Keressen minket

Vadászat

Egy rejtélyes rendellenesség támadja meg a szarvasféléket

Közzétéve:

Egy rejtélyes betegség támadja több évtizede a Tolna és a Somogy megyében élő dámszarvasokat. Lakatos István, a Kapos-Tolnai Vadgazdálkodási tájegység fővadásza számolt be arról, mostanáig mit derítettek ki a kórról, elváltozásról – tájékoztatott a NAIK Mezőgazdasági és Biotechnológiai Kutatóintézete.

Marcz András hivatásos vadász az általa elejtett bikával. A tőgyulladás következménye az agancson látható Fotó: Lakatos István

A „betegséget” korábban gennyes agancstőgyulladásnak vagy -rothadásnak nevezték, amely abból adódott, hogy az agancstő mellett a legtöbb esetben rendkívül büdös, gennyes váladék szivárgott és folyt végig az állat fején. Emiatt került így be a vadászköztudatba.

A tömör csontból álló körcentrikus agancstő ilyenkor méretében megváltozik, szerkezetében átalakul. Két, két és félszeresére duzzad, alaktalan lesz és lukacsossá válik, mint egy ementáli sajt. A problémás oldalon az agancstő az agancslevetés ideje előtt általában kitörik. Az állat élete folyamán ez megismétlődhet mindaddig, míg az agancstő a koponya síkjáig nem törik le. Amíg az agancstő megvan, mindig képződik valamiféle járulékos agancs, amely már nem a dámra jellemző lapátos formájú, hanem valami egyszerűbb és rendszerint kisebb, mint az egészséges oldalon.

A kilencvenes években jelent meg

Ez a fajta agancstő-rendellenesség Tolna és Somogy megyében a 90-es évek végén ütötte fel a fejét, hol nagyobb, hol kisebb részét érintve az állománynak. Napjainkban e két megyében a legrosszabb a helyzet. Számszerű adatokat nehéz mondani, mert az agancstőproblémát külön nem rögzítették a hatósági trófeabírálat során. Csupán annyit jegyeztek fel róla, hogy torz agancs, de hogy az betegségből vagy egyéb okból adódóan (barkás korban megsérült vagy más okból) torzult el, azt az adatbázisból nem lehet biztosan megmondani. – Amikor számszerű adatokkal dolgozunk, azt mondjuk, hogy a trófeaszemléken, az egyes területeken ilyen és ilyen százalékos arányban látunk agancstőproblémás egyedeket, de ez nem az állomány egészére vonatkozik – hívta fel a figyelmet a fővadász.

Konzorcium jött létre a kutatás érdekében

– 2017 szeptemberétől kezdtünk ezzel foglalkozni prof. Szemethy Lászlóval. Napjainkra a kutatás olyan magyarországi konzorciummá állt össze, ahol három egyetem, két kutatóközpont, valamint számos kutató vesz részt a munkában. Mintáink nagy része Tolna és Somogy megyében működő vadászatra jogosultaktól származik. A minták gyűjtésében a hivatásos vadászok és néhány sportvadász van segítségünkre – ismertette Lakatos István. – Eljutottunk odáig, hogy az agancstőproblémánál a bakteriológiai hátteret mint kiváltó okot gyakorlatilag teljes mértékben kizártuk. Megállapítottuk, hogy az elváltozás másodlagos fertőződés eredménye, amely az agancstisztítási időszak után keletkezik.

Bármely életkorban támadhat

Korábban arra is gondoltak, hogy esetleg rovarok által fertőződik a levetési sík, azonban már az első agancsú dámbikáknál is tapasztalható ez az elváltozás, amely korosztály agancsfejlődése gyakorlatilag zártan megy végbe, levetési sík még nincs. – Idős bikáknál is kimutattuk ugyanezt a jelenséget: valami egészen más van a háttérben. Az első agancsostól az idős korig szinte bármikor előfordulhat ez az elváltozás – jelentette ki.

A betegséget egyelőre nem lehet kezelni

2018-ig a betegséget fajspecifikusnak tartották, csak a dámszavasnál voltak róla fényképes, illetve írásos dokumentumok. A 2018/19-es vadászati évben immáron őznél és gímszarvasnál is jelentkezett, majd a 2019/20-ban ismét. Ettől kezdve kellett kiterjeszteni a kutatást a szarvasfélék családjára. Ma már azt is tudják, hogy ez a megbetegedés szakkifejezéssel élve polifaktoriális, azaz több tényező együttes hatása váltja ki. Jelen pillanatban azokat a tényezőket kutatják, amelyek hozzájárulnak a szarvasfélék agancstövének megváltozásához. A betegséget jelenleg kezelni nem lehet. Nem olyan, mint egy egyszerű gyulladásos megbetegedés vagy parazitológiai probléma, amely esetén a megfelelő szertől rövid idő alatt meggyógyulna az egyed.

Az eredmények publikálása most kezdődik

– Óriási adatbázisunk van három évre visszamenőleg, de az eredmények tudományos publikálása még csak ezután kezdődik – hangsúlyozta Lakatos István.

Sokan dolgoznak együtt a sikerért

A vizsgálatok jelentős részét a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézete (NAIK MBK) végezte el.

Együtt dolgoznak a Pécsi Tudományegyetemhez tartozó Szentágothai János Kutatóközponttal, valamint az Országos Állategészségügyi Intézettel is. Kapcsolatban állnak a Kaposvári Egyetemmel és a Szegedi Tudományegyetem Pathológiai Intézetéből is számíthatnak segítségre. Az Állatorvostudományi Egyetemen két állatorvos kapcsolódott be a kutatás egy-egy fázisába.

– Köszönettel tartozunk az Agrárminisztériumnak, hiszen a tájegységi fővadászi rendszer létrehozása nélkül ez a kutatás el sem kezdődött volna – hangsúlyozta Lakatos István. Hozzátette, a vizsgálatokban részt vevő vadászatra jogosultaknak is hálásak, ahogyan minden további közreműködőnek. Köztük a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programoknak, a Pécsi Tudományegyetemnek és gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézetnek. Nélkülük ugyanis el sem kezdődhetett volna ez a fontos kutatás.

Forrás: NAIK Mezőgazdasági és Biotechnológiai Kutatóintézet

Vadászat

Vadászjegyváltás 2025/2025 évre

A digitális állampolgárság szerepe a vadászjegy érvényesítésében:

Published

on

Megszűnik az Ügyfélkapu

Az Országgyűlés a 2023. évi CIII törvény keretében elfogadta a digitális állampolgársági programot, amelynek elsődleges törekvése az állami szolgáltatások digitális térbe való költöztetése. A Vadászkamara online térben intézhető hatósági ügyeit is közvetlen befolyásolja a kormányzati rendszereket érintő változás.

Az ábra illusztráció. Forrás: Agro Jager News

Megszűnik az Ügyfélkapu, amely jelenleg az online vadászjegy érvényesítést és a vadászati engedély igényléséhez szükséges bejelentkezési felületet is biztosítja. A rendszert pont a vadászjegy érvényesítési dömping kezdetével, 2025. január 16-án vezetik ki, és ideiglenesen az Ügyfélkapu+ lesz használható helyette, de az is csak 2025. december 31-ig. Az Ügyfélkapu+ lényegében a kétlépcsős azonosítás bevezetése, ami a felületekre történő bejelentkezéshez egy megerősítést (QR-kód beolvasását vagy egy generált 6 jegyű kódot) kér az általunk választott háromféle hitelesítő alkalmazáson keresztül. Ennek beállítása csupán pár percet vesz igénybe, a felhasználó egy videóból is segítséget kaphat, amely elérhető ide kattintva.

A másik azonosítási lehetőség a Digitális Állampolgárság (DÁP) mobilalkalmazás, a jövőben kizárólag ezt az azonosítási módot tudjuk majd igénybe venni. Ez egy jóval összetettebb szolgáltatáscsomagot kínál, amelynek csupán egy eleme az e-azonosítás.

Az eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezők kényelmesen, az applikáción keresztül is tudnak regisztrálni abban az esetben, ha az igazolványuk a személyigazolvány PIN kódjával aktiválásra került. Azok, akik 2021. június 23-a előtt kiállított okmánnyal rendelkeznek, a regisztrációt Kormányablakon keresztül tudják megtenni. Az ügyintézéshez külön ügymenetet biztosítanak: ha előzetesen letöltöttük az alkalmazást, az ügyintéző által kinyomtatott QR-kódot beolvasva tudjuk azonosítani magunkat a rendszerben, tehát maga az ügyintézés csak néhány percet vesz igénybe.

Az állami alkalmazás segítségével történő bejelentkezés során csupán QR-kód beolvasására van szükség, vagyis nem kell minden alkalommal megadnunk a felhasználónevünket és a jelszavunkat, majd pedig a külön applikációban generált hitelesítő kódot, mint az Ügyfélkapu+ esetében.

Jó tudni: egy mobileszköz csak egy profilt tud kezelni, és a DÁP mobilalkalmazást sem tudja az összes mobiltelefon használni (technikai feltételeknek megfelelő okos készülék kell hozzá). Érdemes tehát elsősorban a DÁP mobilapplikációt preferálni, hiszen hosszútávon az azonosítás ezen keresztül fog történni, és a bejelentkezés folyamata is egyszerűbb, mint az ideiglenes Ügyfélkapu+ esetében.

Az egyéb igénybe vehető szolgáltatásokról érdemes bővebben tájékozódni, azonban kiemelten fontos, hogy az új azonosítást a vadászoknak minél hamarabb célszerű megtenni annak érdekében, hogy a Vadászkamara által biztosított ügymenetek gördülékenységét – így elsősorban január 17-étől a vadászjegy érvényesítését – a kormányzati azonosítási szolgáltatások változása ne akassza meg.

Forrás: OMVK

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Vadászjegy érvényesítés 2025/26

Vadászjegyet érvényesítés a 2025/2026 vadászati évre:

Published

on

Kedves Vadásztársak! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a 2025/2026-os év vadászjegy kiadásának rendje az elmúlt évek tapasztalatai alapján módosul. Nem írunk ki időpontot a társaságoknak, hanem előre egyeztetett időpontban fogadjuk képviselőiket. Időpontot egyeztetni a kamara elérhetőségein: veszprem@omvk.hu, 88/422-298 lehet.

Fotó: Agro Jager News

Kérjük, hogy az aláírt, kitöltött biztosítási nyilatkozattal, adatlappal jöjjenek vadászjegyet érvényesíteni:

Sportvadász adategyeztetési lap
Hivatásos vadász adategyeztetési lap
Biztosítási nyilatkozat

A plasztik kártyát nem kell elhozni, de érdemes ellenőrizni, hogy megvan-e, pótlásra kamaránknál van lehetőség 12.500 Ft ellenében.

A vadászjegy ára nem változik: Vadászjegy: 25.000 Ft

Kamarai tagdíj:  4.000 Ft (a 70. életévet betöltött kamarai tagok mentesülnek)
Biztosítás 3.000 Ft
összesen: 32.000 Ft / 28.000 Ft

A Vadászjegy érvényesítése online is lehetséges, ennek menete: a https://ugyfelszolgalat.omvk.hu/ weboldal

A Belügyminisztérium igényeinek megfelelően Ügyfélkapu használata (ezt a fenti weblap automatikusan lehetővé teszi, csupán az ügyfélkapus felhasználónév és jelszó megadása szükséges. Fontos, hogy fizetés csak online – bankkártyával – történhet.

2025. január 16-ától megszűnik az ügyfélkapu, és ez az online vadászjegyérvényesítést is érinti! további segítség:

https://omvk.hu/hir/vadaszjegyvaltas-megszunik-az-ugyfelkapu

2025. január 01-tól 2025. február 28-ig egyénileg lehet a vadászjegyet érvényesíttetni a 2025/2026 vadászati évre.

Ügyfélfogadás ezen időszakban:

Hétfő-Csütörtök 8-15 óra,
Péntek 8-12 óra között

Kamarai honlapunkon naprakész információkat talál ügyfélfogadásunkról, rendezvényeinkről.

Üdvözlettel: A Veszprém Vármegyei Vadászkamara dolgozói

Forrás: Veszprém Vármegyei Vadászkamara

 

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Kilőtték a svájci farkast

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség sajtóközleménye:

Published

on

Az Encsi Járási Ügyészség természetkárosítás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat két férfival szemben. Az elkövetők 2023 áprilisában részt vettek a Svájcból hazánkba vándorolt, M237 -es jeladóval ellátott  farkas elpusztításában és tetemének eltüntetésében.

Fotó: Rendőrség

A vádirat szerint 2023. április 1-én, délután, a egyik férfi az akkor 10 éves fia felügyeletét a másik vádlottra bízta azért, hogy vadászni menjenek Hidasnémeti település környékére. A vadászat megkezdése előtt a férfi ideiglenes használatra átadta a gyermekének a vadászlőfegyverét. Tette mindezt annak ellenére, hogy tudomása volt arról, hogy a másik férfi – csakúgy, mint a gyermek – lőfegyvertartási engedéllyel nem rendelkezik.

A gyermek Hidasnémeti külterületén – miután a vádlott átengedte részére a lövés lehetőségét – lelőtte a 250.000 forint természetvédelmi értéket képviselő, fokozottan védett állatot, amit a kilövés helyszínén hagytak.

Miután az apa értesült a történtekről, részt vett az állat tetemének felkutatásában, majd az elpusztult farkasról a 1.337.600 forint értékű jeladót levágta, és azt a tetemmel együtt az általa használt gépkocsi csomagterébe helyezte. Röviddel ezután a férfi a jeladót a Hernád folyóba dobta, majd az elpusztult állatot  ismeretlen helyre szállította, amely azóta sem került elő.

A vádlott azzal, hogy a lőfegyverét használat céljából átadta részére, míg a másik férfi azzal, hogy a rábízott gyermek felügyeletére vonatkozó kötelességét súlyosan megszegte a kiskorú testi és erkölcsi fejlődését veszélyezette.

Az ügyészség a férfit természetkárosítás, lőfegyverrel visszaélés, kiskorú veszélyeztetése, valamint rongálás bűntettével, míg társát természetkárosítás és kiskorú veszélyeztetése bűntettével vádolja.

A gyermek életkorára tekintettel nem vonható felelősségre, az általa elkövetett cselekményért a vadászó vádlott közvetett tettesként felelhet.

Az ügyészség a jelenleg is bűnügyi felügyelet hatálya alatt álló vádlottakkal szemben börtönbüntetés és közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta. Indítványt tett továbbá arra is, hogy a bíróság a vádlottakat határozott időre tiltsa el bármely olyan foglalkozástól, melynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel kerülnének kapcsolatba, továbbá az apát vágleges hatállyal tiltsa el a vadászati foglalkozás gyakorlásától.

Forrás: Ügyészség

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom