További információk e témában a Mezőgazdasági biztosítások 2023. év című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Országszerte virágba borultak a repcetáblák, ami sok feladatot jelent, mind a növényorvos, mind pedig a méhészek számára. Sajnos az akácvirágzás úgy tűnik sok helyen meghiúsul, hiszen a kora tavaszi fagyok miatt csak utóvirágzásra számítanak a méhészek, amelynek a nektár termelése bizonytalan. Így a 2020-as esztendőben a repce lesz az első, igazán nagy lehetősége a szakmának.
Az őszi káposztarepce talán az egyik legtöbbet kint alvó növényünk, hiszen augusztus 25-től kezdjük a vetését és javarészt szeptember másik dekádjára általában már a földben van. Kezdeti lassú fejlődése után legtöbb esetben inkább vissza kell fogni, mert az egyre melegedő őszök miatt sokkal nagyobb lombot fejleszt, mint amekkorával sikeresen át lehet vinni a téli hónapokon.
2019/2020-as esztendő hosszú, meleg és enyhe tele után aszályos tavasz köszöntötte a gazdákat. Az aszály hatására egy-két termesztett növényünk hajlamosabb volt korábban virágba borulni, ami a termésre általában negatív hatással lehet. Ám, ahogy mi vidéken szoktuk mondani: „Az idő a gazda!”.
Nagyobb termésbecslésekbe tehát nem érdemes még bocsátkozni, hiszen láthattuk az elmúlt években, hogy egy-egy jelentős eső hogyan tudta pozitívan befolyásolni a termés növekedését.
A repce virágzása komoly együttműködést követel meg a növényorvos és a méhészek között. A virágzó kultúrák permetezése szigorú előírások mentén történik, de az előírásokat, bejelentési kötelezettséget a méhészeknek is be kell tartani.
A legnagyobb problémát elsősorban az okozza, hogy a meleg tavasz általában a rovarkártevőknek kedvez és a sárgán virító repcevirágok nem csak a hasznos, beporzó rovarokat csalogatják, hanem a repce súlyos kártevőit is. Ezek közül a virágzatban megbújó repcefénybogár minden gazda számára napi megfigyeléseket követel!
A növényorvosok az egész tenyészidőszak alatt tudományos módszerekkel, csapdázással, folyamatos monitorozással nyomon követik, mikor érik el a károsítók a védekezési küszöbértéket. Ez azért nagyon fontos pillanat, mert ezek a megfigyelések, adatgyűjtések alapozzák meg az integrált szemléletet és egyben a védekezés időpontját. Ugyanis felesleges olyan esetben permetezni, amikor nincs akkora létszámban jelen egy-egy a károsító. A leghatékonyabban, a legalacsonyabb költségekkel, a legkisebb környezetterhelés mellett így érthető, hogy az okszerű, célzott vegyszerezés időzítése kiemelten fontos feladat.
Egy jól karbantartott szántó, megfelelő vetésváltással, vetőmag előállító táblák esetében az izolációs távolságok betartásával, kevesebb feladatot ad és ritkán követel meg azonnali és drasztikus beavatkozást.
A méhészek jelenléte egyes területeken nemhogy kedvező, de még szükségszerű is. Mérhető ugyanis az az a termésnövekedés, amely visszavezethető a sikeres a terméskötésre, ami a tábla mellé települt kaptárak miatt jelentkezett. A méhészek ma már jó kapcsolatot ápolnak a gazdákkal. Szervezetten, előre egyeztetve vándorolnak országszerte. Elmondhatjuk, hogy minden termelőnek van saját, évről-évre visszajáró méhésze. A növénykultúrák eltérő virágzási ideje miatt a méhészek, ahogyan az akácmézet, úgy a repcemézet is ki tudják pergetni.
Érdemes megkóstolni ezt a különleges mézet is, hiszen lágy íze, magas szőlőcukor tartalma és alacsony savtartalmának köszönhetően a gyomorsav problémákkal küszködők is fogyaszthatják. Beltartalmi értékei nemcsak a méhek számára nagyon előnyösek, hanem humán vonatkozásban is. Üvegben hamar krémessé válik, amely szőlőcukor tartalmának köszönhető. A magyar mézek felvásárlás után döntően exportra kerülnek, de a kis piacokon és sok helyen, az utak mentén is találkozhatunk vele.
Agro Jager News
Borítókép: Fővirágzásban a repce, Hajdú-Bihar megye, Furta Fotó: Agro Jager News
Az MVH cikket közölt a Területi Monitoring Rendszerről
Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).
1. Miért vizsgáljuk?
A ’TMR – Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, vagy akár komplett igénylések, melyeken a kaszálást határozottan tiltó időintervallumon belül mégis történt kaszálás, így a nem támogathatóságuk miatt pontatlan területalapú igénylések kerülnek benyújtásra. Az ellenőrzés a VP Agrár-környezetgazdálkodás intézkedéssel érintett területeken kerül vizsgálatra, a kötelező vagy választható előírások alapján.
2. Mit vizsgálunk?
A ’TMR – Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás’ ellenőrzés a bejelentett táblán tiltott időszakban történő kaszálás jelenlétét/jeleit keresi, azaz a tábla egy bizonyos része, vagy teljes terjedelmében a táblában lévő területrészek nagy valószínűséggel nem felelnek meg a támogathatósági kritériumoknak.
3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?
I. Valós konfliktus – részterületre
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a kaszálást tiltó időszakban kaszálta a terület egy részét vagy egészét. Tudatában van a kaszált terület elhelyezkedésével és annak alapján módosítja az igénylés határát.
II. Valós konfliktus – teljes területre
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy az igényelt területen kaszálást tiltó időszakban történt kaszálás. Az igénylés visszavonását megteszi.
III. Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyetért azzal, hogy a területén kaszálás történt tiltott időszakban. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.
4. Fel nem oldott konfliktusok
Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.
5. Példatár
Első kép: 2023-as kaszálás előtti állapotot tükröző Sentinel-2 műholdfelvétel + igényelt terület
Második kép: Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel, kaszált területek geometriájával
Harmadik kép: Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel + igényelt terület
1. példa
A fentebbi képsorozat egy kaszált gyep kaszálás előtti, illetve utána állapotát mutatja be Sentinel-2 műholdfelvétel alapján. A kaszálás utáni helyzetet egyértelműen igazolja a terület vegetációjának csökkenése („barnulása”).
2. példa
Forrás: MVH
A Magyar Államkincstár műholdfelvételekre támaszkodva vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket
Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).
1. Miért vizsgáljuk?
A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, vagy akár komplett igénylések, melyek a támogathatósági kritériumokat meghaladó mértékben legeltetettek. A túllegeltetés a legelő állateltartó képességénél nagyobb állatlétszám tartása, amely könnyen tönkre teheti a növényzet struktúráját, szélsőséges esetben a gyep záródása hiányossá válik, csökken a fajszám, láthatóvá válik a csupasz talajfelszín, ami kedvez a gyomok és a bokrok elszaporodásának, illetve az eróziónak.
2. Mit vizsgálunk?
A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés a bejelentett táblán túlzott mértékben történő legeltetés jelenlétét/jeleit – ún. túllegeltetett „foltokat” – keresi, azaz a tábla egy bizonyos része, vagy teljes egésze túllegeltetéssel sújtott, így nagy valószínűséggel nem felel meg a támogathatósági kritériumoknak.
3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?
I. Valós konfliktus – az igénylés visszavonása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Ennek megfelelően az igénylés visszavonását megteszi.
II. Valós konfliktus – táblarajz módosítása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Tudatában van a túllegeltetett terület elhelyezkedésével, és annak megfelelően módosítja a táblarajzát.
III. Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyetért azzal, hogy a területén túllegeltetés történt. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.
4. Fel nem oldott konfliktusok
Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.
5. Példatár
Első kép: Konfliktust feltáró 2023-as légi fotó + parcella rajz (kék körvonal) + túllegeltetett terület geometriája (piros, vonalkázott terület)
Második kép: Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó
Harmadik kép: Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó
1. példa
A fenti kérelmezett tábla egy része gyeptakaróval egységesen borított, túllegeltetéssel, valamint tiprással nem érintett. Más részek állatok számára szolgáló kifutók, karámok, itt a gyeppel való fedettség legfeljebb foltokban van jelen, A táblán található egy gyakorlópálya is, mely nem támogatandó terület (nulla gyepborítottságú). A következő évek igénylésekor csak és kizárólag a gyeppel fedett, túllegeltetéssel nem érintett területrészek lehetnek a támogatás alapjai.
2. példa
3. példa
Forrás: MVH
Az AKI cikket közölt a mezőgazdasági biztosítások kárkifizetéseiről
A mezőgazdasági díjbevételek összesen 32,8 milliárd forintot (–10 százalék), a kárkifizetések 12,1 milliárd forintot (–77,2 százalék) tettek ki 2023-ban. Így a bevételek tizedével, a kifizetések közel ötödére csökkentek az előző évhez képest.
A növénybiztosításoknál a díjfizetés 29,6 milliárd forint (–10,1 százalék 2022-höz képest), a kárkifizetés 11,5 milliárd forint (–77,7 százalék 2022-höz képest) volt. Az állatbiztosítási ágazat 2023. évi díjbevétele 541,2 millió forintot, a kárfizetése 113,3 millió forintot ért el (a díjfizetés 52,6 százalékkal, a kifizetés 79,8 százalékkal csökkent az előző évhez képest). A vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 2,6 milliárd forint, a kárfizetése 413,9 millió forint volt. A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2023-ban 36,8 százalék volt, a növénybiztosításoké 39, az állatbiztosításé 20,9, illetve a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada 15,9 százalékot tett ki. Minden fő kategóriánál csökkentek a kárhányadok, de a legjelentősebb és legmeghatározóbb visszaesés a növénybiztosítások esetében történt.
A nem díjtámogatott növénybiztosítások esetén a jég-, tűz- és viharkárra kötöttek legtöbben (10 841 biztosított) biztosítást. A jég és tűz kockázati tényező esetén 19,7 százalékos, a vihar esetén 21,4 százalékos kárhányad keletkezett 2023-ban, míg az előbbi csökkent, utóbbi nőtt az előző évhez képest. Az összes növénybiztosítást vizsgálva legnagyobb mértékű, 529 százalékos kárhányad (amely az előző évihez képest 73,4 százalékpontos növekedést jelent) a kiegészítő biztosításoknál keletkezett.