További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.
Forrás: AKI
Megrendezték az első öko őszi búza fajtabemutatóját Fertődön
A Nébih 2020-ban indította el a közel 20 ha-os Fertődi Fajtakísérleti Állomás átállítását ökológiai minősítésre. Az első kísérlet a területen a posztregisztrációs őszi búza fajtateszt volt. Az idei kísérlet vetése 2022 őszén már átállt ökológiai minősítésű területen történt. Ennek a munkának egyik fontos mérföldkövét jelenti, hogy június 22-én a Nébih az ÖMKi-vel közösen megrendezte az első öko őszi búza fajtabemutatóját Fertődön.
Az ÖMKi 2020-ban kezdte el az öko kisparcellás búza fajtateszteket. A hálózat egy rendkívüli és sokszereplős együttműködésnek köszönhetően jött létre, melyben a Nébih, a VSZT, vetőmagforgalmazó cégek (Karintia Kft., Lajtamag Kft., RWA Magyarország Kft., Saatbau Linz Hungária Kft., Tradisco Seeds Kft.), valamint a hazai agrárkutatásban élen járó intézmények, így a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet, a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft., a Debreceni Egyetem, a MATE karcagi kutatóintézete, valamint ökogazdálkodók (Csoroszlya Farm és Decsi Árpád) vesznek részt.
A júniusi fajtabemutató a szántóföldön kezdődött, ahol Péntek Ákos, állomásvezető ‒ beszámolva az átállás alatti évek tapasztalatairól ‒ bemutatta az állomást és megosztotta a legfontosabb tudnivalókat az öko őszi búza kísérlet agrotechnikájáról, melynek ‒ az eddigi tapasztalatok alapján ‒ az egyik lényeges eleme az időben elvégzett gyomfésűzés. Beszámolója szerint a kísérletben 19 őszi búzafajta és 5 tönkölybúzafajta, továbbá ősgabona fajták szerepeltek. A program során a fajtáik bemutatása mellett a fajtatulajdonosok lehetőséget kaptak azon tapasztalataik megosztására is, hogy az ökológiai gazdálkodás során mely meghatározó tulajdonságokat érdemes figyelembe venni a fajtaválasztáskor.
A szántóföldi szemlét követően Várszegi Gábor, a Nébih MGEI igazgatója, miután előadásában ismertette azokat az uniós irányelveket, melyek hatására megfogalmazódott a törekvés, hogy a Nébih ökológiai körülmények között vizsgálja az ökológiai gazdálkodásra alkalmas fajtákat, tájékoztatta a jelenlévőket az elmúlt 3 év tapasztalatairól és a jövőbeli tervekről is.
Dr. Mikó Péter, a VSZT Ökológiai vetőmag munkacsoportjának elnöke, valamint a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet Kalászos Gabona Nemesítési Osztályának vezetője bemutatta a fajtateszt hálózatot, valamint az ökológiai nemesítés jelenlegi helyzetét. A beszámolók sorában őt követte az ÖMKi vezető kutatója, Dr. Szira Fruzsina, aki előadást tartott az ÖMKi ősgabona kísérleteinek eredményeiről, kedvező tulajdonságairól.
A tartalmas programot végül Balogh Stefánia, a Nébih MGEI vetőmag-minősítő mérnökének előadása zárta az öko vetőmag-adatbázis bemutatásával, továbbá az öko vetőmag-előállítás aktuális adataival.
A fajtateszthálózat kialakítása az ökológiai gazdálkodás sikere érdekében történt, azt szorgalmazva, hogy a termelők megfelelő információkhoz jussanak a fajták teljesítőképességéről, ami hasznos információ lehet a térségükben legjobban teljesítő fajták kiválasztásában. Ebben kívánt segítséget nyújtani a szántóföldi bemutató is, mely a tervek szerint a következő évek során hagyománnyá válik majd a Fertődi Fajtakísérleti Állomáson.
A fajtateszt 2021-2022 éves eredményei elérhetőek az ÖMKi honlapján.
Forrás: Nébih
Jelentősen megemelték a gázolaj után visszaigényelhető adó mértékét
A kormány újabb intézkedéssel segíti a gazdákat. Megjelent az a kormányrendelet, amely rögzíti, hogy 2024. május 1-től a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után visszaigényelhető adó mértéke 90 százalékra emelkedik. A magyar kormány ígéretének megfelelően a gabonaágazat helyzetének javítását célzó ötpontos intézkedéscsomagjának egyik elemeként döntött a jövedéki adó visszatérítés növeléséről – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
Nagy István ismertette, hogy az európai agráriumban kialakult piaci zavarok miatt, melyet elsősorban az Ukrajnából korlátozások nélkül beáramló termények dömpingje okoz, a magyar kormányzat újabb segítségnyújtásként a gázolaj után fizetett adó visszaigénylés mértékének módosításáról döntött. A korábbi szabályozás szerint a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után megfizetett adónak a világpiaci ártól függően eddig 86, illetve 87 százaléka volt visszaigényelhető, míg az ezt megelőző években ez mindössze 82, illetve 83,5 százalékban került meghatározásra. Ezt emeli most a kormány 90, illetve 90,5 százalékra, ami hektáronként átlagosan mintegy 400 forintos többletet jelent a gazdálkodónak. Ez az intézkedés nagyságrendileg összesen 1-2 milliárd forintnyi éves többlettámogatást eredményez az agrárágazat számára – sorolta.
Míg számos uniós tagállamban a gazdálkodók a gázolaj adó visszatérítésének megvonása miatt adnak hangot elégedetlenségüknek, addig Magyarországon emelkedik a visszatérítés mértéke – hangsúlyozta.
A tárcavezető közölte, a tavalyi évben ezen a jogcímen összesen 22,8 milliárd forinthoz jutottak a gazdálkodók a hazai költségvetésből. Kiemelte azt is, hogy a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adó visszaigénylésnél az elszámolható gázolaj mennyisége továbbra is évente maximum 97 liter lehet hektáronként.
Forrás: AM
Az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén aszály pusztít
A mögöttünk álló egy hétben elég változékony időben volt részünk, hétfő kivételével minden nap hullott csapadék valahol az országban. A délnyugati országrészben és a Szamosközben 20-50 mm-t mérhettünk, ugyanakkor a Dunántúl északkeleti tájain és az Alföld középső és keleti részén sokfelé a 3 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége.
Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 17 százalékkal 171 ezer tonnára emelkedett 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az unió legnagyobb célországa az Egyesült Királyság volt. A közösség baromfihúsimportja 27 százalékkal 85 ezer tonnára emelkedett ezzel egy időben. Az import több mint fele Brazíliából és Ukrajnából származott.
A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 10 százalékkal 35 ezer tonnára nőtt 2024 első két hónapjában 2023 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 7 százalékkal 24 ezer tonnára, a pulykahúsé 25 százalékkal 4 ezer tonnára emelkedett. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia és Bulgária voltak. Magyarország baromfihúsimportja 21 százalékkal 12,5 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 29 százalékkal 9 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 36 százalékkal 831 tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból és Romániából érkezett.
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,9 százalékkal 412,6 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 14,9 százalékkal 596,9 forint/kilogrammra csökkent 2024 első tizenhét hetében az előző év azonos időszakához képest.