Országszerte virágba borultak a repcetáblák, ami sok feladatot jelent, mind a növényorvos, mind pedig a méhészek számára. Sajnos az akácvirágzás úgy tűnik sok helyen meghiúsul, hiszen a kora tavaszi fagyok miatt csak utóvirágzásra számítanak a méhészek, amelynek a nektár termelése bizonytalan. Így a 2020-as esztendőben a repce lesz az első, igazán nagy lehetősége a szakmának.
Kinyújtott szipókával landol egy méh, a Hajdú-Bihar megyei Furtán Fotó: Agro Jager News
Az őszi káposztarepce talán az egyik legtöbbet kint alvó növényünk, hiszen augusztus 25-től kezdjük a vetését és javarészt szeptember másik dekádjára általában már a földben van. Kezdeti lassú fejlődése után legtöbb esetben inkább vissza kell fogni, mert az egyre melegedő őszök miatt sokkal nagyobb lombot fejleszt, mint amekkorával sikeresen át lehet vinni a téli hónapokon.
2019/2020-as esztendő hosszú, meleg és enyhe tele után aszályos tavasz köszöntötte a gazdákat. Az aszály hatására egy-két termesztett növényünk hajlamosabb volt korábban virágba borulni, ami a termésre általában negatív hatással lehet. Ám, ahogy mi vidéken szoktuk mondani: „Az idő a gazda!”.
Nagyobb termésbecslésekbe tehát nem érdemes még bocsátkozni, hiszen láthattuk az elmúlt években, hogy egy-egy jelentős eső hogyan tudta pozitívan befolyásolni a termés növekedését.
Virágzik a repce a Hajdú-Bihar megyei Furta határában Fotó : Agro Jager News
A repce virágzása komoly együttműködést követel meg a növényorvos és a méhészek között. A virágzó kultúrák permetezése szigorú előírások mentén történik, de az előírásokat, bejelentési kötelezettséget a méhészeknek is be kell tartani.
A legnagyobb problémát elsősorban az okozza, hogy a meleg tavasz általában a rovarkártevőknek kedvez és a sárgán virító repcevirágok nem csak a hasznos, beporzó rovarokat csalogatják, hanem a repce súlyos kártevőit is. Ezek közül a virágzatban megbújó repcefénybogár minden gazda számára napi megfigyeléseket követel!
A növényorvosok az egész tenyészidőszak alatt tudományos módszerekkel, csapdázással, folyamatos monitorozással nyomon követik, mikor érik el a károsítók a védekezési küszöbértéket. Ez azért nagyon fontos pillanat, mert ezek a megfigyelések, adatgyűjtések alapozzák meg az integrált szemléletet és egyben a védekezés időpontját. Ugyanis felesleges olyan esetben permetezni, amikor nincs akkora létszámban jelen egy-egy a károsító. A leghatékonyabban, a legalacsonyabb költségekkel, a legkisebb környezetterhelés mellett így érthető, hogy az okszerű, célzott vegyszerezés időzítése kiemelten fontos feladat.
Fontos méhlegelőt ad a repce. Hajdú-Bihar megye, Furta Fotó: Agro Jager News
Egy jól karbantartott szántó, megfelelő vetésváltással, vetőmag előállító táblák esetében az izolációs távolságok betartásával, kevesebb feladatot ad és ritkán követel meg azonnali és drasztikus beavatkozást.
A méhészek jelenléte egyes területeken nemhogy kedvező, de még szükségszerű is. Mérhető ugyanis az az a termésnövekedés, amely visszavezethető a sikeres a terméskötésre, ami a tábla mellé települt kaptárak miatt jelentkezett. A méhészek ma már jó kapcsolatot ápolnak a gazdákkal. Szervezetten, előre egyeztetve vándorolnak országszerte. Elmondhatjuk, hogy minden termelőnek van saját, évről-évre visszajáró méhésze. A növénykultúrák eltérő virágzási ideje miatt a méhészek, ahogyan az akácmézet, úgy a repcemézet is ki tudják pergetni.
Érdemes megkóstolni ezt a különleges mézet is, hiszen lágy íze, magas szőlőcukor tartalma és alacsony savtartalmának köszönhetően a gyomorsav problémákkal küszködők is fogyaszthatják. Beltartalmi értékei nemcsak a méhek számára nagyon előnyösek, hanem humán vonatkozásban is. Üvegben hamar krémessé válik, amely szőlőcukor tartalmának köszönhető. A magyar mézek felvásárlás után döntően exportra kerülnek, de a kis piacokon és sok helyen, az utak mentén is találkozhatunk vele.
Agro Jager News
Borítókép: Fővirágzásban a repce, Hajdú-Bihar megye, Furta Fotó: Agro Jager News
