Vadászat
Vadgazdálkodást érintő törvénymódosítások – a belterületi vadállománytól a zártkerti vadtartásig
A 2025. december 16. napján kihirdetett törvénymódosítás egyik legfontosabb eleme a lakott területeken megjelenő vadállomány kezelésének újraszabályozása.
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
2025. december 16. napján kihirdetésre került az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2025. évi XCVII. törvény, mely többek között érinti a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényt.
Fotó: Vérteserdő Zrt.
A 2025. december 16. napján kihirdetett törvénymódosítás egyik legfontosabb eleme a lakott területeken megjelenő vadállomány kezelésének újraszabályozása, amely régi jogalkalmazási viták végére tehet pontot. Emellett a jogalkotó finomhangolta a vadaskertek megszűnésére és a haszonbérleti szerződések lejártára vonatkozó elszámolási szabályokat is.
Belterületi vadállomány
A törvény egy új fejezettel (IV/A. Fejezet) egészíti ki a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényt (Vtv.), amely a „Kárt okozó vagy kockázatot jelentő vad eltávolítása” címet viseli. Ez a módosítás alapjaiban rendezi át a felelősségi viszonyokat a nem vadászterületnek minősülő belterületeken.
- Polgármesteri hatáskör: A közbiztonságot vagy közegészségügyet veszélyeztető, illetve a vagyontárgyakat károsító vad befogása és elejtése a jövőben kifejezetten az érintett település polgármesterének feladata lesz.
- Eszközhasználat: A hatékony beavatkozás érdekében a törvény engedélyezi a hangtompító, valamint az elektronikus képnagyító vagy képátalakító (pl. éjjellátó, hőkamera) célzóeszközök használatát a belterületi elejtések során.
- Deklarált személyi feltételek: Az elejtést csak olyan személy végezheti, aki legalább 10 éve érvényes vadászjeggyel rendelkezik.
Mi változik a vad tulajdonjoga és a költségviselés terén?
- A Vadászati törvény 9. § (3) bekezdésének módosítása jogtechnikai szempontból kulcsfontosságú. A főszabály továbbra is az, hogy a nem vadászterületen (pl. közúton, belterületen) elhullott vagy elejtett vad a területileg illetékes vadászatra jogosult tulajdona.
- Az új kivételszabály azonban kimondja: ha a vadat a polgármesteri intézkedés keretében (a IV/A. fejezet alapján) ejtik el vagy fogják be, akkor a vadászatra jogosultnak nem keletkezik tulajdonjoga a tetemen, de ezzel párhuzamosan mentesül az eltávolítás és az elejtés költségeinek viselése alól is. Az így elejtett vadat kötelezően meg kell semmisíteni, azt a vadászatra jogosult nem hasznosíthatja.
Szigorítások a zárttéri vadtartás felszámolásánál
Ha egy zárttéri vadtartó létesítmény engedélyét visszavonják, vagy az megszűnik, és az engedélyes a határidőre nem számolja fel a vadállományt:
- Nincs kényszerhasznosítás: A törvény kizárja annak lehetőségét, hogy ilyen esetben a vadászati hatóság kényszerhasznosítót jelöljön ki.
- Vagyonvesztés: Ha az új vadászatra jogosult kénytelen elvégezni a felszámolást, a volt engedélyes a vadállomány törvény szerinti ellenértékének legfeljebb 10%-ára tarthat igényt. Ez gyakorlatilag szankciós jellegű rendelkezés a mulasztókkal szemben.
Vadaskert haszonbérleti szerződés megszűnése esetén csak az ténylegesen fennálló vadállomány erejéig jár elszámolás
A haszonbérleti ciklusok végén gyakori vitaforrás a vadállomány értékének elszámolása. A módosítás egyértelműsíti a Vtv. 16. §-át: a leköszönő bérlőnek fizetendő ellenérték alapja a szerződés megszűnésekor a területen ténylegesen fennmaradó vadállomány értéke. Nem lehet tehát a papíron szereplő, de a valóságban már nem létező állomány után kifizetést követelni. A törvény azt is rögzíti, hogy az elszámolás alapja kizárólag Vtv. végrehajtási rendeletének 20. mellékletében meghatározott vadgazdálkodási érték, nem pedig piaci vagy trófeaérték.
Technikai, de fontos módosítások a mindennapi vadászatban
- Életkor: Egyéni vadászat esetén a korhatár 16 évre csökken (társas vadászatnál marad a 18 év).
- Digitális eszközök: A nappali vadászat során az elektronikus képnagyító/képátalakító eszközök (pl. digitális céltávcsövek) kizárólag egyéni vadászaton használhatók, társas vadászaton nem. Éjszakai vadászaton viszont általánosan engedélyezetté válik a használatuk.
- Trófeabírálat: A vadászatra jogosultak adminisztrációs terheit csökkenti, hogy a szikaszarvas, a muflon és a vaddisznó trófeáinak bemutatására a korábbi 30 nap helyett 90 nap áll majd rendelkezésre.
- Egy terület – egy bérlő: A törvény mostantól expressis verbis kimondja, hogy egy vadászterületre érvényesen csak egy haszonbérleti szerződés köthető, kizárva a párhuzamos jogviszonyokat.
-
Tartós telepítésű kerítés létesítésének lehetősége állattartó telepek esetén
A tartós telepítésű kerítések engedélyezési eljárása során egyes speciális esetekre – nevezetesen az állattartó létesítményekhez szoros kapcsolódó, legelő művelési ágú területek tartós telepítésű kerítéssel történő bekerítésére – sajátos szabályok kerültek megalkotásra a Vtv. 29/A. §-ában. Figyelemmel a hatályos élelmiszerlánc-biztonsági szabályokra, a mezőgazdasági haszonállatok védelme érdekében szükséges annak biztosítása, hogy – ahol már nem elegendő a villanypásztor és a természetes alapanyagú kerítés létesítése – az állattartók tartós telepítésű kerítésekkel védjék állataikat, ezáltal hozzájárulva az állategészségügyi és járványvédelmi kockázatok csökkentéséhez is. Ehhez a jövőben az állategészségügy prioritása miatt nem lesz szükséges a vadászatra jogosult kötelező hozzájárulása, de a vadászterületen található kerítést továbbra is a vadászati hatóság fogja majd ezen esetekben is engedélyezni.
Hatálybalépés
A törvény főszabály szerint a kihirdetését követő 8. napon (2025. december 24.) lép hatályba. Kivételt képeznek ez alól a vadászat gyakorlatát érintő technikai módosítások – például az éjjellátó és hőkamera céltávcsövek nappali használatának engedélyezése –, amelyek a következő vadászati év kezdetével, 2026. március 1-jén lépnek életbe.
Forrás: Vérteserdő – NAK – dr. Skobrák György
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
A medvefül kankalin (Primula auricula) és más különleges növényfajok megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Vérteserdő Zrt. munkatársai összefogtak.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2024 tavaszán adtunk hírt arról, hogy a hazánkban igen ritka, jégkorszaki reliktum cifra vagy más néven medvefül kankalin (Primula auricula), illetve más különleges növények megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vérteserdő Zrt. dolgozói összefogtak, és a cifra kankalin egyik megmaradt, nagyjából szobányi élőhelye köré vadkizáró kerítést építettek. Hogy miért volt erre szükség, az már az első év eredményei alapján jól látható volt.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Az idei monitoring idejére még látványosabb lett a különbség. Az első képpáron látható, hogy az aszály ellenére az elzárt részen még magasabb, változatosabb, színesebb lett a növényzet, míg a kerítésen kívül még jobban visszaszorult, és a kopár, dolomit alapkőzet uralja az élőhelyet.
A kerítéssel elzárt mintaterületből jól látható, hogy nem a kopár, csupasz felszín lenne itt a „normális”, de sajnos a túlszaporodott vadállomány, jelen esetben elsősorban a tájidegen, betelepített muflon miatt a növényzet – beleértve az erdő felújulását biztosító facsemetéket is – lényegében eltűnt a lejtőkről. A csupasz felszínen erőteljes az erózió és a több ezer év alatt kialakult sekély termőréteget lemossa az eső, így maga a termőhely is tönkremegy.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
A túltartott vadállomány már országszerte akadályozza az erdők felújulását, ezért látjuk egyre több helyen kényszerből a drága, az erdőfelújítási költségeket jelentősen megnövelő vadkizáró kerítéseket erdeinkben…
Ezen a területen már ugyan elkezdődött a vadállomány csökkentése, de ez nem megy egyik napról a másikra. Fontos, hogy ez másutt is mihamarabb elkezdődjön, majd hatékonyan folytatódjon…
Forrás: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2026. június 13-án Mudra László vadászíjász őzbakra vadászott, élményeiről beszámolt lapunknak:
Egy új területrészt terveztem meglátogatni. Korábban többször is hajnal 4 után érkeztem a területre, majdhogynem elkésve. Most viszont jóval előbb értem ki, volt időm a tavak felől kocsival barkácsolni.
A tavaknál láttam egy őzet a hőkamerával, aztán egész közel láttam 5 nyulat. Ahhá, gondoltam, ez az a banda, amelyiket szoktam látni, de a másik részen.
Fotó: Mudra László – Agro Jager News
Ekkor nem jutott eszembe elgondolkodni, hogy mi lehet az oka a revírváltásnak, de a későbbiek megértettem. Továbbgurultam lekapcsolt lámpával az erdősáv melletti árpa és lekaszált zabföld felé. Mikor kiértem az erdősávból, 3 kisróka játszadozott a tarlón. Gyorsan leraktam a kocsit, és mivel semmi mást nem láttam a közelben, jó széllel elkezdtem rájuk cserkelni.
Játék közben kiugrottak, beugrottak a bokrokba. Volt lehetőségem lopni a távot, 20 méternél elkezdtem cincogni. Ki is jöttek, de túl gyorsan váltogatták a helyüket. Biztosra akartam menni, de a fene nagy cincogásra oldalról, az árpából apuka is kinézett, szájában egy pocokkal. Riasztott egyet, és az egész bagázs eltűnt.
Gondoltam, rókavadászat game over, hajrá tovább.
Mikor korábban bejártam az új részt, láttam pár őzet, nyulat, kakast. Az első alkalommal láttam egy bakot messziről, nem tűnt rossznak, de közelebbről is szerettem volna megnézni.
Ahogy nekiindultam, hogy kinézzek az erdősáv sarkán, látom a keresőkamerával, hogy kb. 50 méterre világít valami a fűben. Elsőre olyan volt, mintha egy rókagyerek ült volna. De nem stimmelt, hogy ritmikusan járt a szája, és hogy igazából szimplán csak egy fejet látok. Ekkor tudatosodott bennem, hogy egy, a fűben fekvő őznek látom kizárólag a fejét.
Elővettem a sima keresőt, és a derengő szürkületben látom, hogy agancsa van!! Ezt a bakot kerestem!!
Hajrá, négykézláb, jó széllel, a hátamra vetett íjjal elkezdtem kúszni feléje. Egyre fogyott a távolság, a szél pont annyira fújt, hogy elfedte a neszezésemet, bár a nedves, utókelt zab szélén egész csöndesen lehet haladni.
Rámértem a távolságra, 20 métert mutatott a kamera!
Lassan feltérdeltem, már majdnem elkezdtem kihúzni az íjat, azon gondolkozva, hogy hogyan állítsam fel a vackáról a bakot, amikor eszembe jutott, hogy még a rókázásra felrakott SGH heggyel szerelt vessző került az idegre. Halk csere, de mire megtörtént, a baknak valami gyanús lett, felállt, és elindult 4-5 lépést megtéve az akácos felé.
Innentől kezdve már azon gondolkodtam, hogy hogyan késztessem megállásra. 😅
Egy bokrocska takarásában haladt át, kihúztam az íjat, onnan kilépve megállt keresztben, talán 22-25 méterre. Mivel a mellkasán világított a 20-as pin, már oldottam is. Nem láttam tisztán a találatot, de a becsapódás hangja jónak tűnt. Kemény dobbanás volt, abban biztos voltam, hogy mellkast ért. Azt is jó jelnek tartottam, hogy nem riasztott. Ha riaszt az őz lövés után, akkor általában nincs jól meglőve.
Szóval 4:15-nél járunk, rálövést tettem egy lőhetőnek tartott bakra!!
Madarat lehetett volna velem fogatni. A nagy izgalomban, hogy véletlenül se induljak korán utánkeresni, gondoltam, összekötöm a cipőfűzőimet. 😅
Csakhogy gumicsizma volt rajtam. 😁
Amilyen türelmetlen fajta vagyok, kb. 5 perc múlva azért a rálövés helyét megnéztem. Szép piros vért találtam, és a vesszőt csurig véresen. A pengetartó gumi hátracsúszott, egészen rá a tollakra, ebből is arra következtettem, hogy bordacsonton ment át a vessző.
Lenyugodtam, vártam negyedórát, és elindultam. Nem sokat mentem, mikor eszembe jutott, hogy akár videót is készíthetnék. Az utánkeresést és a bak birtokbavételét már azon láthatjátok.
Zsigerelésnél kiderült, hogy az egyik penge épphogy súrolta a szívet, amúgy tiszta kétoldali tüdőlövést kapott.
Lövéstávolság: 22-25 méter.
Menekülési távolság: 54 méter.
Mathews V3 27, 66#
Vessző: Easton Aftermath 300.
Hegy: NAP Shockwave 125 grain.
Vadászíjász üdvözlettel: Mudra László
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról, valamint az ahhoz kapcsolódó szerződéses és szervezeti kérdésekről. Az egyeztetésre Hatvanban, a Vadászkamara székhelyén, a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati múzeumban került sor június 23-án.
Fotó: Agro Jager archív
Az előzetesen a két érdekképviselet vezetősége által előkészített, a Védegylet elnöksége által egyhangúlag elfogadott javaslatok értelmében az érdekképviseleti szervezet felmondja az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel fennálló kiadói szerződését. A felmondás a szerződés szerint rendes felmondással, június 24-ével, három hónapos felmondási idő mellett történik. A döntést a megváltozott külső körülmények indokolják.
A Védegylet elnöksége arról is döntött, hogy június 23-i hatállyal felmenti dr. Kovács Zoltánt a lap főszerkesztői feladatainak ellátása alól. A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el annak érdekében, hogy a lap működése és megjelenése zavartalan maradjon. A főszerkesztő munkáját a javaslatok alapján Imre János, a Védegylet Felügyelőbizottságának elnöke, valamint Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként a következő hónapokban.
A Kamara részéről a határozati javaslatok a Nimród Vadászújsághoz kapcsolódó pénzügyi és szerződéses kötelezettségek felülvizsgálatát irányozzák elő. (Az elmúlt években a kiadvány részeként jelent meg a Vadászkamara 16 oldalas hírlevele, amely ingyenesen juthatott el minden magyar vadászhoz, aki ezt a vadászjegy érvényesítésekor igényelte.)
A vadászati érdekképviseletek – amelyek általában is szoros szakmai együttműködést ápolnak – elkötelezettek amellett, hogy a Nimród Vadászújság a magyar vadászok közösségének meghatározó szakmai fóruma maradjon, a szükséges átmeneti intézkedések mellett is biztosított legyen a lap folyamatos megjelenése és szakmai színvonala, valamint a lap októbertől is megjelenhessen. Ennek részleteit a következő hetekben dolgozzák ki a Védegylet vezetői.
Fotó: OMVK
A Vadászkamara elnöksége arról is döntött, hogy a korábban szeptember 5-ére, Pákozd-Sukorói Arborétumba és Vadasparkba tervezett Országos Vadásznapra mégsem kerül sor. Ennek alapvetően technikai és anyagi okai vannak, illetve a partner állami erdőgazdaság, a VADEX Zrt. sem tudja a korábbi elképzelések szerint támogatni az eseményt. Ehelyett a hatvani vadászati múzeumba tervezett, hagyományos Vadász-Gyermeknap idén – talán hagyományteremtő jelleggel – országos esemény lesz.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Békászó sasok vadásznak a sárréti kaszálókon
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
Kurfis Ilona: Bütykös ásóludakat fotóztam
A rókás bak
KITEKINTŐ: Vietnám – Felszámolták a macskahúsmaffiát
Csütörtöktől az egész országra kiterjedő tűzgyújtási tilalom lép életbe
Döntések a Nimród jövőjéről
A kerecsensólymok nyomában – lezárult a 2026. évi gyűrűzési és jeladózási szezon
Házisertés ASP: minden minta negatív
Gidamentés: Precíziós vadvédelem és ágazati összefogás a gyakorlatban
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Orvvadászok rendőrkézen
KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis
Döntések a Nimród jövőjéről
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
