Keressen minket

Mezőgazdaság

A jégkármérséklő rendszer 2021. évi eredményei

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által üzemeltetett, négy éve működő országos jégkármérséklő rendszer a mezőgazdaság mellett a lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is óvja. Ez a rendszer az egyik pillére az agrárkormányzat által 2012 óta kiépített mezőgazdasági kockázatkezelési rendszernek, amely Európa legjobbjai közt van.

Fotó: NAK

A jégesőkárok elleni védekezés Európában egyedüliként Magyarországon zajlik országos szinten, amelynek finanszírozása az Agrárminisztérium segítségével a kárenyhítési alapból történik. E forrásból évente legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít a tárca a NAK számára, így hosszú távra biztosítja a működtetést. Fenntartása nem igényel több termelői befizetést, miközben az utólagosan kifizetett kárenyhítési összegeket csökkenti. A rendszerrel a jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le!

A jégesőkárok elleni védekezés Európában egyedüliként Magyarországon zajlik országos szinten, 2018. május 1-je óta. Az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara építette ki és üzemelteti, a működtetésének finanszírozása az Agrárminisztérium segítségével a kárenyhítési alapból történik. A rendszer üzemeltetésben meghatározó szerepet játszik az Országos Meteorológiai Szolgálat, ezúton is köszönjük munkájukat.

2021-ben immáron negyedik éve működött hatékonyan a jégkármérséklő rendszer. A védekezési szezon idén is április 15-től szeptember 30-ig, összesen 169 napig tartott. Országos szinten 92 napon (tehát átlagosan minden héten közel 4 napon) kellett kiadni riasztást. Az idei esztendő az eddigi legnagyobb kihívás elé állította a jégkármérséklő rendszert. Az elmúlt négy év védekezési időszakai közül az idei bizonyult zivatarok szempontjából a legextrémebbnek.

Három alkalommal, június 25-én, július 9-én és augusztus 8-án is hidegfront vetett véget a hőhullámnak, amely heves zivatarokkal érkezett, és viharos széllökések, több helyen jégeső és felhőszakadás kísérte azt, néhol villámárvizeket okozva. Hogy ezeken a napokon mennyire szélsőséges volt az időjárási helyzet, azt jól mutatja például, hogy június 25-én néhány óra alatt több, mint 10 szupercella alakult ki az országban, erre még nem volt példa a jégkármérséklő rendszer 2018. évi indulása óta.

Július 9-én Kelet-Közép-Európában egy megközelítőleg 800 km hosszú zivatarlánc fejlődött ki, ami határainkon túl hatalmas, a magyarországinál jóval nagyobb károkat okozott, Csehországban halálos áldozatai is voltak a viharnak. Ezen a napon 7 szupercella fejlődött ki, és egy nap alatt közel 200 ezer villámot regisztráltak. A határainkon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők, illetve a szupercellák ellen nem tudtunk, a jövőben sem fogunk tudni védekezni. Mint azt a korábbiakban is hangsúlyoztuk, nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető ez az időjárási jelenség. Azt azonban garantálni tudjuk, hogy a NAK által választott legmodernebb és leghatékonyabb, talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz.

A fokozott védekezés ellenére az ország néhány pontján tehát hullott jégeső. Jellemzően borsó, cseresznye, egy-egy esetben dió nagyságú jég volt megfigyelhető, szemben a környező országokkal, ahol jóval nagyobb szemű jég esett. A jégkármérséklő-rendszer használatával tehát mérsékeltük a kialakuló jégszemek méretét, ezáltal preventív módon csökkenteni tudtuk a károkat.

Idén a gazdálkodók 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ennek jelentős hányada az említett 3, extrém időjárású napon keletkezett. (Tájékoztatásul: 2018 – 22,5 ezer ha; 2019 – 37 ezer ha; 2020 – 32 ezer ha). Összehasonlításképpen: 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, közel kétszer ekkora, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók.

A jégkár aránya az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül idén 8,5 % volt, ez a mutató a rendszer üzembe helyezése előtti 3 év, 2015-2017 átlagában meghaladta a 32 %-ot, azaz az idei közel 4-szerese volt. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy az országos jégkármérséklő rendszer működtetésével az idei esztendőben is több tízmilliárd forint kárt előztünk meg a mezőgazdaságban, a lakossági, ipari, állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban.

A 219 automata generátor mellett 767 manuális generátor üzemel az országban, végezetül ezek üzemeltetőinek szeretnénk köszönetet mondani. A generátorok kezelése meglehetősen nagy felelősség, a jégkárok elleni védelmet csak a kezelőkkel együtt lehet véghez vinni. Idén is versenyt hirdettük számukra, különböző paraméterek alapján kiválasztottuk az egyes megyék idei legjobb kezelőit, akik 30 ezer Ft jutalomban részesülnek.

Közülük pedig a legjobb eredményt a Vas megyei Németh Gyula érte el, akik 91 esztendősen utasította maga mögé a többi generátorkezelőt. Ő 80 000 forint jutalomban részesül. Innen is köszönjük áldozatos munkáját, jó egészséget kívánunk neki!

Forrás: NAK

***
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Mezőgazdaság

Aszály információk: 2024. május 16.

Print Friendly, PDF & Email

Aszály információk május közepén:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt napos, száraz időben volt részünk. Bár kisebb esők, záporok minden nap előfordultak valahol az országban, számottevő mennyiség csak hétfőn nyugaton illetve szerdán a Tiszántúlon foltokban kialakult záporokból, zivatarokból hullott. Így az elmúlt napok csapadékösszege az említett tájakon is csak kevés helyen haladta meg az 5 mm-t, nagy területen azonban semmi sem esett.

Ábra: MET

A talaj felszín közeli rétege a délnyugati országrész és a Szamosköz, Krasznaköz kivételével rendkívül száraz, sokfelé a növények számára hasznosítható nedvességmennyiség kevesebb, mint 30%-át tartalmazza, és a középső talajréteg is sokat veszített nedvességtartalmából az elmúlt egy hét során.

A még sekélyen gyökerező napraforgó és kukorica az ország nagy részén aszályos körülmények közt fejlődik.

Az előttünk álló egy hétben változékonyabb, az eddiginél csapadékosabb időben lesz részünk. Csütörtökről péntekre éjszaka kiterjedt csapadékzóna éri el hazánkat, így szombat reggelig területi átlagban 5 és 15 mm közötti csapadékra van kilátás, de lokálisan ennél jóval több is eshet. Majd hétfőn és kedden ismét nagyobb területen várható csapadék, akár heves záporok, felhőszakadással kísért zivatarok is lehetnek. Így összességében a következő egy hétben lehulló csapadék mennyisége az ország jelentős részén 30 és 50 mm között valószínű.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Május 18-tól Bács-Kiskun vármegyében is véget ér a tűzgyújtási tilalom

Print Friendly, PDF & Email

Megszüntették a tűzgyújtási tilalmat.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt 24 órában lehullott csapadéknak és a jelenleg is zajló esőzésnek köszönhetően csökkent a tűzveszély, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal egyetértésben, 2024. május 18-tól visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Bács-Kiskun vármegyében. A hatósági döntés eredményeképpen egyetlen vármegyében sem lesz érvényben tűzgyújtási tilalom az országban.

Fotó: NÉBIH

A lehullott csapadék elérte az erdő avarszintjét, valamint átnedvesítette az 1 és 10 órás holt biomasszát is, melyek hatására csökkent a tűzkockázat.
A Tűz Időjárási Index ugyancsak alátámasztja, hogy az éghető könnyű biomassza olyannyira átnedvesedett, hogy az már tűzveszélyt nem okoz.
Az előrejelzés alapján a következő napokban is borult, hűvös idő várható, esetenként záporokkal. A csapadék és az alacsony hőmérséklet növeli a levegő relatív nedvességét, így közvetetten a holt biomassza nedvességét is.

A Nébih – a BM Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság egyetértésével – május 18-tól Bács-Kiskun vármegye területén is megszünteti a korábban elrendelt tűzgyújtási tilalmat, azaz jelen állás szerint nem lesz érvényben tűzgyújtási tilalom az országban.

A hatóság figyelmezteti a lakosságot, hogy a tűzgyújtási tilalom visszavonását követően az erdőterületen továbbra is csak szélcsendes időben, a kijelölt és kiépített tűzrakó helyeken rakhatnak tüzet. A tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, annak biztonságos oltásáról minden esetben kötelező gondoskodni. A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu honlapon tájékozódhatnak.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

48 százalékkal több műtrágya fogyott, mint egy évvel korábban

Print Friendly, PDF & Email

Közzétették a 2024 első negyedéves műtrágya adatokat:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A műtrágya-forgalmazók 522 ezer tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére 2024 első negyedévében. Az értékesített mennyiség 48 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban, ennek ellenére – az árcsökkenés eredményeképp – a műtrágya-értékesítés nettó árbevétele 25 milliárd forinttal 71,8 milliárd forintra csökkent. A műtrágyaárak – a KSH számításai szerint – átlagosan 43,6 százalékkal voltak alacsonyabbak 2024 első negyedévében, mint az előző év azonos időszakában.

Ábra: AKI

A 10 legnagyobb műtrágya-forgalmazó vállalat értékesítette 2024 első negyedévében közvetlenül a mezőgazdasági termelők felé a teljes műtrágyamennyiség 89 százalékát.

A mezőgazdasági termelők által 2024 első negyedévében vásárolt műtrágya nitrogén-foszfor-kálium (NPK) hatóanyag-tartalma 161 ezer tonnát tett ki, 52 ezer tonnával (+47,8 százalék) többet az egy évvel korábbinál, de még nem érte el a 2022 első negyedévi forgalmat. A nitrogénhatóanyag-tartalom 47,3, a foszfor közel 60, a kálium pedig mintegy 45 százalékkal volt magasabb a bázisidőszakhoz viszonyítva. Az NPK-hatóanyagok aránya 2024 első negyedévében nem változott az egy évvel korábbihoz (90:5:5) képest.

Természetes súlyban vizsgálva 2024 első negyedévében közvetlenül mezőgazdasági termelőknek 522 ezer tonna műtrágyát értékesítettek, ebből 483 ezer tonna egykomponensű, 39 ezer tonna pedig összetett műtrágya volt. Az egykomponensű és az összetett műtrágya aránya 92:8 volt. A teljes eladott volumen közel másfélszeresére nőtt (+47,6 százalék) az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül egykomponensű nitrogénműtrágyából 47,4 százalékkal (154 ezer tonnával), összetett műtrágyából 51,3 százalékkal (13 ezer tonnával) vásároltak többet a termelők. Az egyszerű káliumműtrágya forgalma 33,4 százalékkal emelkedett, így 3,2 ezer tonna fogyott belőle, az egykomponensű foszforműtrágya-eladás szintén harmadával volt több: az egy évvel korábbi 176 tonnával szemben 236 tonnát értékesítettek.

További információk e témában a Műtrágya-értékesítés mezőgazdasági termelőknek 2024. I. negyedév című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 2. szám.

Tovább olvasom