Mezőgazdaság
Juh- és sertéstartók figyelem!
Azon juh- és sertéstartók, akiket a ragadós száj- és körömfájás járvány közvetetten érintett, rendkívüli támogatást igényelhetnek
Azon juh- és sertéstartók, akiket a ragadós száj- és körömfájás járvány közvetetten érintett, rendkívüli támogatást igényelhetnek 2026. június 15. és június 30. között a Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: Kincstár) az e célra rendszeresített elektronikus felületen (űrlap) keresztül.

Fotó: Pixabay
A támogatás igénybevételére az a mezőgazdasági termelő (kedvezményezett) jogosult, aki 2025. évben a szarvasmarha állományokat érintő járvány miatt bevezetett szabályozások alá eső körzetben a korlátozás időszakában juh vagy sertéstartást folytatott, és a sertések esetében az állatok értékesítésére a termékértékesítési szerződésben rögzített határidőt követően, vagy a juhok esetében az állatok értékesítésére a korlátozási időszak végétől kezdődően, de legkésőbb 2025. június 21-ig került sor.
A támogatás alapja a szabályozás alá eső körzetben a korlátozás kezdőnapja és a telepről történő elszállítás időpontja közötti időszakban az ENAR-ban szállítási bizonylattal igazoltan értékesített sertések száma és a túltartott napok számtani átlagának szorzata, vagy az értékesített juhok száma.
A támogatás igénybevételéhez szükséges igazolást sertés állomány esetében a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége, juh állomány esetében a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezete állítja ki a kedvezményezett kérésére és közvetlenül küldi meg elektronikus úton a Kincstár részére.
A támogatás keretösszege ~273 millió forint. A szabályozás alá eső körzetekben bevezetett mozgatási korlátozások miatt a sertések hosszabb nevelési és hizlalási időszakaihoz kapcsolódó veszteségekre sertésenként és naponta 444 forint átalányösszeg adható, legfeljebb 28.441 db állatig. Juhok esetében a szabályozás alá eső körzetekben az állatok értékcsökkenése miatti veszteség ellentételezése érdekében ~21,7 millió forint maximális összeg adható, legfeljebb 1.071 állatig.
Forrás: MVH
Horgászat
KÖRÖSÖK-völgye: Szivattyús vízpótlás kezdődött a Félhalmi-holtágon
Az aszály és a csökkenő vízszint miatt szivattyús vízpótlás kezdődött a Félhalmi-holtágon. Két mobilszivattyú közel 1 m³/s vízhozammal segíti a frissvíz-ut
A Körösök hegyvidéki és síkvidéki vízgyűjtőterületein az egyre inkább súlyosbodó aszály következtében az Igazgatóság területén lévő vízfolyások vízhozama folyamatosan csökken.

Fotó: Germán Béla
A területen lévő vízpótlások és a magas párolgás hatására a Békésszentandrási duzzasztó által visszatartott, közel 24 millió m³ vízkészlet csökkenni kezdett, amely a duzzasztó felvízén lévő vízszintek csökkenésében is megmutatkozik.
A csökkenő vízszint rontja a gravitációs kivezetés lehetőségeit is.

Fotó: Germán Béla
A Félhalmi-holtág vízellátása is veszélybe kerülhet
A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén található, legnagyobb vízkészletekkel rendelkező holtágak, többek között a Félhalmi-holtág is, kivétel nélkül a Békésszentandrási duzzasztó által a Hármas-Körösben visszatartott vízkészletekből láthatók el friss vízzel.
A vízszint csökkenésével a Félhalmi-holtág vízellátását biztosító szivornya vízszállító képessége csökken, szélsőséges esetben meg is szűnhet.
Ezért a hiányzó vízmennyiséget szivattyúzással szükséges pótolni.

Fotó: Germán Béla
Két mobilszivattyút telepítettek a helyszínre
A Félhalmi-holtág vízpótlása céljából a szakemberek két dízelüzemű mobilszivattyút telepítettek a helyszínre.
A szivattyúk segítségével közel 1 m³/s vízsugárral biztosítható a friss vízkészlet bejuttatása a holtágba.
Körös-védikéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Germán Béla

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Lakócsa: Somogy vármegyei házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
Egy Somogy vármegyei, mintegy 1850 házisertést számláló állományban igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét. Az országos főállatorvos azonnal elrendelte a szükséges járványügyi intézkedéseket a betegség további terjedésének megakadályozása érdekében. A sertéstartók számára kiemelten fontos a járványvédelmi előírások szigorú betartása.

Lakócsán igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Kép forrása: Google Map
Lakócsán igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét
Egy Somogy vármegyei nagylétszámú sertéstartó telepen erősítette meg az ASP jelenlétét a Nébih laboratóriuma 2026. augusztus 9-én.
A mintavétel általános tünetek – láz, gyengeség, hasmenés, elhullás – megjelenése miatt történt.
Dr. Nemes Imre országos főállatorvos haladéktalanul elrendelte a gazdaság lezárását, valamint a szükséges járványügyi intézkedések végrehajtását.

Az új honlapon mintegy 965 fegyvert érhetünk el. A legújabb modellektől kezdve az akciós, az outlet fegyvereken át, a KONUS termékeivel bezáróan válogathatunk. Kattintson a képre és tájékozódjon!
Védő- és megfigyelési körzetet jelöltek ki
A telep Magyarország fertőzött besorolású területén található, a térségben több vaddisznómintában is kimutatták a szakemberek a vírust.
A hatóság a kitörés körül 3 és 10 kilométeres védő- és megfigyelési körzetet jelölt ki, amelyekben korlátozásokat is bevezettek.
Az érintett lakócsai gazdaságban a mintegy 1850 hízósertést számláló állomány felszámolása folyamatban van. A fertőzés eredetének és az esetleges továbbterjedésének felderítésére irányuló járványügyi nyomozás zajlik.
A hatóság szakemberei vizsgálják a fertőzés lehetséges forrását, az érintett telep és annak környezetének járványügyi kockázatait, valamint az esetleges kontakt gazdaságokat is.
Az ASP emberre nem veszélyes
Az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, ugyanakkor a betegség jelenléte jelentős gazdasági károkat okozhat a sertéságazat számára.
A Nébih felhívja a sertéstartók figyelmét, hogy az állományok védelme érdekében fokozottan ügyeljenek a járványvédelmi előírások maradéktalan betartására.
Kiemelten fontos a telepek zártan tartása és az állomány vaddisznókkal való akár közvetett érintkezésének megakadályozása.
Szokatlan elhullás vagy megbetegedés esetén pedig haladéktalanul értesíteni kell az állatorvost, és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása érdekében.
A témában minden további aktuális és fontos információ elérhető a Nébih tematikus aloldalán.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Újabb vármegyében jelent meg a kőrisrontó karcsúdíszbogár
Újabb megyében tűnt fel a kőrisrontó karcsúdíszbogár
Újabb területen, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) jelenlétét. A kártevőt nem csak színcsapdában találták meg, de már fertőzött fában is azonosították. A növényvédelmi szakemberek folytatják az intenzív felderítést, emellett az intézkedéseket a szlovák hatósággal is összehangolják a terjedés megállítása érdekében.

Fotó: NÉBIH
A kőrisrontó karcsúdíszbogár beregsurányi azonosítása, valamint a kártevő szlovákiai jelenléte (az ottani pufferzóna átnyúlása) miatt a magyar hatóság Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is kihelyezett több tucat csalogató anyagos színcsapdát. A vármegyében zajló felderítés során először 7 darab kőrisrontó karcsúdíszbogár imágót fogtak Pácin, Sátoraljaújhely és Karcsa településeken, amelyek faji azonosságát a Nébih laborvizsgálata is igazolta, megerősítve a kártevő jelenlétét az újabb vármegyében. Ezt követően, az intenzív felderítés során Sátoraljaújhelyen egy tünetes fa és a rajta lévő röpnyílások észlelése után merült fel a kártevő közvetlen jelenlétének gyanúja. A szakemberek helyszíni vizsgálata során a fa felső egyharmadában több mint 10 röpnyílást találtak, majd a kéregtelenítést követően a törzsben lárvákat és imágókat is azonosítottak, amelyek faji azonosságát a laboratóriumi ellenőrzés szintén megerősítette.
Jelenleg még tart a kőrisrontó karcsúdíszbogár imágó repülési és párzási időszaka, így a hatóság kiemelt figyelmet fordít a csapdázásra. Ezzel párhuzamosan a szakemberek az egyéb tüneteket – például kéregleválás, röpnyílások jelenléte, koronaritkulás – szintén kutatják a környező kőrisállományokban. A megfigyelés célja a korai észlelés és az azonnali szakmai, karantén intézkedések megtétele. A védekezés hatékonysága érdekében a szlovák hatósággal is folyamatos az együttműködés.
A hazai növényvédelmi hatóságok továbbra is számítanak a lakosság segítségére: aki a károsító jelenlétét észleli, tegyen bejelentést a Nébih-nél vagy az illetékes kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályánál. Ezzel hozzájárulhat, hogy megóvjuk a hazai kőrisállományt, melynek fái természetes erdeink, parkjaink és lakott területeink zöld infrastruktúrájának meghatározó szereplői.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih aloldalán: [https://portal.nebih.gov.hu/korisronto-karcsudiszbogar](https://portal.nebih.gov.hu/korisronto-karcsudiszbogar)
Forrás: NÉBIH



