Keressen minket

Vadászat

Ismét aranysakált gázoltak Szeged határában

Aranysakálgázolás Szeged-Kiskundorozsma határában – újabb eset 2025 júniusában

Közzétéve:

Aranysakálgázolás Szeged-Kiskundorozsma határában – újabb eset 2025 júniusában

Csongrád-Csanád vármegyében, a Szegedhez tartozó Kiskundorozsma határában, ismét aranysakált ütöttek el 2025 júniusának elején – erre egy olvasónk hívta fel a figyelmünket. Hasonló esetről korábban, 2023 októberében is beszámoltunk.

Fotó: Agro Jager News

Szeged határában húzódik az 55-ös főút, amely az Alföld egyik legforgalmasabb közlekedési útvonala. Az elmúlt években jelentősen megnövekedett a környező településekről ingázók száma, akik naponta járnak be Szegedre, vagy onnan hazafelé. Az 55-ös út évről évre túlterheltebbé vált, miközben továbbra is csak egy-egy sávon halad a forgalom. A területet mozaikos mezőgazdasági táblák szegélyezik, így a ragadozók is fokozottan kitettek a járműforgalom jelentette veszélynek az egyébként is vadveszélyes útszakaszon.

Az aranysakál – bár köztudottan óvatos ragadozó – viszonylag ritkán esik közúti gázolás áldozatául Magyarországon. Éppen ezért is meglepő, hogy Szeged-Kiskundorozsma térségében az elmúlt években több ilyen eset is előfordult. Bár európai szinten kevés adat áll rendelkezésre, görög kutatásokból tudjuk, hogy például Görögországban évente átlagosan 18 aranysakált ütnek el közutakon – országos viszonylatban. Karamanlidis et al. (2023) így fogalmaz:
„Az összegyűjtött adatok között szerepelt 18 eset, amikor aranysakálok közúti balesetben pusztultak el az ország különböző részein, továbbá 4 eset, amikor sérült és/vagy elárvult egyedeket találtak.”

Az indiai Mrinmay (2024) szerint a vadgázolások mögött az alábbi tényezők húzódnak meg:
„A sakálpusztulások térben és időben is mintázatot mutatnak, és összefüggésben állnak a táplálék- és legelőterületek elvesztésével, amelyet az élőhelyeik zsugorodása okoz. Egy másik megállapítás szerint az út menti élőhelyek alternatív táplálkozási és legelőterületekké váltak számukra, elsősorban a körzeti főút mentén végzett árokásási munkálatok, valamint a hús- és háztartási hulladékok illegális lerakása miatt. A sakálok szezonális biológiai aktivitása, a helyi időjárási jelenségek, valamint a járművezetők figyelmetlensége együttesen járulnak hozzá a balesetes elhullásokhoz.”

Csányi Erika és Sándor Gyula (2024) kutatásai szerint:
„A nagy populációsűrűségű területeken, ahol a territóriumok korlátozottak, a gyors párpótlódás és területfoglalás előnyt jelenthet az egyedek számára, mivel lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan alkalmazkodjanak a változó körülményekhez. Ez a stratégia különösen fontos lehet olyan populációkban, ahol az emberi tevékenységek – például a vadászat – jelentős mértékben befolyásolják a populáció szerkezetét. Az aranysakálok gyors regenerációs képessége, beleértve a párkapcsolatok gyors újraalakulását, hozzájárulhat a populáció stabilitásához és hosszú távú fennmaradásához.”

Szabó et al. (2008) szerint:
„Az aranysakál preferálja a fás-fátlan élőhelyek határán található területeket, bozótosokat, mert itt mind az erdei-, mind a mezei táplálékfajok megtalálhatók. Előnyben részesíti a megfelelő borítású (pl. árkok mentén cserjés) nyílt füves területeket is, ahová nappal visszavonulhat, vagy szaporodási időszakban kotorékot áshat. A kevés búvóhelyet nyújtó, intenzíven művelt területeket nem kedveli. Az ember közelsége – tapasztalataink szerint – sem akadályozza teljesen mozgásában, sőt nem ritka az állattartó telepek, tanyák közelében való éjszakai aktivitása. Szűkös táplálékforrású területeken a rókaállomány csökkenését, illetve eltűnését is okozhatja a megtelepedő sakál.”

Bár Szeged térségében az aranysakál állománynagysága nem ismert, a helyi jelenlét erős lehet – amit a rendszeres vadgázolások is alátámasztanak. Valószínűleg jóval több lehet az aranysakál-gázolás, mert rövid időn belül a tetemek eltűnnek az utak széléről. Névtelenül nyilatkozó vadgazdálkodók, természetvédők és laikusok egyaránt felteszik a kérdést: mi lehet az oka, Kiskundorozsmán, a sakálpopuláció ilyen nagy arányú növekedésének ? Dorozsmán a sakálok jelenléte közismert, hiszen korábban már előfordult olyan eset, hogy apróvadhajtásban kistestű vadászkutya esett áldozatul, amiről lapunk is tájákoztatást adott.

Fotó: Agro Jager News

A jogszabályi környezet biztosítja  a dúvadkontroll  végrehajtását, hiszen  az éjjellátó és hőkamera használata is engedélyezett.

Vajon mennyi kárt okoz a Kiskunsági Nemzeti Park védett, és fokozottan védett kétéltű, hüllő, és madárfaj állományaiban? Mit tehetne a területileg illetékes vadgazdálkodási egység, illetve a sport- vagy hivatásos vadász annak érdekében, hogy a sakálállomány csökkenjen?

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

 

Felhasznált források:

Csányi E, Sándor Gy (2024): Az aranysakál (Canis aureus) párzási időszakon kívüli párpótlása. Magyar Apróvad Közlemények 16 (2024). DOI: http://dx.doi.org/10.17243/mavk.2024.011

Karamanlidis  A. A., Hernando M. de G., Avgerinou M., Bogdanowicz W., Galanis K., Kalogeropoulou S., Krambokoukis L., Panagiotopoulos N., Taklis C. (2023): Rapid expansion of the golden jackal in Greece: research, management and conservation priorities. ENDANGERED SPECIES RESEARCH. Endang Species Res. Vol. 51: 1–13, 2023 https://doi.org/10.3354/esr01238

Mrinmay M. (2024): Golden Jackal (Canis aureus) death by road accident in rural Bengal-insight the fact: a perception based eco-spatial clarification. Environ Monit Assess . 2024 Oct 1;196(10):999. doi: 10.1007/s10661-024-13183-z.

Szabó L., Heltai M., Lanszki J. (2008): Az aranysakál terjedését elősegítő tényezők. Agrár- és Vidékfejlesztési Szemle 2008. vol. 3. (2) 1. https://acta.bibl.u-szeged.hu/13060/1/agrarszemle_2008_002_136-142.pdf

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Mezőgazdaság

KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.

A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.

A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.

Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.

A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.

A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.

Forrás: FACE

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba

Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.

Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay

Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.

Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.

A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.

A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.

A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.

Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.

Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.

A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.

Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.

Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.

Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.

Forrás: Euronews

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Rendőrnapi elismerések

Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK

A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.

A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!

Forrás: OMVK

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom