Horgászat
„Az utolsó dobás”
Pintér Bence csónakból pergetve angolnát fogott a Balatonból. Életében először sikerült nyílt vízen műcsalival is megakasztania egyet. Élményeiről beszámolt lapunknak:

Fotó: Pintér Bence – Agro Jager News
Minden évben izgatottan várom a május elsejét, mivel attól a naptól kezdve újra korlátozások nélkül lehet csónakból horgászni a Balatonon. Feloldódik ugyanekkor a ragadozóhalak tilalma is, magyarán dupla ünnepről van szó a balatoni csónakos horgászok számára.
Idén is természetesen már éjfélkor kimentünk egy barátommal pergetni az ismert kövezésekre, bár sejtettünk, hogy legfeljebb egy-két süllő akad a horgunkra. Az előzetes aggodalmaink beigazolódtak, de azért sikerült fejenként két-két méretes süllőt fognunk, valamint a délután során három balint is, amely újra kezd visszatérni a Balatonon. Ez után teltek a napok… Másodfokú viharjelzés, másodfokú viharjelzést váltott…, valamint ilyenkor szokásom pihentetni pár hétig a süllőket, az első pár napi ostrom után. Május 11-én végre ideálisnak láttam az időjárást arra, hogy megnézzem mi a helyzet a vízen, mivel enyhe északnyugati szél borzolta a Balaton felszínét.

Fotó: Pintér Bence – Agro Jager News
Megálltam, nagyjából egy tucat helyen, ahol láttam esélyt fogasokra, de a várt koppintások elmaradtak. Elérkezett az utolsó hely, amelyre a naplementét szántam. Ez egy viszonylag sekély rész, ahol kicsit márgásabb a marás széle. Fél óra elteltével sem volt kapás, ezért vertikális wobblerre váltottam. Eleinte erre sem volt érdeklődés, továbbá az órám is azt mutatta, hogy ideje lesz hazaindulni. Viszont minden pergető tudja, hogy mindig van egy „utolsó dobás”, amely legalább egy, de sokszor inkább több dobást jelent. Ez ebben az esetben három volt, mivel három a magyar igazság. Csobbant az utolsó dobás, a csali elérte a Balaton fenekét. Ráemeltem és erőteljes rávágást éreztem. A bevágást követően a gerinces pergető botom karikára hajlott, a spicce pedig szépen járt. Elsőre nagy süllőre gondoltam, de hamar megváltozott a gondolatom egy kis harcsára… De aztán gyanús lett nekem az egész, majd jött a gondolat: „talán angolna?”. A csónak mellé vezettem és az előkénél fogva beemeltem a csónakba, mivel a merítőt kivételesen az autóban hagytam.

Fotó: Pintér Bence – Agro Jager News
Minden évben szoktam fogni egy-két angolnát kishallal, pergetve is fogtam már küszíváson, wobblerrel, de még így, nyílt vízen, műcsalival soha. Gyorsan bekönyveltem a fogási naplóba és már indultam is a kikötő felé a lemenő nap fényeiben gyönyörködve. A kikötőben készítettem róla még egy képet, majd gyorsan elpakoltam, hogy ne késsek az esti megbeszélt vadászatról. Ezért is szeretem ennyire a Balatont és minden más vadvizet, mert mindig tud meglepetést okozni ennyi év után is.
Írta és fényképezte: Pintér Bence
Horgászat
AM: Kiemelt támogatáshoz jutnak a halastavak
A halastavak ökoszisztéma szolgáltatásainak megőrzését, fejlesztését szolgáló támogatási konstrukció keretében első körben 15 darab halgazdálkodási projekt részesült támogatásban mintegy 1,4 milliárd forint értékben. A pályázat keretösszege 3,19 milliárd forint, a következő hetekben további döntések várhatók.

Tarsoly Károly halászmester Biharugrán, az Agropoint Kft. halászatán. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz Irányító Hatósága megkezdte a támogatói okiratok kiadását a „Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása” című felhívásra. Összesen 90 darab pályázat érkezett 3,9 milliárd forint értékben.
A támogatási konstrukció általános célkitűzése a vizes élőhelyek fokozott megőrzése és fejlesztése. Ennek legfontosabb eszközei az élő-, táplálkozó- és költőhelyek biztosítása, a környezeti terhelés csökkentése és az édesvízi készletek megőrzése, valamint a természeti erőforrásokat megújító technológiák alkalmazása. Kiemelt cél továbbá a halastavi ökoszisztémákhoz kapcsolódó, természetvédelmi szempontból jelentős fajok élőhelyeinek védelme.
Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja 25 éves!
A 2014-2020-as programozási időszakban alkalmazott jó gyakorlat folytatásaként a MAHOP Plusz is támogatja a tógazdasági haltermelőket. Ennek részeként kompenzációt nyújt a természet és a biológiai sokféleség megőrzése, javítása, és a tájképi elemek megóvása érdekében nyújtott szolgáltatásokkal összefüggő többletköltségeikre. Emellett az extenzív tógazdasági technológiából származó, megújuló természeti erőforrások fenntartása érdekében elmaradt vagy kieső jövedelmük után is támogatást igényelhetnek.

Sirályok a halágy felett. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A MAHOP Plusz-2.3.1-2024 kódszámú, a „Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása” című felhívásra a forrást az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap, valamint Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
Agrárminisztérium
Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Horgászat
Kanadai kalandozások folytatása: a Yukon vidéke
Horgászat a Yukon vidékén. Tóth Zoltán beszámolója:
Talán ismerősnek hangzik a név, hiszen ezen a területen kapta az ihletet és inspirációt írásaihoz az aranyásókról és a vadon szaváról az ismert amerikai író, Jack London.
Én a Velencei-tavon keszegezve, a Madárvárta környékén többek között kaptam az inspirációt, ahova fiatal kalandvágyóként belógtam, hogy hallgassam a vadon szavát. Miután változott a terep számomra, lehetőség nyílt hallgatni azt a távoli Észak-Kanadában, az eredeti helyszínen. Persze ez nem ment ilyen gyorsan és egyszerűen, hiszen nem a horgászással kezdi valaki egy új országban – az én esetemben az USA-ban.

Fotó: Tóth Zoltán – Agro Jager News
Nekem a Yukon Territory (Yukon Terület) mindig a kalandvágyat jelentette. Az első alkalommal egy szezonális munka révén lovastúrákat vezettem, egészen Alaszkáig az Alcan (Alaska/Canada) Highway vonalán. Ez volt az első találkozásom a Yukonnal, és úgy két hét alatt keresztülhorgásztam magam rajta. Később, sok munkával eltöltött év után, ismét visszajutottam oda, ezúttal mint a Wolf Lake Lodge (Farkas-tó Horgásztanya) vendége. A tanyát csak repülővel lehetett megközelíteni Whitehorse-ból, a fővárosból, amely a Yukon folyó partján fekszik.

Fotó: Tóth Zoltán – Agro Jager News
A fővárosnak 30 000 lakosa van, és a terület lakóinak 80 százaléka itt él. Maga a terület durván ötször nagyobb, mint Magyarország. A Yukon folyó, amelyről a terület a nevét kapta, British Columbiában ered és a Bering-tengerbe ömlik Alaszkában.
A horgásztanya lehetőséget adott a csuka és a tavi pisztráng mellett a pénzes pér horgászatára is. Ez a faj természetesen nem jellemző az otthoni vizekre, hiszen hideg és tiszta vizeket igényel. Én, miután pontyozáson nőttem fel, megtanultam műlegyezni a Sziklás-hegységben. A pér kiválóan fogható legyezve vagy könnyű villantós szerelékkel.

Fotó: Tóth Zoltán – Agro Jager News
Számomra az exotikumot jelenti, de a távoli északi vizekben, Kanadában és Eurázsiában is bőven előfordul. Jellegzetes kiugrásai a vízből, némi hozzáértést követelnek a horgásztól, hogy sikeresen a szákba kerüljön. A méretekről talán a fotók árulkodnak. Ami a számokat illeti, az agresszíven kapó és sűrűn előforduló hal kiváló horgászélményt nyújt a folyamatos kapásokkal.
Természetesen nem felejtettem el az otthoni székesfehérvári vizeket, a Gaja-patakot, ahol, ha arra járok, szívesen pontyozok és kárászozok. Egy-egy túra után pedig legurítok néhány korsó jó magyar sört.

Fotó: Tóth Zoltán – Agro Jager News
Ha valakit érdekel ez a terület, amely közvetlen járattal elérhető Frankfurtból, szívesen megosztom szerény ismereteimet a szerkesztőségen keresztül.
Honfitársi horgászüdvözlettel Montanából.
Írta és fényképezte: Tóth Zoltán
Horgászni szeretne Kanadában?
Keresse bizalommal Pálfai Gábort!
Van egy jó horgász-, vadásztörténete, egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Horgászat
Süttőnél kecsegéket telepítettek a Dunába
A 2025-ös év első telepítéseként őshonos, védett halat telepítettek a Dunába Komárom-Esztergom vármegye horgászai. A KEMHESZ száznál több, egy-másfél kilós kecsegét juttatott a folyóba Süttőnél – közölte a Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége.
Zoltai Dániel, a KEMHESZ elnöke elmondta, hogy a szövetség hosszú ideje folyamatosan telepít kecsegéket. A program célja, hogy a kellő nagyságú állományt elérve szigorú méret- és súlykorlátozás mellett a kifogott példányokat meg lehessen tartani. A populáció növekedését elősegíti, hogy az utóbbi időben sokat tisztult a Duna és a környezetre érzékeny kecsege jól érzi magát a folyóban.
A KEMHESZ tavasszal további 300 kilogramm kecsegét telepít majd. Az egyedi azonosítóval való ellátás azt szolgálja, hogy információkat szerezhessenek a faj életmódjáról, szaporodásáról és viselkedéséről.
Megbízható, jó minőségű, szervizelt autót keres? Keresse Csúcs Gábort a +36 30 323 38 52 – es telefonszámon! Kattintson!
A kifogott egyedeket a horgászok mérlegelés után visszaengedik a vízbe, azonosítójukat és a fogás helyét jelentik a MOHOSZNAK.
A 2015-ben év halának választott kecsege a tokfélék családjába tartozó őshonos folyami hal, mely jellemzően a nagyobb folyók síkvidéki, alsószakasz-jellegű részén él. Akár 1 méter hosszúra is megnőhet, egy méretes példány súlya elérheti a 6-7 kilogrammot is. Rovarlárvákkal, apró csigákkal, kishalakkal és növényi törmelékkel táplálkozik.
Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége
Van egy jó története, egy szép fogása?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131