Horgászat
50 éves a Kiskörei vízlépcső
Fél évszázaddal ezelőtt, 1973. május 16-án avatták fel a Kiskörei vízlépcsőt.
Fél évszázaddal ezelőtt, 1973. május 16-án avatták fel a Kiskörei vízlépcsőt. A létesítmény elsősorban a Tisza áradásainak szabályozása, valamint az ország egyik legszárazabb térségében az öntözéses gazdálkodás lehetőségének megteremtése érdekében létesült. Az akkori döntéshozók azzal számoltak, hogy Közép-Európában a legnagyobb öntözőrendszer jön majd létre, amely az innen kiinduló Jászsági- és Nagykunsági-főcsatornákon keresztül összesen 300 ezer hektáron biztosítja majd az éltető vizet a szántóföldekre, rizstelepekre, halastavakba.
Fotó: Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kötivizig
Az eredeti tervekben négy duzzasztási ütemet határoztak meg, a tározó ökológiai változásainak és a várható vízigények figyelembevételével. Az első a vízlépcső üzembe helyezésével egyidőben valósult meg, gyakorlatilag mederduzzasztást jelentett, a víz szintje mindenütt a partok között maradt, nem lépett ki a hullámtérre.
Fotó: Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kötivizig
A második ütemű, térségi duzzasztásra öt évvel később, 1978-ban került sor. A hasznos tározott víztérfogat ezzel 96-101 millió köbméterre nőtt a Tiszán érkező vízhozamok függvényében. 1984-ben további 25 centiméteres vízszintemelés történt, így a tározó területe 127 négyzetkilométerre nőtt, és – nyári duzzasztási szintnél – 123 millió köbméterre bővült a hasznos tározótérfogata.
Fotó: Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kötivizig
A mesterséges vízbázist eredetileg Kiskörei-tározóként ismerhettük, a Tisza-tó elnevezést csak 1988-ban kapta. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság által üzemeltetett létesítményegyüttes azóta is meghatározó szerepet tölt be az egész Alföld társadalmi és gazdasági életében. Kiemelt jelentőséggel bír a klímaváltozás eredőjeként mind gyakoribbá váló időjárási szélsőségek kedvezőtlen hatásainak mérséklésében.
Fotó: Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kötivizig
Körzetét üdülőterületté nyilvánították, ami közvetlenül 13 tóparti települést érint, de közvetetten 46 település turisztikai attrakcióit, szolgáltatásait foglalja magába. Különösen az elmúlt három évtizedben eresztett gyökeret itt az aktív-, az öko- és a horgászturizmus, sorra létesültek kereskedelmi és falusi szálláshelyek, valamint létre jöttek az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások. A természet ezzel egyidejűleg pedig egyedülálló ökoszisztémákat „hozott létre” a tározóban és környezetében.
Fotó: Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kötivizig
A Kiskörei vízlépcső az elmúlt fél évszázadban nagyon sokszor bizonyította létjogosultságát: a mértékadó szintet meghaladó árhullámok, jeges árvizek szabályozott levezetésében épp úgy, mint az egyre gyakoribbá váló szélsőségeses vízhiányos időszakokban, amikor az Alföld oázisaként a Tisza alacsony vízhozama ellenére komolyabb vízkorlátozás nélkül ki tudta szolgálni a térségi mezőgazdasági és ökológiai vízigényeket.
Fotó: Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kötivizig
Ugyancsak emlékezetes, életmentő szerepet játszott az ezredforduló évében, a cianid szennyhullám levonulásakor. A duzzasztómű rendkívüli, utólag találóan Noé bárkájának nevezett üzeme ugyanis lehetővé tette, a hullámtér, a biológiai sokszínűséggel rendelkező holtágak és a Tisza-tó öblözeteinek páratlanul gazdag élővilága gyakorlatilag nem károsodott.
Forrás: Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kötivizig
Horgászat
„Az utolsó dobás”
Pintér Bence csónakból pergetve angolnát fogott a Balatonból. Életében először sikerült nyílt vízen műcsalival is megakasztania egyet. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Fotó: Pintér Bence – Agro Jager News
Minden évben izgatottan várom a május elsejét, mivel attól a naptól kezdve újra korlátozások nélkül lehet csónakból horgászni a Balatonon. Feloldódik ugyanekkor a ragadozóhalak tilalma is, magyarán dupla ünnepről van szó a balatoni csónakos horgászok számára.
Idén is természetesen már éjfélkor kimentünk egy barátommal pergetni az ismert kövezésekre, bár sejtettünk, hogy legfeljebb egy-két süllő akad a horgunkra. Az előzetes aggodalmaink beigazolódtak, de azért sikerült fejenként két-két méretes süllőt fognunk, valamint a délután során három balint is, amely újra kezd visszatérni a Balatonon. Ez után teltek a napok… Másodfokú viharjelzés, másodfokú viharjelzést váltott…, valamint ilyenkor szokásom pihentetni pár hétig a süllőket, az első pár napi ostrom után. Május 11-én végre ideálisnak láttam az időjárást arra, hogy megnézzem mi a helyzet a vízen, mivel enyhe északnyugati szél borzolta a Balaton felszínét.
Fotó: Pintér Bence – Agro Jager News
Megálltam, nagyjából egy tucat helyen, ahol láttam esélyt fogasokra, de a várt koppintások elmaradtak. Elérkezett az utolsó hely, amelyre a naplementét szántam. Ez egy viszonylag sekély rész, ahol kicsit márgásabb a marás széle. Fél óra elteltével sem volt kapás, ezért vertikális wobblerre váltottam. Eleinte erre sem volt érdeklődés, továbbá az órám is azt mutatta, hogy ideje lesz hazaindulni. Viszont minden pergető tudja, hogy mindig van egy „utolsó dobás”, amely legalább egy, de sokszor inkább több dobást jelent. Ez ebben az esetben három volt, mivel három a magyar igazság. Csobbant az utolsó dobás, a csali elérte a Balaton fenekét. Ráemeltem és erőteljes rávágást éreztem. A bevágást követően a gerinces pergető botom karikára hajlott, a spicce pedig szépen járt. Elsőre nagy süllőre gondoltam, de hamar megváltozott a gondolatom egy kis harcsára… De aztán gyanús lett nekem az egész, majd jött a gondolat: „talán angolna?”. A csónak mellé vezettem és az előkénél fogva beemeltem a csónakba, mivel a merítőt kivételesen az autóban hagytam.
Fotó: Pintér Bence – Agro Jager News
Minden évben szoktam fogni egy-két angolnát kishallal, pergetve is fogtam már küszíváson, wobblerrel, de még így, nyílt vízen, műcsalival soha. Gyorsan bekönyveltem a fogási naplóba és már indultam is a kikötő felé a lemenő nap fényeiben gyönyörködve. A kikötőben készítettem róla még egy képet, majd gyorsan elpakoltam, hogy ne késsek az esti megbeszélt vadászatról. Ezért is szeretem ennyire a Balatont és minden más vadvizet, mert mindig tud meglepetést okozni ennyi év után is.
Írta és fényképezte: Pintér Bence
Horgászat
Termetes szürkeharcsát akasztottak Nőtincsen
Csillag János Nógrád vármegye délnyugati részén, Nőtincsen szürkeharcsát akasztott. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Fotó: Csillag János – Agro Jager News
Nőtincsen dolgozom, mint hivatásos halőr, kb 5 ève èrdekel a harcsahorgászat.Rengeteget jàrtunk ki horgászni és versenyeken is rèszt veszünk Nőtincsen. Kisebb-nagyobb sikerekkel helyt is álltunk sógorommal.
Fotó: Csillag János – Agro Jager News
Most lett vège egy versenynek ès közben èszrevettem, hogy ívik a küsz ès hallottam,hogy rabolgatják a harcsàk. Három napon keresztül próbálgattam, de első két nap nem akadt semmi a horogra. A mai napon azonban egy rutinos barátom tanácsára, módosítottam a szerelèken ès sikerült kilesnem. Kettő rontott kapás után sikerült partra húzni eddigi legnagyobb harcsámat, ami 166 cm és 36 kg.Nagyon küzdelmes, èlmènyben gazdag 25 perces fárasztás, úgy, hogy a pandalba is bement. Sikerült kifordítani és hatszori kirohanás után sikerült partra húzni.
Örökre szóló èlmènyt adott. Sok ilyen èlmènyt kívánok mindenkinek!
Írta és fényképezte: Csillag János
Horgászat
Angolna horgászat a Balatonon
Kökény Balázs célzottan angolnára horgászott a Balatonon, nem akarmilyen eredménnyel. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Fotó: Kökény Balázs – Agro Jager News
Egy rövid bemutatkozással kezdeném. Kökény Balázs vagyok. 4 éves korom óta vagyok tagja a magyar horgásztársadalomnak. A “magyar tenger” szeretete kiskoromra nyúlik vissza. A gyerekkori családi nyaralások során jártam először a Balatonon és azóta a szerelmese vagyok. Azon horgászok közé tartozom, akik az év különböző periódusaiban más halfajokat vesznek üldözőbe. Az április második fele, május első hete minden évben az angolna horgászatáról szól. Ebben az időszakban lehet leginkább néhány példányt jó eséllyel horogra csalni. Az angolna, a hazai vizek közül, egyedül a Balaton és vízrendszerében fogható tömegével.
Fotó: Kökény Balázs – Agro Jager News
Más magyarországi vizekben nem, vagy csak szorványosan fordul elő. Ennek megfelelően az angolnát nyugodtan tekinthetjük a balatoni horgászat egyik jellegzetességének. Az angolna már a megjelenésével is eltér az édesvizi halak küllemétől. Kigyószerű megjelenése vonzza a tekintetet. Táplálkozását tekintve ragadozóhal, fenéklakó mivolta miatt a víz mélyén előforduló kisebb állatokkal táplálkozik. Jól tájékozódik a zavaros vízben, elsősorban ezt a tulajdonságát használjuk ki, amikor megpróbáljuk a horogra csalni. A sikeres angolnahorgászatnak négy alappillére van, mind a négynek teljesülni kell ahhoz, hogy eredményesek legyünk.
Fotó: Kökény Balázs – Agro Jager News
Ezek a következők: jó helyválasztás, ideális időjárási körülmények, megfelelő csaliválasztás és jól összeállított végszerelék. Jómagam a déli parti mólokon veszem üldözőbe az angolnákat, a kövezéstől 30 – 50 méteres sávban kereső horgászatot alkalmazva. Azonban jó eséllyel megtalálhatjuk őket a déli parti befolyókban is, elsősorban a Nyugati – övcsatorna, a Zala folyó és torkolata a legkecsegtetőbb horgászhelyek. Az angolnákat legnagyobb számban viharos, szeles időben lehet igazán kapásra bírni, legjobb az északi, vagy az észak – keleti szél. Az esetek döntő többségében az éjszakai órákban számíthatunk a legtöbb kapásra. Azonban borús, erősen szeles időben napközben is szép számmal foghatóak. A legfogósabb csalinak a harmatgilisztát tartom.
Fotó: Kökény Balázs – Agro Jager News
A gilisztával való horgászat mellett szól az is, hogy esős estéken könnyen mi magunk is gyűjthetünk és hosszú ideig tárolhatóak. Amennyiben horgászboltban szerezzük be a csalit, mindenképp a kanadai óriás gilisztát javaslom, mivel nehezebben szedik le a horogról a keszegfélék. Nyáron az élő és élettelen csalihalak is meghozhatják a várva várt eredményt. Ami a végszereléket illeti, klasszikus süllőző, csúszó szerelék, hosszú, legalább 50 cm-es, előke, apró méretű süllőző horog. Az esetek döntő többségében a legfogósabb szerelék, de kapástalan időszakokban célravezető búvárúszóval néhány cm-re megemelni a csalit a fenéktől. Idén négy alkalommal jutottam le a vízparta, hogy angolnákat vegyek üldözőbe. Az idei mérlegem 0 db, 1 db, 4 db és 10 db napra lebontva. Minden olyan horgásznak, akinek bakancslistás hala az angolna, javaslom, hogy látogasson el az év ezen szakaszán a Balatonra és fogja meg a várva várt, élete angolnáját. Mindazok, akik betartják a fentebb tárgyaltakat, kis szerencsével, egy életre szóló horgászati élmény lesz a jutalmuk. Az angolnák nagy küzdők, fárasztásuk jellegzetes, egyik magyarországon fogható haléhoz sem hasonlítható.
Az élmény garantált! Görbüljön horgásztársak!
Üdvözlettel: Kökény Balázs
Óriásbaglyok a Börzsönyben 1. – az uráli bagoly
Vtv. módosítás – kerítések, „e-beíró”, vadaskertek
„Az utolsó dobás”
Rekordszintű búzatermés várható
Hét kitüntetett a pápai Agrárexpón
Áfonya 58. munkája
Verőfényes Vadásznapon Pápán
Újabb segítség a gazdáknak – Magasabb jövedéki adó visszatérítés jár a gázolaj után
Aszályindex információk: 2024. május 9.
Termetes szürkeharcsát akasztottak Nőtincsen
Újabb rekord született Ohaton
A négy kapitális harcsa
A kitartás jutalma
A jászsági öreg harcos!
Angolna horgászat a Balatonon
Termetes szürkeharcsát akasztottak Nőtincsen
Újra medve tűnt fel az Északi-középhegységben
Őzbakvadászat Kömpöcön
FEGYVERMESTER: Mire figyeljünk, ha menetet vágatunk a fegyverünkre
