Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

A Zsadányi-pusztákon virágba borult a kamilla

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Zsadány, Békés megye északi részén, Hajdú-Bihar megyével határosan, a Sebes-Körös bal partján fekszik. A Holt-Körös, vagy mondhatjuk anya Körösnek is éppen-éppen a falu alatt kunkorodik, amely ma már nem szállít akkora vízmennyiséget, mégis jelentős szerepet tölt be a Begécsi halastavak életében. A Holt-Körös aztán lent, Zsadány után, Bölcsi-puszta alatt, régies nevén Bölchy-pusztánál találkozik a Toprongyos-Korhánnyal. Ma is sok az ér és a régi öregek szerint a források miatt, a mélyben levő sós rétegből a vízzel só került fel a felszínre, ahol aztán szikes legelők, foltok alakulnak ki. S ha az ember próbálkozik is el-elhódítani egy-egy földdarabot, a természet mégis időszakonként meg-megmutatja magát, hogy bizony itt is, ott is, valaha legelők voltak: virágba borul a kamilla.

Most érdemes gyűjteni a kamillát Fotó: Agro Jager News

Április második felétől díszlik a kamilla. Először a legelőkön, majd a termesztett táblákon lehet megfigyelni és gyűjteni. A kamilla, vagy orvosi székfű, döntően a Nagyalföld vadvirágai között szerepel és kifejezetten a Tisza-mentén, valamint a Körösök-völgyében fordul elő. Vadontermő gyógynövényünket  a növényorvosok a búza gyomnövényeként tartották sokáig számon, de a gyomirtószeres kezelés miatt ma már csak az elhanyagolt táblákban ütheti fel a fejét. Így a termesztett területekről kiszorult. Jellemzően, a szikes legelők színpompás gyógyfüve, mégis a belvíz miatt kipusztuló kultúrnövény után kalászosokban és főleg lucernásokban szokott előbukkanni.

A kamilla magjai 10-15 évig is megtartják csírázóképességüket. Virágzáskor kifejezetten fény- és meleg igényes gyógynövényünk. Hatóanyagait, drogját, ma már jól ismerjük. Virágzata akár 1,2% illóolajat is adhat, amely lepárolva kék színű. Ezt a kamazulén adja, amely kitűnő gyulladáscsökkentő hatással bír, de mégis a legfontosabb hatóanyaga, a matricin. Találhatók még benne flavonoidok és más pektinszerű nyálkaanyagok is.

Zsadány alatt Fancsika puszta határában Fotó: Agro Jager News

A Herbária adatai alapján a zsadányi puszták szomszédságában Komádiban, Zsákán, Csökmőn, Darvason, Mezősason Vésztőn is meglehetősen sok kamillát gyűjtöttek korábban.

A gyűjtés ideális időpontja akkor érkezik el, amikor a csöves virágok sárgák és a sugárvirágok már vízszintesen állnak. Nagy mennyiségben kamillafésűvel – ahogy Zsadányban hívják: “szíkfűszedővel” – lehet gyűjteni. Régen szokás volt, hogy a gyűjtők szedőjüket a határban elrejtették, amit még mostanság is meg-megmernek esetenként tenni, de ha valaki rálelne és elvinné azt nagy bűnnek számít ma is – mesélte nagy mosolyogva, ujját a magasba tartva, a Zsadányban csak „Pelyhecskének” emlegetett erdő-mezőjáró ember, aki még azoknak az egyike, akik minden zegzugát ismerik a zsadányi határnak.

Szilágyi ági nagyszüleim a gazdálkodás mellett a háború előtt és az után is, míg lehetett gyógynövényt vásároltak fel innen a környékből. Tőlük örököltem a „Fűves” előtagot, amit az évtizedek után további előtaggal toldottak meg: Így lettem én „Kis Fűves”. Édesapám tőlük tanulta, én pedig őtőle, hogy a tiszta, száraz, szellős, meleg padláson kiterítve is igen gyorsan meg lehet szárítani. Mozgatni azonban nem szabad! Így ezzel a módszerrel, otthon saját magunknak is meg tudjuk szárítani a kamillát.

A kamilla egyéves, de gyakran ősszel is ki kell, majd áttelel. Magja akár 10-15 évig is csírázóképes

A gyógynövények gyűjtésének, termelésének és felhasználásának reneszánszát éljük. Befektetők, feldolgozók épülnek Magyarországon, míg a helyi gyűjtések, felvásárlások lelassultak. A mezőgazdaság ebben a szűk szektorában azonban sokkal több lehetőség és potenciál rejtőzik. Csak a kamillában a magyar nemesítők korábban már két fajtát is ki tudtak szelektálni, amelyek a kamilla széles változatai között igen jó drogot adtak. Ez a régi Budakalászi 2 és a Soroksári 40 fajták voltak. A mezőgazdaság fejlesztésében, növekedésében fontos célkitűzés lenne ebben a szűk keresztmetszetben is, hogy az értékes drogot adó kiváló magyar minőségű gyógynövények, ne alapanyagként, alapanyag áron hagyják el az országot.

Agro Jager News

Mezőgazdaság

Befejeződött a nyári aratás

Print Friendly, PDF & Email

Az Agrárminisztérium friss adatokat közölt termésmennyiségekről:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Néhány kisebb terület kivételével július 24-ig véget ért a nyári aratás, amelyet érdemben hátráltató körülmény idén nem befolyásolt. A termények tárolásához elegendő a raktárkapacitás, az idei termés nagy része már a tárolókban van – közölte Feldman Zsolt.

Fotó: PIxabay

A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint köszönet illeti a gazdákat szorgalmukért és kitartásukért, az elhivatott munkájuknak köszönhetően kerülhet ugyanis az új kenyér a magyar családok asztalaira.

Feldman Zsolt tájékoztatása szerint az idei nyári aratás jó ütemben haladt és a korábbi évekkel összevetve átlagos eredménnyel zárult. A vetésterületek csökkenő tendenciáját mennyiség tekintetében több növényfajnál is részben kompenzálták a viszonylag kedvező hozamok, kivétel ez alól az őszi káposztarepce. Az információk alapján a nyári aratású növények tekintetében az ország ellátása biztosított és jelentős – többmillió tonnás – export árualap is képződött.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján az őszi búza aratása gyakorlatilag lezárult, mindössze néhány kisebb terület van még hátra. Az idei 864,5 ezer hektáros területen az országos termésátlag 5,8 t/ha körül alakul. Ez az érték kis mértékben meghaladja a tavalyi és az elmúlt öt év termésátlagait is. A legmagasabb átlagokat (6,8 t/ha) Baranya, Tolna és Vas vármegyékből jelentették, a legalacsonyabbakat (5 t/ha körül) Pest, Nógrád és Bács-Kiskun vármegyékből. A hektáronkénti hozamok és a terület alapján idén összesen közel 5 millió tonnás búzatermés alakult ki, ami bőven fedezi a 3 millió tonna körüli éves hazai felhasználást. Az étkezési minőségű kategóriába sorolható termés is elegendő az 1,1 millió tonna körüli hazai éves őrlési szükséglet kielégítésére.

A jelenlegi szezonban kialakult hazai búzaárak figyelembevételével az 1 kilogrammos kenyér előállításához felhasznált búza értéke nem haladja meg a 100 forintot – emelte ki az államtitkár.

Az őszi árpa betakarítása fejeződött be legkorábban. A korábbi évekhez képest alacsonyabb – 260 ezer hektáros – területen országosan 5,7 t/ha-os hozam alakult ki, ami 3,7%-kal magasabb a tavalyi értéknél és lényegében megegyezik az elmúlt öt év átlagával. Az egyes vármegyék között lényeges eltérések vannak, a hektáronkénti hozamokban igen nagy szórás (5,1 t/ha-tól 6,7 t/ha-ig) mutatkozik. A dunántúli vármegyék jellemzően kedvezőbb, míg a közép-magyarországi és egyes dél-alföldi vármegyék gyengébb hozamokat produkáltak, amit döntő mértékben az időjárási tényezők okoztak. Az összes őszi árpatermés megközelíti az 1,5 millió tonnát, ami bőven fedezi az éves kb. 1 millió tonnás hazai felhasználást.

A tavaszi árpa, rozs, zab és tritikálé betakarítása is csaknem a végéhez ért. A véglegesnek minősíthető adatok alapján a rozsnál 2,9 t/ha, a tavaszi árpánál 4,7 t/ha, a tritikálénál 4,3 t/ha, a zabnál pedig 3 t/ ha a termésátlag, amelyek nagyrészt megfelelnek az elmúlt évek átlagos értékeinek.

Az őszi káposztarepce betakarítása is befejeződött. Az országos termésátlag 2,5 t/ha körül alakul. Az őszi vetésű növényi kultúrák közül az idei év időjárása az őszi káposztarepcét viselte meg leginkább, a korábbi évekhez képest érezhetően alacsonyabb – 174 ezer hektáros – terület és a korábbi időszakoknál ugyancsak kisebb hektáronkénti hozamok összetett hatása miatt az összes termés 432 ezer tonna körül alakul.

A magborsót is betakarították a gazdák, a 13 ezer hektáros területen az országos termésátlag 2,4 t/ha, ám jelentős mértékű a szórás az egyes vármegyék között.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A fehércukor világpiaci átlagára 2024 májusában 512 euró/tonna volt, csaknem 9 százalékkal maradt el az áprilisitól. A londoni árutőzsdén (LIFFE) a fehércukor fronthavi jegyzése a július 8-i 560 dollár (USD)/tonnáról – ingadozások mellett – július 19-ére 541 dollár/tonnára ereszkedett. A nyerscukor fronthavi jegyzése követte ezt a tendenciát, és július 19-én 411 dollár/tonnán állapodott meg.

Fotó: Pixabay

Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban a fehércukor átlagára 2024 májusában 828 euró/tonna volt, nem változott lényegesen az előző havihoz képest. Az Európai Unió a fehércukor feldolgozói árát adatvédelmi okokból tagországonként nem teheti közzé, ezért a tagországok jelentett adataiból három regionális átlagárat képez, és azt hozza nyilvánosságra. Májusban az 1. régió (Ausztria, Csehország, Dánia, Finnország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, Szlovákia) átlagára 774 euró/tonna volt, mintegy 1 százalékkal maradt el az előző havitól. A 2. régióhoz tartozó meghatározó termelő országok (Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium) átlagára 838 euró/tonna volt, hozzávetőleg 1 százalékkal mérséklődött a megfigyelt időszakban. A déli országokat, Bulgáriát, Spanyolországot, Görögországot, Horvátországot, Olaszországot, Portugáliát és Romániát tömörítő 3. régió érte el a legmagasabb átlagárat, 876 euró/tonnát, ami 1 százalékkal volt alacsonyabb az előző havinál.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 14. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja elemzést adott ki:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Július 22-én megjelent az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) júliusi, meteorológiai és műholdas adatokra alapozott szántóföldi kultúrákra vonatkozó elemzése. A nyári délkelet-európai hőhullám hazai mezőgazdaságra gyakorolt számszerűsített hatását érdemes minél inkább adatokon alapuló modellek alapján vizsgálni.

A fénykép illusztráció. Fotó: AM

Magyarország esetében a JRC a műholdas adatok szerint a júniusban becsültekhez képest a július közepi adatok alapján a kukorica esetében 14%-kal, napraforgónál 9%-kal csökkentette a hozamvárakozásokat. Kukorica esetében 6,77 tonna/hektárra, napraforgó esetében 2,73 tonna/hektárra módosították a korábbi 7,47 tonna/hektár, illetve 3,01 tonna/hektár előrejelzésüket. Az elemzés az elmúlt hetek hőhullámának mintegy feléig keletkezett adatokon nyugszik, így köztes becslésnek tekinthető. A tényleges kiesés mértékét a következő napok és hetek időjárása dönti el.

Kitekintve más délkelet-európai országokra, Bulgáriában a kukoricahozam előrejelzését 15%-kal (5,37 t/ha), a napraforgóét 7%-kal (2,17 t/ha), Romániában a kukoricahozam előrejelzését 10%-kal (4,55 t/ha), a napraforgóét 6%-kal (1,95 t/ha) csökkentették. Uniós szinten (EU27) ezek számok kukorica esetében 4%-os (7,24 t/ha), a napraforgó esetében 5%-os (2,09 t/ha) csökkenést jelentenek.

Ukrajnában az Ukrán Nemzeti Hidrometeorológiai Központ a kukorica terméskiesését 20-30% között valószínűsíti. A hőhullám szintén jelentős mértékben sújtja a napraforgót, e növény esetében azonban a nemzetközi elemzők egyelőre 4% körüli terméskiesést várnak.

A Hungaromet Zrt. agrometeorológiai adatai alapján az elmúlt időszak harminc napos csapadékösszege az Alföld középső tájainak és a Felső-Tisza vidékének kivételével 20-50 milliméterrel elmarad az ilyenkor szokásostól. A nagy területi eltéréseket mutatja, hogy a középső országrészben sokfelé 20 milliméter sem esett, a Dunántúl nyugati kétharmadán jellemzően 30-70, az Alföld keleti kétharmadán és északkeleten 50-90 mm-t mértek.

A lokális felhőszakadások, zivatarok foltokban enyhítik a szárazságot és segítenek a növényállományokon, de jelentősebb és kiterjedtebb csapadékra, valamint a hőstressz enyhülésére lenne szükség.

Forrás: AM

Tovább olvasom