Vadászat
Életbak puskavégen
Hardy Mihály élete legjobb őzbakját hozta terítékre Nagykátán. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Életem legjobb őzbakját sikerült elejtenem egy április végi szerda estén Nagykátán. Azt a kifejezést, hogy „életbika” azaz németül „Lebenshirsch” gyakran olvastam a vadászati szaksajtóban, de hogy őzbakból is lenne ilyen No.1, arra csak akkor döbbentem rá, amikor a Facebook-posztomra valaki ráírt kommentben, hogy ez alighanem „életbak” lesz. És tényleg az, pedig még nem is bírálták el a „Lebensbock-ot”, hogy már maradjunk a német elnevezésnél. Külön köszönet érte a nagykátai Damjanich Vadásztársaság elnökének és vadőrének, akik már korábban megfigyelték és kinézték ezt a különleges bakot.
Fotó: Hardy Mihály – Agro Jager News
Második éve látnak vendégül a nagykátai vadászok őzbakra, a fiaimmal együtt, úgynevezett „csomagos” vadászként. Így jár az, aki beleviszi az erdőbe a gyerekeit, utána aztán nem is nagyon kell rábeszélni őket (erőltetni meg végképp nem szabad!), hogy tegyék már le a vadászvizsgát! Tavaly egy-egy őzbakkal gazdagítottuk mindegyikünk trófea-gyűjteményét. A nagykátai terület afféle tipikus észak-nyugat alföldi rész, vegyesen mezőgazdasági területek és akácos-, nyárfás- és feketefenyő foltokkal tarkítva. A vadászterület és a vadak vízellátásáról a Tápió folyó gondoskodik. Az idei száraz tavaszon ez éppen, hogy elég, alig csörgedez benne némi víz. A területen minden évben esik azért 400 gr. trófeatömegű bakból is néhány, a terület adottságai ennél nagyobb őzeknek is megfelelnek. Tavaly egy ún. örök közepes, szabályos hatos bakot sikerült elejtenem, benne volt a 350 gr-os súlyhatárban. Már benne voltunk a májusban, amikor egy alkonyati cserkelésnél, egy erdőbe ékelődött mezőn megpillantottuk a legelésző őzeket és a lővilág utolsó tíz percében kb. 150 méterről sikerült egy szívlövéssel helyben marasztalni a bakot. A 0.243-as Winchester kaliberű Browning-puskám és a 100 graines Hornady „American Whitetail” puha, ólomhegyű lövedék tette a dolgát. Ez a bak a negyedik kimenetelre, a negyedik autós „cserkelésre” lett meg.
Fotó: Hardy Mihály – Agro Jager News
Az idei szezonban már április 18-án kint voltunk Nagykátán, én a lesen, Péter fiam pedig Kármán Gábor vadőr kollégával járta a határt. Nagy László elnök a telefonján mutatott egy, a vadkamera által készített képet, egy igen érdekes agancsú, szabálytalan bakról, amit úgymond „nekem szemeltek ki”. Az áprilisi vasárnap este a vegyes nyárfás-akácos erdőben nagyon szép volt, ki is jött elénk egymás után vagy három suta, de az én puskám néma maradt. Ezen az estén a keresőtávcsöveké volt a főszerep, no meg a falusi diszkóban dübörgő tuc-tuc zenéé. Hihetetlen, hogy milyen zajos lény az ember! Ezt az esti meg hajnali lesen lehet csak igazán megfigyelni. A suták jó egészségi állapotot mutattak, az egyikük igen szépen kerekedett. Látszott, hogy májusra megékezik a nagykátai őz-utánpótlás. A vadkamerán rögzített baknak esze ágában sem volt megmutatnia magát, a kisebbik fiam viszont sikeresen tért vissza a messzi határból, olyan messziről, hogy a lövést nem is hallottuk. Az ő 308-as Browningja egy szép hatos bak életének a végére tett pontot. A trófea vékonyszárú, belül szép gyöngyözésű, afféle nagykátai öreg fickó fejdísze volt. Fiam büszkén is tűzhette a kalapja mellé a töretet, erre minden oka megvolt.
Fotó: Hardy Mihály – Agro Jager News
Rá néhány napra, szerdára elcsendesedett a barátságtalan észak-nyugati szél, rajtam meg annyira erőt vett a vadászláz, hogy muszáj volt lemenni Nagykátára, bár különböző elfoglaltságok miatt ezúttal nem tudtak kísérőt mellém adni. Miután a vadkamera fotóit ismét megnéztem, nem volt kérdés, hogy mire kell lőni, ha megjelenik a bak. A vadász kollégák megbíztak bennem annyira, hogy harminc vadászévvel a hátam mögött, csak el tudom bírálni egymagam is, ha lesz mit. Ugyanarra a lesre ültünk fel, mint vasárnap. A szerdai este és a naplemente is gyönyörű volt, mínusz a falusi diszkó dübörgése. Hét órakor már erősen fészkelődtünk, amikor egy fiatal suta megjelent a nyiladékon. Jómagam többre tartom a cserkelést persze, de most jó lesz ott üldögélni a magaslesen is. Az elmúlt évtizedekben a Bakonycsernye környéki erdőket, meg a Zemplén szurdokait jártam őzbakok után. Volt olyan kiszemelt bak Abaújszántó környékén, ami a nyolcadik (!) cserkelésre lett meg, de végül is ott fotózhattam le a zsákmányt az Aranyosi-völgyben a hidegpataki vadászház udvarán. Nagykátán viszont most a lesen bámultuk Péter fiammal a sutát, amikor mindketten egy afféle férfias csörtetésre lettünk figyelmesek. Érdekes, hogy suták szinte hangtalanul közlekedtek, most viszont a határozott lépések zaja azt sugallta, hogy egy, a saját területét magabiztosan birtokló őzbak közeledik. Öt percnyi várakozás után a suta eloldalgott, a bak pedig egyenesen kilépett, és megállt velünk szemben, úgy jó ötven méterre. A „szemben” alatt az kell érteni, hogy fejjel mifelénk állt és esze ágában sem volt az oldalát mutatni.
Vagy jó tíz percig néztünk így farkasszemet, és nem győztem csodálni a különleges trófeáját. Persze már a puskatávcsövön keresztül, mert hogy természetesen a kiszemelt bak csörtetett ki a nyiladékra. Meg is fájdult a hátam a kepeckedéstől, mert a magasles mellvédje néhány centivel magasabb volt a kényelmesnél, hát próbáltam a legjobb feltámasztást keresni. A bak meg csak békésen legelt, még mindig szemben. Én persze teljesen megfeledkeztem azokról a gondolatokról, amik a lefelé tartó autóúton jártak a fejemben, hogy vajon van-e jogom egy ilyen pompás teremtmény életét kioltani. Úgy gondolom, hogy a legtöbb igaz vadász fejében azért megfordul egy-egy alkalommal ilyen eszmefuttatás is, amit persze amikor helyzet van, elnyom a vadászláz. Most is ez utóbbi kerekedett felül, de a bak csak nem akart oldalt fordulni. Végül Diána istennő alighanem a kegyeibe fogadhatott, mert a bak csak elindult lassan balra, az oldala még hatszoros nagyításnál is jól látszott, a szálkereszt nem is ugrált a lapockán, amikor meghúztam az elsütőbillentyűt. A puska dörrenése után a bak felborult és ott helyben kilehelte a lelkét, egy lépést sem ment tovább. Utánkeresésről szó sem volt, nem volt rá szükség. Az órámon 19:21-et rögzítettem.
Fotó: Hardy Mihály – Agro Jager News
Ilyenkor aztán gyorsan megy el a napfény, így a kötelező „egy cigarettányi időt” kivártuk, bár egyikünk sem dohányzik. Utána gyorsan birtokba vettem a bakot, a fiamtól, aki eddigre már kétszeres őzbakvadásszá avanzsált megkaptam a töretet, ahogy kell, szabályosan. Az edzőteremben elöltött hosszú órái most igencsak jól jöttek, felkapta a bakot, és vitte is kifelé a tisztásra, mint egy könnyű oldaltáskát. A jobb oldalára fektettük, elkészültek a telefonos fotók a lebukó nap utolsó sugarainál, és csak utána tudtam igazán felmérni, hogy mekkora szerencsém volt. Eddigi harminc vadászévem alatt harmincöt bakot ejtettem el, közte egyetlen egy volt ezüstérmes, amit vagy húsz éve, Izsákon lőttem.
A nagykátai bak viszont minden kétséget kizáróan kiérdemelte az életbak minősítést. A bal agancs fejlődési rendellenességének okáról még sokáig fogunk tanakodni, hogy vajon barkában sérült-e vagy genetikai okok miatt növesztett az őz harmadik szárat. Tény, hogy nagyon mutatós, szép gyöngyözésű és már határozottan lefolyó rózsájú a trófea. Meglátjuk, hogy vajon hány évesre taksálják majd a bírálaton (én 6-7 évesre tippelem) és hogy mit mutat a mérlegelésnél. A faragott trófea alátétet már jó előre megvettem, a kötelező kis réztáblácskát az elejtés helyével, dátumával és a trófea súlyával majd csak akkor tudom megrendelni, ha már megjött a bírálati lap.
Fotó: Hardy Mihály – Agro Jager News
A jelek szerint mégiscsak bevált, hogy pár éve április közepére hozták előre az őzbakszezon kezdetét, a felmelegedés hatására rövidebb a tél, ekkorra az öreg bakok kész trófeával járják a területüket. Ez utóbbival kapcsolatban pedig nem árt hallgatni a helyi vadászok tanácsaira, mert ők mégiscsak jobban ismerik a saját állományukat meg hogy az őzek mikorra érik el a legjobb formájukat. Van, ahol egy négy-öt éves erdei vagy hegyvidéki bak már nem rak fel később sem nagyobb, szebb trófeát, míg máshol, különösen a jó adottságú alföldi területeken még egy hétéves őzbak is képes nagyot mutatni. Nekem mindenesetre a harminchatodik bak lesz a legemlékezetesebb.
Fotó: Hardy Mihály – Agro Jager News
Van ugyan pár girbe-gurba, zergés, törött, fagysérüléses, egyágú hiányos, meg egészen tizenegy éves visszarakott trófeájú bakom a falon, de ilyen érdekes bakot még sohasem hoztam terítékre. Köszönet a nagykátai vadásztársaknak és köszönet a természetnek, hogy ilyen különleges őzbakkal ajándékozott meg! Ahogy Széchényi Zsigmond idején mondták: Waidmannsheil!
Írta és fényképezte: Hardy Mihály
Vadászni szeretne a nagykátai Damjanich Vadásztársaság területén? Keresse bizalommal Nagy Lászlót, a vadásztársaság elnökét!
Telefonszám: +36 70 342 51 03
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
A medvefül kankalin (Primula auricula) és más különleges növényfajok megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Vérteserdő Zrt. munkatársai összefogtak.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2024 tavaszán adtunk hírt arról, hogy a hazánkban igen ritka, jégkorszaki reliktum cifra vagy más néven medvefül kankalin (Primula auricula), illetve más különleges növények megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vérteserdő Zrt. dolgozói összefogtak, és a cifra kankalin egyik megmaradt, nagyjából szobányi élőhelye köré vadkizáró kerítést építettek. Hogy miért volt erre szükség, az már az első év eredményei alapján jól látható volt.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Az idei monitoring idejére még látványosabb lett a különbség. Az első képpáron látható, hogy az aszály ellenére az elzárt részen még magasabb, változatosabb, színesebb lett a növényzet, míg a kerítésen kívül még jobban visszaszorult, és a kopár, dolomit alapkőzet uralja az élőhelyet.
A kerítéssel elzárt mintaterületből jól látható, hogy nem a kopár, csupasz felszín lenne itt a „normális”, de sajnos a túlszaporodott vadállomány, jelen esetben elsősorban a tájidegen, betelepített muflon miatt a növényzet – beleértve az erdő felújulását biztosító facsemetéket is – lényegében eltűnt a lejtőkről. A csupasz felszínen erőteljes az erózió és a több ezer év alatt kialakult sekély termőréteget lemossa az eső, így maga a termőhely is tönkremegy.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
A túltartott vadállomány már országszerte akadályozza az erdők felújulását, ezért látjuk egyre több helyen kényszerből a drága, az erdőfelújítási költségeket jelentősen megnövelő vadkizáró kerítéseket erdeinkben…
Ezen a területen már ugyan elkezdődött a vadállomány csökkentése, de ez nem megy egyik napról a másikra. Fontos, hogy ez másutt is mihamarabb elkezdődjön, majd hatékonyan folytatódjon…
Forrás: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2026. június 13-án Mudra László vadászíjász őzbakra vadászott, élményeiről beszámolt lapunknak:
Egy új területrészt terveztem meglátogatni. Korábban többször is hajnal 4 után érkeztem a területre, majdhogynem elkésve. Most viszont jóval előbb értem ki, volt időm a tavak felől kocsival barkácsolni.
A tavaknál láttam egy őzet a hőkamerával, aztán egész közel láttam 5 nyulat. Ahhá, gondoltam, ez az a banda, amelyiket szoktam látni, de a másik részen.
Fotó: Mudra László – Agro Jager News
Ekkor nem jutott eszembe elgondolkodni, hogy mi lehet az oka a revírváltásnak, de a későbbiek megértettem. Továbbgurultam lekapcsolt lámpával az erdősáv melletti árpa és lekaszált zabföld felé. Mikor kiértem az erdősávból, 3 kisróka játszadozott a tarlón. Gyorsan leraktam a kocsit, és mivel semmi mást nem láttam a közelben, jó széllel elkezdtem rájuk cserkelni.
Játék közben kiugrottak, beugrottak a bokrokba. Volt lehetőségem lopni a távot, 20 méternél elkezdtem cincogni. Ki is jöttek, de túl gyorsan váltogatták a helyüket. Biztosra akartam menni, de a fene nagy cincogásra oldalról, az árpából apuka is kinézett, szájában egy pocokkal. Riasztott egyet, és az egész bagázs eltűnt.
Gondoltam, rókavadászat game over, hajrá tovább.
Mikor korábban bejártam az új részt, láttam pár őzet, nyulat, kakast. Az első alkalommal láttam egy bakot messziről, nem tűnt rossznak, de közelebbről is szerettem volna megnézni.
Ahogy nekiindultam, hogy kinézzek az erdősáv sarkán, látom a keresőkamerával, hogy kb. 50 méterre világít valami a fűben. Elsőre olyan volt, mintha egy rókagyerek ült volna. De nem stimmelt, hogy ritmikusan járt a szája, és hogy igazából szimplán csak egy fejet látok. Ekkor tudatosodott bennem, hogy egy, a fűben fekvő őznek látom kizárólag a fejét.
Elővettem a sima keresőt, és a derengő szürkületben látom, hogy agancsa van!! Ezt a bakot kerestem!!
Hajrá, négykézláb, jó széllel, a hátamra vetett íjjal elkezdtem kúszni feléje. Egyre fogyott a távolság, a szél pont annyira fújt, hogy elfedte a neszezésemet, bár a nedves, utókelt zab szélén egész csöndesen lehet haladni.
Rámértem a távolságra, 20 métert mutatott a kamera!
Lassan feltérdeltem, már majdnem elkezdtem kihúzni az íjat, azon gondolkozva, hogy hogyan állítsam fel a vackáról a bakot, amikor eszembe jutott, hogy még a rókázásra felrakott SGH heggyel szerelt vessző került az idegre. Halk csere, de mire megtörtént, a baknak valami gyanús lett, felállt, és elindult 4-5 lépést megtéve az akácos felé.
Innentől kezdve már azon gondolkodtam, hogy hogyan késztessem megállásra. 😅
Egy bokrocska takarásában haladt át, kihúztam az íjat, onnan kilépve megállt keresztben, talán 22-25 méterre. Mivel a mellkasán világított a 20-as pin, már oldottam is. Nem láttam tisztán a találatot, de a becsapódás hangja jónak tűnt. Kemény dobbanás volt, abban biztos voltam, hogy mellkast ért. Azt is jó jelnek tartottam, hogy nem riasztott. Ha riaszt az őz lövés után, akkor általában nincs jól meglőve.
Szóval 4:15-nél járunk, rálövést tettem egy lőhetőnek tartott bakra!!
Madarat lehetett volna velem fogatni. A nagy izgalomban, hogy véletlenül se induljak korán utánkeresni, gondoltam, összekötöm a cipőfűzőimet. 😅
Csakhogy gumicsizma volt rajtam. 😁
Amilyen türelmetlen fajta vagyok, kb. 5 perc múlva azért a rálövés helyét megnéztem. Szép piros vért találtam, és a vesszőt csurig véresen. A pengetartó gumi hátracsúszott, egészen rá a tollakra, ebből is arra következtettem, hogy bordacsonton ment át a vessző.
Lenyugodtam, vártam negyedórát, és elindultam. Nem sokat mentem, mikor eszembe jutott, hogy akár videót is készíthetnék. Az utánkeresést és a bak birtokbavételét már azon láthatjátok.
Zsigerelésnél kiderült, hogy az egyik penge épphogy súrolta a szívet, amúgy tiszta kétoldali tüdőlövést kapott.
Lövéstávolság: 22-25 méter.
Menekülési távolság: 54 méter.
Mathews V3 27, 66#
Vessző: Easton Aftermath 300.
Hegy: NAP Shockwave 125 grain.
Vadászíjász üdvözlettel: Mudra László
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról, valamint az ahhoz kapcsolódó szerződéses és szervezeti kérdésekről. Az egyeztetésre Hatvanban, a Vadászkamara székhelyén, a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati múzeumban került sor június 23-án.
Fotó: Agro Jager archív
Az előzetesen a két érdekképviselet vezetősége által előkészített, a Védegylet elnöksége által egyhangúlag elfogadott javaslatok értelmében az érdekképviseleti szervezet felmondja az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel fennálló kiadói szerződését. A felmondás a szerződés szerint rendes felmondással, június 24-ével, három hónapos felmondási idő mellett történik. A döntést a megváltozott külső körülmények indokolják.
A Védegylet elnöksége arról is döntött, hogy június 23-i hatállyal felmenti dr. Kovács Zoltánt a lap főszerkesztői feladatainak ellátása alól. A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el annak érdekében, hogy a lap működése és megjelenése zavartalan maradjon. A főszerkesztő munkáját a javaslatok alapján Imre János, a Védegylet Felügyelőbizottságának elnöke, valamint Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként a következő hónapokban.
A Kamara részéről a határozati javaslatok a Nimród Vadászújsághoz kapcsolódó pénzügyi és szerződéses kötelezettségek felülvizsgálatát irányozzák elő. (Az elmúlt években a kiadvány részeként jelent meg a Vadászkamara 16 oldalas hírlevele, amely ingyenesen juthatott el minden magyar vadászhoz, aki ezt a vadászjegy érvényesítésekor igényelte.)
A vadászati érdekképviseletek – amelyek általában is szoros szakmai együttműködést ápolnak – elkötelezettek amellett, hogy a Nimród Vadászújság a magyar vadászok közösségének meghatározó szakmai fóruma maradjon, a szükséges átmeneti intézkedések mellett is biztosított legyen a lap folyamatos megjelenése és szakmai színvonala, valamint a lap októbertől is megjelenhessen. Ennek részleteit a következő hetekben dolgozzák ki a Védegylet vezetői.
Fotó: OMVK
A Vadászkamara elnöksége arról is döntött, hogy a korábban szeptember 5-ére, Pákozd-Sukorói Arborétumba és Vadasparkba tervezett Országos Vadásznapra mégsem kerül sor. Ennek alapvetően technikai és anyagi okai vannak, illetve a partner állami erdőgazdaság, a VADEX Zrt. sem tudja a korábbi elképzelések szerint támogatni az eseményt. Ehelyett a hatvani vadászati múzeumba tervezett, hagyományos Vadász-Gyermeknap idén – talán hagyományteremtő jelleggel – országos esemény lesz.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Békászó sasok vadásznak a sárréti kaszálókon
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
Kurfis Ilona: Bütykös ásóludakat fotóztam
A rókás bak
KITEKINTŐ: Vietnám – Felszámolták a macskahúsmaffiát
Csütörtöktől az egész országra kiterjedő tűzgyújtási tilalom lép életbe
Döntések a Nimród jövőjéről
A kerecsensólymok nyomában – lezárult a 2026. évi gyűrűzési és jeladózási szezon
Házisertés ASP: minden minta negatív
Gidamentés: Precíziós vadvédelem és ágazati összefogás a gyakorlatban
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Orvvadászok rendőrkézen
KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis
Döntések a Nimród jövőjéről
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
