Berlini járőrök mentették meg egy kölyökróka életét, amikor betörés miatt jelentek meg a német főváros déli csücskében egy erdő közeli, kertes háznál. A surranó kis árny menthetetlenül beleakadt az ingatlant védő szögesdrótba, de szerencsére nem lett semmi baja.

Fotó: Rendőrség

A tulajdonos mindent jól csinált, amikor az éjszaka közepén a mobiltelefonjára telepített csendes riasztó felébresztette, és nem maga indult megnézni, mi történt a kertje végében, hanem rögtön a rendőrséget hívta. A Neukölln területén járőröző zsaruk hamar odaértek, és amikor a helyszínt megközelítették, a keserves nyüszítésből már sejtették, hogy a dolog elleni erőszakot egy éjszakától sohase félő négylábú követte el. Igazuk lett, jóllehet meg is lepődtek, mert a növényfuttató kötelek tövében nem kifejlett róka vergődött, hanem egy kölyök.

Az egyik egyenruhás simabőrű elővett egy multifunkciós kést, és – míg kollegája egyik kezében a zseblámpát tartotta, a másikkal lefogta a vadállatpalántát – óvatosan levágta az állatról a szögesdrótot. Ezután sem hagyták sorsára a kis sebesültet, hanem értesítették az állatvédőket. Átadását követően a szakemberek állatorvoshoz vitték a berlini Vukot, és közösségi oldaluk tájékoztatása szerint ellátása után már szabadon is engedték a ravaszdinak még nem mondható elkövetőt. Bizonyosan elpusztult volna, ha nincs a csendes riasztó.

Forrás: Rendőrség

A tavaszi és a nyári időszakban meglehetősen sok bejelentés érkezik kollégáinkhoz a sérült és megmentésre szoruló madarak kapcsán. Ezen egyedek többnyire nem árvák, ezért a befogásuk és elszállításuk helyett a megtalálásuk helyén el kell őket engedni.

A fészküket elhagyó erdei fülesbagoly fiókák táplálékellátásában eleinte szüleik segítenek (fotó: Schneider Viktor)

Talán az egyik leggyakoribb példa a bagolyfiókák esete. Gyakran értesítik kollégáinkat a települési parkok és ligetek fáin üldögélő erdei fülesbagoly fiókákról. Fontos elmondani, hogy ezek a fiatalok még jóval a röpképességük előtt elhagyják a fészkeiket. Tehát a repülni még nem képes fiókák nem sérültek, ezért a befogásukat mellőzni kell. 

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Mikor kell madarat menteni?

Fontos elmondani, hogy a ragadozók, a betegségek és a rátermettség nagy mértékben befolyásolják a különböző madárfajok egyedeinek túlélési esélyeit. Mindezek a természetes folyamatok szerves részét képezik, éppen ezért a legtöbb énekesmadár kísérletet tesz az évente többszöri költésre.

Leginkább a végveszélyben lévő fajok esetében indokolt az egyedek megmentése. Ugyanakkor itt is fontos megjegyezni, hogy az élőhelyi feltételek helyreállítása nélkülözhetetlen a fajvédelmi tevékenységek sikeres megvalósítása során.

Ha fiókát találunk, mielőtt bármit tennénk, először is bizonyosodjunk meg róla, hogy valóban bajba jutott-e az a kismadár? Amennyiben nem látható rajta sérülés, nyílt seb, lógó, nem mozgó végtag, akkor ne fogjuk be őt, a szülei és a testvérei valahol a közelben tartózkodnak, nem árvák, mint ahogyan azt sokan hiszik. Ezek a fiatal madarak gyorsan biztonságos helyet fognak keresni, és ha elmegyünk onnan, a szülők hamarosan felbukkannak és folytatják az etetését.

A jól kitollasodott fiókák esetében különleges helyzetet jelentenek a hosszabb ideig – több napig vagy akár hétig – tartó esős, az évszakhoz képest hűvös időszakok. Ha ilyenkor átázott madarat találunk, az alábbiakat tehetjük:

·        Papírzsebkendőkkel, vászondarabbal óvatosan itassunk fel annyi vizet a tollazatról, amennyit csak tudunk ezek megsértése, szétzilálása, a tollcsévék megtörése nélkül.

·        Ha a fióka belefér a két tenyerünkből képzett helyre, akkor nagyra nyitott szájjal, lassan fújjunk rá meleg levegőt mindaddig, amíg meg nem szárad (úgy, mint amikor télen a kezünket melegítjük a leheletünkkel). Amennyiben autóval vagyunk, erre a célra a jármű fűtésrendszerét is használhatjuk.

·        Amint a madár megszáradt és felelevenedett (az átázott állat letargikus, alig vagy egyáltalán nem mozog és általában a szeme is csukva van), tegyük egy közeli ágra, bokor alá, közben ügyeljünk arra, hogy ne ázzon át ismét.

·        Amennyiben a közelben lakunk, egy-két órára akár haza is vihetjük a madarat, majd a megszárítását, esetleges megetetését követően a lehető legrövidebb időn belül vigyük vissza a megtalálás helyére és a fentiekben leírt módon engedjük el.

A be nem avatkozás és a fiókák tartós hazavitele között van egy köztes lehetőség is – amikor a még nem vagy nem teljesen röpképes fiatal(oka)t vagy a fiókás fészket (a kiesett tojások szinte bizonyosan menthetetlenek) egy nagyobb vesszőkosár védelmében, a megtalálás helyének közelében az ágak közé, egyes fajok (leggyakrabban: házi rozsdafarkú, füsti és molnárfecske) esetében az épületre helyezzük, ahol továbbra is a szülők nevelhetik őket. A vesszőkosarak a lakott területeken ideális műfészkei lehetnek erdei fülesbaglyoknak.

Hová vihetem a fiókát?

Bács-Kiskun megyében a Kecskeméti Vadaskertbe (6000 Kecskemét, Műkert út 1., telefonszám: +36-76-320-121, e-mail: info@zookecskemet.hu, www.zookecskemet.hu).

Csongrád megyében a Szegedi Vadasparkba (6725 Szeged, Szél u. 90., telefonszám: +36-62-542-530, e-mail: info@zoo.szeged.hu, www.zooszeged.hu).

Fokozottan védett, sérült faj esetén hívhatja a Természetvédelmi Őrszolgálatunk ügyeleti számát is: + 36 30 555 6171. Ezen a számon az ügyeletes kolléga naponta 8:00-20:00 között fogadja a természetvédelmet érintő, közérdekű bejelentéseket. (Más nemzetipark-igazgatóságnál más az ügyeleti szám!)

Forrás: KNP

A madarak iránti érdeklődés egyidős az emberiséggel.

A madármegfigyelés több évszázados kedvtelés a fejlett világban, ami később patinás civil szervezetek és tudományágak megalapozója lett.

A madárvédelem hazánkban is a természetvédelem fontos szakterülete.

Kiemelt oltalmat élveznek a táplálékláncot „felülről” szabályozó ragadozók.

Különleges képviselőik az éjszakai életmódú baglyok, közülük is a legnagyobb testű és legritkább fajok állnak az érdeklődés előterében.

A Börzsöny vadregényes életterét a két legméretesebb bagolyfajunk is otthonának tekinti. E cikkünk a „második helyezettről”, az uráli bagolyról szól.

Fotó: Ipolyerdo.hu

Miért különleges élettér a Börzsöny?

A Börzsöny ezerféle szempontból vonzó erdei élőhely, a madárvilágnak is az.

Hazánk legnagyobb zárt, és egyben legtagoltabb domborzatú erdőtömbje ez, melyben az idős faállományok aránya és az erdők szerkezetének változatossága országosan kiemelkedő.

Az erdők természetességének megalapozója a több évtizedes, korszerű szemléletű (egyre nagyobb részben folyamatos erdőborítású) kezelés, mely jól illeszkedik az erdő folyamataihoz, együttműködik az ökológia és a természetvédelem szempontjaival.

„Vadregényes erdőtáj – a Börzsöny” című monográfiánk szerint, a több mint 380 hazai madárfaj kétharmada a Börzsönyben is előfordul, mintegy 120 faj pedig költ is itt.

Hegységünk különösen kedvező élettere a ragadozó madaraknak, „akik” fészkelésükhöz megtalálják benne a háborítatlan erdőket, sziklafalakat, üregeket, odvas faóriásokat.

Fotó: Ipolyerdo.hu

E ragadozófaj megtelepedése hazánkban és a Börzsönyben

Az uráli bagoly (Strix uralensis) alapvetően Eurázsia északi régiójában élő éjszakai ragadozó.

A fő elterjedési területén hívül, az egyik alfaja szigetszerűen honos a Kárpát-medencét övező hegyláncok gyűrűjében.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Őshonos macskabaglyunk hatalmas termetű rokonaként, a mai Magyarország területén az 1970-es években, innen telepedett meg. A Zemplénben észlelték először, majd tovább terjedt nyugati irányba az Északi-középhegységben. Fészkelésével a Börzsönyt az ezredforduló előtti években érte el (mára a Dunát átlépve, megjelent a Pilisben is).

Nálunk fokozottan védett faj, egyedeinek természetvédelmi értéke 100 ezer forint.

Uniós szinten az Európai Madárvédelmi Irányelv védi.

A térkép forrása: MME

Északi bevándorlónk a zárt erdőségek madara, mely az elsősorban rágcsálókat kedvelő táplálkozásához, kisebb tisztások meglétét is igényli.

Börzsönyi megtelepedését a természetes élőhely vonzása mellett…

…a természetvédelem – a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani Egyesület – munkatársai is elősegítették.

Az általuk zempléni mintára kihelyezett láda-odúk (tükrös „plafonjukkal” a költés kíméletes megfigyelését biztosítva) hozzájárultak az uráli bagoly térségi elterjedéséhez.

Az uráli bagoly szívesen elfogadja a mesterséges költőládákat, melyek segítségével megerősíthető a költőpárok territóriuma, és a sikeres költés is.

A Börzsönyben költő uráli bagoly párok száma egyes szakemberek szerint már meghaladhatja a húszat. Tekintve, hogy a párok szigorúan őrzik a territóriumukat, ez az érték harmincezer hektáros erdőtömbben jelentősnek számít.

Baglyunk megjelenése, jellemzői

Az uráli bagoly mérete tekintélyt parancsoló. A tojók általában nagyobbak, mint a hímek, testhosszuk elérheti a 60 centimétert is. Szárnyfesztávolságuk 120-140 centiméter közötti, a tömegük 600-1100 gramm lehet.

Ezzel az uráli az uhu után, a második legnagyobb testű bagolyfajunk!

A tollazatuk döntően barna, pikkelyes mintázattal, csíkokkal. Megjelenésük arányaiban a kisebb rokonhoz, a macskabagolyhoz hasonlít. Kerekded a fejük. Ragyogóan sárga szemeik, élénksárga csőrük kiemeli világosszürke fátyollal borított „arcukat”. Farkuk enyhén villás. Élettartamuk hosszú, 25 év is lehet – amit leginkább az élőhely és a táplálékforrás befolyásol.

Életmódja

Az uráli bagoly igazi éjszakai ragadozó. Kitűnő látása és a hallása révén könnyedén megtalálja táplálékát. Hangtalan röptével, rettenetes karmaival az egyik legkiválóbb vadász.

Nagyon változatos táplálkozási szokásokkal rendelkezik. Az adott terület és a körülmények függvényében alkalmazkodik a rendelkezésre álló élelemhez.

Általában kisebb emlősöket (főképpen rágcsálókat) és madarakat (kisebb baglyokat is) ejt zsákmányul. Szűkös időkben nem veti meg a nagyobb rovarokat sem, emellett akár nyulakat is képes elragadni.

Tulajdonságai folytán, csaknem a tápláléklánc csúcsán áll. Esetleges ellenségként a konkurens nagyobb baglyok és egyes nappali ragadozó madarak (például a szirtisas) leselkedhetnek rá.

Ez a bagolyfaj monogám. Egy-egy pár az egész életén át kitart egymás mellett.

A párzási időszakban a hímek lenyűgöző énekléssel hívják fel a tojók figyelmét. Így „erősítik a kapcsolatukat”, vagy jelölik a területük határait.

Éneküket a „uhu-húú” vagy „hú-hú-hú” hangok jellemzik.

Leginkább harkály vájta, vagy mesterséges odvakban, illetve más ragadozó madarak, hollók elhagyott gallyfészkeiben telepszenek meg.

A tavasszal lerakott tojásokon a tojó körülbelül 30 napig kotlik.

A tojások száma nagyban függ az adott esztendő táplálék-kínálatától, általában 3-6 db.

A fiókák kikelésük után mindkét szülő gondoskodását élvezik – „akik” táplálékot hordanak és feltétlen védelmet nyújtanak nekik. A fiatal baglyok 3-4 hét elteltével, „a legerősebb szülői felügyelet mellett”, lábukkal, csőrükkel ügyesen mozogva szétmásznak a környéken, majd megerősödve elkezdenek repülni és önállóvá válnak.

Videó a fiókáról:

A legerősebb szülői felügyeletről

Figyelem! Emberi hasonlattal élve: főnemesek vagy milliárdosok gyerekeire nem vigyáznak olyan hatékonyan a testőreik, amilyen odafigyeléssel és elszántsággal óvja, védi egy uráli bagolypár a fészkét, később pedig a talajon vagy az ágak között mászkáló fiókáit.

Ez bizony nem tréfadolog: a közelükbe vetődő turisták, de még a szakemberek számára sem!

A békés külsejű madár ebben az élethelyzetben rendkívül agresszív, az emberrel szemben is.  Villámgyorsan és erőteljesen támad, csőrével és hatalmas karmaival maradandó sérüléseket okozhat, miközben az óvatlan erdőjáró a szeme világát is elveszítheti!

A profi kutatók egyedi védőöltözetben közelítenek a fészkelőhelyeikhez, és még így is előfordulnak balesetek!

Az uráli bagoly jelenléte a természetes életközösségben kifejezetten fontos – főképpen, mert meghatározó szerepe van a rágcsálók populációjának ellenőrzésében.

Védelme tehát az erdők egészségének fenntartásához és egyensúlyának megőrzéséhez egyaránt hozzájárul.

Mit tesznek értük a börzsönyi erdők kezelői?

Hatékony fajvédelem nem képzelhető el az élőhelyek megfelelő állapota nélkül.

A cikk elején vázolt börzsönyi élettér (a magas természetességű, minden tekintetben változatos, kiterjedt és zárt erdőtömb) az uráli bagoly csaknem tökéletes otthonterülete.

Ennek kialakítása, fenntartása és fejlesztése – partnerségben a nemzeti park igazgatósággal – alapvetően az állami erdőkezelő, az Ipoly Erdő Zrt. szakmai eredménye és további feladata.

A faj számára „eszmei” erdőállapot elérésében nagy szerepe van a differenciált, mozaikos, érintetlen területek hálózatát is létrehozó, az erdőborítás folyamatosságát egyre inkább elsődlegesnek tekintő, a fészkek környezetét kímélő erdőkezelési gyakorlatnak.

Emellett jelentősek és fontosak mindazok az intézkedések, melyekkel a természetvédelem szakemberei az uráli baglyok fészkelését, szaporodását, terjedését segítik elő.

Mit tehet a felelős erdőlátogató?

Elsősorban azt, hogy tiszteletben tartja az erdők zavartalanságának természeti értékét, ezért gépjárművek mellőzésével, a turistaforgalom számára ajánlott útvonalakon (a turistaút-hálózaton), csendben közlekedik az erdőben.

Forrás: Ipolyerdo.hu