Természetvédelem
50 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor
Sikeresen lezajlott az „50 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor” megemlékező konferencia
Sikeresen lezajlott az „50 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor” megemlékező konferencia november 23-án a kisújszállási Vigadóban, ahol méltóképpen ünnepeltük meg a Kutatótábor fél évszázados fennállását. A konferencia résztvevőit dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő, kormánybiztos, Kapocsi István a HNPI igazgatóhelyettese és Tóth József, a Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Technikum, Általános Iskola és Óvoda igazgatója köszöntötte.

Fotó: Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor
Az esemény fényét jelenlétével emelte dr. Rácz András úr, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára és Szűcs Tamás úr, Kisújszállás város polgármestere. A program kezdetén Tóth Csaba táborvezető-helyettes előadásában bepillantást nyerhettünk a tábor gazdag 50 éves történetébe, aki egyben bemutatta a tábor immár hatodik tábortörténeti és publikációs kötetét. Ezt követően Ulicsni Viktor hússzoros táborozó élményekkel teli történetekkel elevenítette fel a tábori élet mindennapjait.

Fotó: Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor
A rendezvén fénypontjaként a tábor ötvenéves fennállása során kiemelkedő támogatást nyújtó négy szervezet és két táborszervező magánszemély emlékplakettet és elismerő oklevelet vehetett át:
• Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
• Kisújszállási Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Technikum, Általános Iskola és Óvoda
• SOE ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomás
• Agrárminisztérium
• Papp Gyula tanár úr, aki közel 30 évig vett részt a tábor szervezésében.

Ábra: Facebook
Végül elismerésben részesült Dr. Tóth Albert, a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor megálmodója és táborvezetője, az Alföldkutatásért Alapítvány alapító elnöke, akinek kitartó lankadatlan lelkesedéssel végzett munkája nélkül ez a tábor nem élhette volna meg ötvenéves jubileumát. Az emlékplakettet Győrfi Sándor Kossuth-díjas szobrászművész készítette.
A konferencia szakmai programjának keretében a táborban zajló kutatómunka legfrissebb eredményeit bemutató tudományos előadások hangoztak el a kunhalmok és a Hortobágy botanikai viszonyairól, az alföldfásítás múltjáról és jövőjéről, a szikes talajok talajtérképezéséről és vizsgálatairól, a Tisza-tó halfaunájának változásairól, a hortobágyi vízterek makrogerinctelen élőlény-együtteseiről, az etnoökológiai kutatások eredményeiről és a hagyományos legeltetés természetvédelmi hatásairól, Ágota-puszta csárdáinak sorsáról, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park területén zajló tájrehabilitációról.
Előadók voltak: Keserű Zsolt, Tóth Tibor, Novák Tibor, Olasz Ákos, Kis Szabolcs, Sallai Zoltán, Csányi Béla, Ulicsni Viktor, Biró Marianna, Csiha Sára, Pethe Mihály és Hoffmann Károly.

Fotó: Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor
A konferenciát Agócs Gergely, Kecskés-Bába Hajnalka és Kecskés Gergő népzenei előadásai foglalták ünnepélyes keretbe. Optimistán tekintünk a jövőbe, bízunk a folytatásban, találkozzunk 2025 nyarán az 51. Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótáborban!
Forrás: Bak-Csiha Sára & Tóth Csaba
Fotók: Széll Antal, Szűcs Tamás, Kozmáné Tóth Györgyi, Csiha Sára
Természetvédelem
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
A napokban egy fiatal borz került bajba a KEFAG Zrt. területén, az állatot a társaság szakemberei mentették meg.
A napokban egy fiatal borz került bajba, miután egy használaton kívüli épület közel két méter mély aknájába esett, ahonnan önerőből nem tudott kijutni. Az állatra egy kolléganőnk fia figyelt fel vasárnap egy séta során. Felismerve a helyzetet egy deszkát helyeztek az aknába, bízva abban, hogy az állat azon fel tud kapaszkodni, de ez nem sikerült. Ezután többen is figyelemmel kísérték az állat sorsát, és vizet juttattak számára.

Fotó: KEFAG Zrt.
Nem sokkal később másik kolléganőnk is értesült a történtekről. Amikor meglátta a mély aknában rekedt, kimerült fiatal borzot, egy szélesebb pallót engedett le, majd táplálékot is vitt az állatnak, amely ekkorra már nem tudni mióta fogságban volt.
Mivel a borz továbbra sem tudott kijutni, Judit egy élve fogó csapdát helyezett az akna aljára. A terv bevált, hiszen másnap reggelre a borz biztonságban a csapdában volt, így sikerült kiemelni az aknából.
A mentés után nem vitték messzire, a közeli erdőben, természetes élőhelyén engedték szabadon, ahol remélhetőleg hamarosan visszatalálhatott családjához és megszokott életteréhez. Az elengedés pillanata a következő bejegyzésben látható majd. Büszkék vagyunk kollégáinkra, akik újra és újra tanúbizonyságot tesznek emberségükről, felelősségtudatukról és a természet iránti elkötelezettségükről.
Forrás: KEFAG Zrt.
Természetvédelem
Eltűnhet az eurázsiai hiúz Magyarországról
A szlovák–magyar határvidéken drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya.
Budapest, 2026. június 9. – Az Európa legnagyobb vadon élő macskaféléjének egykor természetes élőhelyéül szolgáló szlovák–magyar határvidéken mára drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya, és a faj gyakorlatilag eltűnőben van Magyarországról. A WWF Szlovákia, a WWF Magyarország és partnerszervezeteik 2023 és 2026 között figyelték meg a fajt a Szlovák-karszt Nemzeti Parkban – a faj egyik történelmi élőhelyén –, és mindössze két kifejlett hiúz jelenlétét sikerült igazolni, míg a hazai oldalon Aggtelek és a Bükk térségében nem találták nyomát, csak a Börzsönyben bukkan fel időről időre egy idős példány. Június 11-én, a hiúzok világnapján a WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a monitoringeredmények szerint az eurázsiai hiúz jövője a Kárpátokban a határokon átívelő együttműködésen múlik.

Fotó: WWF

Fotó: WWF
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.

A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131



















