” program egy 2025-ben indult magyar kormányzati kezdeményezés, amely a klímaváltozás hatásaira válaszolva a víz elvezetése helyett annak helyben tartását és hasznosulását helyezi előtérbe.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A program célja, hogy növelje a táj vízmegtartó képességét, erősítse a mezőgazdaság alkalmazkodóképességét a szélsőséges időjárási viszonyokhoz, valamint elősegítse a rendelkezésre álló vízkészletek minél hatékonyabb felhasználását.
A kezdeményezés keretében az érintett gazdálkodók és ingatlantulajdonosok önkéntesen ajánlhatják fel területeiket időszakos vízvisszatartásra vagy elárasztásra. A jelentkezések és területfelajánlások kezelésének támogatására az Országos Vízügyi Főigazgatóság online bejelentő platformot hozott létre.
Bár a program hosszú távon jelentős előnyökkel járhat a vízgazdálkodás és a mezőgazdaság számára, egyes esetekben felmerülhet annak vizsgálata, hogy egy adott káresemény összefüggésbe hozható-e a vízvisszatartási beavatkozásokkal. Ilyen helyzetekben lehet jelentősége a vis maior bejelentésnek, amelynek elfogadásához meghatározott feltételek teljesülését kell igazolni.
Mikor állapítható meg vis maior?
A vis maior megállapításához az alábbi három feltételnek együttesen kell teljesülnie:
- a káresemény külső okból következett be,
- előre nem volt látható,
- elhárítása vagy megelőzése nem volt lehetséges.
Kiemelten fontos a kiváltó ok tisztázása
A kérelem elbírálásának első és legfontosabb eleme annak igazolása, hogy a káresemény valóban a „Vizet a tájba!” program keretében megvalósított vízvisszatartás következménye.
A kérelmezőnek be kell mutatnia, hogy a kialakult helyzet nem természetes körülményekre – például rendkívüli csapadékra, kedvezőtlen talajállapotra, megemelkedett vízszintre vagy a terület domborzati adottságaira – vezethető vissza, hanem közvetlen összefüggésben áll a program keretében végrehajtott beavatkozással, amelyben maga nem vett részt.
Mit szükséges részletesen bemutatni a kérelemben?
A sikeres elbírálás érdekében célszerű részletesen ismertetni:
- a terület jellemzőit (például, hogy nem belvízveszélyes vagy nem mélyfekvésű területről van szó),
- a korábbi évek tapasztalatait és vízjárási viszonyait,
- a káresemény és a program intézkedései közötti összefüggést,
- azt, hogy a víz átterjedése előre látható volt-e,
- rendelkezésre állt-e reális lehetőség a károk megelőzésére (például műszaki védekezéssel),
- történt-e egyeztetés a szomszédos területhasználóval vagy az illetékes vízügyi szervekkel.
Fontosak a káresemény kezelésére tett intézkedések
A vis maior elbírálása során jelentős súllyal esik latba az is, hogy a károsult milyen lépéseket tett a helyzet kezelése érdekében.
Ennek keretében vizsgálható többek között:
- történt-e hivatalos bejelentés a káreseményről,
- felvette-e a kapcsolatot az érintett felekkel,
- készült-e helyszíni szemle vagy kárfelmérés.
Milyen dokumentumokat szükséges csatolni?
A kérelem alátámasztásához az alábbi dokumentumok benyújtása javasolt:
- a káresemény pontos időpontjának és időtartamának rögzítése,
- az érintett terület egyértelmű lehatárolása,
- részletes fotódokumentáció,
- jegyzőkönyvek és hivatalos feljegyzések,
- az érintett felek nyilatkozatai,
- szükség esetén szakértői vélemények.
Milyen szempontokat vizsgál a Kincstár?
A benyújtott dokumentumok és információk alapján – szükség esetén a vízügyi igazgatóság bevonásával – a Kincstár többek között az alábbi kérdéseket értékeli:
- mi volt a vízborítás közvetlen kiváltó oka,
- fennáll-e bizonyítható kapcsolat a „Vizet a tájba!” programmal,
- előre jelezhető volt-e a kialakult vízterhelés,
- rendelkezésre álltak-e megelőzési lehetőségek,
- milyen műszaki és hidrológiai körülmények vezettek a víz átterjedéséhez,
- a beavatkozás engedélyezetten és szabályszerűen történt-e.
A részletes dokumentáció kulcsfontosságú
Felhívjuk az érintett gazdálkodók és földhasználók figyelmét, hogy a vis maior kérelmek elbírálásának alapfeltétele a pontos, részletes és megfelelő dokumentumokkal alátámasztott benyújtás. Minél teljesebb a rendelkezésre álló információ, annál megalapozottabban vizsgálható a káresemény és annak körülményei.
A vis maior eseményekkel kapcsolatos kérelmeket a Magyar Államkincstár részére lehet benyújtani a MobilGazda alkalmazáson keresztül. A benyújtás során különösen fontos a szükséges dokumentumok, fotók és egyéb bizonyítékok csatolása, amelyek alátámasztják a káresemény és a „Vizet a tájba!” program közötti összefüggést.
Forrás: NAK / Pók Zóra
Kiemelt cikk
Zölden is levágható a kukorica – a minisztérium könnyíti az aszálykár-bejelentés szabályait
A rendkívüli aszályhelyzetre tekintettel az Agrár- és Élelmiszer-gazdaságért Felelős Minisztérium módosítja a kárenyhítési szabályokat
A rendkívüli aszályhelyzetre tekintettel az Agrár- és Élelmiszer-gazdaságért Felelős Minisztérium módosítja a kárenyhítési szabályokat annak érdekében, hogy a kukoricatermelők zölden levághassák, silózhassák a kukoricájukat, ha a termés olyan mértékben károsodott, hogy a betakarítás már nem gazdaságos.
A szaktárca ezért kezdeményezte a kárenyhítési rendelet módosítását, aminek eredményeként a termelők kivételes jelleggel a növény levágását követően is bejelenthetik az aszálykárt, legkésőbb 2026. augusztus 15-ig.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az ország több térségében a tartós csapadékhiány következtében a kukorica várható hozama jelentősen elmarad a szokásostól, ezért számos gazdálkodó számára indokolttá válhat a lábon álló növény levágása, silózása a további veszteségek és a takarmányhiány mérséklése érdekében. A jelenlegi szabályozás ugyanakkor ezt eddig nem tette lehetővé a kárenyhítő juttatásra való jogosultság veszélyeztetése nélkül. A kárbejelentés feltétele, hogy a gazdálkodó nyilatkozzon arról, hogy az arányos termelői felelősségvállalás és a szakszerű művelési kötelezettség teljesítése érdekében járt el, illetve georeferált fényképpel igazolja, hogy a kárbejelentéskor az érintett területen már nem található lábon álló növény.
A módosítás célja, hogy a termelők a rendkívüli aszályhelyzetben a szakmailag indokolt döntéseket meghozhassák anélkül, hogy emiatt elesnének a kárenyhítési rendszer nyújtotta támogatástól. A szabályozás ugyanakkor továbbra is biztosítja, hogy a kárenyhítési rendszer kizárólag a tényleges károk enyhítését szolgálja, és ne adjon lehetőséget indokolatlan előnyszerzésre. A szükséges rendeletmódosítás folyamatban van, ezért a gazdálkodók a veszteségek mérséklése érdekében indokolt kármentési munkálatokat haladéktalanul megkezdhetik.
A kormány a rendkívüli aszályhelyzetben is minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja a gazdálkodókra, a kárenyhítési szabályok rugalmasabbá tételével, és a likviditást erősítő intézkedésekkel egyaránt azon dolgozik, hogy a termelők minél kisebb veszteséggel vészeljék át a szélsőséges időjárás okozta nehézségeket.
Forrás: AÉM
Mezőgazdaság
Segédlet a vis maior bejelentésekhez – tudnivalók és gyakorlati példák
Segédletet készítettek a vis maior bejelentésekhez
A Magyar Államkincstár és az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium szakértői által közösen összeállított alább letölthető tájékoztató a vis maior bejelentések benyújtásához nyújt gyakorlati segítséget.

Fotó: AÉM
Mezőgazdaság
Vis maior tájékoztató Aszály – 2026
Közleményt adott ki az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium az aszály miatti vis maior bejelentésekről.
2026-os év az agrárium számára ismét rendkívül kedvezőtlen időjárási körülmények között indult, mivel a tavaszi időszakban kialakult jelentős csapadékhiány az ország csaknem teljes területén súlyos aszályhelyzetet eredményezett. A tartós nedvességhiány következtében számos szántóföldi kultúrában a vetések kelése elmaradt vagy csak részlegesen valósult meg, a kikelt állományok fejlődése pedig jelentősen visszamaradt. A kialakult helyzet komoly termelési kockázatot jelent a gazdálkodók számára, amely az idei terméseredményekre és a mezőgazdasági vállalkozások gazdasági stabilitására egyaránt kedvezőtlen hatással lehet.

Fotó: KAP
Felhívjuk azon gazdálkodók figyelmét, akik az aszályhelyzet következtében nem vagy várhatóan nem tudják teljesíteni az agrártámogatási jogviszonyhoz kapcsolódó egyes támogatási feltételeket és kötelezettségeket, hogy a vonatkozó szabályozásnak megfelelően tegyék meg a szükséges vis maior bejelentést, hogy az esetleges jogkövetkezmények alól mentesüljenek. Fontos megjegyezni, hogy az agrárkár-enyhítési rendszer keretében tett kárbejelentés nem minősül vis maior kérelemnek, azt külön szükséges megtenni.
Az alábbiakban közzétett ismertetőben összefoglaljuk a gazdálkodók számára az aszály miatti vis maior bejelentések legfontosabb információit, illetve gyakori példák felsorolásával kívánjuk segíteni a szabályok értelmezését.
Az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium tárgykörben készült részletes tájékoztató az alábbiakban tölthető le.
Letölthető csatolmányok
Forrás: KAP



