Keressen minket

Mezőgazdaság

Megjelent az új AKG és ÖKO felhívás

Közzétéve:

Több hónapos előkészítést és számos egyeztetést követően szeptember 24-én megjelent a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében 2022. január 1.-től induló Agrár-környezetgazdálkodás (AKG) és Ökológiai (ÖKO) gazdálkodásra történő áttérés és fenntartás támogatásának a pályázati felhívása – közölte a MOSZ.

A támogatási kérelmeket október 25. és november 25-e között lehet a Magyar Államkincstár elektronikus felületén keresztül benyújtani (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)

A MOSZ fellépésének hatásra érdemi változások következtek be a támogatások igénybevételi feltételeiben. A tagjainkat leginkább érintő érdekképviseleti eredmény, hogy a MOSZ kezdeményezésére eltörlésre került a horizontális szántó Tematikus Előírás Csoport (TECS) esetében eddig alkalmazott degresszió. Vagyis az új felhívás alapján, a művelt terület nagyságától függetlenül, minden termelő megkaphatja a teljes támogatási összeget. Az AKG-ban átlagosan 45%-kal, míg az ÖKO esetében átlagosan 70%-kal került növelésre a hektáronkénti támogatás összege, valamint könnyebbé vált a földhasználat igazolása is.

A megváltozott, tagszervezeteink számára lényegesen kedvezőbb feltételekre tekintettel felhívjuk tagjaink figyelmét a programban való részvételre.

A támogatási kérelmeket október 25. és november 25-e között lehet a Magyar Államkincstár elektronikus felületén keresztül benyújtani. A programok 3 éves kötelezettségvállalást tartalmaznak, a támogatási keretösszeg ismeretében forráshiány miatt elutasítás nem várható.

Az AKG és ÖKO programokat érintően – a korábbi felhívásokhoz képest – a főbb szabályok az alábbiak szerint változtak:

1. A MOSZ kezdeményezésre az AKG horizontális szántó Tematikus Előírás Csoport (TECS) esetében alkalmazott degresszió eltörlésre került, így valamennyi gazdálkodó – függetlenül az általa művelt terület nagyságától – megkaphatja a vállalt kötelezettségek után járó teljes költség kompenzációt.

2. A támogatási kérelmek benyújtásához nem kell rendelkezni a 3 éves kötelezettségvállalás időtartamára szóló jogszerű földhasználattal. Amennyiben a gazdálkodónak a kötelezettségvállalás ideje alatt lejár a földbérleti szerződése és nem tudja azt meghosszabbítani, akkor csak és kizárólag a lejáró szerződésű hrsz.-re vonatkozóan szankciómentesen visszavonható a támogatási kérelem vonatkozó része (részleges KET visszavonás).

3. A 2015 és 2016-tól induló AKG-ban részt vevő gazdálkodóknak nem kell ismételten kötelező képzésen részt venni. A korábbi AKG képzésen való részvételt elfogadják a képzési kötelezettség teljesítéseként.

4. A talajmintavételi kötelezettség esetében az 5 éven belül elvégzett – a vállalt kötelezettségeknek megfelelő – talajmintavételt elfogadják teljesítésnek.

5. Kikerül az AKG-ból a maximum 40 hektáros táblaméret előírása, illetve nem lehet vállalni a forgatás nélküli talajművelést és a baktériumtrágyázást többlet kötelezettségként. Ennek oka, hogy 2023-tól a zöldítés rendszerét felváltó Agrár Ökológiai Programban (AÖP) lesz erre lehetősége a gazdálkodóknak.

6. Olyan ültetvényekre is nyújtható be AKG kérelem, melyek csak 2022, vagy 2023-ban kerülnek telepítésre. Az ilyen ültetvények esetében csak a telepítést követően nyújthatóak be a kifizetési kérelmek. Amennyiben egy gazdálkodó a támogatási időszakon belül ültetvény cserét hajt végre a területén, és ezt október és a következő év egységes kérelem benyújtási időszaka között elvégzi, akkor jogosult lesz az új ültetvény utáni támogatásra. Ennek azonban feltétele, hogy az új telepítés ugyanazon hasznosítású legyen, mint a kivágott ültetvény.

7. A korábbi AKG és ÖKO programok ellenőrzési tapasztalatai alapján módosításra, pontosításra került a területek elkülönítése, lehatárolása (KET, tábla), illetve az ültetvények esetében, hogy mi mérhető bele a támogatott területbe.  A módosításokra a rendkívül sok szankció, illetve a számos esetben a támogatás kifizetésének az elmaradását eredményező egybeművelések miatt volt szükség.

8. Bár az Irányító Hatóság a Gazdálkodási Napló esetében az ún. webGN benyújtását a korábbiaktól rövidebb idő alatt szerette volna megvalósítani, maradt a korábbi gyakorlat, azaz január 1. és 31. között kell az előírt adatokat szolgáltatni a NÉBIH felé.

9. Az AKG-s gazdálkodóknak évente kifizetési kérelmet kell benyújtani. Ez alól csak akkor van kivétel az első év vonatkozásában, ha az intézkedésbe vont valamennyi területe olyan terület, amely kapcsán az ügyfél a támogatási kérelem benyújtásakor nyilatkozott arról, hogy legkésőbb a 2023. évi Egységes Kérelem szankciómentes benyújtásáig eltelepíti az ültetvényt, de az eltelepítés nem történt meg a 2022. évi Egységes Kérelem szankciómentes benyújtásának jogvesztő határnapjáig.

10. Korábbi poligonok feltöltésének lehetősége – Azon gazdálkodók számára, akik korábban AKG15, AKG16, ÖKO15 résztvevők voltak és ugyanazon poligonokkal kívánnak ismét csatlakozni, a korábbi területmérések elfogadásra kerülnek (amennyiben a jelenlegi állapotnak is megfelel a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület).

11. Az AKG és ÖKO programok esetében harmonizálásra került az Állategység előírása a gyepterületek esetén. Egységesen 0,2 Állategység (ÁE) / hektár kerül mindenhol alkalmazásra. Az állatállomány meglétét és a feltételek teljesülését a hivatalos adatbázisokból (pl. ENAR, OLIR) ellenőrzik.

12. Az ÖKO ültetvények esetében kötelező előírás a területek művelése. Csak olyan területek kaphatnak támogatást, melyek kultúrállapotban vannak, és rajtuk gazdálkodás folyik.

13. Az ÖKO területek esetében jogosultsági feltétel a kötelezettségvállalás időtartamára szóló tanúsító szervezettel kötött szerződés, de a szerződést nem kell a támogatási kérelemhez mellékelni.

A kérelmek benyújtásához a területmérés során elkészített shape fájl feltöltésére, illetve a többlet pontok érdekében a szaktanácsadóval történt egyeztetés igazolásának a becsatolására van szükség. Ha a támogatásigénylő maga is szaktanácsadó, akkor esetében a szaktanácsadási igazolványt is be kell nyújtani szkennelt formában.

Amennyiben többségi állami tulajdonban van a támogatásigénylő vállalkozás, akkor esetükben a Kormány hozzájárulását is be kell nyújtani a támogatási kérelemhez.

A kérelmeket kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani a MÁK MV felületén keresztül.

A pályázatok részletes feltételei és kapcsolódó mellékletek az alábbi linkeken érhetőek el:

AKG: https://www.palyazat.gov.hu/vp4-1011-21-agrr-krnyezetgazdlkodsi-kifizets-1

ÖKO:https://www.palyazat.gov.hu/vp4-1111-1121-21-kolgiai-gazdlkodsra-trtn-ttrs-kolgiai-gazdlkods-fenntartsa-1

A támogatási kérelmek elkészítésében, illetve a szaktanácsadóval történő egyeztetések igazolásával kapcsolatban keressék bizalommal a MOSZ szaktanácsadóit.

Forrás: MOSZ

Mezőgazdaság

A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása

Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók

Published

on

Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.

Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!

A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.

Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.

A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.

A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben

  • a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
  • nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).

Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.

Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.

Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.

Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!

A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv

2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak

Published

on

Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.

Fotó: NAK

Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.

Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024  kiadvány a linkre kattintva letölthető.

Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom