Vadászat
KITEKINTŐ: Románia – visszatért a medve a településekre, az ember pedig fél az erdőtől
Romániában egyre több a medvetámadás
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Miközben Romániában egyre több a medvetámadás, és a falvakba rendszeresen bejáró nagyvadak emberéleteket is követelnek, a szakemberek szerint a helyzet nem oldható meg gyors politikai döntésekkel. Benke József székelyföldi vadgazdálkodási szakember úgy véli: most fizeti meg az ország a medvevadászat 2016-os leállításának következményeit, és évekbe telhet, mire helyreáll az egyensúly ember és nagyragadozó között.
Medve egy székelyföldi település határában fekvő erdőrészben. Bárhol találkozhatunk a nagyvaddal Fotó: Tuchiluș Alex
Szinte nem telik el hét újabb medvetámadás nélkül Erdélyben, valamint a Kárpátokon túli területeken. A hírekben rendszeresen szerepelnek falvakba bejáró medvék, megtámadott gazdák, elpusztított háziállatok, sőt emberhalál is. Miközben a román kormány a medvekilövési kvóták megduplázását kommunikálja, a helyi önkormányzatok és vadgazdálkodók szerint a gyakorlatban továbbra is nehézkes és lassú a veszélyes egyedek eltávolítása.
Benke József vadgazdálkodási szakember – Székelyföld egyik legnagyobb, 53 ezer hektáron gazdálkodó vadászszervezetének, a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesületnek az elnöke – szerint
„A jelenlegi helyzet nem egyik napról a másikra alakult ki, és nem is lehet gyors megoldást várni. A problémák gyökere egészen 2016-ig nyúlik vissza, amikor az országban gyakorlatilag leállították a medvevadászatot” – mutat rá a mai állapotok valódi okára a szakember. Benke szerint amennyi idő eltelt a vadászat letiltása óta, körülbelül ugyanannyi idő kell majd ahhoz is, hogy a medve visszanyerje az emberrel szembeni természetes félelmét.
Több mint tízezer medve élhet Romániában
Az elmúlt hetekben a közbeszéd egyik legfontosabb témája lett a medvekvóta megduplázása. A Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes beterjesztése nyomán elfogadott törvénytervezet értelmében a jelenlegi, mintegy 400-as kilövési kvótát évi 859-re emelnék a 2026–2027-es időszakra.
Benke József szerint azonban fontos különválasztani a politikai kommunikációt és a valóságot. „Ez a megduplázódás politikai simogatás vagy fényezés is egyben” – fogalmazott, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kvótaemelés mögött valódi tudományos kutatás áll.
A brassói erdészeti kutatóállomás ugyanis egy európai uniós projekt keretében DNS-alapú vizsgálatot végzett.
Benke József vadgazdálkodási mérnök hosszú évek óta figyelmezteti a politikusokat a vadállomány túlszaporodása miatt várható veszélyekre Fotó: Beliczay László
A valóságban azonban tízezernél jóval jóval több medve élhet a romániai erdőségekben, ezért a szakember szerint még a megemelt kvóta sem jelent valódi áttörést. Ha tízezer medvével számolunk, akkor a 800 körüli kilövési kvóta még a tíz százalékra becsült éves szaporulatot sem éri el. Vagyis a jelenlegi intézkedések legfeljebb hosszabb távon hozhatnak eredményt. „Ez inkább egy olyan intézkedés, amely azt jelzi, hogy évek múlva talán jó irányba haladunk” – jellemezte a vadgazdálkodási szakember a kormánydöntést.
Most fizeti meg az ország a tiltás következményeit
A szakember szerint az elmúlt tíz év döntései alapvetően változtatták meg a medvék viselkedését. A vadászat hiánya miatt generációk nőttek fel emberközeli környezetben.
Azok a bocsok már kifejlett állatok, és most ugyanazokat az útvonalakat használják, amelyeket az anyjuktól tanultak, vagyis bejárnak a települések határába, sőt az utcákra is” – mutat rá a székelyföldi vadgazdálkodási mérnök.
A falvak környéke rendkívül csábító a nagyvad számára, mert a legtöbb település határa valóságos „svédasztal”: zöldebb a fű, több az élelem, ott vannak a gyümölcsösök és a mezőgazdasági termények. Főként akkor merészkednek le a falvak közelébe, amikor az erdőben nincs bükkmag vagy tölgymag. Benke József szerint ezért egyáltalán nem meglepő, hogy a medvék rendszeresen visszajárnak a településekre.
Miért nem tudják kilőni a veszélyes medvéket?
A közvélemény számára az egyik legnehezebben felfogható kérdés, hogy ha léteznek kilövési engedélyek, miért történik mégis ennyi tragédia. A válasz részben jogi természetű.
A jelenlegi szabályozás szerint a 81-es szűmú sürgősségi kormányrendelet alapján működő helyi bizottságok – amelyekben polgármester, csendőr, vadgazda és állatorvos is részt vesz – csak a belterületen megjelenő medvék esetében intézkedhettek.
Legutóbb a háromszéki Csernáton főutcáján kapták lencsevégre a nagyvadat Fotó: Bede Andrea
Ez okozott problémát több tragikus esetben is, köztük ama Beszterce-Naszód megyei támadás esetében, amelynek során egy nő és a tehene is a medve áldozata lett a falu határában található legelőn.
A parlament ugyan elfogadott egy olyan módosítást, amely kiterjesztené a beavatkozási jogot külterületre is, a törvény azonban még az államelnök aláírására vár. A szakemberek szerint a módosítás jelentős segítséget nyújthatna a helyi önkormányzatoknak a veszélyes medvék elleni gyors fellépés terén.
A vadászat és a „sintérmunka” nem ugyanaz
Benke József szerint a közbeszédben gyakran összemosódik a vadászat és a veszélyes egyedek kényszerű kilövése. „A vadászat csúcsa a medvevadászat, különösen a hajtóvadászat. Ez etikusan felépített, szakmailag átgondolt folyamat. A másik, amikor egy problémás medvét kell kilőni egy bizottsági döntés alapján – az nem vadászat” – állapítja meg a szakember.
Korábban több vadásztársaság is jelezte: tagjaik nem akarnak kizárólag „sintérmunkát” végezni. Benke szerint azonban a mostani helyzetben párhuzamosan kell működnie a klasszikus vadgazdálkodásnak és a közbiztonsági beavatkozásoknak, hogy csökkenteni lehessen a településeken jelentkező veszélyhelyzetet.
A szakember szerint az sem mindegy, hogyan történik az állomány szabályozása. Az őszi hajtóvadászatokat például tudatosan a falvakhoz közeli erdőkben kellene megszervezni.
Így később kevesebb gyors beavatkozásra lesz szükség” – hangsúlyozza a vadgazda.
Emellett fontos lenne a populáció szerkezetének szabályozása is, mert nemcsak az idős hímeket kell kilőni. Minden korosztályból és mindkét nemből szükséges egyedeket kiemelni. Ha ugyanis csak a hímeket lövik ki, túl sok nőstény marad, ami a szakember szerint tovább gyorsítja a szaporulatot.
A vadgazdálkodásnak ára van
A medvevadászat költséges tevékenység: a mostani kvótákhoz úgynevezett CITES-engedélyek kapcsolódnak, amelyek lehetővé teszik a trófeák nemzetközi mozgatását. A medvetrófeák ára 5 és 10 ezer euró között mozog, ennyiért hirdetik meg a vadászatot a romániai vadászegyesületek helyi tehetős vadászok, illetve elsősorban külföldi érdeklődők számára.
A szakember szerint azonban a bevételek önmagukban nem oldják meg a problémát: a vadászegyesületek nem tudnak többet tenni az ügy érdekében, mint amit a kvótaszabályozással megold, illetve régiónként leoszt a törvényi szabályozás. A lényeg a következetes, több éven át tartó állományszabályozás lenne, amely rossz politikai döntések miatt Romániában nyolc éven át gyakorlatilag elmaradt.
A szakember szerint a törvény előírja, hogy az újabb kilövési kvóta megállapítását ismét meg kell előzze egy részletes,
DNS-típusú szakmai elemzés, kutatás, amely 2027-ben lesz esedékes a következő – 2028-2029-es – kilövési kvóták törvényi megállapításához.
- Benke József szerint a lakosság nem számíthat látványos javulásra a következő években sem.
- Tapasztalatai szerint a vadgazdáknak és az államnak közösen kellene olyan rendszert kialakítaniuk, amely egyszerre védi az embereket és biztosítja a medveállomány hosszú távú fenntarthatóságát.
„Mi együtt élünk a helyi lakossággal. A jóhiszemű vadgazda segíteni akar az embereken. De ezt csak következetes, hosszú távú munkával lehet megoldani, amelyben folyamatosan partner a politikum is” – mutat rá Benke József udvarhelyszéki vadgazdálkodási szakember.
Forrás: Makkay József – Krónika
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először,
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először, regionális jelleggel. A verseny célja a három legjobb jáger kiválasztása egy nívós válogató keretében, ahol a megyék legjobbjai képviselik majd a Területi Szervezetüket júliusban, az országos megmérettetésen.
Fotó: OMVK
20 versenyző indult összesen a versenyszámokban, úgy, mint korong- és golyóslövészet, trófeabírálat, sebzési jelek vizsgálata, teszt és növényfelismerés.
A somogyi kamarai delegáció hat versenyzőből és a korábbi helyi versenyek bíráiból állt.
Versenyzőink közül Rózsa Martin, Boda Csaba és Beda János lettek az I-III. helyezettek, míg Rózsa Martin az összesített versenyben előkelő ezüstérmes helyet vívott ki, így ő képviseli Somogyot a főversenyen. Igazán jó hangulatú és színvonalas versenyt raktak össze a helyiek, külön köszönet Kenesei István titkár kollégának!
Jövőre Somogyon a sor a rendezést illetően, és bár magasra került a léc, szeretettel várjuk a vasi és zalai hivatásos vadászokat egy hasonlóan jól szervezett versenyen!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Az országos főállatorvos rendkívüli vaddisznóállomány-csökkentési intézkedéseket rendelt el a járvány további terjedésének megakadályozása és a hazai sertéságazat védelme érdekében.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az afrikai sertéspestis (ASP) házisertés-állományban történt megjelenése miatt az országos főállatorvos rendkívüli vaddisznóállomány-csökkentési intézkedéseket rendelt el a járvány további terjedésének megakadályozása és a hazai sertéságazat védelme érdekében.
Fotó: NÉBIH
A beavatkozások Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben az M1–M3 autópályák menti 10 kilométeres sávban, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vállaj térségében elrendelt megfigyelési körzet területén, az érintett vadgazdálkodási egységekben valósulnak meg. Az intézkedések a vaddisznóállomány csökkentésére, területenként meghatározott állománysűrűségi célértékek elérésére és fenntartására, valamint a teljesítés fokozott ellenőrzésére irányulnak.
Az afrikai sertéspestis továbbra is Magyarország egyik kiemelt állategészségügyi kockázata. A vírus évek óta jelen van a hazai vaddisznóállományban, amely a fertőzés természetes fenntartójaként játszik szerepet. A júniusi házisertés-kitörés arra is rámutat, hogy a korábban elrendelt járványvédelmi intézkedésekkel – kiemelten a diagnosztikai célú kilövéseket és az állománycsökkentési intézkedéseket – nem minden térségben sikerült egyforma hatékonysággal elérni a kitűzött járványügyi célokat, ami több tényezőre, köztük a végrehajtás eltérő mértékére és a területi sajátosságok összetett hatására vezethető vissza.
Az országos főállatorvos dr. Nemes Imre döntése alapján Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyék területén, az M1 és M3 autópályák nyomvonalától számított 10 kilométeres sávban célzott, rövid határidejű rendkívüli állománycsökkentési műveletnek kell indulnia. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vállaj térségében kialakult házisertés-kitöréshez kapcsolódóan a megfigyelési körzetekben elrendelésre került az állomány teljes felszámolása, a fent leírt többi területen pedig meghatározott állománysűrűségi célérték elérése és fenntartása. A teljesítést szigorú hatósági ellenőrzés kíséri, nem teljesítés esetén komoly szankciókra, bírságra számíthatnak a vadászatra jogosultak.
Minden elejtett állatból kötelező mintavétel történik, a hullákat pedig előírás szerint ártalmatlanítják, miközben a résztvevők ruházatának és az eszközök fertőtlenítése is kötelező.
Az ASP betegséggel kapcsolatban minden fontos információ elérhető a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Illegálisan agancsozott
Több mint 23 millió forint értékű agancsot és trófeát foglaltak le a Szigetvári Rendőrkapitányság munkatársai egy házkutatás során.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Szigetvári Rendőrkapitányság befejezte a vizsgálatot annak a férfinak az ügyében, akinél több mint 23 millió forint értékben találtak agancsokat és trófeákat. Pénzmosás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt nyomozott a Szigetvári Rendőrkapitányság egy 43 éves gyöngyösmelléki férfi ellen. Még 2025 márciusában felmerült a gyanúja annak, hogy a férfi a legálisan megszerzett agancsgyűjtési engedélyét évek óta arra használja fel, hogy az engedéllyel nem rendelkező gyűjtőktől felvásárolja az agancsokat, majd azokat haszonnal továbbadja a vadásztársaságnak, illetve olyan trófeák vannak nála, amelyek birtoklására nem jogosult.
Fotó: Rendőrség
A nyomozók a férfihoz köthető ingatlanokban kutatást tartottak, amely során összesen több mint 200 agancsot és trófeát találtak, majd foglaltak le. Ezek kapcsán később az igazságügyi vadászati szakértő megállapította, hogy összértékük meghaladja a 23 millió forintot.
A férfit kihallgatták, amely során elismerte a bűncselekmény elkövetését, hisz tudnia kellett volna arról, hogy az általa megszerzett agancsok és trófeák eredete nem törvényes.A rendőrség a szükséges eljárási cselekményeket elvégezte, és az iratokat a napokban vádemelési javaslattal átadta az ügyészségnek.
Forrás: Rendőrség
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
Kettéosztott hatáskörökkel felállt az új agrár- és környezetvédelmi végrehajtó hatalom
A jégkármérséklő rendszer környezeti hatásainak vizsgálata
Támogatáshoz jutnak a ragadós száj- és körömfájás miatt érintett juh- és sertéstartók
Illegálisan agancsozott
Eltűnhet az eurázsiai hiúz Magyarországról
Nem volt elejtési jogosultsága
Lőttek az elvárásnak
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
Lemondott dr. Semjén Zsolt, a Védegylet elnöke
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Itt a Vadászkamara négyéves feladatterve!
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Gyakorlati vizsgát tettek az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum földmérő diákjai
