Mezőgazdaság
Helyettesítő hatóanyagok felhasználása a hazai növényvédelemben
Tételesen cáfolta a Nébih a növényvédőszerekkel szennyezett magyar termékek álhírét.
Nébih: Az elmúlt időszakban számos cikk született, amely azt sugallja, hogy a Magyarországon termett gyümölcsök az európai uniós átlag fölötti mértékben szennyezettek káros növényvédőszerekkel. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), valamint a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara a félreértések és a feleslegesen keltett pánik elkerülése érdekében az alábbi, lényeges tudnivalókra szeretné felhívni a hazai vásárlók figyelmét!
Mindenekelőtt tisztázzuk az alapfogalmakat és lássuk a jogi hátteret!
Alapvetően tudni kell, hogy a növényvédelemben az ún. helyettesítésre jelölt anyagok nem készítmények, hanem hatóanyagok. Ez azért fontos különbség, mert a hatóanyagokat – ideértve természetesen a helyettesítésre jelölt hatóanyagokat is – minden esetben EU-szinten engedélyezik, nem pedig tagállami hatáskörben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bármely uniós tagállamnak kizárólag akkor van joga valamely hatóanyagból növényvédelmi készítmények forgalmazását és felhasználását engedélyezni, ha az adott hatóanyagot az EU jóváhagyta! A helyettesítésre jelölt hatóanyagok használata így tehát nem magyar sajátosság, az egész EU-ban engedélyezett a felhasználásuk.
Mit jelent a növényvédőszer-hatóanyagok esetében a helyettesítésre jelölt státusz?
Egyszerűsített megfogalmazásban az illető hatóanyagok megfelelnek ugyan a világviszonylatban legszigorúbb európai uniós engedélyezési eljárás alapján az előírásoknak, de olyan toxikológiai vagy ökotoxikológiai tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek miatt a (közel)jövőben szükségessé válhat a kiváltásuk újabb, korszerűbb hatóanyagokkal. Erre utal az elnevezés is. Egyrészt hangsúlyozni kívánjuk, hogy ezek engedélyezett hatóanyagok, tehát megfelelnek a jelenleg érvényben levő – nagyon is szigorú – előírásoknak. Másrészt viszont éppen a kockázatosságuk miatt, az ilyen hatóanyagokból készített termékek csak megfelelő szakmai végzettségű szakember felügyelete és felelősségvállalása mellett alkalmazhatók Magyarországon.
Miért használják ezeket a készítményeket a (nem csak magyar) gazdák?
Azért, mert az EU-ban működik a világon a legszigorúbb és a legmegbízhatóbb növényvédőszer-engedélyezési rendszer, amelyben folyamatosan történik az engedélyezett hatóanyagok felülvizsgálata. A hatóanyagok újraengedélyezésekor mindig a legkorszerűbb elvek és ismeretek alapján járnak el a döntéshozók. A gazdák gyakran tapasztalhatják, hogy a régi, jól bevált hatóanyagok napjainkban már nem felelnek meg az előírásoknak, ezért visszavonják őket. A fejlesztések – amelyek egy-egy új hatóanyag esetében legalább 10 évig tartanak az engedélyezési eljárással együtt – nem tudják követni a visszavonások ütemét, így egyre kevesebb növényvédőszer áll a termelők rendelkezésére. Teljesen nyilvánvaló tehát, hogy a gazdák az elérhető és a jogszerűen engedélyezett készítményeket (beleértve a helyettesítésre jelölt hatóanyagokat tartalmazó készítményeket is) használják.
De egyúttal azt is láthatjuk, hogy a helyettesítésre jelölt hatóanyagot tartalmazó készítmények használata éppen azért nőtt meg, mert kivonták a környezetre és az emberi egészségre lényegesen nagyobb kockázatot jelentő hatóanyagokat!
Végezetül néhány megnyugtató tény, amivel érdemes tisztában lenni!
• A növényvédőszer-maradékok, illetve az azt tartalmazó növényi termékek nem fertőznek!
• Ahhoz, hogy a növényvédőszer-maradékokkal szennyezett termékek megbetegedést okozzanak, elég nagy (fogalmazhatunk úgy, hogy emberfeletti) mennyiséget kellene belőlük elfogyasztani nap, mint nap.
• A nem megfelelő növényvédelemben részesített termékek esetében nagyobb lehet a kockázat, olyan kórokozók jelenléte miatt, amelyek akár akut egészségkárosodást is okozhatnak (pl. toxintermelő gombák). Ezt a kockázatot mindig össze kell vetni a növényvédőszerek felhasználásából fakadó kockázattal, és ez alapján kell megfelelő döntést hozni. Ez nem a gazdák és nem a vásárlók feladata, hanem az élelmiszerbiztonsági hatóságé!
• Hazánkban a kijuttatásra engedélyezett növényvédőszereket élelmiszerbiztonsági és környezeti kockázatuk alapján három kategóriába soroljuk. Míg a legalacsonyabb kockázatú – III. kategóriába sorolt – termékek bárki által megvásárolhatóak és felhasználhatók, addig a nagyobb kockázatot jelentő I. kategóriába sorolt készítmények kizárólag felsőfokú végzettségű növényorvosok felügyelete mellett alkalmazhatóak. Ez a rendszer Európában egyedülálló szakmai kontrollt biztosít a magasabb élelmiszerbiztonsági és környezeti kockázatot jelentő növényvédőszerek alkalmazása során.
• A hazai előállítású növényi termékek növényvédőszermaradék-tartalmát a Nébih éves monitoring terv alapján, folyamatosan ellenőrzi. A vizsgálatok tapasztalatai szerint a magyar termékek összességében biztonságosak, a gazdák tisztában vannak a felelősségükkel és annak megfelelően végzik termelő munkájukat.
2021-ben 15 hazai előállítású növényi termékben mért a Nébih laboratóriuma kifogásolható növényvédőszer-maradékot, ezek között nincs olyan hatóanyag, ami jelenleg engedélyezett és helyettesítésre jelölt státuszú lenne.
2022-ben a hazai előállítású növényi termékben eddig 6 esetben találtak kifogásolható növényvédőszer-hatóanyag maradékot a Nébih ellenőrei, de egyik esetben sem helyettesítésre jelölt hatóanyagról volt szó.
Bár a megjelent újságcikkek vonatkozásában számos kijelentéstől elhatárolódunk, illetve cáfoljuk azokat, azzal egyetértünk, hogy hazánkban is törekedni kell a növényvédőszerek okozta kockázatok csökkentésére, mindezt anélkül, hogy a termelés biztonsága sérülne! Az Agrárminisztérium, a Nébih és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara egyaránt elkötelezett a környezet minél magasabb fokú óvása mellett, mint ahogyan elkötelezett a biztonságos, jó minőségű élelmiszerek gazdaságos előállításának támogatása mellett is!
Forrás: Nébih
Mezőgazdaság
Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben
Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot
Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.
Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.
Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.
Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.
Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.
Forrás: AM
A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt száraz, többnyire napos időjárás volt a jellemző hazánkban. A múlt csütörtökön, pénteken és szombaton kevés helyen előfordultak még gyenge záporok, majd országszerte száraz napok következtek, és csak szerda estétől eredt el néhol ismét az eső.
A talaj felső fél méteres rétege sokat száradt az elmúlt egy hét során, a felszínközeli néhány centiméter ismét teljesen kiszáradt. Kritikusan száraz felső 20 cm-es talajréteg a déli országrész középső tájain található, míg máshol egyelőre kielégítő a talaj felső 20 illetve 50 cm-es rétegének nedvességtartalma.
Az említett területen tapasztalhatók aszály jelei a tavaszi vetésű növényeknél.
A folytatásban változékonyabbra fordul az idő, növekszik a csapadékhajlam, elsősorban záporos jellegű csapadékra van kilátás. Csütörtökön és pénteken főként az ország délnyugati felén kell ismétlődő záporokra, zivatarokra számítani, így a déli országrészben is enyhül az aszály, majd vasárnap az északi országrészben várhatók nagyobb számban záporok, zivatarok. A záporos időjárás a jövő hét első felében is folytatódik.
Forrás: MME
Mezőgazdaság
Mérsékelt emelkedés a FAO élelmiszerár-indexben
A hús- és gabonafélék és növényi olajok magasabb jegyzése túlszárnyalta a cukor és tejtermékek árcsökkenését
Róma, 2024. május 3. – Feljebb kúszott áprilisban az élelmiszer-alapanyagok nemzetközi piaci árainak mutatója, miután a hús jelentős és a növényi olajok és gabonafélék mérsékelt drágulása érvényesült a cukor és tejtermékek alacsonyabb árával szemben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ma frissített indexében.
A FAO élelmiszerár-index, ami a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi le, március óta 0,3%-kal erősödött, de még így is 9,6%-kal múlja alul az egy évvel korábbi értékét.
A gabonafélék árindexe szintén 0,3%-kal emelkedett márciushoz képest, megszakítva a három hónapja tartó árcsökkenését. A búza exportpiaci ára stabilizálódott áprilisban miután a főbb exportőrök közötti verseny ellensúlyozta az Európai Unióban, Oroszországban és az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalt kedvezőtlen időjárási körülményeket. A kukorica külpiaci ára nőtt a nagy kereslet hatására és az ukrán infrastruktúrában bekövetkezett károk okozta logisztikai fennakadások és a betakarítás előtt a brazil termés körüli aggályok miatt. A rizsfélék almutatója 1,8%-kal csökkent főleg az Indica alacsonyabb jegyzésének köszönhetően az aratás jelentette nyomás közepette.
A növényi olajok árindexe is 0,3%-kal erősödött áprilisban 13 hónapja nem látott szintre érve, ahogy a napraforgó- és repceolaj drágulása ellentételezte a pálma- és szójaolaj árcsökkenését.
A FAO húsárindexe 1,6%-kal nőtt az elmúlt hónapban, mivel mind a szárnyas-, a szarvasmarha és a birkahús is megdrágult a nemzetközi piacokon. A sertéshús ára globálisan valamelyest csökkent, tükrözve a lanyha keresletet Nyugat-Európában és a főbb importpiacokon, például Kínában.
A cukor indexe 4,4 %-kal esett, így 14,7%-kal múlva alul a tavaly áprilisi értékét. A csökkenés főként a javuló ellátási helyzetnek köszönhető, kiemelten a vártnál nagyobb indiai és thai termésnek és a kedvező brazil időjárásnak.
A FAO tejtermék árindex 0,3%-kal csökkent, pontot téve egy féléves drágulási ciklusra. A fő okok között találjuk a sovány tejpor gyengélkedő importkeresletét és az amerikai dollár erősödése miatti alacsonyabb nemzetközi sajtárakat. A stabil importkereslet által fűtve a vaj nemzetközi ára ezzel szemben nőtt.
További részletek itt.
Megnyirbált búza-előrejelzés
Megjelent a FAO új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentése is, amelyben 2846 millió tonnára növelte a szezon globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami 1,2%-os bővülést jelentene éves szinten. A frissített számok a Mianmarból és Pakisztánból érkező adatokra reflektálnak.
A FAO szakértői valamelyest csökkentették a 2024-es globlis búzakibocsátásra vonatkozó előrejelzést, ami a várható 791 millió tonnával még így is félszázalékos éves bővülést jelentene.
A szemestermények esetében a fő betakarítási szezon a déli félteke országaiban hamarosan kezdődik, ám a nem megfelelő időjárás lehűtötte a hozammal kapcsolatos várakozásokat a főbb termelő országokban, mint Brazília és Dél-Afrika.
További részletek itt.
Forrás: FAO