Az elmúlt 24 órában lehullott csapadéknak és a jelenleg is zajló esőzésnek köszönhetően csökkent a tűzveszély, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal egyetértésben, 2024. május 18-tól visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Bács-Kiskun vármegyében. A hatósági döntés eredményeképpen egyetlen vármegyében sem lesz érvényben tűzgyújtási tilalom az országban.

Fotó: NÉBIH

A lehullott csapadék elérte az erdő avarszintjét, valamint átnedvesítette az 1 és 10 órás holt biomasszát is, melyek hatására csökkent a tűzkockázat.
A Tűz Időjárási Index ugyancsak alátámasztja, hogy az éghető könnyű biomassza olyannyira átnedvesedett, hogy az már tűzveszélyt nem okoz.
Az előrejelzés alapján a következő napokban is borult, hűvös idő várható, esetenként záporokkal. A csapadék és az alacsony hőmérséklet növeli a levegő relatív nedvességét, így közvetetten a holt biomassza nedvességét is.

A Nébih – a BM Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság egyetértésével – május 18-tól Bács-Kiskun vármegye területén is megszünteti a korábban elrendelt tűzgyújtási tilalmat, azaz jelen állás szerint nem lesz érvényben tűzgyújtási tilalom az országban.

A hatóság figyelmezteti a lakosságot, hogy a tűzgyújtási tilalom visszavonását követően az erdőterületen továbbra is csak szélcsendes időben, a kijelölt és kiépített tűzrakó helyeken rakhatnak tüzet. A tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, annak biztonságos oltásáról minden esetben kötelező gondoskodni. A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu honlapon tájékozódhatnak.

Forrás: NÉBIH

Róma, 2024. május 17. – Négy nap intenzív tanácskozás után az eurázsiai agrár-élelmezési rendszerek megújításáról ma véget ért az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Európai Regionális Konferenciájának 34. Ülésszaka.

©FAO/Giuseppe Carotenuto

A Regionális Konferencia Európa és Közép-Ázsia 53 országa számára kínált lehetőséget a tapasztalataik és jógyakorlataik, illetve a térséget sújtó számos kihívásra (mint az ukrajnai háború vagy a klímaválság) adott lehetséges válaszok megosztásához.

A FAO római központjában négy napon át zajló tanácskozás hozzásegítette a FAO-t azon prioritások meghatározásához, melyek révén „többet és jobbat tud elérni” – hangsúlyozta a FAO főigazgató Csü Tung-jü.

A FAO főigazgatója egyúttal megköszönte Vlagyimir Boleának, a Moldovai Köztársaság Miniszterelnök-helyettesének és a Mezőgazdaságért és az Élelmiszeriparért Felelős Miniszterének, az ülés türelmes levezetését.

A számos rendezvényt magába foglaló május 14-én kezdődött római konferencia foglalkozott többek között az innováció és a digitalizáció szerepével a természeti erőforrásaink fenntartható használatában. Ezen miniszteri kerekasztal, amelyen Magyarország Agrárminisztere, Nagy István videóüzenet formájában vett részt, témája volt a klímaváltozásnak ellenálló és alacsony kibocsátással járó megközelítések alkalmazása kontinensünk föld- és erdőhasználatában és vízgazdálkodásában.

A Regionális Konferencia utat mutatott a FAO jobb termelési feltételeket, jobb táplálkozást, jobb környezetet és jobb életet előrevetítő keretrendszerének, illetve a Fenntartható Fejlődési Célok – különösen az éhezés és a táplálkozási problémák felszámolását előrevetítő kettes számú cél – megvalósításához, melyek kulcsfontosságúak Európa és Közép-Ázsia lakosságának.

A résztvevők megvitathatták a közös ügyeket, mint az éghajlatváltozás kezelése az agrárium szempontjából, a vízgazdálkodás, az agrár-élelmezési rendszerek valós költsége vagy a sáska elleni ökotudatos küzdelem.

Az országok képviselői muníciót kaptak ahhoz is, hogyan gondolkodjanak az élelmezés és a mezőgazdaság jövőjéről hosszú távon. Az ennek dedikált rendezvényen több eltérő forgatókönyvet szimulálva tudtak reflektálni a rövid távú behatások és a jövőbeli trendek közti összefüggésekre.

A tengeri összeköttetés nélküli országok kihívásai

Egy másik esemény az agrár-élelmezési rendszerek átalakításának kihívásaira fókuszált a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok szempontjából.

A tengerparthoz való közvetlen hozzáférés hiánya miatt ezen országokban jelentősen megnövekedtek a szállítmányozási költségek, nehezített a nemzetközi piacokhoz való hozzáférés, mely tényezők érdemben akadályozhatják a mezőgazdaság fejlődését és az élelmezésbiztonságot. A klímaváltozás negatív hatásai komoly terhet jelentenek számukra, amire példa volt 2022-ben a súlyos aszály a Moldovai Köztársaságban vagy az idei áradások Kazahsztánban.

Azonban ezen kihívásokban egyúttal lehetőséget is kínálnak – hangsúlyozta a FAO főigazgatója a ma reggeli eseményen.

„Az innováció, erős partnerségek és a technológiában rejlő lehetőségek kiaknázásával a tengeri összeköttetés nélküli országok képesek lehetnek a nagyobb gazdasági növekedésre, az élelmezésbiztonság garantálására és a klímaváltozás hatásainak csökkentésére,” – mondta.

Forrás: FAO