Természetvédelem
50 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor
Sikeresen lezajlott az „50 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor” megemlékező konferencia
Sikeresen lezajlott az „50 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor” megemlékező konferencia november 23-án a kisújszállási Vigadóban, ahol méltóképpen ünnepeltük meg a Kutatótábor fél évszázados fennállását. A konferencia résztvevőit dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő, kormánybiztos, Kapocsi István a HNPI igazgatóhelyettese és Tóth József, a Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Technikum, Általános Iskola és Óvoda igazgatója köszöntötte.

Fotó: Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor
Az esemény fényét jelenlétével emelte dr. Rácz András úr, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára és Szűcs Tamás úr, Kisújszállás város polgármestere. A program kezdetén Tóth Csaba táborvezető-helyettes előadásában bepillantást nyerhettünk a tábor gazdag 50 éves történetébe, aki egyben bemutatta a tábor immár hatodik tábortörténeti és publikációs kötetét. Ezt követően Ulicsni Viktor hússzoros táborozó élményekkel teli történetekkel elevenítette fel a tábori élet mindennapjait.

Fotó: Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor
A rendezvén fénypontjaként a tábor ötvenéves fennállása során kiemelkedő támogatást nyújtó négy szervezet és két táborszervező magánszemély emlékplakettet és elismerő oklevelet vehetett át:
• Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
• Kisújszállási Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Technikum, Általános Iskola és Óvoda
• SOE ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomás
• Agrárminisztérium
• Papp Gyula tanár úr, aki közel 30 évig vett részt a tábor szervezésében.

Ábra: Facebook
Végül elismerésben részesült Dr. Tóth Albert, a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor megálmodója és táborvezetője, az Alföldkutatásért Alapítvány alapító elnöke, akinek kitartó lankadatlan lelkesedéssel végzett munkája nélkül ez a tábor nem élhette volna meg ötvenéves jubileumát. Az emlékplakettet Győrfi Sándor Kossuth-díjas szobrászművész készítette.
A konferencia szakmai programjának keretében a táborban zajló kutatómunka legfrissebb eredményeit bemutató tudományos előadások hangoztak el a kunhalmok és a Hortobágy botanikai viszonyairól, az alföldfásítás múltjáról és jövőjéről, a szikes talajok talajtérképezéséről és vizsgálatairól, a Tisza-tó halfaunájának változásairól, a hortobágyi vízterek makrogerinctelen élőlény-együtteseiről, az etnoökológiai kutatások eredményeiről és a hagyományos legeltetés természetvédelmi hatásairól, Ágota-puszta csárdáinak sorsáról, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park területén zajló tájrehabilitációról.
Előadók voltak: Keserű Zsolt, Tóth Tibor, Novák Tibor, Olasz Ákos, Kis Szabolcs, Sallai Zoltán, Csányi Béla, Ulicsni Viktor, Biró Marianna, Csiha Sára, Pethe Mihály és Hoffmann Károly.

Fotó: Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor
A konferenciát Agócs Gergely, Kecskés-Bába Hajnalka és Kecskés Gergő népzenei előadásai foglalták ünnepélyes keretbe. Optimistán tekintünk a jövőbe, bízunk a folytatásban, találkozzunk 2025 nyarán az 51. Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótáborban!
Forrás: Bak-Csiha Sára & Tóth Csaba
Fotók: Széll Antal, Szűcs Tamás, Kozmáné Tóth Györgyi, Csiha Sára
Természetvédelem
POLICE: Orvvadász rendőrkézen
Feljelentést tett a Hortobágyi Nemzeti Park a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányságon, az ügyben nyomozás indult.
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Védett madarakat fogott el tiltott módon egy szolnoki férfi, majd ismeretségi körében értékesítette őket. A Hortobágyi Nemzeti Park tett feljelentést a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányságon, mivel információik alapján egy szolnoki lakos engedély nélkül védett madarakat tart, illetve azokkal kereskedik. A nyomozók ellenőrizték a férfi Facebook-profilját, és a madarak tartására, eladására utaló fotókat, bejegyzéseket találtak.

Fotó: Rendőrség
A rendőrök december 4-én kutattak az 54 éves gyanúsított ingatlanjában, és hatósági engedélyek nélkül, illegálisan tartott 12 tengelicet, 15 csízt, három-három csicsörkét, kenderikét, zöldikét, valamint egy karvalyt halva találtak, illetve foglaltak le. A nyomozók lefoglaltak továbbá három, a madarak befogásához használt, fa- és fémkeretes, élve befogó kalitkát, valamint hat lépvesszőt a hozzá tartozó léptáskával.
Előállították az orvvadászt a rendőrkapitányságra, majd kétrendbeli természetkárosítás bűntett és orvvadászat bűntett gyanúja miatt hallgatták ki.
Átadták a közel 1 millió forint eszmei értékű védett egyedeket a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársainak, akik gondoskodtak a természetes közegükbe történő visszahelyezésről.
Forrás: Rendőrség
Természetvédelem
Látványos vadlúdvonulás a Kis-Sárréten

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Az elmúlt hetekben folyamatosan növekszik az északról érkező vadludak száma a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Fő pihenő- és éjszakázóhelyük szokás szerint a Biharugrai-Begécsi halastórendszer, valamint a környező mocsarak és vizes élőhely-rekonstrukciók. Jelenleg több mint 36 000 vadlúd tartózkodik nálunk.

Nagy lilikek. Fotó: Tóth Imre
Hasonló tömeg már három éve nem volt. Zömük most is nagy lilik, de nyári lúdból is mintegy 2000 példány van jelen. A ritkább fajok közül néha felbukkan 4-5 példány kis lilik és 8-10 példány vörösnyakú lúd is. Táplálkozni általában nagyobb távolságra is kijárnak, de gyakran megfigyelhetők a vizes élőhelyek közelében lévő legelőkön is, amint az őszi esőktől kizöldült gyepeken legelnek.
A nagy lilik Eurázsia és Észak-Amerika északi területein, a nyílt tundrán költ, s összesen 5 alfaja ismert. Hozzánk kisebb részben a skandináviai, nagyobb részben a szibériai populációból származók érkeznek. Az őszi-tavaszi vonulás során hazánkban a nagy lilik a leggyakoribb vadlúdfaj. Gyakran nagy tömegekben át is telel az egyre enyhébb teleken.

A nagy lilik közeli rokona a kis lilik, amely világviszonylatban is veszélyeztetett faj. Eurázsia északi részén költ, Skandináviától egészen a Csendes Óceánig. A skandináv állomány részben a Hortobágyon fordul elő, míg a Kis-Sárréten a szibériai állomány madarai vonulnak át.
A nyári lúd a házi lúd őse. Eurázsia jelentős részén elterjedt, de a fenti vadludakkal ellentétben azoknál délebbre, így hazánkban is fészkel. A magyarországi állomány az utóbbi években növekszik. A vonulás során a nagyobb csapatokat a tőlünk északabbra költő állomány adja.

Fekete az ég a libától. Fotó: Tóth Imre
A vörösnyakú lúd az egyik legszínesebb vadlúd, már az ókori egyiptomi művészetben is gyakran ábrázolták. Szibéria északnyugati tundráin fészkel. A faj vonulási útvonala az elmúlt évtizedekben kissé nyugatabbra tolódott, így hazánkban egyre gyakoribb vendég.
Körös-Maros Nezeti Park

Természetvédelem
Élőhely-teremtés Sződligetnél

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Élőhely kialakítása történt az 1675-1676 fkm térségében található sarkantyúk átvágásával. A Duna folyam szabályozása következtében csökkent a Dunai élőhelyek változatossága. A parti zóna meglehetősen egyhangú, kevés öböl, mellékág, kavicspad tagolja. A jelentős és gyakori hullámverés miatt ugyanakkor erősen zavart. Mindez kedvezőtlen hatással van a Duna élővilágára – elsősorban a halakra és a különféle vízi gerinctelen szervezetekre – ezért ahol lehetőség van rá, természetvédelmi célként kell kitűzni a parti zóna változatosságának növelését, illetve a hullámverés hatásának csökkentését – tájékoztatott a Duna-Ipoly Nemzeti Park.

Élőhely kialakítása történt az 1675-1676 fkm térségében található sarkantyúk átvágásával. Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park
A nemzetközi és a hazai gyakorlathoz, illetve kedvező tapasztalatokhoz igazodva part menti, áramló vizű, változatos élőhelyet kívánunk kialakítani Sződligettel szemben, két sarkantyú parthoz közeli végének megnyitásával. A hullámzás elleni védelmet részben a sarkantyúk megmaradó része, részben pedig a köztük kialakított alacsonyabb kavicszátony biztosítja. A várható élőhelyi sajátosságokat számítógépes, háromdimenziós numerikus hidrodinamikai modellezés segítségével becsülték meg, így lehetőségük volt arra a szakembereknek, hogy a várhatóan kialakuló vízmélységek, áramlási sebességek és a medermorfológia alakulásának ismeretében a tervezett beavatkozást az áramláskedvelő halak élőhelyi igényeihez optimalizálják. Az élőhely kialakítás részletesebb megalapozását az „Élőhely-átalakítás tervezése a Dunán (1676 fkm) – hullámzástól védett, parti zóna kialakítása két sarkantyú térségében.” című POSZTEREN lehet megismerni, amely a XI. Magyar Haltani Konferencián került bemutatásra, illetve itt letölthető – tájékoztatott a Duna-Ipoly Nemzeti Park.
Duna-Ipoly Nemzeti Park












