Keressen minket

Mezőgazdaság

Ökológiai növényvédelmi lehetőségek a gyümölcsösben

Print Friendly, PDF & Email

 Nagyon szélsőségessé vált az időjárásunk, nem lehet kiszámítani az elkövetkező napok meteorológiai viszonyait sem. A hét hátralevő napjaira 10 fok körüli csúcshőmérsékletet jósol az OMSZ, máris lehet folytatni a lemosást, a rügyek a hidegben nem nyíltak tovább, nem késtünk el, nem perzselődnek meg a permetlétől. 

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Nagyon szélsőségessé vált az időjárásunk, nem lehet kiszámítani az elkövetkező napok meteorológiai viszonyait sem. A hét hátralevő napjaira 10 fok körüli csúcshőmérsékletet jósol az OMSZ, máris lehet folytatni a lemosást, a rügyek a hidegben nem nyíltak tovább, nem késtünk el, nem perzselődnek meg a permetlétől. 

A kertészek már aktívan dolgoznak a kertjeikben. A kártevők elleni védekezés ideje elkezdődött a lemosó permetezésekkel. A bio kertészek pedig madárodúkat helyeznek ki a kismadarak számára (Kép: ÖMKi)

Mire számíthatunk 2021-ben? Valószínűleg folytatódni fog a kiszámíthatatlanul változékony időjárás, mely gyors beavatkozást kíván majd a kertészektől, növényvédősöktől. Az eső, szél és UV mentes napszakokban nem késlekedhetünk, el kell kezdeni a munkákat.

A régi tudást még a mai napig használják a kertészek a kártevők ellen (Ábra: ÖMKi)

A lemosás mellett nem késő pótolni – ha ez a munka ősszel elmaradt – a gyümölcsfák törzsének mésztejjel (5-8 %) történő lefestését legalább derékmagasságig. E régi módszer hatékonyan gyéríti a törzs repedéseben megbúvó károsítókat. A mésztej a kalcium hidroxid (CaOH) vizes oldata, erősen maró hatású vegyület, védőkesztyű és szemüveg viselése a keverése és alkalmazása közben mindenképpen szükséges. A mésztej egy úgynevezett egyszerű anyag, növényvédő hatása a tudomány által igazolt, almatermésűekben és csonthéjasokban, a kéregrák (Neonectria galligena) és más, a fás részeket megbetegítő kórokozók ellen használható, ősszel, lombhullás után és rügypattanásig, permetezéssel vagy ecseteléssel.  A felhasználási feltételek ide kattintva érhetők el.

► A nem öko növényvédősök panaszkodnak, hogy nehezítik a helyzetüket a növényvédőszer-kivonások. Megnőtt a mechanikai és a biológiai növényvédelmi módszerek jelentősége, és még fontosabbak lettek azok az eljárások melyekkel a károsítóknak ellenálló, jó kondíciójú növényeket tudunk nevelni.

A Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium 1934. évi útmutatójában mindösszesen 11 engedélyezett „gyümölcsvédelmi szert” említ. Valamennyi kontakt, olaj, réz, kén, arzén, nyers nikotin, fasebkátrány és hernyóenyv hatóanyagúak. Így érthető, hogy a mainál jóval nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a kemény súrolókefének, a kéregkaparóknak, a sebtisztító kacorkésnek, az alma és szilvamolyok ellen június közepén felszerelt hernyófogóöveknek, a bimbólikasztók, bundásbogarak és cserebogarak elleni bogárrázásnak, és pl. a madárodúknak. Meg kell tanulnunk újra ezeket a módszereket, mert néhány év múlva már nekünk is csak 11 növényvédő szerünk lesz! És az is igaz, hogy a permetezésnél környezetkímélőbb és olcsóbb eljárások. 

A fotók ebből a kiadványból származnak és mindegyik aktuális, az elkövetkező hetek feladatait mutatják be a mai kertész számára is. A kéregtisztogatással még nem késtünk el, a tavaszi lemosások zöme még hátra van. A madárodúkat kitisztítva máris ki lehet helyezni. Részletes felvilágosítást kaphatnak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján a https://www.mme.hu oldalon. Az alma és körtebimbókat kirágó bimbólikasztók is terjedőben vannak. Már az első melegebb tavaszi napon megjelenhetnek és rügyeket rágnak, illetve a bimbókba helyezik a tojásaikat. A bimbók zárva maradnak és „rozsdás golyóvá” alakulnak. Ahol tavaly nem okoztak nagy kárt, ott védekezésre elegendő a „bogárrázás”. Csupán egy kampós bot és egy már nem használt lepedő vagy világos színű pokróc kell hozzá. A kertész pedig hajlong és nyújtózik a jó levegőn.

Madárodúkkal a kártevő rovarok ellen!

► Megjelent a „szerjegyzék”, a Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok, 2021. kiadvány. (Kék vagy zöld színű, örök vita tárgya 🙂 ) Az ökotermesztőknek is hasznos lehet, mert megjelölték benne azokat a növényvédő szereket, melyek az ökológiai gazdálkodásban is használhatóak. Külön jelölést alkalmaztak a NÉBIH és tanúsítószervezeteközös listáján, a Bio Garancia Kft. (lánykori nevén Hungária Öko Garancia Kft.) és a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. listáján szereplő készítményekre, bár egyébként ennek nem szabad különös jelentőséget tulajdonítani: minden olyan termék használható, amely hazai forgalomban legálisan elérhető és megfelel az öko rendeletnek, amelyik terméket az egyik listán megtaláljuk, azt a másik el fogja fogadni. Szerencsésebb országokban nincs ennyi lista. Mivel a kiadvány évente egyszer jelenik meg, de az ökológiai gazdálkodásban használható készítmények listája évente többször módosul, javasolt a szer felhasználása előtt meglátogatni a NÉBIH honlapját.

Gazdaboltokban, könyvesboltokban is megvásárolható és az interneten is megrendelhető. A 2. felhíváshoz kapcsolódó videóban részletesebben is szólok a könyv használatáról. 

Forrás: ÖMKi

Mezőgazdaság

A baromfihúsimport 21 százalékkal csökkent

Print Friendly, PDF & Email

Adatokat közölt az AKI

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 17 százalékkal 171 ezer tonnára emelkedett 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az unió legnagyobb célországa az Egyesült Királyság volt. A közösség baromfihúsimportja 27 százalékkal 85 ezer tonnára emelkedett ezzel egy időben. Az import több mint fele Brazíliából és Ukrajnából származott.

Fotó: AKI

A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 10 százalékkal 35 ezer tonnára nőtt 2024 első két hónapjában 2023 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 7 százalékkal 24 ezer tonnára, a pulykahúsé 25 százalékkal 4 ezer tonnára emelkedett. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia és Bulgária voltak. Magyarország baromfihúsimportja 21 százalékkal 12,5 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 29 százalékkal 9 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 36 százalékkal 831 tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból és Romániából érkezett.

A vágócsirke havi termelői ára

Ábra: AKI

Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,9 százalékkal 412,6 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 14,9 százalékkal 596,9 forint/kilogrammra csökkent 2024 első tizenhét hetében az előző év azonos időszakához képest.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Fontos tudnivalók az öntözött területek műholdas ellenőrzéséről

Print Friendly, PDF & Email

Közlemény a TMR-rendszerről:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság előírásai miatt a tavalyi esztendő óta – a többi uniós tagállamhoz hasonlóan – a magyar agrártámogatási rendszerben is kötelező alkalmazni a Sentinel műholdcsalád felhasználásával működő területi monitoring rendszert, azaz TMR-rendszert.

Fotó: Pixabay

A rendszer alkalmazása az uniós elvárások okán 2024-ben bővül a tavalyi esztendőhöz képest és minden területalapú agrár- és vidékfejlesztési támogatás azon jogosultsági feltételeire ki kell terjednie, ahol a műholdfelvételek vizsgálata és értékelése alapján nagy bizonyossággal megítélhetőek azok teljesítése.

Az alábbi letölthető szakmai tájékoztató a gazdálkodók munkájának és döntéseinek segítése érdekében, az öntözött területek azonosításáról és az abból fakadó következményekről ad iránymutatást az érintetteknek.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben

Print Friendly, PDF & Email

Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.

Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.

Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.

Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.

Forrás: AM

Tovább olvasom