Keressen minket

Mezőgazdaság

Országszerte virágzik a repce

Közzétéve:

Országszerte virágba borultak a repcetáblák, ami sok feladatot jelent, mind a növényorvos, mind pedig a méhészek számára. Sajnos az akácvirágzás úgy tűnik sok helyen meghiúsul, hiszen a kora tavaszi fagyok miatt csak utóvirágzásra számítanak a méhészek, amelynek a nektár termelése bizonytalan. Így a 2020-as esztendőben a repce lesz az első, igazán nagy lehetősége a szakmának.

Kinyújtott szipókával landol egy méh, a Hajdú-Bihar megyei Furtán Fotó: Agro Jager News

Az őszi káposztarepce talán az egyik legtöbbet kint alvó növényünk, hiszen augusztus 25-től kezdjük a vetését és javarészt szeptember másik dekádjára általában már a földben van. Kezdeti lassú fejlődése után legtöbb esetben inkább vissza kell fogni, mert az egyre melegedő őszök miatt sokkal nagyobb lombot fejleszt, mint amekkorával sikeresen át lehet vinni a téli hónapokon.
2019/2020-as esztendő hosszú, meleg és enyhe tele után aszályos tavasz köszöntötte a gazdákat. Az aszály hatására egy-két termesztett növényünk hajlamosabb volt korábban virágba borulni, ami a termésre  általában negatív hatással lehet. Ám, ahogy mi vidéken szoktuk mondani: „Az idő a gazda!”.

Nagyobb termésbecslésekbe tehát nem érdemes még bocsátkozni, hiszen láthattuk az elmúlt években, hogy egy-egy jelentős eső hogyan tudta pozitívan befolyásolni a termés növekedését.

Virágzik a repce a Hajdú-Bihar megyei Furta határában Fotó : Agro Jager News

A repce virágzása komoly együttműködést követel meg a növényorvos és a méhészek között. A virágzó kultúrák permetezése  szigorú előírások mentén történik, de az előírásokat, bejelentési kötelezettséget a méhészeknek is be kell tartani.

A legnagyobb problémát elsősorban az okozza, hogy a meleg tavasz általában a rovarkártevőknek kedvez és a sárgán virító repcevirágok nem csak a hasznos, beporzó rovarokat csalogatják, hanem a repce súlyos kártevőit is. Ezek közül a virágzatban megbújó repcefénybogár minden gazda számára napi megfigyeléseket követel!

A növényorvosok az egész tenyészidőszak alatt tudományos módszerekkel, csapdázással, folyamatos monitorozással nyomon követik, mikor érik el a károsítók a védekezési küszöbértéket. Ez azért nagyon fontos pillanat, mert ezek a megfigyelések, adatgyűjtések alapozzák meg az integrált szemléletet és egyben a védekezés időpontját. Ugyanis felesleges olyan esetben permetezni, amikor nincs akkora létszámban jelen egy-egy a károsító. A leghatékonyabban, a legalacsonyabb költségekkel, a legkisebb környezetterhelés mellett így érthető, hogy az okszerű, célzott vegyszerezés időzítése kiemelten fontos feladat.

Fontos méhlegelőt ad a repce. Hajdú-Bihar megye, Furta Fotó: Agro Jager News

Egy jól karbantartott szántó, megfelelő vetésváltással, vetőmag előállító táblák esetében az izolációs távolságok betartásával, kevesebb feladatot ad és ritkán követel meg azonnali és drasztikus beavatkozást.

A méhészek jelenléte egyes területeken nemhogy kedvező, de még szükségszerű is. Mérhető ugyanis az az a termésnövekedés, amely visszavezethető a sikeres a terméskötésre, ami a tábla mellé települt kaptárak miatt jelentkezett. A méhészek ma már jó kapcsolatot ápolnak a gazdákkal. Szervezetten, előre egyeztetve vándorolnak országszerte. Elmondhatjuk, hogy minden termelőnek van saját, évről-évre visszajáró méhésze. A növénykultúrák eltérő virágzási ideje miatt a méhészek, ahogyan az akácmézet, úgy a repcemézet is ki tudják pergetni.

Érdemes megkóstolni ezt a különleges mézet is, hiszen lágy íze, magas szőlőcukor tartalma és alacsony savtartalmának köszönhetően a gyomorsav problémákkal küszködők is fogyaszthatják. Beltartalmi értékei nemcsak a méhek számára nagyon előnyösek, hanem humán vonatkozásban is. Üvegben hamar krémessé válik, amely szőlőcukor tartalmának köszönhető. A magyar mézek felvásárlás után döntően exportra kerülnek, de a kis piacokon és sok helyen, az utak mentén is találkozhatunk vele.

Agro Jager News
Borítókép: Fővirágzásban a repce, Hajdú-Bihar megye, Furta  Fotó: Agro Jager News

 

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek

Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése

Published

on

A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.

A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.

Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.

Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.

Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.

 

Forrás: NAK

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára

Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára

Published

on

Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.

Fotó: FAO

A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.

Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.

Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.

A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.

Tovább olvasom