Mezőgazdaság
Első öko őszi búza fajtabemutató Fertődön
Megrendezték az első öko őszi búza fajtabemutatóját Fertődön
A Nébih 2020-ban indította el a közel 20 ha-os Fertődi Fajtakísérleti Állomás átállítását ökológiai minősítésre. Az első kísérlet a területen a posztregisztrációs őszi búza fajtateszt volt. Az idei kísérlet vetése 2022 őszén már átállt ökológiai minősítésű területen történt. Ennek a munkának egyik fontos mérföldkövét jelenti, hogy június 22-én a Nébih az ÖMKi-vel közösen megrendezte az első öko őszi búza fajtabemutatóját Fertődön.
Az ÖMKi 2020-ban kezdte el az öko kisparcellás búza fajtateszteket. A hálózat egy rendkívüli és sokszereplős együttműködésnek köszönhetően jött létre, melyben a Nébih, a VSZT, vetőmagforgalmazó cégek (Karintia Kft., Lajtamag Kft., RWA Magyarország Kft., Saatbau Linz Hungária Kft., Tradisco Seeds Kft.), valamint a hazai agrárkutatásban élen járó intézmények, így a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet, a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft., a Debreceni Egyetem, a MATE karcagi kutatóintézete, valamint ökogazdálkodók (Csoroszlya Farm és Decsi Árpád) vesznek részt.
A júniusi fajtabemutató a szántóföldön kezdődött, ahol Péntek Ákos, állomásvezető ‒ beszámolva az átállás alatti évek tapasztalatairól ‒ bemutatta az állomást és megosztotta a legfontosabb tudnivalókat az öko őszi búza kísérlet agrotechnikájáról, melynek ‒ az eddigi tapasztalatok alapján ‒ az egyik lényeges eleme az időben elvégzett gyomfésűzés. Beszámolója szerint a kísérletben 19 őszi búzafajta és 5 tönkölybúzafajta, továbbá ősgabona fajták szerepeltek. A program során a fajtáik bemutatása mellett a fajtatulajdonosok lehetőséget kaptak azon tapasztalataik megosztására is, hogy az ökológiai gazdálkodás során mely meghatározó tulajdonságokat érdemes figyelembe venni a fajtaválasztáskor.
A szántóföldi szemlét követően Várszegi Gábor, a Nébih MGEI igazgatója, miután előadásában ismertette azokat az uniós irányelveket, melyek hatására megfogalmazódott a törekvés, hogy a Nébih ökológiai körülmények között vizsgálja az ökológiai gazdálkodásra alkalmas fajtákat, tájékoztatta a jelenlévőket az elmúlt 3 év tapasztalatairól és a jövőbeli tervekről is.
Dr. Mikó Péter, a VSZT Ökológiai vetőmag munkacsoportjának elnöke, valamint a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet Kalászos Gabona Nemesítési Osztályának vezetője bemutatta a fajtateszt hálózatot, valamint az ökológiai nemesítés jelenlegi helyzetét. A beszámolók sorában őt követte az ÖMKi vezető kutatója, Dr. Szira Fruzsina, aki előadást tartott az ÖMKi ősgabona kísérleteinek eredményeiről, kedvező tulajdonságairól.
A tartalmas programot végül Balogh Stefánia, a Nébih MGEI vetőmag-minősítő mérnökének előadása zárta az öko vetőmag-adatbázis bemutatásával, továbbá az öko vetőmag-előállítás aktuális adataival.
A fajtateszthálózat kialakítása az ökológiai gazdálkodás sikere érdekében történt, azt szorgalmazva, hogy a termelők megfelelő információkhoz jussanak a fajták teljesítőképességéről, ami hasznos információ lehet a térségükben legjobban teljesítő fajták kiválasztásában. Ebben kívánt segítséget nyújtani a szántóföldi bemutató is, mely a tervek szerint a következő évek során hagyománnyá válik majd a Fertődi Fajtakísérleti Állomáson.
A fajtateszt 2021-2022 éves eredményei elérhetőek az ÖMKi honlapján.
Forrás: Nébih
Kiemelt cikk
Meghatározó döntés: Románia és Bulgária egy lépéssel közelebb a schengeni csatlakozáshoz
Magyarország uniós elnöksége továbbra is mozgatórugója az európai integrációnak. A múlt heti sikeres budapesti találkozót követően, ahol Magyarország, Bulgária, Románia és Ausztria miniszterei határvédelmi csomagról állapodtak meg, november 27-én a két utóbbi ország újabb fontos lépés tett az európai integráció és a schengeni térség irányába. Az Állandó Képviselők Bizottsága ugyanis véglegesítette a Tanács határozatának előkészítését, amelynek értelmében 2025. január 1-től megszűnnek a belső szárazföldi határellenőrzések Bulgáriával és Romániával. A döntés hivatalos elfogadása a Bel- és Igazságügyi Tanács december 12-i ülésén várható.
Középen Dr. Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere. Fotó: Magyar Elnökség
Ódor Bálint nagykövet, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke kiemelte ennek jelentőségét Magyarország számára, így fogalmazott:
„A Coreperen most meghozott döntés olyan mérföldkőnek számít, amely különös jelentőséggel bír Magyarország számára. Első elnökségünk alatt, 2011-ben kulcsszerepet játszottunk Bulgária és Románia schengeni csatlakozásának előmozdításában. Most, a második elnökségünk alatt pedig különös megtiszteltetés számunkra, hogy le is zárhatjuk e folyamatot. A magyar elnökség számára kiemelt prioritás, hogy a belső, illetve két tagállam közötti szárazföldi határokon az ellenőrzések megszűnjenek. A mai döntéssel megtettük az utolsó előkészítő lépést annak érdekében, hogy ez valósággá váljon, s hogy az az egységet, a szabad mozgást és az EU ellenálló képességét is megerősítse.”
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
“Ez győzelem nemcsak Bulgária és Románia, hanem egész Európa számára!”
– Ódor Bálint nagykövet, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke –
A mai döntéssel megerősítésre kerül Magyarország elkötelezettsége az európai egység előmozdítása és a schengeni térség zavartalan működésének biztosítása mellett, jelentős lépést téve az Európai Unió összetartozásának megerősítése felé.
Forrás: Magyar Elnökség
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Mezőgazdaság
A kipusztult lucfenyvesek helyén – ellenállóbb erdők születése a Cserhátban
Az Ipoly Erdő Zrt. szakszemélyzete megközelítőleg 50.000 db facsemetét ültetett a Cserhátban
A Cserhát erdeiben különleges erdőművelési munka zajlik: az elmúlt években pusztulásnak indult lucfenyvesek helyét őshonos fafajokkal – például cserrel és tölggyel, valamint vadgyümölcs fajokkal– újítjuk meg. Ez az erdősítés azonban nem csupán a jelen kihívásaira adott válasz, hanem a jövő erdőkezelésének a szimbóluma is. Az őshonos fafajokkal történő újraerdősítés célja, hogy a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak ellenállóbb, fenntarthatóbb erdőket hozzunk létre.
Miért pusztul a lucfenyő?
A 2021–22-es rendkívül száraz időszak súlyos következményekkel járt: a lucfenyvesek, amelyek eredetileg magasabb hegyvidéki, hűvösebb és nedvesebb klímájú élőhelyeken honosak, nem képesek alkalmazkodni a magyarországi éghajlat egyre gyakoribb aszályos időszakaihoz. A lucfenyők sekély gyökérzete nehezen fér hozzá a mélyebb talajrétegben található vízhez, miközben leveleik is könnyen kiszáradnak. A legyengült állományokat másodlagos károsítók is megtámadják, amelyek a fák végleges pusztulásához vezetnek.
Az IPOLY ERDŐ Zrt. által kezelt közel 240 hektárnyi lucfenyves közül mintegy 94 hektár súlyosan károsodott, ami nemcsak gazdálkodási nehézségeket okoz, hanem növeli az erdőtüzek kockázatát is.
Őshonos fajokkal a fenntartható jövőért
A Cserhátban elindított rehabilitációs programunk célja, hogy a károsodott fenyveseket olyan őshonos fafajokkal telepítsük be, amelyek jobban alkalmazkodnak az éghajlat változásaihoz, és hosszú távon biztosítják az erdők ökológiai és gazdasági fenntarthatóságát. Az idei őszi erdősítési szezonban összesen 8,79 hektáron végeztünk telepítéseket, mely során összesen kb. 50.000 db facsemetét ültettünk, illetve 2.200 kg makkot vetettünk el.
Az erdősítési munkák több ütemben zajlanak: talajelőkészítés, csemeték és makk ültetése, majd az ápolási munkálatokat foglalja magába. Ez a folyamat akár 10–12 évig is eltarthat, ameddig a fiatalos rendszeres, évenként többszöri ápolást igényel. Azonban az eredmény egy sokkal ellenállóbb, életerősebb erdő lesz.
Az „új erdők” szerepe
Az „új erdők” nemcsak a klímaváltozás hatásainak ellenállóbbak, de biodiverzitásuknak köszönhetően hosszú távon is stabilabb ökoszisztémát teremtenek. Ezek a vegyes állományok egyszerre biztosítanak életteret a helyi élővilágnak, nyújtanak stabil alapot az erdőkezelő számára, és szolgálják a társadalom igényeit.
Új fejezet az erdőgazdálkodásban
Az erdősítés nem csupán egy technikai feladat; ez a munka a természeti értékek megőrzésének, a felelősségteljes erdőkezelésnek és a jövő generációk iránti elkötelezettségnek az üzenetét hordozza. A klímaváltozás kihívásaira csak innovatív és hosszú távú megoldásokkal tudunk válaszolni, a most zajló erdősítési program pedig ennek kiváló példája.
Forrás: Ipoly Erdő Zrt.
Mezőgazdaság
Fókuszban a mezőgazdasági piacok helyzete és a halászati kvóták
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A magyar elnökség alatt megtartott, 4. hivatalos Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésének két központi témája volt: a 2025-ös halászati kvóták és a belső piac helyzete. A piaci napirendi pont kapcsán a Tanács elnöke, Nagy István agrárminiszter meghívására az ülésen Vitalij Koval, Ukrajna mezőgazdasági minisztere adott tájékoztatást az ukrán mezőgazdaság helyzetéről. További négy pontot kértek még napirendre venni a tagállamok, így például a mézkérdést, mivel az Ukrajnából az uniós piacra beáramló méz mennyisége több tagállam méhészeinek helyzetét rendkívül nehézzé tette.
A Tanács üdvözölte Vitalij Koval ukrán agrárpolitikai és élelmiszerügyi minisztert, aki az ukrajnai mezőgazdasági ágazat helyzetéről adott tájékoztatást európai kollégáinak. Az ezt követő uniós belső megbeszélésen a Tanács számba vette az agrár-élelmiszeripari termékek uniós piacának helyzetét.
“Tárgyalnunk kell arról, hogyan tovább, milyen elvek és módszerek alapján kerül rendezésre a jövőben az ukrán mezőgazdasági import kérdése.”
Nagy István
agrárminiszter
A Bizottság beszámolója alapján az EU mezőgazdaságának legtöbb ágazatában nőtt az agrár-élelmiszeripari termékek iránti kereslet, csökkentek a műtrágyaköltségek, és csökken az élelmiszer-infláció.
A mezőgazdasági miniszterek érintették az aktuális kihívásokat, köztük az éghajlatváltozás hatását, az állatbetegségek, például a kéknyelv-betegség vírusa vagy a madárinfluenza és a növénybetegségek terjedését, a geopolitikai helyzetet és a kereskedelmi feszültségeket.
Kínával kapcsolatban a Tanács sürgette a Bizottságot, hogy továbbra is kövesse nyomon a helyzetet és védje meg az EU álláspontját. Ami az EU–Mercosur kereskedelmi tárgyalásokat illeti, egyes miniszterek hangsúlyozták, hogy igazságos bánásmódot kell biztosítani az uniós gazdálkodók számára.
Egyes ágazatokat, például a gabonaágazatot, valamint a gyümölcs- és zöldségágazatot különösen érintették a közelmúlt kedvezőtlen időjárási eseményei, és ez a termelés csökkenéséhez vezetett. Ezzel összefüggésben számos tagállam felszólította a Bizottságot, hogy a mezőgazdasági tartalékon keresztül biztosítson további finanszírozást, hogy segítse a legrosszabbul érintett régiók és ágazatok gazdálkodóit a közelmúltbeli piaci zavarok kezelésében. Emellett egyes miniszterek hangsúlyozták, hogy erősebb válságkezelési eszközökre, valamint a válságtartalék méretének és rugalmasságának növelésére van szükség.
A Tanács megerősítette szolidaritását Ukrajnával, ugyanakkor górcső alá vette az EU-ba irányuló ukrán import hatásait is. Egyes miniszterek jelezték készségüket az Oroszországból és Fehéroroszországból származó agrár-élelmiszeripari termékek importjának korlátozására vonatkozóan.
„Egyéb” napirendi pontként a magyar elnökség tájékoztatást adott a Mezőgazdasági Különbizottságban a különböző mezőgazdasági ágazatok előtt álló kihívásokról és jövőbeli kilátásairól folytatott ágazati viták eredményéről is. Az ágazati megbeszélések főbb következtetéseit összegezve az elnökség kiemelte, hogy olyan politikákra és stratégiákra van szükség, amelyek elősegítik a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat, és segítik a gazdálkodókat a változó körülményekhez való alkalmazkodásban. A gazdálkodók alkupozíciójának és az értékláncban elfoglalt pozíciójuknak javítása szintén prioritásként került beazonosításra. Az ágazati vitákból továbbá nyilvánvalóvá vált a megelőző intézkedések fontossága.
A Tanács előzetes eszmecserét tartott a halászati lehetőségekre vonatkozó bizottsági javaslatokról. A szóban forgó javaslatok célja a legtöbb kereskedelmi halállományra vonatkozó fogási és erőkifejtési korlátozások rögzítése, valamint az egyes fajokra vonatkozó tagállami kvóták. A Bizottság bemutatta javaslatait, majd a miniszterek eszmecserét folytattak az idei halászati lehetőségek meghatározására vonatkozó fő prioritásaikról. A halászati miniszterek hangsúlyozták, hogy egyensúlyt kell biztosítani a halászati ágazat társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatósága között. Megemlítették azt is, hogy egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani a harmadik országok halászflottáival, és időben, kiegyensúlyozott eredményt kell elérni az EU harmadik országokkal, különösen az Egyesült Királysággal és Norvégiával folytatott konzultációi során. A lezajlott vita a Mezőgazdasági és Halászati Tanács decemberi ülését készítette elő, ahol a miniszterek majd várhatóan politikai megállapodásra jutnak az említett javaslatokról.
Az „egyéb kérdések” napirendi pont alatt a Tanács nyilvános ülésen tájékoztatást kapott az EU fehérjestratégiájáról, a vidékfejlesztési program pénzeszközeinek felhasználásáról, valamint az ukrán méz behozataláról az uniós piacokra és annak méhészekre gyakorolt negatív hatásáról.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131