Vadászat
Ismét aranysakált gázoltak Szeged határában
Aranysakálgázolás Szeged-Kiskundorozsma határában – újabb eset 2025 júniusában
Aranysakálgázolás Szeged-Kiskundorozsma határában – újabb eset 2025 júniusában
Csongrád-Csanád vármegyében, a Szegedhez tartozó Kiskundorozsma határában, ismét aranysakált ütöttek el 2025 júniusának elején – erre egy olvasónk hívta fel a figyelmünket. Hasonló esetről korábban, 2023 októberében is beszámoltunk.

Fotó: Agro Jager News
Szeged határában húzódik az 55-ös főút, amely az Alföld egyik legforgalmasabb közlekedési útvonala. Az elmúlt években jelentősen megnövekedett a környező településekről ingázók száma, akik naponta járnak be Szegedre, vagy onnan hazafelé. Az 55-ös út évről évre túlterheltebbé vált, miközben továbbra is csak egy-egy sávon halad a forgalom. A területet mozaikos mezőgazdasági táblák szegélyezik, így a ragadozók is fokozottan kitettek a járműforgalom jelentette veszélynek az egyébként is vadveszélyes útszakaszon.
Az aranysakál – bár köztudottan óvatos ragadozó – viszonylag ritkán esik közúti gázolás áldozatául Magyarországon. Éppen ezért is meglepő, hogy Szeged-Kiskundorozsma térségében az elmúlt években több ilyen eset is előfordult. Bár európai szinten kevés adat áll rendelkezésre, görög kutatásokból tudjuk, hogy például Görögországban évente átlagosan 18 aranysakált ütnek el közutakon – országos viszonylatban. Karamanlidis et al. (2023) így fogalmaz:
„Az összegyűjtött adatok között szerepelt 18 eset, amikor aranysakálok közúti balesetben pusztultak el az ország különböző részein, továbbá 4 eset, amikor sérült és/vagy elárvult egyedeket találtak.”
Az indiai Mrinmay (2024) szerint a vadgázolások mögött az alábbi tényezők húzódnak meg:
„A sakálpusztulások térben és időben is mintázatot mutatnak, és összefüggésben állnak a táplálék- és legelőterületek elvesztésével, amelyet az élőhelyeik zsugorodása okoz. Egy másik megállapítás szerint az út menti élőhelyek alternatív táplálkozási és legelőterületekké váltak számukra, elsősorban a körzeti főút mentén végzett árokásási munkálatok, valamint a hús- és háztartási hulladékok illegális lerakása miatt. A sakálok szezonális biológiai aktivitása, a helyi időjárási jelenségek, valamint a járművezetők figyelmetlensége együttesen járulnak hozzá a balesetes elhullásokhoz.”
Csányi Erika és Sándor Gyula (2024) kutatásai szerint:
„A nagy populációsűrűségű területeken, ahol a territóriumok korlátozottak, a gyors párpótlódás és területfoglalás előnyt jelenthet az egyedek számára, mivel lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan alkalmazkodjanak a változó körülményekhez. Ez a stratégia különösen fontos lehet olyan populációkban, ahol az emberi tevékenységek – például a vadászat – jelentős mértékben befolyásolják a populáció szerkezetét. Az aranysakálok gyors regenerációs képessége, beleértve a párkapcsolatok gyors újraalakulását, hozzájárulhat a populáció stabilitásához és hosszú távú fennmaradásához.”
Szabó et al. (2008) szerint:
„Az aranysakál preferálja a fás-fátlan élőhelyek határán található területeket, bozótosokat, mert itt mind az erdei-, mind a mezei táplálékfajok megtalálhatók. Előnyben részesíti a megfelelő borítású (pl. árkok mentén cserjés) nyílt füves területeket is, ahová nappal visszavonulhat, vagy szaporodási időszakban kotorékot áshat. A kevés búvóhelyet nyújtó, intenzíven művelt területeket nem kedveli. Az ember közelsége – tapasztalataink szerint – sem akadályozza teljesen mozgásában, sőt nem ritka az állattartó telepek, tanyák közelében való éjszakai aktivitása. Szűkös táplálékforrású területeken a rókaállomány csökkenését, illetve eltűnését is okozhatja a megtelepedő sakál.”
Bár Szeged térségében az aranysakál állománynagysága nem ismert, a helyi jelenlét erős lehet – amit a rendszeres vadgázolások is alátámasztanak. Valószínűleg jóval több lehet az aranysakál-gázolás, mert rövid időn belül a tetemek eltűnnek az utak széléről. Névtelenül nyilatkozó vadgazdálkodók, természetvédők és laikusok egyaránt felteszik a kérdést: mi lehet az oka, Kiskundorozsmán, a sakálpopuláció ilyen nagy arányú növekedésének ? Dorozsmán a sakálok jelenléte közismert, hiszen korábban már előfordult olyan eset, hogy apróvadhajtásban kistestű vadászkutya esett áldozatul, amiről lapunk is tájákoztatást adott.

Fotó: Agro Jager News
A jogszabályi környezet biztosítja a dúvadkontroll végrehajtását, hiszen az éjjellátó és hőkamera használata is engedélyezett.
Vajon mennyi kárt okoz a Kiskunsági Nemzeti Park védett, és fokozottan védett kétéltű, hüllő, és madárfaj állományaiban? Mit tehetne a területileg illetékes vadgazdálkodási egység, illetve a sport- vagy hivatásos vadász annak érdekében, hogy a sakálállomány csökkenjen?
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Felhasznált források:
Csányi E, Sándor Gy (2024): Az aranysakál (Canis aureus) párzási időszakon kívüli párpótlása. Magyar Apróvad Közlemények 16 (2024). DOI: http://dx.doi.org/10.17243/mavk.2024.011
Karamanlidis A. A., Hernando M. de G., Avgerinou M., Bogdanowicz W., Galanis K., Kalogeropoulou S., Krambokoukis L., Panagiotopoulos N., Taklis C. (2023): Rapid expansion of the golden jackal in Greece: research, management and conservation priorities. ENDANGERED SPECIES RESEARCH. Endang Species Res. Vol. 51: 1–13, 2023 https://doi.org/10.3354/esr01238
Mrinmay M. (2024): Golden Jackal (Canis aureus) death by road accident in rural Bengal-insight the fact: a perception based eco-spatial clarification. Environ Monit Assess . 2024 Oct 1;196(10):999. doi: 10.1007/s10661-024-13183-z.
Szabó L., Heltai M., Lanszki J. (2008): Az aranysakál terjedését elősegítő tényezők. Agrár- és Vidékfejlesztési Szemle 2008. vol. 3. (2) 1. https://acta.bibl.u-szeged.hu/13060/1/agrarszemle_2008_002_136-142.pdf
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.
A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay
Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.
Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.
A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.
A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.
A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.
Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.
Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.
A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.
Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.
Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.
Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.
Forrás: Euronews
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Rendőrnapi elismerések
Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.
Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK
A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!
Forrás: OMVK
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131


