Keressen minket

Horgászat

Néhány év alatt megduplázódott a horgászok száma – interjú Nagy István agrárminiszterrel

Kedvence a haltepertô és a dunai halászlé, leginkább a Mosoni-Duna varázsolja el, és bár a méhészet a szenvedélye, a horgászásra is több idôt szeretne szakítani Nagy István, az Agrárminisztérium minisztere, aki a halak napja alkalmából adott interjút a Borsonline.hu -nak.

Kedvence a haltepertô és a dunai halászlé, leginkább a Mosoni-Duna varázsolja el, és bár a méhészet a szenvedélye, a horgászásra is több idôt szeretne szakítani Nagy István, az Agrárminisztérium minisztere, aki a halak napja alkalmából adott interjút a Bors-nak.

A jogszabályokat a horgászok valós igényeihez igazítja a szaktárca – mondja Nagy István © Pelsóczy Csaba

Elsőként engedjen meg egy személyes kérdést: ön horgászik?

Horgász és méhész? Jól hangzik, bár egyelőre a méhészet a szenvedélyem. Tavaly nyáron egy egész délutánt el tudtam tölteni a páratlan szépségű Mosoni-Duna partján, akkor úgy éreztem, hogy a horgászás hiányzik az éle­temből. Próbálok majd időt szakítani rá, a Szigetköz, a Mosoni-Duna természeti értékei, a Mosonmagyaróváron átfolyó Lajta arra sarkallnak, hogy több időt szenteljek ennek a tevékenységnek.

Mi a legjobb a horgászatban? Milyen jótékony hatásai vannak?

A horgászat egyéni és társas formában egyaránt űzhető, szellemi és fizikai feltöltődéssel jár. Amellett, hogy az ember a természetben lehet, számomra a horgászatban a legvonzóbb a csend, az izgalommal teli várakozás, ami edzi a közéleti szerepvállaláshoz, a parlamenti vitákhoz nélkülözhetetlen türelmet. Alapvetően a személyes indíttatás a legmeghatározóbb abban, hogy a horgászat kinek miért szerez örömöt, ki mit keres és fedez fel benne. A járvány idején a horgászat felértékelődött.

Milyennek tartja ma Magyarországon a horgászsport helyzetét?

A horgászat jelentősége a több hullámban támadó koronavírus-járvány idején különösen felértékelődött. A jelenlegi veszélyhelyzetben ez az egyik olyan szabadidős tevékenység, amely – a hatályban lévő korlátozások figyelembevételével – lehetőséget biztosít több százezer embernek a rekreációra, a testi-lelki egészség megőrzésére. A hazai horgászat a pandémiától függetlenül is komoly átalakuláson megy át. A fejlődést azzal mozdítja elő a szaktárca, hogy a jogszabályokat a horgászok valós igényeihez igazítjuk.

A jogszabályokat a horgászok valós igényeihez igazítja a szaktárca – mondja Nagy István © Pelsóczy Csaba

A kedvező jogszabályi környezet megalkotásában mérföldkő volt a természetes vizek kereskedelmi célú halászatának beszüntetése 2016-ban. Ennek köszönhetően minden hazai vízterületen teret nyert a horgászati célú hasznosítás. A kormányzati intézkedéseknek, valamint a Magyar Országos Horgász Szövetség, a Mohosz munkájának köszönhetően a regisztrált horgászok száma néhány év alatt megduplázódott, jelenleg már meghaladja a hétszázezret.

Milyen módon veszi figyelembe a kormányzat a horgászok igényeit, véleményüket?

A horgászok létszámának ugrásszerű növekedésében jelentős szerepe van a 2013-ban megalkotott jogszabályoknak, amelyek megfelelő keretet biztosítottak a hazai halgazdálkodáshoz, a halállomány fenntartható hasznosításához, fejlesztéséhez. A horgászok elvárásai stratégiai partnerünkön, hazánk legnagyobb civil szervezetén, a Mohoszon keresztül jutnak el hozzánk. E hatékony együttműködés keretében végezzük az érintett jogszabályok folyamatos finomhangolását, a horgászok aktuális igényeinek figyelembevételével. A Mohosz egyúttal állami közfeladatot ellátó civil szervezetként is aktívan részt vesz a horgászat hazai szervezésében, amelyhez a kormány minden évben jelentős, idén kétmilliárd forintot meghaladó forrást biztosít.

Mennyit fejlődött ez a terület az elmúlt 2-3 évben?

A halgazdálkodási vízterületeket többnyire civil szervezetek hasznosítják, jellemzően kevés tőkével. A halasítások mellett az egyéb feladatok – a halőrzés, az adminisztráció és ügyvitel, a horgászvizsgáztatás és egyéb kiegészítő szolgáltatások biztosítása – jelentős beruházást igényelnek. Ráadásul itt meglehetősen hosszú a megtérülési idő. Ehhez évek óta jelentős összeget biztosít a kormányzat. 2014 óta ezekből a forrásokból – amelyek az elmúlt esztendőig összességében meghaladták az 5,5 milliárd forintot – minden évben jut a halőrzés fejlesztésére, a természetes ívóhelyek megőrzésére, az őshonos halállományt veszélyeztető állatfajok, elsősorban a kárókatona gyérítésére, valamint a horgászturizmus fejlesztésére. Emellett megkezdődött a horgászat adminisztratív hátterének digitalizációja, ami számos kényelmi funkcióval szolgálja majd a horgászokat és új, hasznos eszközöket biztosít a halgazdálkodóknak is. Itthon legnépszerűbb a ponty és az afrikai harcsa

A halak napja alkalmából kérdezem: szereti a halat? Mi a kedvence?

A halak napja arra hívja fel a figyelmet, hogy a hal fontos szerepet tölt be az életünkben, táplálkozásunkban, tradícióinkban. A jeles nap célja továbbá, hogy népszerűsítse a hal fenntartható hasznosítását a halgazdálkodók körében. A hal hagyományosan ünnepi étel, kiváltképp karácsonykor fő fogás a magyar családok asztalán. A kedvencem a haltepertő, de a Mosoni-Duna, a Szigetköz iránti rajongásom miatt a hungarikum dunai halászlé is a leginkább kedvelt ételeim közé tartozik. A rendkívül egészséges, változatos ízvilágú halételekben éppen az a legnagyszerűbb, hogy számtalan módon el lehet készíteni.

Hatott-e és ha igen, hogyan a járványhelyzet a haltenyésztésre és a halfogyasztásra?

A 2020-as statisztikai adatok még nem állnak rendelkezésre, egyelőre csak a hazai termelők haleladásaiból tudunk következtetni. Őket is érintette a járvány, főleg a határok lezárása, valamint a szállodák és éttermek leállása. Sok termelő nyújt a haltermelésen kívül egyéb szolgáltatásokat: szállást, vendéglátást, számukra e bevételek kiesése további veszteség.

Nőjön nagyra minden ivadék! A haltermelési ágazat viszonylag jól átvészelte a 2020-as évet © Pelsóczy Csaba

Tavaly tavasszal nagy mennyiségű eladatlan hal ragadt bent a termelőknél, amit az Agrárminisztérium 800 millió forintos támogatásával és a Mohosz hatékony logisztikai közreműködésével sikerült telepítési célra felhasználni. Részben a kormányzati munkahelyfenntartó támogatásoknak, részben a hazai értékesítési csatornák és az exportpiacok nyári-őszi újraindulásának köszönhetően a haltermelési ágazat viszonylag jól átvészelte a 2020-as évet. Négy év alatt 18 százalékkal nőtt a halfogyasztás.

A magyarok köztudomásúan kevés halat fogyasztanak. Hogyan népszerűsítik a halfogyasztást, különösen a magyar halét?

Az egy főre jutó éves átlagos halfogyasztás lassan, de folyamatosan nő. Az Agrárminisztérium célja, hogy ez tovább folytatódjon, és minél több magyar hal kerüljön a családok asztalára. A magyar kormány és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap társfinanszírozásával megvalósuló „Kapj rá!” kampány célja a hazai halfogyasztás növelése.

Az egy főre jutó éves átlagos halfogyasztás lassan, de folyamatosan nő © Pelsóczy Csaba

A hétéves program azt tűzte ki célul, hogy az 5,7 kg/fő éves átlagos halfogyasztást 20 százalékkal növeljük. Négy év alatt a kitűzött cél közelébe értünk, a halfogyasztás 18 százalékkal, 6,7 kg fölé emelkedett. Hazánkban a legnagyobb mennyiségben termelt halfajta a ponty, ebből 2019-ben több mint 11 ezer tonnát értékesítettek a termelők. A második legnépszerűbb halfajunk az afrikai harcsa, ebből összességében több mint háromezer tonnát vásároltak feldolgozott, konyhakész formában a fogyasztók. Kapj rá! A Kapj rá! kampány célja, hogy növekedjen a hazai halfogyasztás. Webfelületén, a www.kapjra.hu, oldalon tájékoztató anyagokat, receptgyűjteményeket és konyhatechnológiai információkat is találnak a látogatók. A kampány hatékonysági vizsgálata is megmutatta, hogy egyre többen választják az édesvízi halfajtákat, amiben segítséget nyújtanak a konyhatechnológiákat bemutató kisfilmek és a receptek.

Milyen teendők, kormányzati tervek vannak a haltenyésztés és a horgászat szabályozásával kapcsolatban?

A halgazdálkodási ágazati törvényt még tavaly decemberben, kapcsolódó kormány- és miniszteri rendeleteit pedig most, a tavasz beköszöntével sikerrel módosítottuk. Így minden szükséges elemet az aktuális horgász- és halgazdálkodói igényekhez alakítottunk. Folyamatban van a haltermelés szabályairól szóló miniszteri rendelet véglegesítése, amely terveink szerint hamarosan hatályba is lép. Emellett fontos aktuális feladatunk a 2021– 2027-es időszakra szóló Nemzeti Akvakultúra Stratégiai Terv (NAS) és az új halgazdálkodási operatív program (MAHOP Plusz) véglegesítése, hogy minél előbb megjelenhessenek az ágazatot támogató pályázati felhívások.

Horgászat

Kifogták az őszi szezon első menyhalát az Ipolyból

Nógrád megyében, az Ipoly felső szakaszán, szeptember első hetében célzottan menyhalra horgászott Tóth István barátaival. A salgótarjáni horgász jól ismeri az Ipolyt, mivel több mint 25 éve odajár horgászni.

A fényképen látható menyhalakat az Ipolyon fogta ki Tóth István és Baksa Dénes. (Fotó: Tóth István – Agro Jager News)

25 évvel ezelőtt, Vas Károly barátjával az egyik helyen paducra „vadásztak”. Már majdnem besötétedett, amikor a folyó furcsán „megelevenedett”. Úgy látták, mintha a víz felszínén sok kisebb-nagyobb hal úszna, „delfinre” emlékeztető hullámokat láttak maguk előtt a keskeny folyón. Az apró mozgások felkeltették a tapasztalt horgászok érdeklődését.

A kedvelt horgászhelyek egyike valahol az Ipolyon (Fotó: Tóth István – Agro Jager News)

Károly azt mondta: „Nézd István!! Ezek menyhalak lesznek”. Az új megfigyelésüknek annyira megörültek, hogy a következő hétvégén, ugyanazon a helyen, célzottan menyhalakra kezdtek el horgászni. A megfigyelésük jónak bizonyult, mert már 25 éve ide is járnak horgászni. Több helyet ismernek, amit felváltva látogatnak. A menyhalak szokásait is sikerült jól kiismerni. A helyválasztás a sikeres horgászatuknak a sarokpontja. Erről a titokzatos halról azt érdemes tudni, hogy csak bizonyos szakaszon található meg a hazai folyókban és nagy tavainkban. Áradásban, vagy nagy szerencsével bárhol megfogható, de az esetek többségében az egyedi megfigyelések, tapasztalatok vezetnek eredményre – foglalta össze István.

Időnként egy-két süllő is megérkezik menyhalazás közben. (Fotó: Tóth István – Agro Jager News)

Az Ipoly folyónak a vízmennyisége általában állandó, kivéve a mostani évet. Az átlagos vízhozamnak körülbelül csak a fele érkezett Magyarországra. Azon a szakaszon, ahol menyhalra horgásznak, a víz nem is túlzottan gazdag oxigénben, sőt… Mivel a hal kevésbé ismert, ezért viselkedése mutathat furcsaságokat is.

Egy ritka vendég: egy termetes angolna. (Fotó: Tóth István – Agro Jager News)

Az Ipolyon a menyhalak már szeptember elején, közepén megmozdulnak. Egészen május elejéig, közepéig lehet rájuk sikeresen horgászni. Azonban a viselkedésük kiszámíthatatlan. Vannak olyan éjszakák, amikor van kapásuk, máskor folyamatosan piszkálják a csalit. Bár sok mindent kipróbáltak a hosszú évek alatt, két csali vált be igazán. Ha van friss kishal, annak az utolsó 1/3-át kínálják fel, úgy, hogy a farokúszó szabadon mozoghat a vízben. A felszerelésük nagyon egyszerű: feeder botokat használnak. A kishalat süllőző egyes horoggal kínálják fel. Az előke 30-50 centiméter hosszú, ami után egy pici csúszóólom van felszerelve. Az előre lefagyasztott kishalat nem preferálják, mert hamar leolvad a horogról. Sok esetben azonban „művészet” télen kishalat fogni. A kishal mérete se legyen túl nagy, mert ha az már túlságosan nagy, nem képes felvenni a menyhal. Ha három-négy centiméter hosszú a csali, azt kisebb-nagyobb menyhalak is képesek felvenni. Általában a menyhalak nagysága 30 -52 centiméter között változik. Ha nincs más lehetőségük, akkor gilisztát is használnak.. Azt is érdemes tudni a menyhalról, hogy a kishal bármelyik részét felveheti. Mivel az eddigi recept bevált, nem is változtatnak rajta Istvánék. A menyhal szürkület utolsó perceitől fogható megközelítőleg két óráig. Ha ezalatt nem sikerül menyhalat fogni, jobb, ha haza indulunk.

Baksa Dénes és egy menyhal. (Fotó: Tóth István – Agro Jager News)

Azt is megfigyelték, hogy sok esetben több menyhalat lehet fogni a sekélyebb részeken, mint a két méteres vízben. Ez a megfigyelésük is egy véletlennek, egy rontott dobásnak köszönhető. Két-három főnek egymás mellett horgászni sok esetben nem egyszerű feladat. Miután a csali szinte alig érkezett be a 10-20 centiméteres vízmélységbe azonnal kapás és bevágást történt. Majd újból és újból. A meglepő eredmény ismétlődött, mert egymás után fogták ki a menyusokat. Vélhetően a menyhal jobban érzi magát a sekélyebb szakaszon, mert ott egyszerűbben kereshet magának élelmet éjszakai órákban

Fotó: Tóth István – Agro Jager News

Az Ipoly azonban évről-évre egyre rapszódikusabb: sok év átlagában az figyelhető meg, hogy egyre kevesebb a menyhalak száma. Viselkedésük sem kiszámítható. Több esetben előfordult olyan, hogy egy halat sem tudtak kifogni. A csalit csak piszkálták de nem vették fel. Ha változik a folyómeder, a menyhalak azonnal reagálnak rá, és eltűnhetnek a következő évre.

Fotó: Tóth István – Agro Jager News

Aki menyhal horgászatára szánja el magát, legyen nagyon türelmes. A folyó különböző szakaszait járja végig, keressen oxigéndús, nagy köves partszakaszokat és előbb utóbb sikerrel járhat – zárta beszámolóját Tóth István salgótarjáni horgász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fényképek: Tóth István

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

 

 

 

 

Tovább olvasom

Horgászat

Kezdetét vette az őszi haltelepítési szezon a Balatonon

Balatoni hal: 2022. szeptember 22-én kezdetét veszi az őszi haltelepítési szezon a Balatonnál. 

Fotó: Balatonihal.hu

Ma reggel a Varászlói tógazdaságunkban zajlik a lehalászat, majd jövő hétfőtől már Balatonlelle-Irmapusztán folytatjuk az éves termés „betakarítását”. A fogott halakat válogatást követően szállítjuk a Balatonba. A horgászok a megszokott minőségű és mennyiségű haltelepítésekre számíthatnak, azonban idén a korábbinál kevesebb helyszínen zajlanak majd a telepítések. Ennek oka elsősorban a magas üzemanyagárak miatt megnövekedett szállítási költség, másodsorban a Balaton alacsony vízállása, melynek következtében néhány telepítési helyszínen olyan sekély a víz, amely nem tenné lehetővé a halak biztonságos leengedését.

Ábra: Balatoni hal

Arra fogunk törekedni, hogy a tógazdásagainkhoz legközelebb fekvő, biztonságos vízmélységgel rendelkező helyszínekre szállítsuk a fogott halakat. Továbbá igyekszünk tartani azt a korábbi alapelvet, hogy az éves pontytelepítési mennyiséget megközelítőleg azonos arányban osszuk el a Balaton három medencéjébe. De azoknak a horgászoknak sem kell aggódniuk, akik esetleg távolabb horgásznak egy-egy telepítési helyszíntől, ugyanis a haljelöléses vizsgálatokból tudjuk, hogy a halállomány az élőhelyi adottságok és nem pedig a haltelepítési helyek arányában oszlik el a Balatonban. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően honlapunkon napról-napra beszámolunk a haltelepítések aktuális mennyiségeiről. Az események nyilvánosak, az előre jelzéseinket követve bárki szabadon megtekintheti a munkát.

Az alábbi táblázatban látható fajonként és korcsoportonként az éves telepítési kötelezettségünk, valamint a már idén betelepített mennyiség. Értelemszerűen a hiányzó értékeket az előttünk álló őszi telepítési szezonban fogjuk kihelyezni.

Forrás: Balatoni hal

Tovább olvasom

Horgászat

Szürkeharcsát fogtak a Lehőci holtágon – VIDEÓVAL

Wimmer Ferenc, Tolna-megyében, a Duna alsó holtágára, Lehőcre ment ki célzottan szürkeharcsára horgászni. A Bogyiszló és Tolna között elterülő vízterületet a Tolnai híd alatt húzódó Mádi Kovács zsilip választja ketté. A tolnai felső holtágon kanyargott régen a Nagy – Duna.

Wimmer Ferenc fogta a fényképen látható szürkeharcsát, amely megközelítőleg 140 centiméter hosszúságú és 21,96 kilogramm volt. (Fotó: Agro Jager News)

A tolnai dunaszakasz szabályozásakor Gróf Széchényi István (1791 – 1860) is itt szállt meg. Emlékét egy tábla hirdeti az utókor számára az egyik ház falán.  A Duna áradása 1956-ban hatalmas pusztítást okozott, a katasztrófát szintén egy emléktábla őrzi Tolna városában.

1956-os árvíz, és a pusztítása. (Fotó: Wimmer Ferenc – Agro Jager News)

A Mádi Kovács zsilip tövében egy halrács választja ketté a két vízterületet. Ferenc mindkét vízterületet igen jól ismeri, mert szabadidejében, társadalmi halőrként óvja a helyi halállományt.

2022. augusztus 7-én, jó barátjával, Bániczki Bélával indultak el horgászni. A helyi harcsafogó bajnokságon szokott együtt szerepelni a két rutinos versenyző. Idén, a hagyományteremtő céllal megszervezett I. Lehőci Harcsafogó Kupán már bizonyítottak, mert sikerült megszerezniük a harmadik helyezést. A két napos verseny minden csapatnak felejthetetlen élménnyel járt, mert mindenki zsákmányolt kisebb-nagyobb harcsákat.

A Lehőci holtág. (Fotó: Wimmer Ferenc – Agro Jager News)

A horgászat megkezdése előtt, a késő délutáni órákban, nagyméretű csalihalakat fogtak. A harcsánál a mindig a csalihal mérete a meghatározó. Minél nagyobb halat szeretnénk kifogni, annál nagyobb a csalihalat kell felkínálni. Egy bizonyos méret után, csak a nagyobb halak „jöhetnek”.  A legoptimálisabb a „tenyérnyi-méretű” csalihal. A tenyeres kárászt csónakkal juttatták be a vízbe, a parttól alig 30 méterre. Mivel a harcsa a legokosabb halak közé tartozik, ezért minden részletre fokozottan figyelni kell. A szakítózsinórként erőgumit használt a tapasztalt horgász. A harcsára tipikusan jellemző az a viselkedés, hogy a felkínált csalit azonnal elengedi, ha bármilyen ellenállást érzékel. Mivel a gumi képes megnyúlni, ezért a harcsa nem veszi észre a csapdát. Másik előnye az, hogy újracsalizásnál könnyen ki lehetne kötni a végszereléket.

Egy jól ismert márka horgait használta, amelyen segédhorgok is vannak. Talán ez a legkíméletesebb megoldások egyike a csalihalaknál. A kis méretű segédhorgok nem okoznak komoly sérülést a csalihalnak. A horog ütötte seb fertőtlenítése után a hal életképes marad, és szabadon ereszthető, ha nincs kapás. A spannolós módszer mindig beválik a Tolnai Dunáért Egyesület vízterületén, amelynek a mélysége megközelítőleg 3 – 3,5 méter mély, vízállástól függően. Az idei év szárazsága a tolnai régiót sem kímélte. Friss vizet csak a Sióból tudnak kapni, amit felduzzasztanak vízügyi szakemberek, majd „visszafelé” érkezhet a holtágba a szivattyúzott víz.  A holtág teljes szélessége eléri a 260 métert, hossza eléri a nyolc kilométert.

A halállományra nagyon büszkék a helyiek. Wimmer Ferenc éjjel-nappal a harcsákat és az orvhorgászokat figyeli…. (Fotó: Wimmer Ferenc – Agro Jager News)

Miután behelyezték a felkínált csalit, vártak. Teltek az órák. A kora esti órákban, ami talán az egyik legjobb időszaknak tekinthető, semmi nem történt. Az éjszaka csöndesnek bizonyult. Hazánk legnagyobb ragadozóhala bármikor rabolhat, de legjobb harcsára horgászni, sötét viharos éjszakákon. A harcsák kora esti órákban aktívak, majd lefekszenek „aludni”. Hajnali három óra fele pedig újra elindulnak a kora reggeli órákig. „Este 11, és hajnali háromóra között a horgász is aludhat egy keveset. Szinte biztos, hogy nem fog semmi történni”.  A Lehőci holtág harcsafogói egész éjszaka, sőt még reggel is vártak… Nem történt semmi. Feljött közben a nap is, már majdnem indultak haza. Aki bizony harcsa horgászatára adja a fejét, számolnia kell a kudarccal is. Csöndben el is könyvelték, hogy ezen a horgászatuk alkalmával csak tapasztalatot gyűjtöttek. Hét órakor az egyik bot szinte kettétört egy nagyerejű kapástól. Feri, azonnal ott termett és bevágott a halnak. A rutinos horgász egyből tudta, hogy nagy halat sikerült megakasztania. Mivel a holtág bővelkedik akadókkal, ezért a fárasztáshoz azonnal csónakba ültek. Az összeszokott páros negyedóra fárasztás követően a csónakba emelte a meglepődött zsákmányukat. A szürkeharcsa megközelítőleg 140 centimért hosszú, és 21,96 kilogramm volt. A közös fényképek, és a horog ütötte seb fertőtelenítése után, azonnal vissza is engedték a halat.

A mostani horgászatukkal, a hamarosan megrendezésre kerülő „II. Baráti Harcsafogó Verseny”-re készültek fel, amelyet kora őszre szerveznek meg a Lehőci holtág területére. A versenyre még vannak kiadó helyek – összegezte tapasztalatait Wimmer Ferenc.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó és videók forrása: Bániczki Béla és Wimmer Ferenc

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

Tovább olvasom