Keressen minket

Horgászat

Néhány év alatt megduplázódott a horgászok száma – interjú Nagy István agrárminiszterrel

Kedvence a haltepertô és a dunai halászlé, leginkább a Mosoni-Duna varázsolja el, és bár a méhészet a szenvedélye, a horgászásra is több idôt szeretne szakítani Nagy István, az Agrárminisztérium minisztere, aki a halak napja alkalmából adott interjút a Borsonline.hu -nak.

Kedvence a haltepertô és a dunai halászlé, leginkább a Mosoni-Duna varázsolja el, és bár a méhészet a szenvedélye, a horgászásra is több idôt szeretne szakítani Nagy István, az Agrárminisztérium minisztere, aki a halak napja alkalmából adott interjút a Bors-nak.

A jogszabályokat a horgászok valós igényeihez igazítja a szaktárca – mondja Nagy István © Pelsóczy Csaba

Elsőként engedjen meg egy személyes kérdést: ön horgászik?

Horgász és méhész? Jól hangzik, bár egyelőre a méhészet a szenvedélyem. Tavaly nyáron egy egész délutánt el tudtam tölteni a páratlan szépségű Mosoni-Duna partján, akkor úgy éreztem, hogy a horgászás hiányzik az éle­temből. Próbálok majd időt szakítani rá, a Szigetköz, a Mosoni-Duna természeti értékei, a Mosonmagyaróváron átfolyó Lajta arra sarkallnak, hogy több időt szenteljek ennek a tevékenységnek.

Mi a legjobb a horgászatban? Milyen jótékony hatásai vannak?

A horgászat egyéni és társas formában egyaránt űzhető, szellemi és fizikai feltöltődéssel jár. Amellett, hogy az ember a természetben lehet, számomra a horgászatban a legvonzóbb a csend, az izgalommal teli várakozás, ami edzi a közéleti szerepvállaláshoz, a parlamenti vitákhoz nélkülözhetetlen türelmet. Alapvetően a személyes indíttatás a legmeghatározóbb abban, hogy a horgászat kinek miért szerez örömöt, ki mit keres és fedez fel benne. A járvány idején a horgászat felértékelődött.

Milyennek tartja ma Magyarországon a horgászsport helyzetét?

A horgászat jelentősége a több hullámban támadó koronavírus-járvány idején különösen felértékelődött. A jelenlegi veszélyhelyzetben ez az egyik olyan szabadidős tevékenység, amely – a hatályban lévő korlátozások figyelembevételével – lehetőséget biztosít több százezer embernek a rekreációra, a testi-lelki egészség megőrzésére. A hazai horgászat a pandémiától függetlenül is komoly átalakuláson megy át. A fejlődést azzal mozdítja elő a szaktárca, hogy a jogszabályokat a horgászok valós igényeihez igazítjuk.

A jogszabályokat a horgászok valós igényeihez igazítja a szaktárca – mondja Nagy István © Pelsóczy Csaba

A kedvező jogszabályi környezet megalkotásában mérföldkő volt a természetes vizek kereskedelmi célú halászatának beszüntetése 2016-ban. Ennek köszönhetően minden hazai vízterületen teret nyert a horgászati célú hasznosítás. A kormányzati intézkedéseknek, valamint a Magyar Országos Horgász Szövetség, a Mohosz munkájának köszönhetően a regisztrált horgászok száma néhány év alatt megduplázódott, jelenleg már meghaladja a hétszázezret.

Milyen módon veszi figyelembe a kormányzat a horgászok igényeit, véleményüket?

A horgászok létszámának ugrásszerű növekedésében jelentős szerepe van a 2013-ban megalkotott jogszabályoknak, amelyek megfelelő keretet biztosítottak a hazai halgazdálkodáshoz, a halállomány fenntartható hasznosításához, fejlesztéséhez. A horgászok elvárásai stratégiai partnerünkön, hazánk legnagyobb civil szervezetén, a Mohoszon keresztül jutnak el hozzánk. E hatékony együttműködés keretében végezzük az érintett jogszabályok folyamatos finomhangolását, a horgászok aktuális igényeinek figyelembevételével. A Mohosz egyúttal állami közfeladatot ellátó civil szervezetként is aktívan részt vesz a horgászat hazai szervezésében, amelyhez a kormány minden évben jelentős, idén kétmilliárd forintot meghaladó forrást biztosít.

Mennyit fejlődött ez a terület az elmúlt 2-3 évben?

A halgazdálkodási vízterületeket többnyire civil szervezetek hasznosítják, jellemzően kevés tőkével. A halasítások mellett az egyéb feladatok – a halőrzés, az adminisztráció és ügyvitel, a horgászvizsgáztatás és egyéb kiegészítő szolgáltatások biztosítása – jelentős beruházást igényelnek. Ráadásul itt meglehetősen hosszú a megtérülési idő. Ehhez évek óta jelentős összeget biztosít a kormányzat. 2014 óta ezekből a forrásokból – amelyek az elmúlt esztendőig összességében meghaladták az 5,5 milliárd forintot – minden évben jut a halőrzés fejlesztésére, a természetes ívóhelyek megőrzésére, az őshonos halállományt veszélyeztető állatfajok, elsősorban a kárókatona gyérítésére, valamint a horgászturizmus fejlesztésére. Emellett megkezdődött a horgászat adminisztratív hátterének digitalizációja, ami számos kényelmi funkcióval szolgálja majd a horgászokat és új, hasznos eszközöket biztosít a halgazdálkodóknak is. Itthon legnépszerűbb a ponty és az afrikai harcsa

A halak napja alkalmából kérdezem: szereti a halat? Mi a kedvence?

A halak napja arra hívja fel a figyelmet, hogy a hal fontos szerepet tölt be az életünkben, táplálkozásunkban, tradícióinkban. A jeles nap célja továbbá, hogy népszerűsítse a hal fenntartható hasznosítását a halgazdálkodók körében. A hal hagyományosan ünnepi étel, kiváltképp karácsonykor fő fogás a magyar családok asztalán. A kedvencem a haltepertő, de a Mosoni-Duna, a Szigetköz iránti rajongásom miatt a hungarikum dunai halászlé is a leginkább kedvelt ételeim közé tartozik. A rendkívül egészséges, változatos ízvilágú halételekben éppen az a legnagyszerűbb, hogy számtalan módon el lehet készíteni.

Hatott-e és ha igen, hogyan a járványhelyzet a haltenyésztésre és a halfogyasztásra?

A 2020-as statisztikai adatok még nem állnak rendelkezésre, egyelőre csak a hazai termelők haleladásaiból tudunk következtetni. Őket is érintette a járvány, főleg a határok lezárása, valamint a szállodák és éttermek leállása. Sok termelő nyújt a haltermelésen kívül egyéb szolgáltatásokat: szállást, vendéglátást, számukra e bevételek kiesése további veszteség.

Nőjön nagyra minden ivadék! A haltermelési ágazat viszonylag jól átvészelte a 2020-as évet © Pelsóczy Csaba

Tavaly tavasszal nagy mennyiségű eladatlan hal ragadt bent a termelőknél, amit az Agrárminisztérium 800 millió forintos támogatásával és a Mohosz hatékony logisztikai közreműködésével sikerült telepítési célra felhasználni. Részben a kormányzati munkahelyfenntartó támogatásoknak, részben a hazai értékesítési csatornák és az exportpiacok nyári-őszi újraindulásának köszönhetően a haltermelési ágazat viszonylag jól átvészelte a 2020-as évet. Négy év alatt 18 százalékkal nőtt a halfogyasztás.

A magyarok köztudomásúan kevés halat fogyasztanak. Hogyan népszerűsítik a halfogyasztást, különösen a magyar halét?

Az egy főre jutó éves átlagos halfogyasztás lassan, de folyamatosan nő. Az Agrárminisztérium célja, hogy ez tovább folytatódjon, és minél több magyar hal kerüljön a családok asztalára. A magyar kormány és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap társfinanszírozásával megvalósuló „Kapj rá!” kampány célja a hazai halfogyasztás növelése.

Az egy főre jutó éves átlagos halfogyasztás lassan, de folyamatosan nő © Pelsóczy Csaba

A hétéves program azt tűzte ki célul, hogy az 5,7 kg/fő éves átlagos halfogyasztást 20 százalékkal növeljük. Négy év alatt a kitűzött cél közelébe értünk, a halfogyasztás 18 százalékkal, 6,7 kg fölé emelkedett. Hazánkban a legnagyobb mennyiségben termelt halfajta a ponty, ebből 2019-ben több mint 11 ezer tonnát értékesítettek a termelők. A második legnépszerűbb halfajunk az afrikai harcsa, ebből összességében több mint háromezer tonnát vásároltak feldolgozott, konyhakész formában a fogyasztók. Kapj rá! A Kapj rá! kampány célja, hogy növekedjen a hazai halfogyasztás. Webfelületén, a www.kapjra.hu, oldalon tájékoztató anyagokat, receptgyűjteményeket és konyhatechnológiai információkat is találnak a látogatók. A kampány hatékonysági vizsgálata is megmutatta, hogy egyre többen választják az édesvízi halfajtákat, amiben segítséget nyújtanak a konyhatechnológiákat bemutató kisfilmek és a receptek.

Milyen teendők, kormányzati tervek vannak a haltenyésztés és a horgászat szabályozásával kapcsolatban?

A halgazdálkodási ágazati törvényt még tavaly decemberben, kapcsolódó kormány- és miniszteri rendeleteit pedig most, a tavasz beköszöntével sikerrel módosítottuk. Így minden szükséges elemet az aktuális horgász- és halgazdálkodói igényekhez alakítottunk. Folyamatban van a haltermelés szabályairól szóló miniszteri rendelet véglegesítése, amely terveink szerint hamarosan hatályba is lép. Emellett fontos aktuális feladatunk a 2021– 2027-es időszakra szóló Nemzeti Akvakultúra Stratégiai Terv (NAS) és az új halgazdálkodási operatív program (MAHOP Plusz) véglegesítése, hogy minél előbb megjelenhessenek az ágazatot támogató pályázati felhívások.

Horgászat

Orvhalászok a rendőrök hálójában

Marcali-víztárolónál lopták a halat. Tetten érték őket…

Rendőrség: Az ügy adatai alapján az 52 éves férfi és 31 éves társa 2022. május 26-ára virradóan a Marcali-víztárolónál eresztőhálót jogosulatlanul használva fogtak pontyokat és harcsákat. A halászati őrök tetten érték őket, majd értesítették a marcali rendőröket.

Marcali-víztárolónál lopták a halat. Tetten érték őket… (Kép: Rendőrség)

Az egyenruhások a feltételezett elkövetőket a helyszín közelében elfogták és előállították a Marcali Rendőrkapitányságra. A nyomozók a két férfit orvhalászat és lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki.

Eresztőhálóval lopták a halat. (Kép: Rendőrség)

Természetes vízi halállományunk nemzeti kincs, így annak védelme mindannyiunk kötelessége. Ha halászattal, horgászattal kapcsolatos jogsértést tapasztalnak, minden esetben jelezzék a hatóság felé!

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Horgászat

Az elektronikusan megváltott területi horgászjegyet is be kell mutatni a vízparton

Az Állami Halőri Szolgálatának halőrei osztották meg a tapasztalataikat

A Nébih Állami Halőri Szolgálatának halőrei az elmúlt időszakban az ország több ellenőrzött vízterületén tapasztalták, hogy az elektronikusan értékesített területi horgászjegyeket nem nyomtatják ki a horgászok, de még egy elektronikus eszközön bemutatható másolattal sem rendelkeznek arról a horgászat közben. A Nébih fokozottan felhívja a horgászok figyelmét, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően, tartsák maguknál a területi horgászjegyeket akár papírra nyomtatva, akár elektronikus eszközön bemutatható módon! Ezzel számos kellemetlenségtől, például a horgászattól való eltiltástól is megkímélhetik magukat.

Az Állami Halőri Szolgálatának halőrei osztották meg a tapasztalataikat. (Kép: T.P. – Agro Jager News)

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény* úgy rendelkezik, hogy a halfogási tevékenységet végző személy a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatott horgászat során köteles magánál tartani a horgászegyesületi tagságot igazoló, a horgászszövetség által kiadott Magyar Horgászkártyát, a papíralapú állami horgászjegyet vagy a turista állami horgászjegyet, a területi jegyet és a horgász fogási naplót (a továbbiakban együtt: halfogásra jogosító okmányok), és azokat a halgazdálkodási hatóság, a halgazdálkodásra jogosult, a mezőőr, a természetvédelmi őr, az állami halőr, a hivatásos halőr, a társadalmi halőr és a rendvédelmi hatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni és átadni.

Elektronikus formában kiadott halfogásra jogosító okmányok esetében a halfogásra irányuló tevékenység jogosultságának igazolását az érintett személy a horgászhelyen és a horgászat teljes ideje alatt – a fentiektől eltérően – informatikai eszközén keresztül köteles biztosítani.

Az előírások szerint a horgásznak a területi jegyet a horgászat teljes ideje alatt be kell tudnia mutatni az ellenőrző hatóság kérésére.

A horgászok körében elterjedt tévhit alapja az lehet, hogy a HORINFO rendszerben értékesített területi horgászjegyekkel rendelkező horgászvizeken a halgazdálkodásra jogosult hivatásos halőrei hozzáféréssel rendelkeznek a kiadott területi jegyek adatbázisához, azaz a MOHOSZ által üzemeltett halőri applikációval vagy mobilalkalmazás segítségével ki tudják keresni a szükséges információkat.

Ugyanakkor a fent idézett jogszabályban olvasható, hogy a területileg illetékes hivatásos halőrökön kívül számos más szervezet (pl. a halgazdálkodási hatóság, az Állami Halőri Szolgálat, a természetvédelmi őri szolgálat, valamint a rendőrhatóság) felhatalmazott munkatársai szintén ellenőrizhetik a horgászokat, akik a legtöbb esetben nem rendelkeznek hozzáféréssel a MOHOSZ által kezelt területi jegyek adatbázisához. Mivel ők ellenőrzés alkalmával csupán azt tudják megállapítani, hogy a horgászatot végző személy nem tudja bemutatni a területi engedélyét, a jogosulatlan horgászat miatt eljárást kell kezdeményezniük vele szemben. Ilyen esetben a horgász állami jegyét bevonják legalább addig, amíg a halvédelmi eljárást a hatóság lefolytatja, és a horgász tisztázza a területi engedélyének meglétét. A hatósági eljárás befejezése több napot is igénybe vehet.

A Nébih továbbra is kéri, hogy amennyiben halászattal, horgászattal, halkereskedelemmel kapcsolatos jogsértést tapasztalnak, jelezzék azt az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címen!

Forrás: Nébih

Tovább olvasom

Horgászat

Genetikai vizsgálatok a hatékonyabb pontytermelésért

A Debreceni Egyetem szakembereinek eredményei kitörési lehetőséget jelenthetnek a hazai halgazdálkodásnak.

Debreceni Egyetem: Hazánk őshonos pontytájfajtái jelentős genetikai tartalékokkal rendelkeznek – derült ki a Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ kutatóinak vizsgálatából. A DE szakembereinek eredményei kitörési lehetőséget jelenthetnek a hazai halgazdálkodásnak.

A Debreceni Egyetem szakemberei őshonos pontytájfajtáit vizsgáltak. Az  eredményei kitörési lehetőséget jelenthetnek a hazai halgazdálkodásnak. (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE-MÉK) címere (Ábra: DE)

A Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ (AGBK) kutatói a Tiszántúli régió pontyfajtáinak genetikai sokféleségét tanulmányozták. A kutatási eredményeik alapján, a biodiverzitás fenntartása érdekében az őshonos magyar pontytájfajták kiemelt figyelmet érdemelnek.

A hatékonyabb és biztonságosabb pontytermelés feltételeinek megteremtésében fontos lépés a fajban rejlő genetikai tartalékok feltérképezése. Hazánk halgazdaságaiban a pontyállományokat külön tájfajtaként tartják számon, azonban genetikai sokféleségük, valamint a földrajzilag hozzájuk legközelebb álló pontyállományokhoz való kapcsolatuk tudományos alapon nem tisztázott. Az állományok genetikai adatai hiányosak, a tájfajták nincsenek folyamatosan monitorozva – mondta el Kusza Szilvia, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Agrár Genomikai és Biotechnológia Központ (AGBK) egyetemi tanára a hirek.unideb.hu-nak.

A kutatók  vizsgálatainak célja egyebek mellett a hazánkban kiemelkedő gazdasági jelentőségű pontytájfajták anyai ágon való genetikai rokonsági fokának meghatározása, az egyes tájfajták közötti genetikai különbségek felmérése.

Kép: Debreceni Egyetem

A kutatások során a Tiszántúli régió négy halgazdaságának, a DE MÉK Halbiológiai Laboratóriumának és a szarvasi Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézet (NAIK HAKI) génbanki egyedeit vizsgálták mitokondriális DNS (mtDNS) markerek segítségével. A mtDNS-ek elemzésének eredményei alapján kiderült, hogy a vizsgált magyar pontytájfajták egyedi szinten jelentős géntartalékkal rendelkeznek, azonban a tájfajták között keveredés figyelhető meg. Ez a folyamat elsősorban antropogén – ember tevékenységéből eredő hatásból adódhat, amelyet a piac határoz meg – fejtette ki a kutatócsoport vezetője.

Hozzátette: a ponty világszerte hatalmas piaci keresletű élelmiszerforrás, a világ lakosságának egészséges élelmiszerekkel történő ellátása és a népesség folyamatos növekedése miatt egyre nagyobb jelentőséggel bír.

A vizsgálati eredményeink nagymértékben támogathatják a biztonságos, fenntartható és versenyképes termelést, mert egy esetleges hirtelen és drámai populációcsökkenés esetén referenciadatokkal szolgálhatnak a magyar pontyállományokban rejlő genetikai potenciált illetően – tette hozzá Tóth Bianka, a DE MÉK PhD-hallgatója.

Kusza Szilvia szerint a magyar pontytájfajták megőrzéséhez és kezeléséhez a genetikai állapot állandó figyelemmel kísérésére van szükség. Ennek egyik lehetősége a molekuláris genetikai információk elemzése.

Eredményeink hatással lehetnek a halgazdálkodási szakemberekre és a haltenyésztőkre, akik részt vesznek a tájfajták keresztezéseiben, tervezésében, fejlesztésében, esetleges helyreállításukban. A tudományos következtetéseink a hazai halgazdálkodás számára egyfajta kitörési lehetőséget jelenthetnek, melynek hatásai túlmutathatnak az országhatáron – összegezte az egyetemi tanár.

A kutatás eredményei a nyílt hozzáférésű, nemzetközi Aquaculture című szakfolyóiratban jelentek meg.

https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0044848622002320?via%3Dihub

Forrás: Debreceni Egyetem

Tovább olvasom