Vadászat
„Vadkár után, vadkár előtt” – Aktuális teendők a vadkárérvényesítés és -megelőzés kapcsán
A NAK cikket közölt a vadkárok igényérvényesítésének tudnivalóiról:
Az ősz beköszöntével megkezdődik a napraforgó és a kukorica betakarítási időszaka. Alábbi cikkünkben röviden szeretnénk tájékoztatást adni a bekövetkezett vadkárok igényérvényesítésének tudnivalóiról, az őszi vetésű növényeket érintő vadkármegelőzési teendőkről.
Vadkár után…
A száraz, aszályos időszak miatt az elmúlt napokban megkezdődött a napraforgó betakarítási időszaka. Ennek apropójából felhívjuk a figyelmet a vadkárigények időbeli bejelentésének tudnivalóira.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 81. § (1) bekezdése alapján a vadkár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított öt napon belül írásban kell közölni a kárért felelőssel, vagyis a területen gazdálkodó vadászatra jogosulttal, ill. annak képviselőjével.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Amennyiben a felek között nyitottság van a megegyezésre, javasolt a hatósági, bírósági eljáráson kívüli írásos megállapodás és kárrendezés. Ez a lehetőség a legoptimálisabb az érintett felek számára, mivel időhatékony és a szükségtelen költségeket elkerülő megoldás. Fontos, hogy az egyezség aláírói, mindkét oldalról, rendelkezzenek önálló képviseleti joggal az általuk képviselt fél részéről, az egyezség írásban köttessen, abban rögzítsék a kárt, a kártérítés értékét, a teljesítés módját és határidejét!
Amennyien a föld használója mezőgazdasági vadkár igényt kíván érvényesíteni, úgy azt a Vtv. 79. § (4) bekezdése alapján a Vtv. végrehajtási rendeletében, az egyes növénykultúrákra meghatározott időszakban teheti meg:
- a) őszi gabona: október 1. – július 31.
- b) tavaszi gabona: március 1. – július 31.
- c) kukorica: április 15. – november 15.
- d) burgonya: április 15. – október 15.
- e) napraforgó, szója: április 15. – szeptember 30.
- f) borsó: március 1. – augusztus 30.
- g) szőlő, gyümölcsös: egész évben.
- h) őszi káposztarepce: augusztus 20. – június 30.
Jegyzői közreműködés az egyezség létrehozásában
Amennyiben a károsult és a kárért felelős vadászatra jogosult között a fenti közléstől számított öt napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől öt napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős vadászatra jogosult közötti egyezség létrehozására irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását.
Az eljárás keretében a jegyző a kár megállapítására három napon belül ágazati vagy igazságügyi szakértőt rendel ki. A kár felmérését a kirendeléstől számított öt napon belül kell elvégezni. Ha a késedelmes közlés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt az igénylő terhére kell figyelembe venni, ami jelentős veszteséggel járhat a gazdálkodó számára.
A kárfelmérés alapján történő egyezség meghiúsulása esetén felek bármelyike három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek megelőlegezése mellett. Ebben az esetben a kárral érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után kerülhet sor!
Ha a jegyző előtti eljárás során az egyezség valamely okból nem jönne létre, a jegyző megszünteti az eljárást. Ha a jegyző előtti eljárás megszüntetésre kerül, a károsult az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásától számított 30 napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítéséről való döntést. E határidő elmulasztása jogvesztést eredményez, azaz később már nem indítható per a kár megtérítése iránt.
Amennyiben az adott növénykultúra betakarítása nem tűr halasztást, a későbbi bírósági eljárás során történő sikeres bizonyításhoz javasolt közjegyző előtt, előzetes bizonyításra irányuló eljárásban a kár felméréséhez igazságügyi szakértőt kirendelni.
Nyomatékosan szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a kárállapot szakszerű rögzítése nélkül az adott növénykultúra betakarítása után eredményes kárigény érvényesítés nem várható.
Megjegyezzük, hogy a vadkárigény közvetlenül bíróság előtt is érvényesíthető, azaz a Vtv. szerinti jegyzői hatáskörbe tartozó egyezség létrehozására irányuló eljárás csak lehetőség, de nem kötelező a felek számára. Ez esetben tekintettel kell lenni a kárigény 3 éves elévülési időszakára.
Az igényérvényesítés lehetséges módjairól és tudnivalóiról további tájékoztatást kaphatnak Vadkárkalauz kiadványunkból, illetve falugazdászaink állnak az Agrárkamara tagjai rendelkezésére.
Vadkár előtt…
A betakarítási időszak alatt/után a gazdálkodók egyben már felkészülnek a következő gazdálkodási évre is. Tekintettel arra, hogy az ország egész területén kisebb, nagyobb mértékben felmerül a vadkár kérdése, a mezőgazdasági tevékenység és a vadgazdálkodás szükségszerű egymásra utaltsága okán hasznos, ha a felek között már ekkor, tehát a vetéstervek készítésekor megkezdődik a párbeszéd, annak érdekében, hogy egymás gazdasági érdekei kölcsönösen tiszteletben tartásra kerüljenek.
Az együttműködés egyik legfontosabb mozzanata, hogy a felek gazdálkodása, jövőbeni tervei megismerhetőek, tervezhetőek legyenek egymás számára.
Az évelő kaszáló növények, őszi kalászosok vetése kiváló apropó lehet arra, hogy a gazdálkodók és a vadászatra jogosultak asztalhoz üljenek és megtervezzék az elkövetkezendő év(ek) teendőit, egyes területek vadkárkockázatát, a növénykultúra szempontjából indokolt vadkármegelőzési feladatokat, azok kivitelezését és költségviselését. Ezen alkalmak lehetőséget biztosítanak a vadászatra jogosultak részére is, hogy a gazdálkodókkal megvitassák bizonyos vadgazdálkodási létesítmények telepítésének helyét, a szükséges lőnyiladékok kialakítását, az őszi, téli egyéni és társasvadászatok helyét és idejét.
Egyúttal kérjük a vadászatra jogosultak együttműködését is a tekintetben, hogy – a Vtv.-ben foglalt kötelezettségnek eleget téve, a földhasználók számára elérhető módon – gondoskodjanak a vadkárral kapcsolatos ügyekben hivatalos kapcsolattartó(k) kijelöléséről és elérhetőségük közzétételéről (pl. a társaság honlapján, jegyzőnél, önkormányzati hirdetőtáblán, falugazdász irodákban).
A bírósági ítélkezési gyakorlat következetes a tekintetben, hogy a vadászatra jogosult rendelkezik megfelelő szaktudással a vadállomány szakszerű kezelésével, állományszabályozásával a vadkár megelőzési technikákkal kapcsolatban, így keressük a közös utakat a vadkárok minimalizálása érdekében.
Ne feledjük, hogy a kölcsönös együttműködés mindkét fél érdeke, hisz a legkisebb kár a be nem következett kár, a szakszerűen kivitelezett védekezés olcsóbb lehet, mint a bekövetkezett vadkárért való helytállás!
Csak együtt működik, ha együttműködünk!
Forrás: dr. Skobrák György -NAK
Vadászat
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
A medvefül kankalin (Primula auricula) és más különleges növényfajok megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Vérteserdő Zrt. munkatársai összefogtak.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2024 tavaszán adtunk hírt arról, hogy a hazánkban igen ritka, jégkorszaki reliktum cifra vagy más néven medvefül kankalin (Primula auricula), illetve más különleges növények megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vérteserdő Zrt. dolgozói összefogtak, és a cifra kankalin egyik megmaradt, nagyjából szobányi élőhelye köré vadkizáró kerítést építettek. Hogy miért volt erre szükség, az már az első év eredményei alapján jól látható volt.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Az idei monitoring idejére még látványosabb lett a különbség. Az első képpáron látható, hogy az aszály ellenére az elzárt részen még magasabb, változatosabb, színesebb lett a növényzet, míg a kerítésen kívül még jobban visszaszorult, és a kopár, dolomit alapkőzet uralja az élőhelyet.
A kerítéssel elzárt mintaterületből jól látható, hogy nem a kopár, csupasz felszín lenne itt a „normális”, de sajnos a túlszaporodott vadállomány, jelen esetben elsősorban a tájidegen, betelepített muflon miatt a növényzet – beleértve az erdő felújulását biztosító facsemetéket is – lényegében eltűnt a lejtőkről. A csupasz felszínen erőteljes az erózió és a több ezer év alatt kialakult sekély termőréteget lemossa az eső, így maga a termőhely is tönkremegy.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
A túltartott vadállomány már országszerte akadályozza az erdők felújulását, ezért látjuk egyre több helyen kényszerből a drága, az erdőfelújítási költségeket jelentősen megnövelő vadkizáró kerítéseket erdeinkben…
Ezen a területen már ugyan elkezdődött a vadállomány csökkentése, de ez nem megy egyik napról a másikra. Fontos, hogy ez másutt is mihamarabb elkezdődjön, majd hatékonyan folytatódjon…
Forrás: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2026. június 13-án Mudra László vadászíjász őzbakra vadászott, élményeiről beszámolt lapunknak:
Egy új területrészt terveztem meglátogatni. Korábban többször is hajnal 4 után érkeztem a területre, majdhogynem elkésve. Most viszont jóval előbb értem ki, volt időm a tavak felől kocsival barkácsolni.
A tavaknál láttam egy őzet a hőkamerával, aztán egész közel láttam 5 nyulat. Ahhá, gondoltam, ez az a banda, amelyiket szoktam látni, de a másik részen.
Fotó: Mudra László – Agro Jager News
Ekkor nem jutott eszembe elgondolkodni, hogy mi lehet az oka a revírváltásnak, de a későbbiek megértettem. Továbbgurultam lekapcsolt lámpával az erdősáv melletti árpa és lekaszált zabföld felé. Mikor kiértem az erdősávból, 3 kisróka játszadozott a tarlón. Gyorsan leraktam a kocsit, és mivel semmi mást nem láttam a közelben, jó széllel elkezdtem rájuk cserkelni.
Játék közben kiugrottak, beugrottak a bokrokba. Volt lehetőségem lopni a távot, 20 méternél elkezdtem cincogni. Ki is jöttek, de túl gyorsan váltogatták a helyüket. Biztosra akartam menni, de a fene nagy cincogásra oldalról, az árpából apuka is kinézett, szájában egy pocokkal. Riasztott egyet, és az egész bagázs eltűnt.
Gondoltam, rókavadászat game over, hajrá tovább.
Mikor korábban bejártam az új részt, láttam pár őzet, nyulat, kakast. Az első alkalommal láttam egy bakot messziről, nem tűnt rossznak, de közelebbről is szerettem volna megnézni.
Ahogy nekiindultam, hogy kinézzek az erdősáv sarkán, látom a keresőkamerával, hogy kb. 50 méterre világít valami a fűben. Elsőre olyan volt, mintha egy rókagyerek ült volna. De nem stimmelt, hogy ritmikusan járt a szája, és hogy igazából szimplán csak egy fejet látok. Ekkor tudatosodott bennem, hogy egy, a fűben fekvő őznek látom kizárólag a fejét.
Elővettem a sima keresőt, és a derengő szürkületben látom, hogy agancsa van!! Ezt a bakot kerestem!!
Hajrá, négykézláb, jó széllel, a hátamra vetett íjjal elkezdtem kúszni feléje. Egyre fogyott a távolság, a szél pont annyira fújt, hogy elfedte a neszezésemet, bár a nedves, utókelt zab szélén egész csöndesen lehet haladni.
Rámértem a távolságra, 20 métert mutatott a kamera!
Lassan feltérdeltem, már majdnem elkezdtem kihúzni az íjat, azon gondolkozva, hogy hogyan állítsam fel a vackáról a bakot, amikor eszembe jutott, hogy még a rókázásra felrakott SGH heggyel szerelt vessző került az idegre. Halk csere, de mire megtörtént, a baknak valami gyanús lett, felállt, és elindult 4-5 lépést megtéve az akácos felé.
Innentől kezdve már azon gondolkodtam, hogy hogyan késztessem megállásra. 😅
Egy bokrocska takarásában haladt át, kihúztam az íjat, onnan kilépve megállt keresztben, talán 22-25 méterre. Mivel a mellkasán világított a 20-as pin, már oldottam is. Nem láttam tisztán a találatot, de a becsapódás hangja jónak tűnt. Kemény dobbanás volt, abban biztos voltam, hogy mellkast ért. Azt is jó jelnek tartottam, hogy nem riasztott. Ha riaszt az őz lövés után, akkor általában nincs jól meglőve.
Szóval 4:15-nél járunk, rálövést tettem egy lőhetőnek tartott bakra!!
Madarat lehetett volna velem fogatni. A nagy izgalomban, hogy véletlenül se induljak korán utánkeresni, gondoltam, összekötöm a cipőfűzőimet. 😅
Csakhogy gumicsizma volt rajtam. 😁
Amilyen türelmetlen fajta vagyok, kb. 5 perc múlva azért a rálövés helyét megnéztem. Szép piros vért találtam, és a vesszőt csurig véresen. A pengetartó gumi hátracsúszott, egészen rá a tollakra, ebből is arra következtettem, hogy bordacsonton ment át a vessző.
Lenyugodtam, vártam negyedórát, és elindultam. Nem sokat mentem, mikor eszembe jutott, hogy akár videót is készíthetnék. Az utánkeresést és a bak birtokbavételét már azon láthatjátok.
Zsigerelésnél kiderült, hogy az egyik penge épphogy súrolta a szívet, amúgy tiszta kétoldali tüdőlövést kapott.
Lövéstávolság: 22-25 méter.
Menekülési távolság: 54 méter.
Mathews V3 27, 66#
Vessző: Easton Aftermath 300.
Hegy: NAP Shockwave 125 grain.
Vadászíjász üdvözlettel: Mudra László
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról, valamint az ahhoz kapcsolódó szerződéses és szervezeti kérdésekről. Az egyeztetésre Hatvanban, a Vadászkamara székhelyén, a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati múzeumban került sor június 23-án.
Fotó: Agro Jager archív
Az előzetesen a két érdekképviselet vezetősége által előkészített, a Védegylet elnöksége által egyhangúlag elfogadott javaslatok értelmében az érdekképviseleti szervezet felmondja az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel fennálló kiadói szerződését. A felmondás a szerződés szerint rendes felmondással, június 24-ével, három hónapos felmondási idő mellett történik. A döntést a megváltozott külső körülmények indokolják.
A Védegylet elnöksége arról is döntött, hogy június 23-i hatállyal felmenti dr. Kovács Zoltánt a lap főszerkesztői feladatainak ellátása alól. A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el annak érdekében, hogy a lap működése és megjelenése zavartalan maradjon. A főszerkesztő munkáját a javaslatok alapján Imre János, a Védegylet Felügyelőbizottságának elnöke, valamint Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként a következő hónapokban.
A Kamara részéről a határozati javaslatok a Nimród Vadászújsághoz kapcsolódó pénzügyi és szerződéses kötelezettségek felülvizsgálatát irányozzák elő. (Az elmúlt években a kiadvány részeként jelent meg a Vadászkamara 16 oldalas hírlevele, amely ingyenesen juthatott el minden magyar vadászhoz, aki ezt a vadászjegy érvényesítésekor igényelte.)
A vadászati érdekképviseletek – amelyek általában is szoros szakmai együttműködést ápolnak – elkötelezettek amellett, hogy a Nimród Vadászújság a magyar vadászok közösségének meghatározó szakmai fóruma maradjon, a szükséges átmeneti intézkedések mellett is biztosított legyen a lap folyamatos megjelenése és szakmai színvonala, valamint a lap októbertől is megjelenhessen. Ennek részleteit a következő hetekben dolgozzák ki a Védegylet vezetői.
Fotó: OMVK
A Vadászkamara elnöksége arról is döntött, hogy a korábban szeptember 5-ére, Pákozd-Sukorói Arborétumba és Vadasparkba tervezett Országos Vadásznapra mégsem kerül sor. Ennek alapvetően technikai és anyagi okai vannak, illetve a partner állami erdőgazdaság, a VADEX Zrt. sem tudja a korábbi elképzelések szerint támogatni az eseményt. Ehelyett a hatvani vadászati múzeumba tervezett, hagyományos Vadász-Gyermeknap idén – talán hagyományteremtő jelleggel – országos esemény lesz.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Békászó sasok vadásznak a sárréti kaszálókon
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
Kurfis Ilona: Bütykös ásóludakat fotóztam
A rókás bak
KITEKINTŐ: Vietnám – Felszámolták a macskahúsmaffiát
Csütörtöktől az egész országra kiterjedő tűzgyújtási tilalom lép életbe
Döntések a Nimród jövőjéről
A kerecsensólymok nyomában – lezárult a 2026. évi gyűrűzési és jeladózási szezon
Házisertés ASP: minden minta negatív
Gidamentés: Precíziós vadvédelem és ágazati összefogás a gyakorlatban
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Orvvadászok rendőrkézen
KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
