Vadászat
Egy 21 centiméteres kan nyomában
Hajnalban csengett Rabi Attila, a Zala vármegyei utánkereső telefonja. Az ismerős szám mögött egy vadőr-barát hangja szólt bele a telefonba: az éjjel elugrott egy kan és örömmel vennék, ha Benivel ráállnátok a csapára. Készülj fel! Egyes, magányos disznó és a vadász kint vár a területen. Kint aludt, haza se ment! Ha tudsz jönni, akkor kint várlak én is. A területet ismered…

Pintér Gergő kint aludt a területen, úgy várta be Rabi Attila utánkeresőt, majd együtt indultak a nyomába. Fotó: Pintér Gergő / Agro Jager
Eközben Pintér Gergő, már odakint a dombok között a hajnali fényeket nézte. Többet már nem ment a rálövés helyére, bár jó lett volna, de, ha a kan ott lenne a közelben, már megtalálta volna. Két hónapja látott egy egyes disznót, ami akkora volt a kamerában, hogy megigézte. Az elmúlt hetekben nyomában volt, kereste, de egyetlen egy alkalommal sem tűnt fel. Kondák jöttek-mentek a területen. Volt olyan, hogy szó szerint, majd fellökték a lest, de puskája csendben hallgatott a lesdeszkának támasztva. Talán, ahogy egy régi öreg erdész mesélte nekem a Mátrában, már az erdő is megszokta a szagát. Ki tudja?
Egy azonban bizonyos, hogy még fel sem emelte a puskát s arról, hogy mit látott, úgy hallgatott, mint a sír. Akkor este is úgy készült, hogy hajnalig tartó leselkedés elé néz. Az este, Zala vármegyében, csendesen telt. Szarvasok jöttek-mentek, de vaddisznó egy sem mutatkozott. Elmúlt tizenegy óra, majd éjfél is s ahogy lenni szokott, amikor a tolvajok is útra kelnek, mikor a legtöbb betörés történik, egyszer csak valami feltűnt szemközt, az erdő alatt, az akácosban. Valami nagyon nagy, ami olyan lassan jött kijjebb és kijjebb, hogy megdobbant Pintér Gergő szíve. Ő lesz az!

Ám az akácosban, annak a szélében, sok mindent lelhetett, mert az orra folyamatosan lent járt s dúrta, dúrta az erdő alját. Döntött. Rácserkel és amennyire csak lehet, belopja. A szele jó volt s a gazdag harmat olyan puhává tett mindent, hogy ha nem is gyorsan, de sikerült valamennyire megközelítenie, ami még így is 150-160 méter lehetett. Az ilyen kanok azonban sokszor még a gondolatát is képesek megsejteni a vadásznak, vagy éppen azt, hogy jó lesz most már odébb állni, mikor is eldördült a lövés.
Pintér Gergő nem várhatott tovább, mert ha lassan is, de távolodott sőt, gyorsabban, mint, amennyire a cserkelve meg lehetett közelíteni. A 9,3×62-es kaliberében nagyon bízott s hogy a 16,5 grammos maggal már jó néhány vadat is elejtett, tudta, hogy az ehhez a kaliberhez szerelt, viszonylag könnyebb mag, a Norma Tipstrike-ja leküzdi ezt a távolságot is.

Sebzett disznót mindig veszélyes keresni. Fotó: Pintér Gergő / Agro Jager
Az éles, de furcsa becsapódás után a disznó eldőlt, de hamar felállt és hatalmas csörtetéssel, zajjal eltűnt az erdőben, majd végtelen csend honolt körülöttük. A hőkamerában egy ideig követni lehetett, de azután semmit nem lehetett látni. A csendes erdő azért még így is biztatta, hogy ott fekszik bent, csak még várni kell egy kevéskét.
Nagy kant éjjel utánkeresni, csapájára ráállni, több mint veszélyes, de aki vadászik, aki régóta vár egy-egy vadat, biztosan elindul. Ebben ne is legyen kétsége senkinek…
A rálövés helyét és az elugrás irányát megjelölte, ahogy kell, de vér és csont darabkákon kívül a fogyatkozó vér azt jelezte, hogy nem éri be, nem találja helyben a kant. Hamar ráeszmélt a hűvös, kristálytiszta zalai levegőn, hogy segítség kell…

Egy ilyen egyes disznó emberre, kutyár egyaránt veszélyeket rejteget. Fotó: Pintér Gergő / Agro Jager
Az éjjel eltelt s előbb a vadőr, majd egy következő autó érkezett, amelyből Rabi Attila szállt ki Babosdöbrétéről. Csak Benivel 419 utánkeresést tudnak maguk mögött s ebben a számban nem szerepelnek a 300 méter alatti keresések. Rabi Attila fafaragó, s nemcsak itt Zalában, de messzebb is sokan ismerik. Beni, a hannoveri véreb már szaglálódik, miközben Hepi a két és féléves bajorhegyi véreb vezetéken szimatol.
Aki valaha járt Zala vármegyében, jól tudja, hogy az esők, a magas páratartalom olyan áthatolhatatlan erdőket, sűrűket nevel, hogy ott igazán össze kell szednie magát mindenkinek, ha egy sebzett vad nyomába szegődik. Persze egyik utánkeresés sem könnyű, de fedett terepen egyes, sebzett kant keresni, azért lássuk be, nem egyszerű. Ám ahogy Beni felvette a csapát, Rabi Attila már látta, hogy nem érik be egykönnyen, hiszen Beni, vissza-visszajött és megnézte, hogy követi-e a gazdája?

Emlkezetes marad Pintér Gergő vadászata és BEni 420. keresése is! Fotó: Pintér Gergő / Agro Jager
Így szokta – mesélte lapuknak Rabi Attila, akinek 10 éves kutyája annyira a szívéhez nőtt, hogy utánkeresés számára elképzelhetetlen Beni nélkül. Úgy gondolja, hogy biztosan meghasadna a szíve, ha a vezetéket magához véve a kutyáját otthon hagyná…
Az akácos széléből völgynek, egy ároknak tartottak s egy vízmosásban haladtak előre. Csapajelek. Hol több, hol kevesebb akadt s a magas kenés, amit rendre Beni megmutatott s világos vér, egy-egy lemezes csont aggasztó képet vetített eléjük…
Sűrűbb tölgyes után egy rendesen kijárt, áttúrt szórón ácsorogtak. Eleredt az eső s az éjszakai, tekintélyes konda annyira összejárta az erdő alját, hogy csak Beni járt körbe és körbe, nem indult el egy-egy irányba. A kutya nyilvánvalóan kereste, de nem tudta eldönteni, merre mehetett tovább a kan. Ilyen helyzetben nincs mit tenni, csak a kutya vezetheti tovább a vadászokat, mikor is Beni egyszercsak megindult!
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Azt nehéz lenne megmondani, hogy mit élnek át ilyenkor a vadászok, de sok szó közöttük nem esett s míg el nem indultak, csak a kutyát lesték. A vérebes tudja, hogy a kutyát engedni kell, hogy nyugodtan megtalálja a csapát, miközben a vadász meg ott áll s nem tehet mást, csak bízva, bízik, hogy a kutya megleli a nyomot…
Rabi Attila a kutya minden mozdulatát leste s mivel Beni igen érdeklődött a kan után, ha nem is mondta, de bízott benne, hogy tovább folytatják az utat, s ha úgy alakul, talán beérik. Nyilvánvaló volt, hogy ezután a kan után menni kell…

Egy sűrűben, egy szedres alján érték be a kutyák. Fotó: Rabi Attila / Agro Jager
Egy rettenetes szedresen vágtak át. Senki ilyen helyre soha nem kívánkozik. Még a disznóhajtásokon is csak a kutyák mennek be, mert embernek lehetetlen. Ennek ellenére átvergődtek rajta. Mikor nagy nehezen leküzdötték, a kutya a túloldalon csak szaglálódni kezdett, de nem igen akart tovább menni s mivel meglehetősen sokat mentek, már olyan jeleket is mutatott, hogy felhagy a kereséssel. Egy úton követték a vadászok, de már azzal, hogy befejezik. Mind a ketten látták, hiszen nem ma kezdték a vadászatot, hogy elérték azt a pontot, amikor nem lehet tovább erőltetni.
Éppen ezen tanakodtak, szó, szót követett, mert addigra már Attila is tisztában volt azzal, hogy a hetek óta vágyott disznó után indultak el s ilyenkor egy igazi vadász sosem adja fel. Szóval, ha nem folytatják, azt el is kell mondani, de úgy, hogy a vadász is megértse, hogy nincs tovább..

Pintér Gergő sokat várt erre a kanra. Fotó: Pintér Gergő / Agro Jager
Mikor már efelé közelítettek, akkor Beni felkapta a fejét, légszimatra váltott és visszafordult a szedresbe az útról. Ennek már fele sem tréfa!
A szedres tőlük bal felőli végébe elállt Pintér Gergő, míg ebben az oldalban maradt Rabi Attila! Ketten két puskával, két kutyával és odabent egy sebzett kannal. Mindenkire vigyázni kellett, nemcsak emberre, hanem a kutyákra is! Nincs már hátra, csak előre…

Balról Rabi Attila utánkereső és Pintér Gergő. Fotó: Pintér Gergő / Agro Jager
Beni után Hepi is elindult. Lekerült a vezetékről és a két kutya odabent forgatta a kant. Zaj, csörte, ropogás, kutyaugatás hallatszódott ki, mikor Rabi Attila is elindult utánuk. Mikor egy nagy szederbokorhoz ért, lehajolt, hogy alánézzen. Tudta, hogy közel vannak a kutyái, közel állhat hozzá a kan, de azért átvillant rajta, hogy jó, ha nyolc méterre állnak tőle. Beni balra, Hepi jobbra, középen a kan!
Egy villanás és már térden állva emelte a puskát a vállához. A két kutya közötti kan elfeküdt s a kutyák jussukat kivéve, már fogták is, mert a 8X57-es Geco Plus befejezte amit a nagy testvér, a 9,3×62-es megkezdett…

Beni sikere, mindannyiuk sikere lett. Fotó: Rabi Attila / Agro Jager
Csakhamar megérkezett a vadőr is, de addigra már a kant ketten kihúzták a sűrűből. Ott állt a két vadász, a két kutyával, Pintér Gergő kanjával, aki csak nézte, nézte, mert megannyi éjszaka, megannyi disznó után csak előkerült az öreg s ha nem is egy könnyen, de birtokba vehette. Ha változik is a világ, ha változik is benne ember, állat, azért a régi regula, a tisztesség, a becsület, a fogadalom, a türelem, a várakozás, az önuralom soha nem változhat meg, mert akkor nem is lesz olyan a vadászat, amilyenek lennie kell, mert akkor már nem lesznek barátok sem, akkor már nem lesz semmi. Erdőjárás és igazi vadászat, biztosan nem s enélkül, nekünk nem ér semmit a világ…
Rabi Attila vérebes utánkereső és Pintér Gergő elbeszélése nyomán írta:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
![]()
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
A medvefül kankalin (Primula auricula) és más különleges növényfajok megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Vérteserdő Zrt. munkatársai összefogtak.
2024 tavaszán adtunk hírt arról, hogy a hazánkban igen ritka, jégkorszaki reliktum cifra vagy más néven medvefül kankalin (Primula auricula), illetve más különleges növények megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vérteserdő Zrt. dolgozói összefogtak, és a cifra kankalin egyik megmaradt, nagyjából szobányi élőhelye köré vadkizáró kerítést építettek. Hogy miért volt erre szükség, az már az első év eredményei alapján jól látható volt.

Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Az idei monitoring idejére még látványosabb lett a különbség. Az első képpáron látható, hogy az aszály ellenére az elzárt részen még magasabb, változatosabb, színesebb lett a növényzet, míg a kerítésen kívül még jobban visszaszorult, és a kopár, dolomit alapkőzet uralja az élőhelyet.
A kerítéssel elzárt mintaterületből jól látható, hogy nem a kopár, csupasz felszín lenne itt a „normális”, de sajnos a túlszaporodott vadállomány, jelen esetben elsősorban a tájidegen, betelepített muflon miatt a növényzet – beleértve az erdő felújulását biztosító facsemetéket is – lényegében eltűnt a lejtőkről. A csupasz felszínen erőteljes az erózió és a több ezer év alatt kialakult sekély termőréteget lemossa az eső, így maga a termőhely is tönkremegy.

Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
A túltartott vadállomány már országszerte akadályozza az erdők felújulását, ezért látjuk egyre több helyen kényszerből a drága, az erdőfelújítási költségeket jelentősen megnövelő vadkizáró kerítéseket erdeinkben…
Ezen a területen már ugyan elkezdődött a vadállomány csökkentése, de ez nem megy egyik napról a másikra. Fontos, hogy ez másutt is mihamarabb elkezdődjön, majd hatékonyan folytatódjon…
Forrás: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
2026. június 13-án Mudra László vadászíjász őzbakra vadászott, élményeiről beszámolt lapunknak:
Egy új területrészt terveztem meglátogatni. Korábban többször is hajnal 4 után érkeztem a területre, majdhogynem elkésve. Most viszont jóval előbb értem ki, volt időm a tavak felől kocsival barkácsolni.
A tavaknál láttam egy őzet a hőkamerával, aztán egész közel láttam 5 nyulat. Ahhá, gondoltam, ez az a banda, amelyiket szoktam látni, de a másik részen.

Fotó: Mudra László – Agro Jager News
Ekkor nem jutott eszembe elgondolkodni, hogy mi lehet az oka a revírváltásnak, de a későbbiek megértettem. Továbbgurultam lekapcsolt lámpával az erdősáv melletti árpa és lekaszált zabföld felé. Mikor kiértem az erdősávból, 3 kisróka játszadozott a tarlón. Gyorsan leraktam a kocsit, és mivel semmi mást nem láttam a közelben, jó széllel elkezdtem rájuk cserkelni.
Játék közben kiugrottak, beugrottak a bokrokba. Volt lehetőségem lopni a távot, 20 méternél elkezdtem cincogni. Ki is jöttek, de túl gyorsan váltogatták a helyüket. Biztosra akartam menni, de a fene nagy cincogásra oldalról, az árpából apuka is kinézett, szájában egy pocokkal. Riasztott egyet, és az egész bagázs eltűnt.
Gondoltam, rókavadászat game over, hajrá tovább.
Mikor korábban bejártam az új részt, láttam pár őzet, nyulat, kakast. Az első alkalommal láttam egy bakot messziről, nem tűnt rossznak, de közelebbről is szerettem volna megnézni.
Ahogy nekiindultam, hogy kinézzek az erdősáv sarkán, látom a keresőkamerával, hogy kb. 50 méterre világít valami a fűben. Elsőre olyan volt, mintha egy rókagyerek ült volna. De nem stimmelt, hogy ritmikusan járt a szája, és hogy igazából szimplán csak egy fejet látok. Ekkor tudatosodott bennem, hogy egy, a fűben fekvő őznek látom kizárólag a fejét.
Elővettem a sima keresőt, és a derengő szürkületben látom, hogy agancsa van!! Ezt a bakot kerestem!!
Hajrá, négykézláb, jó széllel, a hátamra vetett íjjal elkezdtem kúszni feléje. Egyre fogyott a távolság, a szél pont annyira fújt, hogy elfedte a neszezésemet, bár a nedves, utókelt zab szélén egész csöndesen lehet haladni.
Rámértem a távolságra, 20 métert mutatott a kamera!
Lassan feltérdeltem, már majdnem elkezdtem kihúzni az íjat, azon gondolkozva, hogy hogyan állítsam fel a vackáról a bakot, amikor eszembe jutott, hogy még a rókázásra felrakott SGH heggyel szerelt vessző került az idegre. Halk csere, de mire megtörtént, a baknak valami gyanús lett, felállt, és elindult 4-5 lépést megtéve az akácos felé.
Innentől kezdve már azon gondolkodtam, hogy hogyan késztessem megállásra. 😅
Egy bokrocska takarásában haladt át, kihúztam az íjat, onnan kilépve megállt keresztben, talán 22-25 méterre. Mivel a mellkasán világított a 20-as pin, már oldottam is. Nem láttam tisztán a találatot, de a becsapódás hangja jónak tűnt. Kemény dobbanás volt, abban biztos voltam, hogy mellkast ért. Azt is jó jelnek tartottam, hogy nem riasztott. Ha riaszt az őz lövés után, akkor általában nincs jól meglőve.
Szóval 4:15-nél járunk, rálövést tettem egy lőhetőnek tartott bakra!!
Madarat lehetett volna velem fogatni. A nagy izgalomban, hogy véletlenül se induljak korán utánkeresni, gondoltam, összekötöm a cipőfűzőimet. 😅
Csakhogy gumicsizma volt rajtam. 😁
Amilyen türelmetlen fajta vagyok, kb. 5 perc múlva azért a rálövés helyét megnéztem. Szép piros vért találtam, és a vesszőt csurig véresen. A pengetartó gumi hátracsúszott, egészen rá a tollakra, ebből is arra következtettem, hogy bordacsonton ment át a vessző.
Lenyugodtam, vártam negyedórát, és elindultam. Nem sokat mentem, mikor eszembe jutott, hogy akár videót is készíthetnék. Az utánkeresést és a bak birtokbavételét már azon láthatjátok.
Zsigerelésnél kiderült, hogy az egyik penge épphogy súrolta a szívet, amúgy tiszta kétoldali tüdőlövést kapott.
Lövéstávolság: 22-25 méter.
Menekülési távolság: 54 méter.
Mathews V3 27, 66#
Vessző: Easton Aftermath 300.
Hegy: NAP Shockwave 125 grain.
Vadászíjász üdvözlettel: Mudra László
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról.
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról, valamint az ahhoz kapcsolódó szerződéses és szervezeti kérdésekről. Az egyeztetésre Hatvanban, a Vadászkamara székhelyén, a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati múzeumban került sor június 23-án.

Fotó: Agro Jager archív
Az előzetesen a két érdekképviselet vezetősége által előkészített, a Védegylet elnöksége által egyhangúlag elfogadott javaslatok értelmében az érdekképviseleti szervezet felmondja az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel fennálló kiadói szerződését. A felmondás a szerződés szerint rendes felmondással, június 24-ével, három hónapos felmondási idő mellett történik. A döntést a megváltozott külső körülmények indokolják.
A Védegylet elnöksége arról is döntött, hogy június 23-i hatállyal felmenti dr. Kovács Zoltánt a lap főszerkesztői feladatainak ellátása alól. A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el annak érdekében, hogy a lap működése és megjelenése zavartalan maradjon. A főszerkesztő munkáját a javaslatok alapján Imre János, a Védegylet Felügyelőbizottságának elnöke, valamint Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként a következő hónapokban.
A Kamara részéről a határozati javaslatok a Nimród Vadászújsághoz kapcsolódó pénzügyi és szerződéses kötelezettségek felülvizsgálatát irányozzák elő. (Az elmúlt években a kiadvány részeként jelent meg a Vadászkamara 16 oldalas hírlevele, amely ingyenesen juthatott el minden magyar vadászhoz, aki ezt a vadászjegy érvényesítésekor igényelte.)
A vadászati érdekképviseletek – amelyek általában is szoros szakmai együttműködést ápolnak – elkötelezettek amellett, hogy a Nimród Vadászújság a magyar vadászok közösségének meghatározó szakmai fóruma maradjon, a szükséges átmeneti intézkedések mellett is biztosított legyen a lap folyamatos megjelenése és szakmai színvonala, valamint a lap októbertől is megjelenhessen. Ennek részleteit a következő hetekben dolgozzák ki a Védegylet vezetői.

Fotó: OMVK
A Vadászkamara elnöksége arról is döntött, hogy a korábban szeptember 5-ére, Pákozd-Sukorói Arborétumba és Vadasparkba tervezett Országos Vadásznapra mégsem kerül sor. Ennek alapvetően technikai és anyagi okai vannak, illetve a partner állami erdőgazdaság, a VADEX Zrt. sem tudja a korábbi elképzelések szerint támogatni az eseményt. Ehelyett a hatvani vadászati múzeumba tervezett, hagyományos Vadász-Gyermeknap idén – talán hagyományteremtő jelleggel – országos esemény lesz.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131






