Természetvédelem
Európai madármegfigyelő nap a Fertőn
A madármegfigyelő programot a madártani szervezetek világszövetsége szervezi 1993 óta, melyhez számos európai ország, köztük Magyarország is csatlakozott az évek során.
Sopron média: A madármegfigyelő programot a madártani szervezetek világszövetsége szervezi 1993 óta, melyhez számos európai ország, köztük Magyarország is csatlakozott az évek során. Október másodikán, szombaton reggel nyolc órakor indul a megfigyelés. A Fertő keleti oldalán, a Borsodi-dűlő szikes élőhely-rekonstrukciós területén, a madármegfigyelő toronynál lesz a gyülekező.

A madármegfigyelő programot a madártani szervezetek világszövetsége szervezi 1993 óta (Kép: Sopronmedia.hu)
A kisgyermekes családoktól kezdve a tapasztalt madarászokig mindenkit várunk az eseményre, hisz utóbbiaknak is lesz részük új élményben. Készülünk énekesmadarak gyűrűzésére, így testközelbe hozzuk a madarakat a résztvevőkhöz, a gyermekek kézből el tudják engedni őket. Erős nagyítású távcsövekkel is készülünk, ezzel segítjük a madarak megfigyelését. A gyűrűzés egy környezetvédelmi tevékenység és a madárfajok védelmét szolgálja. A folyamat során a madarakra egyedi számozású alumínium gyűrűk kerülnek, a gyűrűkön lévő számsort és a betűket rögzítjük egy adatbázisban. Amikor visszafogásra kerülnek az állatok, akkor ezek azok az adatok, amikkel fel tudjuk térképezni a madarak vonulási útvonalait, telelőterületeit. Így sokkal jobban tudjuk védeni a fajokat, meg tudjuk előzni az egyedszámcsökkenést – mondta el dr. Gyimóthy Zsuzsa, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület soproni csoportjának a tagja. A szervezet egyik célja, hogy bevonja a fiatalokat a tevékenységébe és természetközeliségre nevelje őket.

(Kép: Sopronmedia.hu)
A Fertő tó egy nagyon fontos madárvonulási hely, illetve egy összetett élőhely. A helyszínválasztás során fontos volt, hogy minél több madárfajt tudjunk bemutatni. Most az őszi vonulás időszaka van, néhány óra alatt 7-8 ezer madarat is észlelhetünk, melyek 40-45 különböző madárfajból adódhatnak. Rendszerint a legészakibb területeken fészkelők vonulnak legdélebbre. A vadludak vonulása is most zajlik, jelezve, hogy megérkezett az ősz. Hajnalban és este húznak a libák hangosan, nagyon szép látványt nyújtanak. Érkeznek a darvak is, ők is felhívják magukra a figyelmet. A vízimadarak számára a tó jelenti az éjszakázó helyet és költési időszakban a költőhelyet. A nemzeti park szabályozza ezeknek a területeknek a vízellátottságát, elárasztását, szárazon tartását, így segítik a madarak költését – tette hozzá dr. Gyimóthy Zsuzsa.
Fontos, hogy verseny is kapcsolódik az európai madármegfigyelő napokhoz. Egy online felületen lehet regisztrálni a megfigyelt madarakat, a helyszínt és a résztvevők számát. Ez alapján értékelik a résztvevő országokat, a legmagasabb számokat elérők nyernek! Magyarország az elmúlt években az első három helyen végzett.
Forrás: sopronmedia.hu
Természetvédelem
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
A napokban egy fiatal borz került bajba a KEFAG Zrt. területén, az állatot a társaság szakemberei mentették meg.
A napokban egy fiatal borz került bajba, miután egy használaton kívüli épület közel két méter mély aknájába esett, ahonnan önerőből nem tudott kijutni. Az állatra egy kolléganőnk fia figyelt fel vasárnap egy séta során. Felismerve a helyzetet egy deszkát helyeztek az aknába, bízva abban, hogy az állat azon fel tud kapaszkodni, de ez nem sikerült. Ezután többen is figyelemmel kísérték az állat sorsát, és vizet juttattak számára.

Fotó: KEFAG Zrt.
Nem sokkal később másik kolléganőnk is értesült a történtekről. Amikor meglátta a mély aknában rekedt, kimerült fiatal borzot, egy szélesebb pallót engedett le, majd táplálékot is vitt az állatnak, amely ekkorra már nem tudni mióta fogságban volt.
Mivel a borz továbbra sem tudott kijutni, Judit egy élve fogó csapdát helyezett az akna aljára. A terv bevált, hiszen másnap reggelre a borz biztonságban a csapdában volt, így sikerült kiemelni az aknából.
A mentés után nem vitték messzire, a közeli erdőben, természetes élőhelyén engedték szabadon, ahol remélhetőleg hamarosan visszatalálhatott családjához és megszokott életteréhez. Az elengedés pillanata a következő bejegyzésben látható majd. Büszkék vagyunk kollégáinkra, akik újra és újra tanúbizonyságot tesznek emberségükről, felelősségtudatukról és a természet iránti elkötelezettségükről.
Forrás: KEFAG Zrt.
Természetvédelem
Eltűnhet az eurázsiai hiúz Magyarországról
A szlovák–magyar határvidéken drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya.
Budapest, 2026. június 9. – Az Európa legnagyobb vadon élő macskaféléjének egykor természetes élőhelyéül szolgáló szlovák–magyar határvidéken mára drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya, és a faj gyakorlatilag eltűnőben van Magyarországról. A WWF Szlovákia, a WWF Magyarország és partnerszervezeteik 2023 és 2026 között figyelték meg a fajt a Szlovák-karszt Nemzeti Parkban – a faj egyik történelmi élőhelyén –, és mindössze két kifejlett hiúz jelenlétét sikerült igazolni, míg a hazai oldalon Aggtelek és a Bükk térségében nem találták nyomát, csak a Börzsönyben bukkan fel időről időre egy idős példány. Június 11-én, a hiúzok világnapján a WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a monitoringeredmények szerint az eurázsiai hiúz jövője a Kárpátokban a határokon átívelő együttműködésen múlik.

Fotó: WWF

Fotó: WWF
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.

A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131








