Keressen minket

Vadászat

Pusztítják a mindent felzabáló toportyánt Somogyban, de nincs még fény az erdő végénél

Horváth Mihály, a Lábodi Vadászerdészet igazgatója nyilatkozott az aranysakálok Somogy vármegyei helyzetéről

Közzétéve:

 Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!

Átlépte a két és félezret a terítékre hozott nádi farkasok száma Somogy legelszántabb sakálvadászának köszönhetően. Az aranysakál állománya összességében is csökkent az elmúlt vadászati évben, de ez még nem jelenti azt, hogy hátradőlhetnek a vadászatra jogosultak.

Az aranysakál néhány évtized alatt meghódította Somogy erdeit. A faj ma már a megye szinte minden vadászterületén jelen van, és sok helyütt komoly kihívást jelent a nagyvadállomány számára. Az aranysakál – más néven nádifarkas vagy toportyán – gyors terjedése miatt a vadgazdálkodóknak új egyensúlyt kellett kialakítaniuk. 

Az aranysakál egy valódi újkori ragadozó. Fotó: Újvári Sándor – Sonline

A toportyán elleni küzdelemben talán az egyik legaktívabb szereplő a lábodi Horváth Mihály, aki kilenc éve dolgozik azon, hogy a ragadozóállomány ne veszélyeztesse a dámvadgazdálkodást. – Akkor döbbentünk rá, mennyi van, amikor elkezdtünk komolyan vadászni rá, mondta.

Horváth Mihály szerint a sakálok megjelenése és a dámszarvas-állomány csökkenése időben egybeesett, de nem kizárólagos oka a jelenségnek. Az áttörést az éjjellátó kamerák hozták meg, akkor derült ki, hogy mekkora gond van az opportunista ragadozóval.

– Amikor már éjszakai eszközökkel is figyelhettük a területet, akkor döbbentünk rá, mennyi van valójában. Az ezer hektárra jutó példányszám legalább háromszorosa volt annak, mint amit korábban gondoltunk, tette hozzá.

Kilenc év alatt 2600 aranysakál

Ekkor indult el a tudatos állománycsökkentés. Horváth Mihály eddig mintegy 2600 aranysakált ejtett el, évente átlagosan háromszázat.

– Most már látjuk a változást. Az idei évben biztosan nem lesz ennyi, kevesebb sakállal találkozom. Ez azt jelenti, hogy a területen kezd beállni egy kezelhető egyensúly, mondta el kérdésünkre a somogyi sakálvadász.

A szakember hangsúlyozza: nem kiirtani akarják a ragadozót, hanem kordában tartani. – A cél az, hogy a dámállomány mellett együtt lehessen élni a sakállal. Most kell néhány év türelem, amíg a dámszarvas visszaerősödik, fogalmazott

A Lábod környéki területen jelenleg évente mintegy 20–30 trófeás dám kerül terítékre, amit Horváth Mihály szerint néhány év alatt akár meg is lehetne duplázni, ha a mostani irány folytatódik.

Somogy az aranysakál egyik fellegvára

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint Somogy megye az ország egyik legnagyobb sakálállományát tartja számon.
A megyei teríték adatok látványosan emelkedtek az elmúlt évek alatt, ami azt bizonyítja, hogy a Horváth Mihály elkezdett tudatos gyérítés meghozta eredményét.

  • 2011/12-ben: 426 példány
  • 2016/17-ben: 1441 példány
  • 2019/20-ban: 3378 példány
  • 2023/24-ben: 3327 példány
  • 2024/25-ben: 3074 példány

A növekedés a szakértők szerint nemcsak a sakálterjedésnek, hanem a jobb észlelési és vadászati technológiáknak is köszönhető.
A faj ma már nemcsak erdei környezetben, hanem mezőgazdasági területeken, sőt, településszéleken is megjelenik. A legutóbbi vadászati év, a 2024/25-ös adatai azonban már csökkenést mutatnak Somogy vármegyében, ami reményre adhat okot a vadászatra jogosultaknak. Azonban azt is fontos megjegyezni, hogy az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai szerint a többi vármegyében jóval kevesebb aranysakált hoztak terítékre a vadászatra jogosultak.

Ragadós a szemlélet

Horváth Mihály szerint az aranysakál vadászata mára kihívásként és külön feladatként él sok magyar vadász fejében. – Ez nem olyan, mint egy őzles vagy egy vaddisznóhajtás. Türelem kell hozzá, kitartás és eszközhasználat. Ezért is lett népszerű, mert igazi próbatétel. – A sakál nem ellenség, hanem egy új szereplő. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy megtanuljunk vele együtt élni – de ésszel, és ne hagyjuk, hogy eluralja a terepet.

Országos szinten évente már 16 ezer körüli aranysakál kerül terítékre.

Forrás: Sonline

Vadászat

KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat

Németországban, Wiesbaden térségében eredményesnek bizonyulnak az afrikai sertéspestis (ASP) elleni intézkedések.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Jó hírek érkeztek a járvány elleni védekezésből: az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelemben bevezetett intézkedések eredményesnek bizonyulnak. Ennek köszönhetően Wiesbaden városa két új általános rendelkezést adott ki, amelyek május 7-én léptek hatályba, és érezhető könnyítéseket hoznak a vadászok és a lakosság számára is.

Az új szabályozás központi eleme a korlátozási zónák módosítása. Az I-es számú védelmi zóna (zöld vonal) új határától északra eső területek teljes egészében kikerülnek a korlátozás alól. A vadászati gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken ismét lehet vadászni járványügyi korlátozások nélkül.

Az újonnan kijelölt I-es védelmi zónán belül – a zöld és a lila vonal között – szintén jelentős könnyítések lépnek életbe. A vaddisznóállomány vadászata itt most már szinte korlátozás nélkül lehetséges.

További enyhítések történtek a Schiersteiner Aue térségében is. Az utolsó korlátozásokat is feloldották: újra engedélyezett a vadászat, a kutyák – amennyiben más szabály ezt nem tiltja – szabadon futtathatók, valamint ismét megengedett például a kerékpározás a kijelölt utak mellett is.

Ugyanakkor a II-es számú védelmi zónában, a lila vonaltól délre továbbra is szigorú előírások maradnak érvényben. A úgynevezett „fehér zónákban” is fennmaradnak a korlátozások. Ezeken a területeken a vadászok feladata továbbra is a vaddisznóállomány következetes gyérítése, mivel az alacsony állománysűrűség továbbra is kulcsfontosságú az ASP további terjedésének megakadályozásában.

A vadászok mellett a lakosságnak is fontos szerepe van a védekezésben: a kihelyezett kerítések kapuit minden esetben zárva kell tartani. Az elhullott vagy gyanúsan viselkedő vaddisznók észlelését pedig haladéktalanul jelenteni kell a hivatalos bejelentési csatornákon.

A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a következetes vadászat és a fegyelmezett intézkedések meghozzák az eredményüket – ugyanakkor a veszély még nem múlt el teljesen.

Forrás: Wild und Hund

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója

2026. április 8-án nyugállományba vonult Csonka Tibor, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgatója

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

2026. április 8-án nyugállományba vonult Csonka Tibor, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgatója, aki közel három évtizeden keresztül irányította a társaság munkáját.

Csonka Tibor 1980-ban szerzett erdőmérnöki diplomát Sopronban, majd szakmai pályafutását a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaságnál kezdte. Az 1980-as évektől kezdődően több vezetői pozíciót töltött be, majd a Pilisi Parkerdő Zrt.-nél szerzett további meghatározó szakmai és vezetői tapasztalatokat. 1996. október 1-jén nevezték ki a Gemenc Zrt. vezérigazgatójává.

Fotó: Ökoturisztikai Központ Gemenc

Vezetése alatt a társaság az 1990-es évek közepének nehéz, csődközeli helyzetéből stabil, eredményesen működő, szakmailag elismert erdőgazdasággá fejlődött. Munkásságát végigkísérte az értékteremtő erdő- és vadgazdálkodás iránti elkötelezettség, valamint az a törekvés, hogy az ágazat társadalmi megítélése erősödjön, és az erdészek, vadászok munkája szélesebb körben is megismerhetővé váljon.
Irányítása alatt a Gemenc Zrt. jelentős szereplővé vált az erdők közjóléti és közcélú funkcióinak fejlesztésében is. Szakmai munkáját számos rangos elismeréssel jutalmazták, és aktívan részt vett több szakmai szervezet munkájában is.
Csonka Tibor vezetői munkásságának egyik fontos eleme volt, hogy a társaság következetesen a jogszabályoknak, a szakmai irányelveknek és a természetvédelmi előírásoknak megfelelően végezte tevékenységét.
Csonka Tibor életében a vadászat és a vadgazdálkodás mind szakmai, mind személyes szinten meghatározó szerepet töltött be.
Határozott, következetes vezetőként irányította a társaságot, ugyanakkor mindig megmaradt olyan vezetőnek, aki figyelemmel volt munkatársaira, és döntéseiben az emberi szempontokat sem tévesztette szem elől.
A Gemenc Zrt. kollektívája ezúton is köszönetét fejezi ki több évtizedes elkötelezett és eredményes munkájáért, és jó egészséget kíván nyugállományba vonulása alkalmából!

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.

A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.

A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.

Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.

A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.

A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.

Forrás: FACE

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom