Keressen minket

Mezőgazdaság

Rég nem látott növekedés jöhet az élelmiszerárakban

Print Friendly, PDF & Email

Az áruházak még próbálják tartani az árakat, de a szakértők szerint közel a drasztikus emelkedés. Nem valószínű, hogy a következő 4-6 hónapos időszakban az árak jelentősen csökkennének. A koronavírus-járvány egyik legnagyobb hatása a terményárak és ezáltal az élelmiszerárak növekedése, amelynek még nincs vége – közölte az Index. 

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az áruházak még próbálják tartani az árakat, de a szakértők szerint közel a drasztikus emelkedés. Nem valószínű, hogy a következő 4-6 hónapos időszakban az árak jelentősen csökkennének. A koronavírus-járvány egyik legnagyobb hatása a terményárak és ezáltal az élelmiszerárak növekedése, amelynek még nincs vége – közölte az Index. 

Egy eladó átadja a húsárut a Fővám téri Központi Vásárcsarnokban 2020. április 21-én

Egy eladó átadja a húsárut a Fővám téri Központi Vásárcsarnokban 2020. április 21-én (Kép: Nagy Zoltán / MTI)

A koronavírus mellett Magyarországon a madárinfluenza jelentett nagy problémát, míg Kínában a sertéspestis hozta majdnem reménytelen helyzetbe az élelmiszeripart

Vámosi Gábor, a Cornmill Hungary Kft. ügyvezető igazgatója ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a gabona és az olajos növények piacát nagyban befolyásolják a globális kőolajfüggőség csökkentésére irányuló kísérletek is. Mindezzel együtt a gyökeres átalakulást Kínában a tavaly év elején kirobbant afrikaisertéspestis-járvány okozta, melynek következtében mintegy 200 millió állatot kellett leölni, ami körülbelül 24 millió tonna gabona és fehérjehordozó alapanyag megsemmisülésével egyenértékű.

Egy vásárló fizet egy budapesti vásárcsarnokban 2020. április 21-én (Kép: Nagy Zoltán / MTI)

Vámosi felidézi, hogy amikor tavaly lezárták a határokat az államok, akkor az emberek mindenhol megrohanták az élelmiszerüzleteket, pillanatokon belül hiánycikk lett a liszt, az élesztő, az étolaj és egyéb alapvető élelmiszerek, ugyanis a hirtelen keletkezett keresletet nem tudták a feldolgozóüzemek gyártási kapacitásai fedezni, a logisztikai kapacitás pedig képtelen volt a megnövekedett igények azonnali kielégítésére. Ez pedig a kereskedelmi szállítások korlátozásával az alapanyagok tekintetében a nettó export piacokon kínálatot, a nettó import piacokon pedig árnövekedést okozott.

Az új amerikai elnök, Joe Biden úgy döntött, hogy elődjével szemben megszünteti a Kínával szembeni szankciók nagy részét. Már tavaly nyáron látszott az, hogy Kína megpróbálja az amerikai gazdaságpolitika változását kihasználni és készleteit visszapótolni, aminek hatására a terményárak emelkedni kezdtek. 2020 nyarán Európában a csapadékhiány miatt a terméskilátások romlottak, és amikor megkezdődött a napraforgó és a kukorica aratása, már látszott, hogy a termés mennyisége jóval elmarad a várakozásokhoz képest. Októbertől kezdve pedig a piacon drasztikus gabona- és olajosnövényár-emelkedés kezdődött – mutat rá Vámosi.

A legijesztőbben a búza felvásárlási átlagárának változása szemlélteti ezt a növekedést: a gabona tonnánkénti átlagára tavaly októberig 50 ezer forint körül mozgott, míg idén márciusra ez a szám már meghaladta a 61 ezret.

Már tavaly is látszottak válságtünetek, hiszen a madárinfluenza is drasztikus hatást gyakorolt a magyar baromfiszektorra. Budai Zoltán, a Bábolna Brojler Kft. és a Bábolna TETRA Kft. társtulajdonosa lapunknak azt nyilatkozta, hogy a hazai hús- és tenyészállat-előállító exportok drasztikusan csökkentek, hiszen sok ország nem fogadta el a zónásítást, azaz a körzetekre bontást, és az egész országot összességében tekintette fertőzöttnek. Ennek hatásait a húselőállító cégek tavaly, valamint idén is megszenvedték.

Budai a baromfiszektor válságának okaként a terményárak növekedését is említi:

Az állattenyészésben a költségek 65-70 százalékát a takarmányozás teszi ki. Ez nem került el minket sem. Véleményem szerint ez a termékek áraiban is drasztikusabban fog jelentkezni az elkövetkező időszakban.

Vámosi ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az alapanyagárak emelkedése fokozatosan épül csak be a fogyasztói árakba, bár a gabonaárak nagymértékű emelkedése különböző mértékben hat ki ezekre. A liszt vagy a kenyér esetében a fogyasztói árak gyorsan követik a gabonaárak növekedését.

„A tavaly tavaszi árakhoz viszonyítva ezen termékek árai 20-25 százalékkal emelkedtek. Azt gondolom, hogy a következő fél évben is emelkedni fognak legalább 10-15 százalékkal. Az állati termékek, azaz a hús- és tejtermékek árai lassabban növekedtek, de ezek is a tavaly tavaszi bázisokhoz viszonyítva legalább 10-15 százalékot drágultak, és a következő fél évben még legalább ugyanennyit fognak.

Ennek megfelelően az ezekből az alapanyagokból készült feldolgozott termékek ára is jelentősen nőni fog, például mára egy rántott szelet minden komponense drágult 20–50 százalékkal a tavalyi évhez viszonyítva. mire az összes vendéglő kinyit, nagyon meg fogunk lepődni az árakon”– tette hozzá.

Budai Zoltán is hasonlóan látja a helyzetet:

A hús- és tojásárak növekedése nem egyik napról a másikra történik majd. Az áruházak egyelőre még próbálják tartani az árakat, azonban a költségnövekedést előbb-utóbb a fogyasztók is jelentős mértékben fogják érzékelni. A drasztikus emelkedés a felvásárlási árak növekedése miatt már most indokolt lenne, és ez hamarosan láthatóvá is válik.

Az élelmiszerárak növekedése kihat az inflációra is, de nem valószínű, hogy a következő 4-6 hónapos időszakban az árak jelentősen csökkennének.

Forrás: Index

 

Mezőgazdaság

Lezárult a FAO Európai Regionális Konferencia az agrár-élelmezési rendszerek megújításáról

Print Friendly, PDF & Email

Konferenciát szerveztek a FAO római központjában

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Róma, 2024. május 17. – Négy nap intenzív tanácskozás után az eurázsiai agrár-élelmezési rendszerek megújításáról ma véget ért az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Európai Regionális Konferenciájának 34. Ülésszaka.

©FAO/Giuseppe Carotenuto

A Regionális Konferencia Európa és Közép-Ázsia 53 országa számára kínált lehetőséget a tapasztalataik és jógyakorlataik, illetve a térséget sújtó számos kihívásra (mint az ukrajnai háború vagy a klímaválság) adott lehetséges válaszok megosztásához.

A FAO római központjában négy napon át zajló tanácskozás hozzásegítette a FAO-t azon prioritások meghatározásához, melyek révén „többet és jobbat tud elérni” – hangsúlyozta a FAO főigazgató Csü Tung-jü.

A FAO főigazgatója egyúttal megköszönte Vlagyimir Boleának, a Moldovai Köztársaság Miniszterelnök-helyettesének és a Mezőgazdaságért és az Élelmiszeriparért Felelős Miniszterének, az ülés türelmes levezetését.

A számos rendezvényt magába foglaló május 14-én kezdődött római konferencia foglalkozott többek között az innováció és a digitalizáció szerepével a természeti erőforrásaink fenntartható használatában. Ezen miniszteri kerekasztal, amelyen Magyarország Agrárminisztere, Nagy István videóüzenet formájában vett részt, témája volt a klímaváltozásnak ellenálló és alacsony kibocsátással járó megközelítések alkalmazása kontinensünk föld- és erdőhasználatában és vízgazdálkodásában.

A Regionális Konferencia utat mutatott a FAO jobb termelési feltételeket, jobb táplálkozást, jobb környezetet és jobb életet előrevetítő keretrendszerének, illetve a Fenntartható Fejlődési Célok – különösen az éhezés és a táplálkozási problémák felszámolását előrevetítő kettes számú cél – megvalósításához, melyek kulcsfontosságúak Európa és Közép-Ázsia lakosságának.

A résztvevők megvitathatták a közös ügyeket, mint az éghajlatváltozás kezelése az agrárium szempontjából, a vízgazdálkodás, az agrár-élelmezési rendszerek valós költsége vagy a sáska elleni ökotudatos küzdelem.

Az országok képviselői muníciót kaptak ahhoz is, hogyan gondolkodjanak az élelmezés és a mezőgazdaság jövőjéről hosszú távon. Az ennek dedikált rendezvényen több eltérő forgatókönyvet szimulálva tudtak reflektálni a rövid távú behatások és a jövőbeli trendek közti összefüggésekre.

A tengeri összeköttetés nélküli országok kihívásai

Egy másik esemény az agrár-élelmezési rendszerek átalakításának kihívásaira fókuszált a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok szempontjából.

A tengerparthoz való közvetlen hozzáférés hiánya miatt ezen országokban jelentősen megnövekedtek a szállítmányozási költségek, nehezített a nemzetközi piacokhoz való hozzáférés, mely tényezők érdemben akadályozhatják a mezőgazdaság fejlődését és az élelmezésbiztonságot. A klímaváltozás negatív hatásai komoly terhet jelentenek számukra, amire példa volt 2022-ben a súlyos aszály a Moldovai Köztársaságban vagy az idei áradások Kazahsztánban.

Azonban ezen kihívásokban egyúttal lehetőséget is kínálnak – hangsúlyozta a FAO főigazgatója a ma reggeli eseményen.

„Az innováció, erős partnerségek és a technológiában rejlő lehetőségek kiaknázásával a tengeri összeköttetés nélküli országok képesek lehetnek a nagyobb gazdasági növekedésre, az élelmezésbiztonság garantálására és a klímaváltozás hatásainak csökkentésére,” – mondta.

Forrás: FAO

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rekordszintű búzatermés várható

Print Friendly, PDF & Email

Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrejelzése:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrevetítésében először tették közzé a búza 2024/2025. gazdasági évre vonatkozó globális termésvárakozásait, amelyben 798 millió tonna (+1 százalék) rekordtermést jeleznek. Kínában és Indiában egyaránt 3,4 millió tonnával, korábban nem látott szintre emelkedhet a termés (sorrendben 140 és 114 millió tonnára), elsősorban a kormányzati támogatási programoknak köszönhetően.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A magas búzaárak Pakisztánban magasabb vetésterületet eredményeznek, így 1,8 millió tonnával 30 millió tonnára nőhet a kibocsátás. Kanadában 34 millió tonna (+6 százalék), az Egyesült Államokban pedig csaknem 51 millió tonna (+2,5 százalék) búzatermést várnak. A déli féltekén a termelők csak nemrég kezdték meg a vetést, de a kezdeti kilátások Ausztráliában, Argentínában és Brazíliában is kedvezőek. Ezzel szemben az Európai Unióban a sok csapadék miatt tavaly ősszel kevesebb búzát vetettek, ami kisebb termést eredményezhet (132 millió tonna). Oroszországban a hozamok várhatóan alacsonyabbak lesznek, ami 3,5 millió tonnával (88 millió tonnára) csökkentheti a termést. Ukrajna az előrejelzések szerint 2012/2013 óta a legkisebb búzatermést (21 millió tonna) arathatja. A várható globális felhasználás 802 millió tonna lehet (+2 millió tonna), mivel a magasabb élelmiszer-, vetőmag- és ipari felhasználás némileg ellensúlyozza az alacsonyabb takarmány- és egyéb felhasználást. A kereskedelemben 215 millió tonna (–2 százalék) búza fordulhat meg, a világ legnagyobb búzaimportőre Egyiptom, exportőre pedig Oroszország lehet a 2024/2025. gazdasági évben. A zárókészletek az előrejelzések szerint csaknem 2 százalékkal 254 millió tonnára csökkenhetnek a szezon végére.

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 65,9 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával május első hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbitól 17 százalékkal maradt el. A takarmánybúza 63,9 ezer forint/tonna termelői áron (–18 százalék) cserélt gazdát ugyanekkor.

Az étkezési búza heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Újabb segítség a gazdáknak – Magasabb jövedéki adó visszatérítés jár a gázolaj után

Print Friendly, PDF & Email

Jelentősen megemelték a gázolaj után visszaigényelhető adó mértékét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A kormány újabb intézkedéssel segíti a gazdákat. Megjelent az a kormányrendelet, amely rögzíti, hogy 2024. május 1-től a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után visszaigényelhető adó mértéke 90 százalékra emelkedik. A magyar kormány ígéretének megfelelően a gabonaágazat helyzetének javítását célzó ötpontos intézkedéscsomagjának egyik elemeként döntött a jövedéki adó visszatérítés növeléséről – jelentette be Nagy István agrárminiszter. 

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Nagy István ismertette, hogy az európai agráriumban kialakult piaci zavarok miatt, melyet elsősorban az Ukrajnából korlátozások nélkül beáramló termények dömpingje okoz, a magyar kormányzat újabb segítségnyújtásként a gázolaj után fizetett adó visszaigénylés mértékének módosításáról döntött. A korábbi szabályozás szerint a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után megfizetett adónak a világpiaci ártól függően eddig 86, illetve 87 százaléka volt visszaigényelhető, míg az ezt megelőző években ez mindössze 82, illetve 83,5 százalékban került meghatározásra. Ezt emeli most a kormány 90, illetve 90,5 százalékra, ami hektáronként átlagosan mintegy 400 forintos többletet jelent a gazdálkodónak. Ez az intézkedés nagyságrendileg összesen 1-2 milliárd forintnyi éves többlettámogatást eredményez az agrárágazat számára – sorolta.

Míg számos uniós tagállamban a gazdálkodók a gázolaj adó visszatérítésének megvonása miatt adnak hangot elégedetlenségüknek, addig Magyarországon emelkedik a visszatérítés mértéke – hangsúlyozta.

A tárcavezető közölte, a tavalyi évben ezen a jogcímen összesen 22,8 milliárd forinthoz jutottak a gazdálkodók a hazai költségvetésből. Kiemelte azt is, hogy a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adó visszaigénylésnél az elszámolható gázolaj mennyisége továbbra is évente maximum 97 liter lehet hektáronként.

Forrás: AM

Tovább olvasom