Vadászat
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
Fontos döntést hozott az Európai Parlament – a vadászokat is érinti
Április 28-án az Európai Parlament megszavazta a kutyák és macskák jólétére, valamint nyomon követhetőségére vonatkozó új uniós rendeletet. A szöveget az európai parlamenti képviselők többsége elfogadta. Ezzel lezárult egy hosszú egyeztetési folyamat az Európai Bizottság, a tagállamok és az Európai Parlament között.

Fotó: FACE
A jogszabály egyik fő célja az illegális és rossz körülmények között működő kereskedelmi kutyatenyésztés visszaszorítása. Ennek érdekében a rendelet egységes szabályokat vezet be a tenyésztőkre, az ideiglenes befogadókra és az állatokat értékesítő szervezetekre. A vadászok is érintettek lehetnek, ha kutyáikat értékesítik vagy más módon forgalomba hozzák. Fontos, hogy a jogszabály különbséget tesz a kis tenyésztők (évente legfeljebb két alom) és a nagyobb tenyésztők (évente több mint két alom) között.
A FACE a döntéshozatali folyamat során végig részt vett az egyeztetésekben, hogy olyan kiegyensúlyozott szabályozás szülessen, amely védi az állatok jólétét, de nem ró aránytalan terheket a magán kutyatartókra.
Főbb elemek
Azonosítás és nyilvántartás
Minden kutyát és macskát – legyen az boltban, menhelyen vagy magánszemélynél – kötelező mikrochippel ellátni és nyilvántartásba venni. Ez sok európai országban már jelenleg is előírás a kutyák esetében.
Forgalomba hozatal
A végleges szöveg egyértelműen kizárja az alkalmi, nem rendszeres ajándékozást a „forgalomba hozatal” fogalmából (ami az értékesítést, eladásra kínálást vagy tulajdonjog átruházását jelenti). Ez biztosítja, hogy a nem üzleti jellegű, alkalmi tevékenységek ne tartozzanak a rendelet hatálya alá. Ez a vadászati érdekképviselet egyik fontos kérése volt.
Kis tenyésztőkre vonatkozó szabályok
A rendelet fenntartja a különbségtételt a kis tenyésztők (évi legfeljebb két alom) és a nagyobb tenyésztők között. A kisebb tenyésztőkre enyhébb szabályok vonatkoznak, de nekik is meg kell felelniük bizonyos alapvető állatjóléti előírásoknak. Ezek a szabályok minden tenyésztőre és minden olyan kutyatartóra érvényesek, aki kutyát tenyészt, értékesít vagy ajándékoz.
Bizonyos tevékenységek tiltottak, például az áramütéssel működő eszközök alkalmazása. Több európai országban ugyanakkor az elektromos nyakörveket vadászkutyáknál biztonsági okokból használják (például közúti balesetek vagy haszonállatokkal való ütközések megelőzésére). Az új szabályozás nem érinti azoknak a kutyáknak az ilyen jellegű használatát, amelyeket nem hoznak forgalomba.

Ábra: FACE
Farokkurtítás
A rendelet lehetővé teszi a farokkurtítást megelőző (egészségvédelmi) okokból, ha az a kutya egészségének megőrzése érdekében szükséges, a nemzeti jogszabályokkal összhangban. Ez különösen fontos azoknál a kutyáknál, amelyek sűrű növényzetben dolgoznak, és fokozottan ki vannak téve a faroksérülés veszélyének.
Világítás és hőmérséklet
A végleges szöveg előírja, hogy az állatok számára napi nyolc órán át ne legyen mesterséges megvilágítás. Ugyanakkor eltörli a felnőtt kutyákra vonatkozó konkrét beltéri hőmérsékleti határértékeket, figyelembe véve az egyes tagállamok eltérő éghajlati viszonyait.
A rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba, és két év múlva kell alkalmazni. Egyes rendelkezések esetében hosszabb átmeneti időszakot határoztak meg.
A döntés kapcsán a FACE elnöke, Laurens Hoedemaker hangsúlyozta:
„A vadászkutyák jóléte a 7 millió európai vadász számára kiemelt fontosságú. A szabályok alkalmazásakor elengedhetetlen, hogy a hatóságok különbséget tegyenek a forgalomba hozott kutyák és a magáncélra tartott ebek között, elkerülve ezzel a felesleges adminisztratív terheket a kutyatartók számára.”
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
A Fonyódi Járási Ügyészség orvvadászat bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat egy ötvenes éveiben járó férfival szemben
A Fonyódi Járási Ügyészség orvvadászat bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat egy ötvenes éveiben járó férfival szemben. Az elkövető illegálisan kialakított etetőhelyen orvvadászott egy roncsautóból, míg a munkahelyéről értékes halakat lopott el.

Fotó: Ügyészség
A vádirat lényege szerint a férfi vadászként érvényes vadászjeggyel és fegyvertartási engedéllyel rendelkezett, illetőleg tagja volt egy dél-balatoni vadásztársaságnak is. Ennek ellenére a vádlott egy méhészetnek használt üzemi vadászterületen vadetető-helyet, úgynevezett „szórót” alakított ki azért, hogy a vadakat odacsalogassa. A férfi a helyszínen hagyott roncs autóból vadászlest alakított ki, ahová többször kiment azért, hogy lőfegyverével vadat ejtsen el. A vádlott ennek során két, egyenként kb. 50 kg-os vadmalacot lőtt ki, melyeket feldolgozott és elfogyasztott.
A vádlott emellett gépkocsivezetőként dolgozott egy tógazdaságban. 2023 decemberében azt kapta feladatul, hogy az egyik tóból lehalászott halakat szállítása át a teleltető tavakba. A férfi a szállítás során ellopott 9 darab, összesen 23,55 kilogramm tömegű és közel 180.000 forint értékű süllőt, amiket zsákban az általa használt teherautó vezetőfülkéjébe rejtett, azonban a sértett cég munkatársai ellenőrizték, így a kár végül megtérült.
Az ügyészség a Fonyódi Járásbíróságra benyújtott vádiratában a bűncselekmény elkövetését beismerő férfival szemben felfüggesztett börtönbüntetés, pénzbüntetés és foglalkozástól eltiltás kiszabására, illetőleg a vádlott pártfogó felügyeletének elrendelésére tett indítványt.
A fényképet a Fonyódi Rendőrkapitányság készítette a lesnek használt roncsautóról és az abban talált töltényhüvelyről.
Forrás: Ügyészség

