Keressen minket

Mezőgazdaság

Élelmezési válságok: 258 millióra nőtt a súlyosan éhezők száma, 58 ország érintett

A FAO szerint hét országot az éhínség legsúlyosabb formája sújtja

Közzétéve:

Róma, 2023. május 3. – 2022 már a negyedik év volt, amikor emelkedett az akut éhezéssel sújtott emberek száma (akik sürgős élelmezési, táplálkozási és megélhetési támogatásra szorulnak), meghaladva a negyedmilliárdot. Hét országot az éhínség legsúlyosabb formája sújtja – olvasható az élelmezési válságokról szóló jelentésben. A gazdasági sokkok jelentik a legnagyobb problémát, de az ukrajnai háború is hozzájárult a súlyos élelmezési bizonytalansághoz.

Fotó: FAO

Az évente kiadott jelentést az Élelmezésbiztonsági Információs Hálózat készítette, és az élelmiszerválságok elleni globális hálózat – egy nemzetközi együttműködés ENSZ szervezetek, az Európai Unió, kormányzati és civil ügynökségek között az élelmezési válságok felszámolásáért – mutatta be.

A jelentés szerint 58 országban és területen 258 millió ember élelmezési helyzete volt válságos vagy rosszabb 2022-ben, szemben az 53 ország és területen élő 193 millió éhező emberrel egy évvel korábban. A 2022-as számok a legrosszabbak a jelentés hétéves történetében. Ám a növekmény nagy része főként a vizsgált lakosság számának kiterjesztéséből ered. 2022-ben a tartósan éhezőkön belül a súlyos helyzetben levők aránya 22,7%-ra emelkedett a 2021-es 21,3%-ról, ami nem csupán elfogadhatatlanul magas, de egyben rosszabbodó trendet is mutat.

„Több mint negyedmilliárd ember néz farkasszemet a tartós éhezéssel, néhányukat az éhenhalás fenyeget. Ez kihívóan magas” – olvasható António Guterres ENSZ főtitkár gondolata a jelentés előszavában. „Ez az élelmezési válságokról szóló jelentés hetedik kiadása egy erős felkiáltójel, hogy az emberiség nem tudott közelebb kerülni a 2-es számú Fenntartható Fejlődési Cél megvalósításához – vagyis az élelmezésbiztonság és a táplálkozás javításához mindenki számára.”

A jelentés szerint öt országban (Afganisztán, Etiópia, Jemen, Kongói Demokratikus Köztársaság, és Nihéria egyes részei) a lakosság több mint 40%-a sorolható az IPC/CH nemzetközi élelmezésbiztonsági skála legmagasabb 3 vagy annál magasabb szintjébe.

A tavalyi év során hét országban élők voltak érintettek a súlyos éhínség és nelkülözés vagy a tartós éhezés katasztrofális szintje (az IPC/CH skála 5-ös szöntje) által. Többségük szomáliai (57%), de hasonlóan extrém körülmények előfordultak Afganisztánban, Burkina Fasoban, Jemenben, Nigériában, Dél-Szudánban és történetében először Haitin is.

Továbbá a 42 élelmezési válság közül 30-ban több mint 35 millió 5 év alatti gyermeket érint az elégtelen növekedés és a tartós alultápláltság, közülök 9,2 millióan krónikus sorvadásban – az alultápláltság legsúlyosabb, életveszélyes állapotában – szenvednek.

Míg a konfliktusok és az extrém időjárási jelenségek továbbra is az akut élelmezésbizonytalanság és alultápláltság legfőbb okai, a COVID-19 járvány okozta gazdasági visszaesés és az ukrajnai háború hatásai is jelentősen hozzájárultak az éhezés növekedéséhez, főleg a legszegényebb országokban, akik erősen függenek az import élelmiszerektől és mezőgazdasági termékektől, illetve kitettek a globális ársokkoknak.

A legfőbb okok

Számos élelmezési válsággócban a gazdasági sokkok váltak az éhezés és táplálkozási problémák fő okává. Az egymásra rakodó gazdasági nehézségek, mint az élelmiszerárak drágulása és a piacok súlyos zavarai, megtépázták egyes országok ellenálló képességét és a válaszkészségüket az élelmezési problémák idején.

A jelentés megállapításai megerősítik, hogy az ukrajnai háború negatív hatást gyakorolt a globális élelmezésbiztonságra, mivel mind Ukrajna, mind Oroszország jelentős szerepet játszik az üzemanyag, a mezőgazdasági alapanyagok és az alapvető élelmiszerek, különösen a búza, kukorica és a napraforgóolaj globális termeléséhez és kereskedelméhez. Az ukrajnai háború megakasztotta a mezőgazdasági termelést és kereskedelmet a Fekete-tenger térségében, ezzel 2022 első felében példátlan drágulást előidézve a nemzetközi élelmiszerárakban. Miközben az élelmiszerárak azóta csökkentek a fekete-tengeri gabonakezdeményezésnek és az európai uniós szolidaritási folyosóknak is köszönhetően a háború továbbra is közvetetten érinti az élelmezésbiztonságot, különösen az élelmiszerimporttól függő, alacsony jövedelmű országokban, amelyek törékeny gazdasági ellenálló képességét már megtépázta a COVID-19 világjárvány.

 ***

A globális hálózatról

A 2016-ban létre hozott élelmszerválságok elleni globális hálózat az Európai Unió, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), az Amerikai Egyesült Államok, az Élelmezési Világprogram (WFP) és a Világbank egyedülálló partnersége, melynek célje az élelmezési válságok kiterjedésének és súlyosságának jobb elemzése, az azokra való megfelelőbb közös válaszlépések kidolgozása, és az élelmezési válságok és más sokkok közötti rejtett okok és összefüggések jobb megértése.

Forrás: FAO

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek

Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése

Published

on

A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.

A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.

Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.

Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.

Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.

 

Forrás: NAK

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára

Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára

Published

on

Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.

Fotó: FAO

A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.

Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.

Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.

A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.

Tovább olvasom