A toportyán elleni küzdelemben talán az egyik legaktívabb szereplő a lábodi Horváth Mihály, aki kilenc éve dolgozik azon, hogy a ragadozóállomány ne veszélyeztesse a dámvadgazdálkodást. – Akkor döbbentünk rá, mennyi van, amikor elkezdtünk komolyan vadászni rá, mondta.

Horváth Mihály szerint a sakálok megjelenése és a dámszarvas-állomány csökkenése időben egybeesett, de nem kizárólagos oka a jelenségnek. Az áttörést az éjjellátó kamerák hozták meg, akkor derült ki, hogy mekkora gond van az opportunista ragadozóval.

– Amikor már éjszakai eszközökkel is figyelhettük a területet, akkor döbbentünk rá, mennyi van valójában. Az ezer hektárra jutó példányszám legalább háromszorosa volt annak, mint amit korábban gondoltunk, tette hozzá.

Kilenc év alatt 2600 aranysakál

Ekkor indult el a tudatos állománycsökkentés. Horváth Mihály eddig mintegy 2600 aranysakált ejtett el, évente átlagosan háromszázat.

– Most már látjuk a változást. Az idei évben biztosan nem lesz ennyi, kevesebb sakállal találkozom. Ez azt jelenti, hogy a területen kezd beállni egy kezelhető egyensúly, mondta el kérdésünkre a somogyi sakálvadász.

A szakember hangsúlyozza: nem kiirtani akarják a ragadozót, hanem kordában tartani. – A cél az, hogy a dámállomány mellett együtt lehessen élni a sakállal. Most kell néhány év türelem, amíg a dámszarvas visszaerősödik, fogalmazott

A Lábod környéki területen jelenleg évente mintegy 20–30 trófeás dám kerül terítékre, amit Horváth Mihály szerint néhány év alatt akár meg is lehetne duplázni, ha a mostani irány folytatódik.

Somogy az aranysakál egyik fellegvára

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint Somogy megye az ország egyik legnagyobb sakálállományát tartja számon.
A megyei teríték adatok látványosan emelkedtek az elmúlt évek alatt, ami azt bizonyítja, hogy a Horváth Mihály elkezdett tudatos gyérítés meghozta eredményét.

• 2011/12-ben: 426 példány
• 2016/17-ben: 1441 példány
• 2019/20-ban: 3378 példány
• 2023/24-ben: 3327 példány
• 2024/25-ben: 3074 példány

A növekedés a szakértők szerint nemcsak a sakálterjedésnek, hanem a jobb észlelési és vadászati technológiáknak is köszönhető.
A faj ma már nemcsak erdei környezetben, hanem mezőgazdasági területeken, sőt, településszéleken is megjelenik. A legutóbbi vadászati év, a 2024/25-ös adatai azonban már csökkenést mutatnak Somogy vármegyében, ami reményre adhat okot a vadászatra jogosultaknak. Azonban azt is fontos megjegyezni, hogy az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai szerint a többi vármegyében jóval kevesebb aranysakált hoztak terítékre a vadászatra jogosultak.

Horváth Mihály szerint az aranysakál vadászata mára kihívásként és külön feladatként él sok magyar vadász fejében. – Ez nem olyan, mint egy őzles vagy egy vaddisznóhajtás. Türelem kell hozzá, kitartás és eszközhasználat. Ezért is lett népszerű, mert igazi próbatétel. – A sakál nem ellenség, hanem egy új szereplő. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy megtanuljunk vele együtt élni – de ésszel, és ne hagyjuk, hogy eluralja a terepet.

Országos szinten évente már 16 ezer körüli aranysakál kerül terítékre.

Forrás: Sonline