Vadászat
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
Súlyos károkat okoznak a túlszaporodott aranysakálok Arad megyében az őz-, dámvad- és vadnyúlállományban
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Súlyos károkat okoznak a túlszaporodott aranysakálok Arad megyében az őz-, dámvad- és vadnyúlállományban – hívta fel a figyelmet a vadász- és sporthorgász egyesület. A szervezet szerint a mezei vadállomány közel felére csökkent, helyzet pedig már nem kezelhető a jelenlegi kilövési kvótákkal, sőt országos szintű beavatkozásra lenne szükség az aranysakálok ritkítására, amelyek már a városok lakóit is rémületben tartják.
A fénykép illusztráció. Fotó: Gal Root amatőr természetfotós
Riasztó adatokat hozott nyilvánosságra az Arad Megyei Vadász- és Sporthorgász Egyesület (AJVPS): becslései szerint a megyében élő őzek, dámszarvasok és mezei nyulak állományának mintegy 50 százalékát érinti az aranysakálok túlszaporodása. A szervezet 24 vadászterületen gazdálkodik a megyében lévő 74-ből, és mindenütt jelentős visszaesést tapasztaltak a vadászok.
„Néhány éve megindult a sakálok ellenőrizetlen szaporodása, és ezzel párhuzamosan látjuk a vadállomány csökkenését. A jelenlegi kilövési kvóták nem elegendők” – mondta az Agerpres írügynökségnek Nicolae Deme, az AJVPS igazgatója. Szerinte a sakálok nemcsak a vadállományban okoznak súlyos károkat, hanem egyre gyakrabban jelennek meg a lakott területek közelében, és háziállatokat is megtámadnak.
A nagyváradi székhelyű regionális erdészeti igazgatóság tájékoztatása szerint 2025-ben 1003 sakált azonosítottak Arad megyében, ám ez a szám egy év alatt 20 százalékkal nőtt, így jelenleg 1182 példányt tartanak nyilván. A hatóság ugyanakkor hangsúlyozta: a valós szám ennél jóval magasabb lehet. Horia Dărăștean erdészeti főfelügyelő szerint a növekedés miatt emelték a kilövési kvótát:
- a 2025–2026-os vadászidényre 735 példány kilövését hagyták jóvá,
- ebből eddig 503-at sikerült elejteni.
A sakálok esetében nincs meghatározott optimális állományszám, ami tovább nehezíti a helyzet kezelését.
Aranysakálok tartják rettegésben az újaradi lakókat
A minap cikkeztünk arról, hogy az elmúlt hetekben a Maros déli partján elterülő Újarad kertvárosi lakóparkjából több panasz is érkezett. A helyiek szerint a sakálok egy elhanyagolt, bozótos területen szaporodtak el, és éjszakánként kísérteties vonításukkal keltenek félelmet az emberekben.
Az ott lakók már a gyerekeiket sem merik az utcára engedni, hogy játsszanak, miután valaki kutyasétáltatás közben három nádi farkast is látott.
A városháza sajtószóvivője, Ralu Cotrău közölte az Agepresszel: a területet megtisztítják a sűrű növényzettől, és a hatóságok megteszik a törvényes lépéseket az állatok elriasztására. „Városi környezetben tilos a vadászat, így a sakálok kilövése nem lehetséges” – tette hozzá.
Gabriel Buzna, egy helyi vadászterület vezetője szerint a hivatalos adatok messze alábecsülik a valós helyzetet.
Úgy vélte, akár 5000 sakál is élhet Arad megyében, és mivel természetes ellenségük – a farkas – nem fordul elő a térségben, a populáció korlátlanul növekedhet. Buzna szerint a sakálok rendkívül gyorsan szaporodnak, egy alomban 4–8 kölyök is születhet.
A vadásztársaság vezetősége úgy látja, hogy a probléma már nem megyei szintű, ezért javasolják, hogy töröljék el a sakálokra vonatkozó kilövési kvótákat, és tegyék lehetővé a folyamatos, egész éves vadászatot, illetve indítsanak országos szintű állományszabályozási programot.
Harmincszorosára nőtt a sakálok száma
A közelmúltban beszámoltunk a brassói Transilvania Egyetem által készített tavalyi tanulmány eredményéről, mely szerint Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
A környezetvédelmi minisztérium a múlt év decemberében 10 657 és 12 787 közé tett a barna medvék számát, míg a farkasokét háromezerre – a szakemberek szerint a sakálpopuláció még nagyobb és robbanásszerűen növekszik:
a 2004-ben még mindössze 1291 példányból álló populáció 2025-re 40 861 egyedre nőtt. Ez évi átlagban olyan dinamikának felel meg, amely a kutatók szerint példátlan a kontinens ragadozófajai között.
A sakálok legnagyobb számban Dobrudzsa térségében, vagyis a Duna-delta környékén, Tulcea, Konstanca, Călăraşi, Vaslui, Dolj és Olt megyében fordulnak elő, onnan fokozatosan terjedtek el az alföld és a dombvidék irányába, s mára már eljutottak az ország északi és nyugati határáig is.
Forrás: Krónika
Fotó: Gal Root amatőr természetfotós
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak, amely immár közel három évtizede jelenti a vármegye vadászainak egyik legfontosabb lövészeti találkozóját. A korongvadász versenyre ezúttal 49 induló nevezett, akik egyéniben és csapatban is összemérhették felkészültségüket.
Fotó: Szegedi László – OMVK
A rendezvény ünnepélyes megnyitóján a Bakony Vadászkürt Egyesület tagjai a hagyományokhoz híven „Gyülekező” kürtszignállal köszöntötték a résztvevőket. Ezt követően Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke üdvözölte a megjelenteket. Köszöntőjében felidézte, hogy a mostani már a huszonkilencedik alkalommal megrendezett nagydíj, és örömmel állapította meg, hogy olyan vadásztársak is jelen voltak, akik az első versenyen is rajthoz álltak. Beszédében kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedek alatt természetes generációváltás zajlott le nemcsak a versenyzők, hanem a lőtér munkatársai között is. Elismerően szólt a létesítményben megvalósult fejlesztésekről, majd eredményes és sportszerű versenyzést kívánt valamennyi résztvevőnek.
A megnyitót követően a szervezők ismertették a technikai tudnivalókat, kiosztották a rajtszámokat, valamint külön hangsúlyt fektettek a biztonsági előírások betartására. A versenyzők ezt követően foglalták el helyüket a pályákon, ahol kezdetét vette a megmérettetés.
Fotó: Szegedi László – OMVK
A verseny során számos kiváló sorozat született. A jól sikerült találatokat gyakran taps és biztatás kísérte, de a koronglövészet természetéhez híven akadtak bosszantó hibák és kihagyott lehetőségek is. A sportszerű légkör azonban végig megmaradt, a résztvevők pedig ismét bizonyították, hogy a koronglövészet nem csupán verseny, hanem közösségi élmény is.
Eredmények
Férfi egyéni
- Siffer Géza – 47 találat
- Hüll László – 45 találat
- Kokojev Vitalij – 44+1 találat (szétlövés után)
Női egyéni
- Hettyei Emőke – 45 találat
- Hettyei Anita – 39 találat
- Hettyei Bianka – 29 találat
Csapatverseny
- Bakonyerdő Zrt. „A” csapata – 121 találat
- Tési Fennsík Vadásztársaság – 119 találat
- Noszlopi Vadásztársaság – 118 találat
Különdíj
Csobánc Vadásztársaság – 124 találat
Az eredményhirdetésen a legeredményesebb egyéni és csapatversenyzők vehették át díjaikat csatári Lászlótól, a lőtér tulajdonosától és Pap Gyula vadászkamarai elnöktől, majd kötetlen beszélgetés mellett zárult a nap. A résztvevők ellátásáról a hagyományoknak megfelelően a tavalyi év győztes csapata gondoskodott, míg az italokat a Veszprém Vármegyei Vadászkamara biztosította.
Fotó: Szegedi László – OMVK
A jó hangulatú rendezvény végén már a jövő évi jubileumi találkozó került szóba: a XXX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjon a vendéglátás feladata a különdíjas eredményt elérő Csobánc Vadásztársaságra vár majd.
A huszonkilencedik nagydíj ismét bebizonyította, hogy a lövészeti felkészültség fejlesztése, a biztonságos fegyverkezelés és a vadászközösség összetartozásának erősítése kéz a kézben jár. A résztvevők egyhangú véleménye szerint kiváló hangulatú, emlékezetes napot tölthettek együtt Balatonfűzfőn, amely méltó előfutára volt a jövő évi jubileumi, harmincadik versenynek.
Fotó: Szegedi László
Forrás: -PS- OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először,
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először, regionális jelleggel. A verseny célja a három legjobb jáger kiválasztása egy nívós válogató keretében, ahol a megyék legjobbjai képviselik majd a Területi Szervezetüket júliusban, az országos megmérettetésen.
Fotó: OMVK
20 versenyző indult összesen a versenyszámokban, úgy, mint korong- és golyóslövészet, trófeabírálat, sebzési jelek vizsgálata, teszt és növényfelismerés.
A somogyi kamarai delegáció hat versenyzőből és a korábbi helyi versenyek bíráiból állt.
Versenyzőink közül Rózsa Martin, Boda Csaba és Beda János lettek az I-III. helyezettek, míg Rózsa Martin az összesített versenyben előkelő ezüstérmes helyet vívott ki, így ő képviseli Somogyot a főversenyen. Igazán jó hangulatú és színvonalas versenyt raktak össze a helyiek, külön köszönet Kenesei István titkár kollégának!
Jövőre Somogyon a sor a rendezést illetően, és bár magasra került a léc, szeretettel várjuk a vasi és zalai hivatásos vadászokat egy hasonlóan jól szervezett versenyen!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Az országos főállatorvos rendkívüli vaddisznóállomány-csökkentési intézkedéseket rendelt el a járvány további terjedésének megakadályozása és a hazai sertéságazat védelme érdekében.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az afrikai sertéspestis (ASP) házisertés-állományban történt megjelenése miatt az országos főállatorvos rendkívüli vaddisznóállomány-csökkentési intézkedéseket rendelt el a járvány további terjedésének megakadályozása és a hazai sertéságazat védelme érdekében.
Fotó: NÉBIH
A beavatkozások Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben az M1–M3 autópályák menti 10 kilométeres sávban, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vállaj térségében elrendelt megfigyelési körzet területén, az érintett vadgazdálkodási egységekben valósulnak meg. Az intézkedések a vaddisznóállomány csökkentésére, területenként meghatározott állománysűrűségi célértékek elérésére és fenntartására, valamint a teljesítés fokozott ellenőrzésére irányulnak.
Az afrikai sertéspestis továbbra is Magyarország egyik kiemelt állategészségügyi kockázata. A vírus évek óta jelen van a hazai vaddisznóállományban, amely a fertőzés természetes fenntartójaként játszik szerepet. A júniusi házisertés-kitörés arra is rámutat, hogy a korábban elrendelt járványvédelmi intézkedésekkel – kiemelten a diagnosztikai célú kilövéseket és az állománycsökkentési intézkedéseket – nem minden térségben sikerült egyforma hatékonysággal elérni a kitűzött járványügyi célokat, ami több tényezőre, köztük a végrehajtás eltérő mértékére és a területi sajátosságok összetett hatására vezethető vissza.
Az országos főállatorvos dr. Nemes Imre döntése alapján Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyék területén, az M1 és M3 autópályák nyomvonalától számított 10 kilométeres sávban célzott, rövid határidejű rendkívüli állománycsökkentési műveletnek kell indulnia. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vállaj térségében kialakult házisertés-kitöréshez kapcsolódóan a megfigyelési körzetekben elrendelésre került az állomány teljes felszámolása, a fent leírt többi területen pedig meghatározott állománysűrűségi célérték elérése és fenntartása. A teljesítést szigorú hatósági ellenőrzés kíséri, nem teljesítés esetén komoly szankciókra, bírságra számíthatnak a vadászatra jogosultak.
Minden elejtett állatból kötelező mintavétel történik, a hullákat pedig előírás szerint ártalmatlanítják, miközben a résztvevők ruházatának és az eszközök fertőtlenítése is kötelező.
Az ASP betegséggel kapcsolatban minden fontos információ elérhető a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
Kettéosztott hatáskörökkel felállt az új agrár- és környezetvédelmi végrehajtó hatalom
A jégkármérséklő rendszer környezeti hatásainak vizsgálata
Támogatáshoz jutnak a ragadós száj- és körömfájás miatt érintett juh- és sertéstartók
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Lőttek az elvárásnak
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
Élete első nyestjét ejtette el vadkárelhárító vadászaton
