Természetvédelem
A FAO és partnerei 115 millió dolláros programot indítanak a tisztább és egészségesebb óceánokért
Összefogtak a nagy tengeri ökoszisztémákért
Brazília, 2023. június 29. – Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) négy partnerszervezettel együtt valósíthatják meg a „Tiszta és egészséges óceánok integrált programot”. A kezdeményezés mintegy 115 millió dollár támogatást csatornáz az érintett területekre, hogy mérsékelje a szárazföldről származó szennyezés hatását a parti területekre és a nagy tengeri ökoszisztémákra.
A döntés a Globális Környezetvédelmi Eszköz (GEF) Tanácsának 64. ülésén született meg, amely pénzügyi alap a biológiai sokféleség csökkenése, a klímaváltozás, a környezetszennyezés, a talajok és óceánok egészségét sújtó terhelések elleni tevékenységet finanszíroz.
Az óceánokra irányuló programot a FAO vezeti, együtt az Ázsiai Fejlesztési Bankkal (ADB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) és a Latin-amerikai Fejlesztési Bankkal (CAF), stratégiai partnerségben az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) Kormányközi Oceanográfiai Bizottságával.
Az 50-es évek óta az óceánok oxigéntartalma közel 2%-kal csökkent, oxigénhiányos halálzónák alakultak ki, ami nem kedvez a tengeri élővilágnak. A szárazföldi forrásból származó szennyeződések (mint például a túlzott műtrágyahasználat, a haszonállattartás szerves hulladéka, a kezeletlen lakossági hulladék és ipari szennyvíz) világszerte hozzájárulnak az oxigénhiányos területek terjedéséhez.
A szárazföldről származó szennyezés veszélyezteti a tengeri biodiverzitást, ökoszisztémát, a parti területek halászaton és az óceánok erőforrásain alapuló gazdaságát és iparát. Hosszú távon fennálló oxigénhiányos állapot esetén a korallzátonyok tömeges pusztulása következhet be, értékes part menti halfajok költözhetnek más – oxigénben gazdagabb – területekre, és csökkenhet számos tengeri élőlény állományának növekedése és reprodukciós rátája.
A tiszta és egészséges óceánokat zászlójára tűző integrált program az óceánok szárazföldi eredetű szennyezését célozza megfékezni szakpolitikai és szabályozási innovációk, infrastrukturális beruházások és természet-alapú megoldások révén. Emelett felmérik a szárazföldről történő szennyezések forrásait, hogy jobban megértsük az oxigénhiányos állapot hatását, illetve az óceánnal foglalkozó tudományok segítségével megoldások kidolgozását segítik elő az emberek és az óceánok egészségéért.
A program kiemelt célja a fenntartható megoldások kiterjesztése 200 000 hektár szárazföldi területre és 14,3 millió hektárnyi tengeri élőhelyre – utóbbi megközelíti Thaiföld teljes termőterületének nagyságát. Továbbá csökkenteni szeretnék több mint három nagy tengeri ökoszisztémánál a szennyezés mértékét és javítani a területek kezelését, illetve elkerülni 5,6 millió tonna káros üvegházhatású gáz kibocsátását.
Ez az első alkalom, hogy a kezdeményezésben részt vevő szervezetek együtt dolgoznak egy globális jelentőségű környezetvédelmi célért.
A program végrehajtásához és az óceánok szennyezésének csökkentéséhez a szervezetek globális és regionális vezetése is hozzájárul. A FAO a mezőgazdaság, a műtrágyák és a halászat területeken szerzett tudásával kapcsolódik be. A program építhet még a regionális fejlesztési bankok a zöld és kék gazdasággal, a tenger megóvásával és a szennyvízkezeléssel kapcsolatos kezdeményezéseire és befektetési portfóliójukra. A tengertan és az UNESCO Oceanográfiai Bizottság munkája erősítik a közös munka tudományos alapját és a kapcsolatot az oceanográfia a fenntartható fejlődésért ENSZ évtizeddel (2021–2030).
Forrás: FAO
Természetvédelem
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
A szegedi Fehértavi Ornitológia Tábor munkatársai 2024. november 1.-én hazánk legújabb madárfaját, egy fiatal tamariszkusz poszátát (Curruca mystacea) fogtak meg és gyűrűzés után engedtek szabadon. Amennyiben az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága az adatot hitelesíti, ez a 427. faj, amely hazánkban bizonyítottan előfordult.
2024. november 1-én a szegedi Fehér-tavon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Helyi Csoportja által működtetett madárgyűrűzőtáborban, egy kisméretű poszáta-félét fogtak be a helyi csoport munkatársai, amely az alapos szemrevételezés után egy fiatal tollazatú tamariszkusz poszátának ( Curruca mystacea) bizonyult.
A faj rendkívül ritka egész Európában, mindössze két alkalommal került elő; egy 2007-ben Olaszországban, valamint 2012-ben Görögországban, Leszbosz-szigetéről.
A tamariszkusz poszáta Közép-Ázsiában költ, a Kaszpi-tenger régójában; Georgia, Örményország, Azerbajdzsán, Kelet-Törökország és Irán északi része a költőterülete.
Vonuló madár, a telelőterülete Irán, az Arab-félsziget és Északkelet-Afrika Szudántól egészen Szomáliáig. Néhány előfordulását feljegyezték Jordániában és Izraelben is.
A madárról részletes fényképek készültek, ezen felül az összes fontos biometriai adat lemérésre került. A helyszínre siető madarászok megerősítették a madár helyes meghatározását és ezek után a madár jó kondícióban elengedésre került.
Amennyiben az MME Nomenclator Bizottsága hitelesíti az adatot, a tamariszkusz poszáta Magyarország 427. madárfaja lesz.
Forrás: MME
Írta és fényképezte: Dr. Tokody Béla
Horgászat
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”
A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.
A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.
A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor
Természetvédelem
Magyar gyűrűs széki lilét figyeltek meg Olaszországban
Először figyeltek meg magyar színes gyűrűs széki lilét Olaszországban. A madarat idén június közepén gyűrűzte Sápi Tamás ornitológus még fiókaként a Kelemen-széken. A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén, az Adriai-tenger partjainál – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.
A széki lile (Charadrius alexandrinus) meglehetősen apró, átlagos testhossza 15-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-45 centiméter, testtömege 39-56 grammot nyom. Felismerhető a nyakoldalon lévő foltról, ami a mellén nem ér össze. A hím tarkója vörhenyes barna, fehér homlokát felülről fekete tollak szegélyezik. A tojó ennél egyszerűbb, fakóbb színezetű.
“A faj hazánkban fokozottan védett,
természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.”
A talajon mozgó rovarokat, pókokat vagy a sekély vízben nyüzsgő apró gerinctelen élőlényeket fogyasztja. A földön fészkel, így fészekalja folyamatos ragadozóveszélynek van kitéve.
A széki lile állományának nagy része Eurázsia és Észak-Afrika tengerpartjain és sós tavain költ. Hazai állománya vonuló. A vonulási stratégia kevert: a többségük rövidtávú, de akadnak hosszútávú vonuló egyedek is. A mediterrán madarak állandók. Kárpát-medencei előfordulása kisszámú ugyan, de rendszeres. A fészkelő állomány szinte mindenütt fogyatkozik Európában, így hazánkban is. Magyarországon az egyik legveszélyeztetettebb fészkelő madárfaj, a megfigyelések szerint már csak néhány pár jelenik meg nálunk évente.
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park