A tartós csapadékhiány és az országot sújtó kánikulai időjárás okozta fokozott tűzkockázatot mérlegelve, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának egyetértésével, 2026. június 25-től az ország egész területén tűzgyújtási tilalmat rendel el.

A kánikula és az elhúzódó csapadékhiány következtében mostanra az ország egész területén kiszáradt a biomassza az erdőkben és az azokkal szomszédos területeken. Az extrém száraz biomassza miatt gyors tűzterjedés alakul ki, már kisebb szél esetén is, ezért megnő a keletkező tüzek intenzitása, amik akár 15-30 méteres lángmagasságú koronatűzzé is fejlődhetnek.

Az elkövetkező időszakban sem várható elegendő mennyiségű csapadék. A helyenként esetlegesen előforduló kis mértékű esőzés nem jelent változást a fokozott tűzkockázatban. A kis mennyiségű eső ugyanis az erdőkben le sem ér a felszínre, nyílt területen pedig a szél és napsütés néhány óra alatt felszárítja. A helyenként erősödő szél ráadásul tovább növeli a biomassza kiszáradását és a keletkező tüzek terjedési sebességét.

Mindezek figyelembevételével a hatóság június 25-től tűzgyújtási tilalmat rendel el Magyarország teljes területén.

A tűzgyújtási tilalom ideje alatt tilos tüzet gyújtani:

• belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
• fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon

A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani!

Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.
A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni. Kifejezetten javasolt azonban a gáz égőfej vagy az elektromos grill használata. A fa- vagy faszén tüzeléskor ugyanis az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu  vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térképen tájékozódhatnak.

Forrás: NÉBIH

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Nem talált újabb afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött házisertést a június 3-ai Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei kitörés óta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A szakemberek a védő- és megfigyelési körzetben ellenőrizték az összes házisertés-állományt. A járványkitöréshez kapcsolódóan a Nébih laboratóriuma mintegy 700 házisertésből származó mintát vizsgált, amelyek minden esetben negatív eredményt mutattak.

Fotó: NÉBIH

Június 3-án, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Vállaj térségében egy mintegy 3000 egyedet tartó sertéstelepen igazolta az ASP jelenlétét a Nébih laboratóriuma. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon házisertés-állományban mutatták ki a vírust.

A sertéstelepet lezárták, az állományt néhány napon belül felszámolták és fertőtlenítették a létesítményt. Az érintett önkormányzatokkal együttműködve a szakemberek a 3 kilométeres védőkörzetben és a 10 kilométeres megfigyelési körzetben összeírták és megvizsgálták a sertésállományokat, valamint az előírásoknak megfelelő arányban mintát vettek az állatokból. Ezzel párhuzamosan a járványügyi nyomozás során felderítették a kontakt gazdaságokat, ahol szintén állategészségügyi vizsgálatokat és mintavételeket végeztek. A fertőzött teleppel közvetlen kapcsolatban állt vágóhidakat is megvizsgálták, ahol a hatósági felügyelők mintát vettek a járványkitörés előtti vágásokból származó termékekből. A laboratóriumi vizsgálatok minden esetben negatív eredménnyel zárultak, vagyis a vírus jelenlétét nem mutatták ki. Az eddigi eredmények alapján újabb ASP-gyanú nem merült fel.

A járványügyi nyomozás, azaz a fertőzés eredetének felderítése alapján valószínűsíthető, hogy a vírus a vaddisznókkal történt közvetett érintkezés révén juthatott be a telepre. Ezt alátámasztja az is, hogy a térségben az elmúlt időszakban jelentősen emelkedett a vaddisznókban kimutatott ASP esetek száma, ami a vírus fokozott, erősödő jelenlétére utal a vadállományban.

A Nébih továbbra is kiemelten kéri a sertéstartókat a járványvédelmi előírások maradéktalan betartására. Amennyiben a sertésállományban hirtelen jelentkező lázas megbetegedést, elhullást vagy vérzéses tüneteket észlelnek haladéktalanul értesítsék állatorvosukat. A hatóság a járványvédelmi előírások betartását – házisertést tartók és vadgazdálkodók esetében egyaránt – fokozottan ellenőrzi.

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

A 2025-ös adatok szerint az országos Fusarium-fertőzöttség 3,9% volt, ami kedvező eredménynek számít. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma a vármegyei kormányhivatalok szakembereinek közreműködésével vizsgálja az őszi búzatételek belső Fusarium fertőzöttségét. A rendszeres monitoring célja, hogy időben feltárja a termés mennyiségét és minőségét veszélyeztető kórokozók jelenlétét, valamint hozzájáruljon az élelmiszer- és takarmánybiztonság fenntartásához.

A fénykép illusztráció. Fotó: PIxabay

A fuzáriózis a kalászos gabonák egyik legjelentősebb gombás betegsége, amelyet különböző Fusarium fajok okoznak. Ezek a fajok akár együttesen, akár külön-külön is részt vehetnek a tünetek kialakításában. Magyarországi viszonyok között a legjelentősebb a F. graminearum és a F. culmorum. Minőségi élelmiszer-előállítás szempontjából kiemelt jelentőségű a kórokozók elleni védekezés, mivel ezek a fitopatogének nemcsak a termés mennyiségét csökkenthetik, hanem annak minőségét, beltartalmi értékeit és tápértékét is kedvezőtlenül befolyásolhatják. Ráadásul egyes fajok mikotoxinokat termelnek, amelyek jelenléte élelmiszer- és takarmánybiztonsági kockázatot jelenthet.
A fuzáriózis megjelenésének mértéke évről évre változik a fertőzést befolyásoló körülmények (gabonafajta, termőhely, csapadék- és páraviszonyok, tápanyag-ellátottság, tarlómaradványok stb.) függvényében, ezért a fertőzöttség rendszeres nyomon követése kiemelt fontosságú.

A 2025-ös felderítés a következő adatokat mutatta:
•    a kormányhivatalok szakemberei és a Nébih együttesen 456 db mintát vizsgáltak.
•    A mintaszámok a megyék méretének és őszi búza vetésterületének függvényében eltérhetnek (2025-ben 23-31 db minta/vármegye).
•    A Nébih laboratóriuma végezte 6 vármegye mintáinak (összesen 136 minta) mikrobiológiai vizsgálatát.

Ábra: NÉBIH

A beküldött jelentések és az NNRL eredményeiből megállapítható, hogy a minták Fusarium spp. belső fertőzöttség mértéke 0 % és 25 % között mozgott. Az eredmények nagy szórást mutatnak a vármegyéken belül és a vármegyék között is.
A megyék között tapasztalt fertőzöttségi különbségek hátterében elsősorban az eltérő időjárási viszonyok, a termesztéstechnológiai sajátosságok, az elővetemény-hatás, valamint a termesztett fajták fogékonyságában mutatkozó különbségek állhatnak.

Ábra: NÉBIH

A vármegyei átlagértékeket tekintve a legmagasabb 25 %-os fertőzöttségi szintet Zala vármegyében állapították meg, amely erős fertőzöttséget jelent a többi vármegyéhez képest. Zala vármegye kivételével a fertőzöttség megyei átlaga nem haladta meg a 7 %-ot.

2025-ben az eredményeket összesítve 3,9 % volt az országos Fusarium-fertőzöttség átlaga, ami alacsonynak mondható a húszéves viszonylatban.