Kiemelt cikk
OECD-FAO előrejelzése a mezőgazdasági piacokról 2019-2029-re
Az OECD-FAO Outlook az OECD és az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a római székhelyű FAO évente megjelentetett középtávú, 10 évre szóló mezőgazdasági előrejelzése.
Miről szól az előrejelzés?
Az OECD-FAO Outlook az OECD és az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a római székhelyű FAO évente megjelentetett középtávú, 10 évre szóló mezőgazdasági előrejelzése.
Az OECD-FAO Outlook az OECD és az ENSZ mezőgazdasági szervezete. Évről évre monitorozzák a legfontosabb mezőgazdasági kérdéseket. (Kép: OECD)
Fontos kiemelni, hogy mivel meglehetősen hosszú távra szól, nem szabad konkrét előrejelzésként tekinteni rá, „csupán” azt mutatja be, hogy a modellezési eredmények és szakértői konszenzus alapján milyen tendenciák várhatók a főbb mezőgazdasági termékek piacain. Azaz az Outlookból nem az egyes mezőgazdasági termékek meghatározott időpontban előállított konkrét mennyisége, ára derül ki, hanem változatlan feltételek és bizonyos feltételezések mellett valószínűsíthető jövőbeni tendenciák. Ezek a legvalószínűbb tendenciák tehát elfedik, elfedhetik a rövidtávú áringadozásokat.
Az előrejelzés legfontosabb megállapításai
Az idén júliusban nyilvánosságra hozott előrejelzés legfontosabb üzenete, hogy a legtöbb mezőgazdasági termék ára reálértéken nem fog nőni a következő tízéves időszakban. Ez a megállapítás szöges ellentétben áll a korábbi elemzői konszenzussal, amely a mezőgazdasági alapanyagok árának folyamatos emelkedését várta. Ez a korábbi várakozás elsősorban azon alapult, hogy az agráriumban nincsen olyan a technológiai fejlődési tartalék, lehetőség, amely lehetővé tenné, hogy a termelés hatékonyságának javulása lépést tartson a népesség növekedésének az ütemével. A termelés extenzív növelésének – új termőterületek művelésbe vonása, ill. állatállomány növekedése – pedig a szűkülő erőforrások (talaj, víz, energia) szabnak egyre szembetűnőbb fizikai korlátokat. Ezzel szemben az OECD-FAO legfrissebb előrejelzése szerint a világ mezőgazdasága képes lesz a kibocsátás jelentős növelésére, döntően hatékonyságnövekedésnek köszönhetően., Ez a várakozások szerint különösen a jelenleg kisebb hatékonysággal termelő területeken jelentkezik, amely ráadásul egybeesik az elsősorban népességnövekedésre visszavezethető többletkereslettel.. Emellett egyes térségekben – így pl. Latin-Amerikában – extenzív növekedésre is sor fog kerülni, azaz új területek kerülnek mezőgazdasági művelés alá és nőni fog az állatlétszám.
A keresleti oldalon továbbra is a népességnövekedés, egyes térségekben a vásárlóerő növekedése, az urbanizáció és – elsősorban a fejlettebb régiókban – a környezi- és egészségügyi szempontok lesznek a meghatározó hajtóerők. Ennek következtében a legnagyobb népességdinamikával rendelkező fejlődő régiókban az alacsonyabb értékű áruk fogyasztásnövekedése dominál, míg a nagyobb és/vagy növekvő jövedelemmel rendelkező régiókban a magasabb hozzáadott értékű állati fehérjék (különösen a tejtermékek), illetve az egészséges táplálkozáshoz szükséges zöldségek és gyümölcsök fogyasztása növekszik. Az elmúlt évtizedben meghatározó jelentőségű, első generációs bioüzemanyag felhasználás indukálta kereslet telítődni és megtorpanni látszik. Ennek következtében csökken a kukorica, cukornád, és az olajos magok ilyen irányú felhasználásához kapcsolódó kereslet. Ugyanakkor ezen növények újabb megfelelő felvevő piacokat találnak egyrészt a növekvő takarmány-felhasználásnak, másrészt a magasabb feldolgozottságú növényi olajokat és cukrot igénylő ún. kényelmi élelmiszerek iránti fokozódó keresletnek köszönhetően.
A kínálati oldalon az elkövetkező időszak növekedése főként az intenzív termelés által, azaz a termelékenység növekedésén keresztül fog lezajlani, igaz a klímaváltozás miatti adaptációs kényszer részben csökkenti ennek érvényesülését. Ez a termelékenység- vagy hatékonyságnövekedés egyben azt is jelenti, hogy a pótlólagos erőforrásokat olcsóbban lehet bevonni a termelésbe. A növekedés extenzív módja, azaz új erőforrások – elsősorban termőterületek – bevonása kevésbé lesz jellemző a következő időszakban. Mind az intenzív, mind az extenzív növekedés régiónként eltérő jelleggel és mértékkel fog megjelenni.
A termelékenység növekedését elsősorban a mezőgazdasági termelés jelenlegi fejlettségi szintje befolyásolja. Ennek megfelelően a fejlettebb régiókban (EU, Észak-Amerika), ahol már jelenleg is az intenzív árutermelés domináns, alacsonyabb ütemű hatékonyságnövekedésre lesz lehetőség. Ezt a növekedési korlátot tovább erősítik az egyre szigorodó környezeti és állatjóléti követelmények. A fejődő régiók (különösen Afrika) nagyobb ütemű növekedésének keresleti oldali magyarázata, hogy a népességnövekedés is ezeken a területek jelentkezik.
Ami az extenzív növekedést illeti, a jelentés globálisan változatlan nagyságú mezőgazdasági hasznosítású földterületet vetít előre, azonban ez jelentős regionális és művelési ágak közötti eltéréseket takar. Míg a fejlett régiókban – Európában a gyep míg Észak Amerikában a szántó rovására – az egyéb, mezőgazdaságon kívüli földhasználati mód növekedése miatt, addig Afrikában a kedvezőtlenebbé váló agroökológai feltételek miatt jelentkezik a mezőgazdasági terület csökkenése. Ezzel szemben Latin-Amerika esetében jelentős szántó és gyepterület növekedésre van kilátás, Óceánia esetében pedig szántó növekedés és minimális gyepterület csökkenés várható.
Ágazati oldalról vizsgálva, a gabonák és a pálmaolaj esetében a hozamnövekedés biztosítja a kibocsátás bővülését, míg az olajosmagok és cukornád esetében a területbővülés és a hozamnövekedés együttesen. Szintén regionális sajátosságként jelentkezik Latin Amerika esetében a kettős termesztés[1] mind nagyobb területen történő térnyerése, míg Észak-Amerikában a vetésszerkezet átalakulásának köszönhetően növekszik a kukorica és a szója betakarított területe, ahol a hozamnövekedést a növénynemesítés viszi előre.
Szintén fontos megemlíteni a figyelembe vett demográfiai és makrokörnyezetre vonatkozó legfontosabb feltételezéseket illetve a projekciók hozzájuk kapcsolódó érzékenység vizsgálatát. A kiemelt jelentőségű régiók demográfiai és makro mutatóit az 1. táblázat foglalja össze.
A bizonytalansági tényezők között növekvő jelentőséggel bír a piaci-kereskedelmi bizonytalanság (különösen a USA-Kína kereskedelmi háború), amely várhatóan jelen lesz mind az input mind az output esetében. A bizonytalan piaci viszonyok a korábbinál nagyobb árvolatilitást eredményeznek és összességében rontják a piaci hatékonyságot. Szintén növeli a bizonytalanságot a járványok illetve egyéb állat- és növényegészségügyi kockázatok, amelyek gyakran a közvetlen hatáson túl számottevő közvetett következményekkel járnak. Az érzékenységvizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a kereslet (fogyasztás) kevésbé érzékeny a termeléshez képest. Legnagyobb változékonyságot az árak mutatják, amelyek a +/- 40%-os sávban is mozoghatnak. Míg egyes tényezők (jövedelem, hozam) viszonylag szimmetrikusan befolyásolják a kukorica árát, addig az árfolyam (nagyobb valószínűség mellett csökkenti) és az olajár (nagyobb valószínűség mellett növeli) változására aszimmetrikusan reagál. Hasonló módon eltérés van az egyes tényezők által kifejtett hatás mértékében: A jövedelem illetve az olajár változása kisebb, az árfolyam és a hozam változás nagyobb mértékben befolyásolja a kukorica árváltozását.
Az Outlook kiemeli a nemzetközi kereskedelem növekvő szerepét, amelynek két kiemelt haszonélvezője Latin Amerika és Kelet-Európa (Ukrajna és Oroszország) lesz. Mindkét régió esetében figyelemre méltó, hogy a potenciál mögött fontos szerepet játszik a kedvező természeti adottságok, azaz a nagy mennyiségben elérhető jó minőségű termőföld illetve vízforrások.
Az egyes legfontosabb élelmiszer kategóriák fogyasztási arányát megvizsgálva jelenleg is számottevő különbség van az egyes régiók között, amely jelentősen középtávon sem változik. Ugyanakkor a magas illetve növekvő jövedelmű régiókban növekvő állati fehérjefogyasztás várható. Ennek kapcsán Dél-Kelet Ázsia lesz a legmeghatározóbb többletfogyasztást mutató régió. Ugyanakkor a régión belül jelentős különbségek mutatkoznak: míg Kínában elsősorban a sertés- és baromfihús fogyasztása növekedhet, addig Dél-Ázsiában a tejtermékeknek jut nagyobb szerep a növekedésben. Általánosan elmondható, hogy a húsfogyasztás elsősorban a jelenleg is nagyobb arányban húst fogyasztó területeken fog növekedni. Ugyanakkor a fogyasztói preferenciák változása – életmód, környezet- és egészségtudatosság növekedése – belső átrendeződést, egyes hústípusok helyettesítését eredményezi. Például Kanada és Új-Zéland illetve Európa esetében a marhahús fogyasztás csökkenése, míg a baromfihús növekedése várható. Ugyan ezen okra visszavezethetően a kedvezőtlen élettani és vagy környezeti hatásúnak tartott növényi olajról (különösen a pálmaolaj) a vajra való áttérés várható a magas jövedelmű országokban, a növényi olajok árelőnye ellenére.
A növekvő állati fehérjeigény felveti annak a kérdését, hogy a jelenleg gyepként hasznosított területek szántóföldi hasznosítása milyen lehetőségeket és következményeket rejt, beleértve a megtermelhető biomassza mennyiségét illetve annak környezeti hatásait (különösen az ÜHG-ra). Ezt a hatást felerősíti a termelés koncentrációja és intenzitás növekedése.
Szintén a növekvő állati fehérje termeléshez kapcsolód érdekesség, hogy az EU-14 esetében a gyakorlatilag változatlan kibocsátás mellett a koncentrált termelés hatékonyságnövekedése miatt némileg csökken a takarmányigény (hasonlóan az USA esetében a kibocsátás növekedésénél kisebb ütemű a takarmányigény bővülése). Ezzel szemben a nagyobb növekedést mutató régiók esetében meghatározóbb a koncentrált termelés térnyerése a hagyományos háztáji/háztartási előállítás helyettesítésre, ami növekvő takarmányigényt generál. Mivel ezen piacok jelentős szállítási költség mellett érhetőek el, némileg csökken Magyarország földrajzi bezártsága (az olcsóbb szállítási lehetőségeket kínáló tengeri kikötőktől való relatív távoli fekvése) és ezzel a szállítási költség hátránya. Ugyanakkor Oroszország és Ukrajna fekete-tengeri elhelyezkedése komoly versenyelőnyt jelenthet, különösen ha a fekete-tengeri kikötőkhöz vezető vasúti szállítási vonalak is fejlődnek a jövőben.
Az állati termékek növekvő mennyiségét elsősorban a nagyobb fajlagos kihozatal, növekvő hozamok biztosítják, azaz az állatállomány nagysága kisebb ütemben növekszik. Ez különösen a sertéshús és tehéntej esetében várható.
A jelenleg alacsony, de növekvő jövedelmű régiókban komoly problémaként jelentkezik a növekvő cukor és olaj bevitellel párosuló nem kiegyenlített táplálkozás és mozgáshiány, amely miatt az elhízás egyre nagyobb probléma. Ezen felül az elhízás problémájával küzdő országokban gyakran ezzel párhuzamosan van jelen az alultápláltság és mikorelemhiányos táplálkozás, amit a táplálkozási problémák „hármas terheként” szokás említeni.
Kiemelt szektorokra vonatkozó összefoglaló:
Gabona
Mivel az elmúlt években a termelés folyamatosan meghaladta a felhasználást, jelentős készletek halmozódtak fel és alacsonyabb árszintet eredményeztek. A globális gabonatermelés korábbi közel évi 2%os növekedése a következő évtizedben 1%-ra lassulhat, amelynek mintegy felét kukorica (+181 millió t), negyedét búza (+86 millió t), ötödét rizs (+66 millió t) és a maradékot egyéb gabonanövények teszik ki. A növekedés hajtóerejét a hozamnövekedés jelenti, amely különösen Afrika és a Fekete-tenger térségében lesz jelentős mértékű. A kereslet növekedésének megtorpanása mögött a kínai és az ipari (keményítő és bioüzemanyag) felhasználás csökkenése áll. A gabonák élelmiszer célú kereslete a világ legtöbb részén telítődött, ez alól a dinamikus népességnövekedéssel jellemezhető afrikai és ázsiai térségek jelentenek kivételt, ahol a gabonák továbbra is jelentős arányt képviselnek a fogyasztásban. Mindezek eredőjeként a gabonák árának mérsékelt nominális növekedésére és változatlan reálárára van kilátás. Ugyanakkor a nemzetközi gabonakereskedelem jelentős (több mint ötszörös!) növekedése várható, amelynek legnagyobb nyertesei a kukorica esetében most is meghatározó illetve számottevő növekedési potenciával rendelkező országok, azon belül is elsősorban Latin-Amerika, Ukrajna és Oroszország lehetnek. Az Európai Unió várhatóan a búza és egyéb gabonák kereskedelmében tudja növelni piaci részesedését.
Olajosmagok
Az olajosmagok[2] piacán a szója további (átlagosan évi 1,6%) térnyerése várható, amelynek legnagyobb nyertese a Mercosur térség és elsősorban Brazília lesz. A növekedés mintegy fele a növekvő területnek köszönhető, míg a másik része a hozamnövekedésnek. Az egyéb olajosok között jelentős arányt képviselő repce korábbi dinamikus bővülése lelassul, jelentős részben a stagnáló biodízel keresletnek köszönhetően. A globális növényiolaj piac 28 millió tonnás bővülése várható, amely Indonézia növekvő bioüzemanyag felhasználásának következtében csökkenő készleteket és növekvő árat eredményez.
A lassuló sertés és baromfi növekedés valamint Kína importfüggőségének csökkentésére irányuló törekvésének köszönhetően a fehérjetakarmányok korábbi évi 4,1%-os keresletnövekedése 1,5%-ra lassulhat. A növényi olajok nemzetközi piacán továbbra is a pálmaolaj lesz a meghatározó, amelynek globális kereskedelmében Indonézia és Malajzia maradnak a meghatározóak (közel 60%-os piaci részesedés). Ugyanakkor a pálmaolaj fejlett régiókban jelentkező keresletét jelentősen befolyásolja a hozzá kapcsolódó környezeti következmények megítélése.
A globális szójapiacon továbbra is az Egyesült Államok és Brazília a meghatározó, ugyanakkor a kereskedelmi egyezmények és konfliktusok komolyan befolyásolják pozíciójuk alakulását. A keresleti és kínálati hatások eredőjeként a szója, egyéb olajosmagok és fehérjetakarmányok árának mérsékelt nominális növekedésére és változatlan reálárára van kilátás. Ezzel szemben a növényi olajok ára dinamikusan növekedhet, amelynek eredményeként a reálárak is növekednek. A termelés viszonylag nagyobb földrajzi koncentrációja miatt az ágazatnak nagyobb az időjárási kitettsége, amely kedvezőtlen években jelentős piaci zavarokat, volatilis árakat okozhat. A magasabb vásárlóerővel bíró fogyasztók körében jelenleg legnagyobb arányban a bioélelmiszerek elégítik ki a magasabb környezeti és egészséges élelmiszerekkel szembeni elvárásokat. A jövőben ugyanakkor növekedhet a különböző alternatív zöld tanúsítványi rendszerek szerepe. Jelenleg a tanúsítványok gyakran nem kellően nagy regionális lefedettséggel működnek. Például egy egész Európára kiterjedő zöld tanúsítványi rendszer valószínűleg nagyobb méretű és likviditású tanúsítványpiacot eredményezhetne, ami a kisebb (nemzeti) piacokhoz képest stabilabb zöldtanúsítvány-árakhoz vezethet.
Cukor
A globális cukorpiacon továbbra is a cukornád és így a jelenlegi termelést adó országok lesznek a meghatározóak. A termelés bővülésének zöme a fejlődő országokban (India, Thaiföld, Kína) várható, amihez a cukornád esetében a terület és a hozamok növekedése hasonló arányban járul hozzá. A cukorrépa esetében csak a kiemelkedően kedvező jövedelmezőséget mutató területek esetében várható minimális növekedés. A nyers cukor és a fehérített cukor közötti árrés számottevően (25%) csökkent az elmúlt időszakban, amely várhatóan közel visszaáll az elmúlt évtizedben jellemző mértékre (93 USD/t). A cukorszektorban a feltételezett alacsony olajárak ellenére komoly nyomás várható, tekintettel a közelmúltban elfogadott brazil bioüzemanyag programra. A cukorfelhasználás bővülésére Ázsiában, Közel Keleten és Észak-Afrikában lehet számítani, míg az EU-ban stagnálás vagy minimális csökkenésre van kilátás. Az alternatív édesítők – így a kukorica alapú izocukor – részesedése a korábbi várakozásokkal szemben jóval szerényebb mértékben és nagyobb részt a fejlődő országokban növekszik (ahol a részaránya jelenleg alacsonyabb a fejlett országokhoz képest), de csak a teljes fogyasztás bővülésével arányosan. A fejlett országokban az egészségügyi megfontolások miatt a cukorfogyasztás minden szegmensében stagnálás vagy minimális csökkenés várható, ugyanakkor a kedvezőbb élettani hatású édesítőszerek felhasználási aránya várhatóan növekedni fog..
A külkereskedelmi viszonyokat a kereskedelmi megállapodások hatásai határozzák meg, de várhatóan továbbra is Brazília marad a domináns, ugyanakkor Thaiföld növekvő szerepe is valószínűsíthető. A
szabadkereskedelmi viszonyokat torzító szakpolitikák leépülése, várhatóan kedvezően hat az árvolatilitásra. Mivel a cukor előállítása jelentős energiaigényű, ezért az olajár változásra érzékenyebben reagál, illetve hasonlóan fontos szerepe van a termelést versenyhátrányú területeken fenntartó támogatásoknak.
Baromfi-, sertés, juh- és marhahús
A jelentés szerint a lassuló fogyasztásbővülés és az alacsony – bár nominálisan kis mértékben növekvő – takarmányköltségek a húsok reálárának csökkenését vetítik előre. Az időszakban várható 13%-os termelésbővülés zöme a fejlődő országokban várható, ahol a termelési rendszerek intenzívebbé válása és a vágótömeg növekedése lesz a meghatározó. Azonban az a termelésbővülés nem lesz képes kielégíteni ezen régiók – különösen Afrika – keresletbővülését, ezért a nemzetközi kereskedelem bővülése várható.
Az Ázsiában jelentős állománycsökkenést okozó afrikai sertéspestis közvetlen hatása egyértelműen megjelenik a sertéshús nemzetközi kereskedelmében, aminek kihasználását a versenyképes előállításon felül a kereskedelmi egyezmények is számottevően befolyásolják. Várhatóan ez még több évig kihatással lesz a sertéshús piacára, és árfelhajtó hatása lesz. Ennek közvetett hatása leginkább a baromfihús piacán jelentkezik, ahol kisebb mértékben, de többletkeresletet generál és rövid távon az árak növekedését eredményezi. A marhahús esetében stagnáló nominális és csökkenő reálárra van kilátás.
Összességében a juh- és marhahús reálára csökken legnagyobb mértékben, az előbbi külkereskedelmét továbbra is az Egyesült Államok, Argentína és Brazília, míg utóbbit Új-Zéland és Ausztrália uralja. A fejlett gazdasági térségekben egyre inkább a fogyasztás egészségügyi és termelés környezeti következményei befolyásolják a fogyasztói preferenciákat. Ennek megfelelően az elkövetkező évtizedben legnagyobb mértékben a baromfihús fogyasztás bővülésére van kilátás. A következő 10 évben várható mintegy 20 millió tonnás többlet húsfogyasztás kb. fele, azaz 10 millió tonna származhat ebből a szektorból.
Tej- és tejtermékek
A várhatóan évi átlagosan 1,7%-os termelésbővüléssel a tejszektor lesz a legdinamikusabb expanziójú ágazat. Ez leginkább a jelenleg alacsony hozamú országok állományának korábbinál gyorsabb növekedésének köszönhetően, a növekedés közel fele Indiában és Pakisztánban várható.
Az EU termelése lassabb növekedésére kell számítani, a belső kereslet lassú növekedése és a kisebb külkereskedelmi arány miatt. Míg a fejlődő országokban a friss tej és tejtermékek kereslete bővül, addig a fejlett régiókban (EU és Egyesült Államok) annak csökkenése várható, míg a magasan feldolgozottak – elsősorban sajt – esetében bővülő keresletre van kilátás. Az elmúlt időszakban a vaj ára magasabban alakult a tejporokhoz viszonyítottan a tejzsír iránti nagyobb keresletnek köszönhetően. Habár minden tejtermék esetében a nominális árának növekedésére van kilátás, addig a vaj és sajt reálára várhatóan stagnál, míg a tejporoké kis mértékben növekszik. A tejtermékek nemzetközi kereskedelmének jelenlegi viszonyait jelentősen megváltoztathatják az esetleges jövőbeni kereskedelmi megállapodások, egyezmények és Anglia EU-ból történő kilépése.
Az Outlook alapján a következő stratégiai javaslatok tehetők:
- A szántóföldi növénytermesztés esetében a takarmányalapanyagok versenyképes, magas hatékonyság melletti előállítása a bővülő nemzetközi piacokon kedvező lehetőséget kínálhat.
- Növekvő jelentősége lesz az extrém időjárási körülmények negatív hatásaival szembeni védekezésnek (pl. öntözés).
- A változó klimatikus viszonyok ill. specializálódó piaci igények miatt egyre fontosabb a fajtaválasztás szerepe, amit a növénynemesítési eredmények támogatnak (ugyanakkor fontos lehet a szabályozási környezet).
- Különösen a növekvő illetve magasabb jövedelmi helyzetű fogyasztók változó preferenciája – egészségtudatosság ill. környezeti érzékenység – növeli a magasabb feldolgozottságú élelmiszerek szerepét. Ennek fontos része az alapanyag előállítás valamint a kapcsolódó élelmiszeripar (egyaránt fontosak a piaci alapú és szabályozási környezet általi kezdeményezések).
- A nemzetközi kereskedelemben várható nagyobb árvolatilitás hatással lesz a magasabb kitettségű ágazatokra, ügyfelekre (pl. import fehérje, műtrágya, gabona és olajos magok)
- A járványok várhatóan erőteljesebb jelenléte miatt növekvő szerepe van az élelmiszerbiztonságnak és ezzel párhuzamosan a minőségbiztosítási és egyéb nyomonkövetési rendszerek.
Kiemelt potenciájú ágazatok:
- Baromfihús (feltétel: korszerű technológia, intenzív termelés, kiemelt genetikájú állomány)
- Tejtermelés és feldolgozás
- Kertészet, zöldség
- Hatékonyságot folyamatosan növelő (fajlagos költségcsökkenést eredményező), versenyképes szántóföldi termelés (nagy volumen és/vagy integrációs háttér) (elsősorban búza és olajosok)
- Magas hozzáadott értékű, feldolgozott élelmiszert előállító vállalkozások
[1] Egy gazdálkodási évben egyazon területen két növénykultúra – pl. kukorica és szója, vagy búza és szója – kerül egymás után művelésbe.
[2] Szója, egyéb olajosok (repce, napraforgó, gyapotmag, földimogyoró, kókusz), pálma
Forrás: Takarékbank
Kiemelt cikk
Megnyitotta kapuit a 30. FeHoVa – GALÉRIA
A jubileumi, a 30. Fegyver, Horgász és Vadászati kiállítás sok érdekességet, bejelentést és főképpen megerősítést hozott, hiszen Dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, az Országos Magyar Vadászati Védegylet választmányi elnöke, a megnyitón mindenkit megerősített abban, hogy a hangtompítókat bárki szabadon megvásárolhatja, használhatja Magyarország területén. Dr. Nagy István agrárminiszter a mezőgazdaság és az erdészet számára hozott friss híreket, miközben Dr. Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár már Magyarország közelgő soros elnöksége kapcsán hangsúlyozta, hogy fontos időszak előtt áll hazánk. Budapesten, a FEHOVÁ-n, 17 ország, 200 kiállítója mutatkozik be, amely a Kárpát-medence legnagyobb kiállításává nőtte ki magát.
A 30. FeHoVa megnyitója előtti pillanatok. A képen balról jobbra: Dr. Dérer István, a Mohosz főigazgatója, Dr. Kovács Zoltán Ph.D., a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) magyarországi nemzeti delegációjának vezetője, Dr. Nagy István agrárminiszter, az Agrárminisztérium vezetője, Dr. Semjén Zsolt Magyarország miniszterelnök-helyettese, az Országos Magyar VAdászati Védegylet választmányi elnöke és Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
Kétségtelen, hogy az elmúlt évtizedek legszabadabb, legkötetlenebb Fegyver, vadászati és horgászati kiállítása az idei, 2024-es, a jubileumi 30. FEHOVA és csak kapkodta a fejét, még az is, aki nap, nap után követi a vadgazdálkodás, a természetvédelem és magában, az agrárszektorban bekövetkezett változásokat.
Bár nem foglalta össze senki, de mégiscsak integrált szemlélet mellett, a szektor ágazatait nem egymás kárára, hanem azok lehetőségeit erősítve, egymás javára lehet fejleszteni. Nagykövetek, államtitkárok, külföldi delegációk sora érkezett a FEHOVÁ-ra, amely igazi színes, nemzetközi kiállítássá szélesedett.
Köszöntő: Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy egy kicsit mindenki sajátjának érzi a kiállítást, s az, hogy a vadászok és a horgászok egy időben találkoznak, számára jelzés értékű. Közel egymilliós ez a két szakma, a szabadidős tevékenységben résztvevők nagyságrendje, s ez már jelentős erőt képvisel. Ha ekkora tömeg megmozdul, biztosan képes tenni a környezetéért, amiben a FEHOVA egy gyűjtőpontja ezeknek a szakmáknak, ezeknek tevékenységeknek. Kiemelte, hogy a harmadik, önálló program a kutyashow, amelyre mindenkinek érdemes benézni, hiszen nemcsak hobbykutyákat, társállatokat, hanem profi, munkakutyákat is meg lehet tekinteni és meg lehet ismerkedni a különféle hazai és külföldi kennelek tulajdonosaival.
Dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, az Országos Magyar Vadászati Védegylet választmányi elnöke. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
Aki kilátogat a Fegyver, horgász és vadászati kiállításra, már megszokhatta, hogy Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, az Országos Magyar Vadászati Védegylet választmányi elnöke, egyfajta beszámolót tart a megnyitó napján. Bár a szakma már értesült róla és tudvalevő, de mégis az elmúlt évek, évtizedek szinte megoldatlan kérdésköre volt a vadbalesetekkel kapcsolatos helyzet: különös tekintettel az autópályák mentén, a kerítés és az úttestek közötti zöld területekről beugró vad okozta balesetekre és az azok utáni kártérítési felelősségre. Magyarul: ki felel ezekért a balesetekért, kinek kell megtéríteni az okozott kárt. Másik ilyen sarkalatos kérdés volt az utakon történt balesetek kapcsán az, hogy a vadászatra jogosultak felelősségét nem állapították meg abban az esetben, ha a vad nem emberi zavarás miatt lépett az úttestre és okozott balesetet.
Solymászok és magyar kutyafajták a jubileumi, 30. FeHoVa megnyitó ünnepségén. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
Az elmúlt hónapokban a vadkár kérdése neuralgikus ponttá fejlődött a vadgazda és a mezőgazda között. Semjén Zsolt bejelentette, hogy február 7-én a Karmelita kolostorban minden ágazati szereplővel egyeztettek és konszenzusra jutottak. Bár a törvény egyértelműen fogalmaz, hogy kinek, mi a feladata a vadkár megelőzésében, de hangsúlyozta, hogy minden szereplőt arra kér, hogy kárigényét lehetőség szerint peren kívül érvényesítse. A károkat a település jegyzőjének kell bejelenteni, a káresemény bekövetkezésétől számított 5 napon belül. Fontos, hogy eddigi 5 éves elévülési időt 30 napra szűkítették és pontosan 30 napunk áll rendelkezésre a peren kívüli megegyezésekre is. A vadlétszám témaköre, hogy egyes régiókban mekkora lehet a vadállomány nagysága – nem kérdés. Meghatározása, pontos becslése az Agrárminisztérium feladata, de ebben szeretné, ha a Magyar Tudomány Akadémia is bekapcsolódna. Fontos, hogy megnyugtató és a lehető legátfogóbb képet kapjunk a magyar vadállományról és annak nagyságáról. Megfontolt, nyugodt, gyakorlati kutatásokra alapozott, minden szereplő bevonásával elkészített döntéseket kell hozni, amelyek hosszú távon is fenntarthatóak.
A lősport és az ifjúsági vadászat kapcsán a néhai Igaly Diána olimpikonunkat hozta fel példának, aki, ha 18 évesen kapott volna először lőfegyvert a kezébe, bizonyosan nem ér el olyan sikereket, mint így. Ehhez meg kellett teremteni a jogszabályi hátteret és ugyanolyan vizsgákat kell teljesíteni az ifjúsági vadászoknak is, mint a felnőtteknek. Azzal a kitétellel, hogy a sörétes fegyver mellett, csak és kizárólagosan .22-es kaliberű golyós fegyvert tarthatnak. Társasvadászaton nem, csak egyéni vadászaton, felnőtt érvényes fegyvertartási engedéllyel, vadászjeggyel rendelkező vadásszal mehetnek vadászatokra.
Svéd hangtompítók a Reflex vadászbolt standján. Balról Ondrék Róbert, a Hozam Zrt. vezérigazgatója, míg jobbról Albert Attila, a Frommer Fegyverbolt kereskedelmi igazgatója. Fotó: Agro Jager
A hangtompítók engedélyezése mögötti egyeztetésekről is lerántotta a leplet. A szakma tudta, hogy nagy viták álltak e mögött, de kiemelte, hogy az észérvek mentén döntöttek. Kizárólag szakmai kritériumok voltak azok, amelyek után lehetőséget nyitottak ennek az eszköznek a használata előtt. Fontos, hogy a hangtompítók használatával nem nyugtalanítja a vadállományt a hivatásos vadász, a természetvédelmi őr. Nem zavarja továbbá a lakosságot és a vadászok hallását is védi. Azonban keveset lehetett arról hallani, hogy a külföldről hozzánk érkező vadászok sok esetben használták, mi több az Ausztriából érkező vadászok esetében kötelező is használniuk. Bár könnyen leszerelhető, de a hangtompító nélkül vagy azzal használt fegyver lőképe más és más és újra be kellett lőni a vendégeknek a puskáikat. Másrészt az Európai Unió tagállamaiban engedélyezett. Akinek van olyan fegyvere, amelyre felszerelheti és rendelkezik adott fegyvertartási engedéllyel, akkor az adott kaliberhez vásárolhat ilyen terméket.
Éjjellátók kérdés köre azonban már bonyolultabb, hiszen a vadászatra jogosultnak meg kell kérnie az engedélyt a vadászati hatóságtól, hogy használhassák az eszközt. Erre mindenképpen ügyelnie kell annak, aki ilyen eszközzel bír és érdeklődjön a vadászatok megkezdése előtt, különösen akkor, ha vendégvadászatra érkezik.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A közigazgatás kapcsán tájékoztatott arról, hogy ingyenessé vált a spíszer bikák bírálata. Mínusz pontos elejtésnél, még ha érmes is a bika, nem kaphat érmet a trófea és már elkészült az országos trófeabírálati protokoll is. A külföldi vendégek esetében ma már nemcsak egy-egy társaság területén, hanem országos viszonylatban, szabadon utazhatnak, vadászhatnak a Magyarországra érkezett vendégek és nem kell minden társaság területén újra és újra engedélyeket váltani. Eközben a határon túli magyarság számára is lehetőség nyílt arra, hogy magyar állami vadászjegyet válthassanak.
A fegyverek műszaki vizsgáztatása kapcsán ma már rutin, hogy az eladáskor kell újra műszakiztatni a fegyvereket, míg a családon belül, ajándékozással, örökléssel megkapott fegyverek, ez alól felmentést kaptak.
Nagy István agrárminiszter köszöntője a 30. FeHoVá-n. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
Nagy István agrárminiszter a régió legjelentőseb és leghangulatosabb kiállításának nevezte a FeHoVá-t. Megkezdte az Országos Vadgazdálkodási Tanács a munkáját és a Területi Vadgazdálkodási Tanácsok is megalakultak. A miniszter kérte, hogy használják a vadászjegyek ügyfélkapus megvásárlásának lehetőségét – sokat dolgoztak azon, hogy ezt be tudjuk vezetni.
Hamarosan, 2025. márciusától indul a digitális beíró könyv és számos, a bürokrácia csökkentésére tett intézkedést készítenek még elő.
Kiemelte, hogy a gím- és a dámszarvas erőteljese erősödése tapasztalható nemcsak Magyarországon, hanem Európában is. Meg kell teremteni az összhangot az ágazat szereplői között. Napjainkban 50 vállalkozás foglalkozik vadhús felvásárlással, amely éves szinten 3500 tonnát exportot jelent, miközben az ágazat 30 milliárd forint forgalmat bonyolít le.
Reviczky Gábor kitüntetésével, amelyet Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől vehetett át. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
2020. óta 1700 hektár új erdőt adtak át Magyarországon. Az az uniós cél, hogy 27%-ra növeljék az erdős területek arányát. Ehhez most érkeznek az új támogatások, amelyek a NATURA 2000 területekre, az erdőkárok csökkentésére, az erdei infrastruktúra fejlesztésére lehet fordítani. Ezen kívül még sok más kiírás jelenik meg hamarosan, amely nem csak az erdőgazdálkodóknak fontos, hanem az erdő közjóléti funkciója miatt, mindannyiónk érdeke is.
Az állami erdészetek méltán a magyar vadgazdálkodás zászlóshajói. Az Egererdő Zrt. standján. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
A kormány a vizekre kiemelt figyelmet fordít. Halaink nemzeti kincsnek számítanak. Jelenleg 26 000 hektár halastó biztosítja a lakosság halszükségletét, miközben teljesen megszűnt a kereskedelmi halászat és sikerült visszaszorítani az orvhorgászatot. Bejelentette azt is, hogy készül a Nemzeti horgász és turisztikai stratégia
Dr. Kovács Zoltán Ph.D., a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) magyarországi nemzeti delegációjának vezetője. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
Dr. Kovács Zoltán kiemelte, hogy Magyarország az uniós elnökség kapujában áll. A hazai, nemzeti kérdések mellett hazánknak fontos feladatai vannak és a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács magyarországi delegációjának vezetőjeként fontosnak tartja, hogy bemutassuk a magyar eredményeket. Magyarország vadgazdálkodása, természetvédelme azonban csak akkor lehet sikeres, ha a Kárpát-medence egészét integráltan kezeli. A vonuló- és költöző madarak mellett, a vadászható állatfajok megőrzése, állományainak fenntartása kiemelt és egyben nemzetközi feladat is. A hazai vadgazdálkodás mellett az előttünk álló időszakban ilyen feladatokra is számítunk. Méltatta Magyarország, a Magyarországhoz köthető kutatások sikerét s nem hagyta ki, hogy gratuláljon Hídvégi Béla, Dallasban átvett Weatherby-díjának.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D.
Agrogasztro
KÖZLEMÉNY: Megvásárolta az Agro Jager News a Vadászat.net oldalt
Magyarország legrégebbi, vadászati internetes oldalát, a Vadászat.net oldalt, amely 1999-ben indult, annak teljes tartalmával és a hozzátartozó domainnel megvásárolta az Agro Jager News – jelentette be Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., az Agro Jager News lapigazgatója.
Magyarország legrégebbi, vadászati internetes oldalát, a Vadászat.net oldalt, amely 1999-ben indult, annak teljes tartalmával és a hozzátartozó domainnel megvásárolta az Agro Jager News – jelentette be Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., az Agro Jager News lapigazgatója Budapesten, a jubileumi 30. Fegyver-, Horgász és Vadászati kiállításon.
Az Agro Jager News, a Vadászat.net – Magyarország első vadászati internetes szaklapjának megvásárlásával – 25 éves tartalommal, hazánk legrégebbi és legnagyobb online vadászújságává vált.
Megvásárolta az Agro Jager News a Vadászat.net internetes vadászati szaklapot, amely 1999-ben indult. 25 év hírei, tudósításai, közéleti tevékenysége, a művészeteken át a vadásztörténetekig, különleges receptek, olyan archív hangfelvételek kerültek az Agro Jager News tulajdonába, amelyre joggal mondhatjuk, hogy a magyar vadászat internetes hajnalára mutatnak vissza. Egy olyan kort mentettünk meg az Agro Jager News égisze alatt, amelyen nagyon sokan dolgoztak a mögöttünk álló 25 évben – tájékoztatott Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., az Agro Jager News lapigazgatója.
A Vadászat.net újságot 1999-ben, Preisz Gyula alapította meg, de akkor még nem gondolta senki, hogy milyen jelentősége lehet az első elektronikus cikkeknek. Nem is láttuk valójában, hogy mekkora térnyerése lehet a digitalizációnak. Az oldalra 2000-ben figyelt fel a Nimród Vadászújság akkori főszerkesztője, Dr. Zoltán Attila, aki végül halálig együtt dolgozott az internetes lappal, amely először a Nimród Vadászújság híreit, majd az igen rövid ideig kiadott Hunor Magazin híreit is követte.
Ma a www.vadaszat.net domain címet újra elérhetővé tettük, amely az Agro Jager News felületére mutat és az Agro Jager hírei mellé 22 évnyi tartalmat integráltuk az Agro Jager News adatbázisába, amellyel a lap, mintegy 25 év vadászati híreit bírja.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik segítették ezt a munkát. Személyesen megköszönve Preisz Gyulának, akinek a segítségével első cikkeim országosan jelenhettek meg, s amiatt is, hogy a Vadászat.net oldal miatt keresett meg Dr. Zoltán Attila: azt követően ugyanis 18 évig dolgozhattam a magazinnál.
Az Agro Jager News új rovatokkal, új szolgáltatásokkal, kiterjedt tartalommal, a legújabb RSS szolgáltatással, további kereső funkcióval frissült, amely ma már optimalizált mind okostelefonokra és táblagépekre is.
Engedjék meg, hogy minden régi és új olvasónknak, barátunknak, régi munkatársunknak kellemes időtöltést kívánjak az Agro Jager News csapata nevében.
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. – lapigazgató
Kiemelt cikk
ORFK: Tájékoztató a hangtompítók tartásáról
A lőfegyver-kereskedők (forgalmazók), a hangtompító tartására jogosultak számára a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény, valamint a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2023. november 1-jén hatályba lépett módosításáról.
A lőfegyver-kereskedők (forgalmazók), a hangtompító tartására jogosultak számára a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény, valamint a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2023. november 1-jén hatályba lépett módosításáról.
A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 3. § (3) bekezdése szerint a „hangtompító az annak tartására, vagy – ha a hangtompító tartását a
jogszabály a lőfegyver tartására való jogosultság alapján is lehetővé teszi, – a lőfegyver tartására jogosító engedély birtokában szerezhető meg, a lőfegyver tartására való jogosultság alapján abban az esetben, ha a hangtompító felszerelésére alkalmas lőfegyvert a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba bejegyezték”.
A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 15. § (2a) bekezdésében rögzíti, hogy a „Hangtompító kizárólag a 35/B. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet részére értékesíthető”.
A Kr. 35/B. § alapján „(1) A hangtompító tartása engedélyezhető
- – feladatkörére tekintettel – az igazságügyi fegyverszakértőnek, igazságügyi fegyverszakértői vizsgálati tevékenységet folytató vagy lőszergyártási engedéllyel rendelkező szervezetnek, az Ftv. 22. § (5) bekezdés b) és c) pontja alapján a vizsgálatra, a tanúsítvány, szakvélemény kiadására, illetve a lőfegyverek hatástalanításának végrehajtására kijelölt szervezetnek, valamint muzeális intézménynek vagy
- a lőfegyver munkavégzési célú tartására jogosult kérelmező számára abban az esetben, ha igazolja, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal engedélye, illetve kijelölése alapján jogosult az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 51. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározott tevékenység végzésére.
- Az (1) bekezdés szerinti engedély hiányában a hangtompítót a lőfegyver tartására való jogosultság alapján jogosult tartani az a személy vagy szervezet, aki rendelkezik
- a sportlőfegyver tartására jogosító engedéllyel vagy
- a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel.
- A hangtompító
- az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben kizárólag a hangtompító tartására jogosító
engedéllyel rendelkező jogszerű tevékenysége során,
- az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben kizárólag az Éltv. 51. § (3) bekezdés i)
pontjában meghatározott tevékenység szabályszerű végzése során,
- a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a sportlőfegyver jogszerű használata során
vagy
- a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a vadászlőfegyver jogszerű használata során használható.
Egy hangtompító belső felépítése kitöréssel szemléltetve Forrás: FROMMER Fegyverbolt
A Kr. 45. § b) pontja értelmében e rendelet eltérő rendelkezése hiányában az kaphat engedélyt a hangtompító kivitelére, behozatalára, átszállítására, aki a 35/B. § (1) bekezdésében meghatározott engedéllyel rendelkezik.
A Kr. 47. § (4) bekezdése szerint „A hangtompítónak az ország területére történő behozatalához, az ország területéről történő kiviteléhez, illetve az ország területén történő átszállításához nincs szükség a 45. § b) pontjában meghatározott engedélyre abban az esetben, ha a hangtompítót jogszerűen birtokló személy rendelkezik a sportlőfegyver, illetve a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel. Ilyen esetben a 45. § b) pontjában meghatározott engedélyt a sportlőfegyver, illetve a vadászlőfegyver tartására jogosító engedély helyettesíti, feltéve, hogy a hangtompító felszerelésére alkalmas lőfegyvert a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba bejegyezték.”
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
- A lőfegyver-kereskedőkre (forgalmazókra) vonatkozó szabályok
A Kr. 2023. november 1-jén hatályba lépett módosítása a hangtompító forgalmazásával összefüggésben kizárólag az eszköz értékesítésének szabályait rögzíti a Kr. 15. § (2a) bekezdésében, amely szerint a forgalmazási tevékenységet végző a hangtompítót kizárólag igazságügyi fegyverszakértő, igazságügyi fegyverszakértői vizsgálati tevékenységet folytató vagy lőszergyártási engedéllyel rendelkező szervezet, a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 22. § (5) bekezdés b) és c) pontja alapján a
vizsgálatra, a tanúsítvány, szakvélemény kiadására, illetve a lőfegyverek hatástalanításának végrehajtására kijelölt szervezet, valamint muzeális intézmény, sportlőfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet, valamint a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet részére értékesítheti. A Kr. az értékesítés megtörténtének a módját nem határozza meg, ezért annak egyértelmű igazolásra javasoljuk a számla (bizonylat) adása mellett, az átvételi elismervény alkalmazását, valamint nyilvántartó (füzet, könyv) vezetését.
Fontos, hogy a lőfegyver-kereskedőknek a hangtompító értékesítését (készletváltozás) a lőfegyverek központi nyilvántartása felé nem kell bejelenteniük.
Fontos továbbá, hogy a hangtompító haditechnikai eszközként nem tartozik az Ftv. hatálya alá, ezért forgalmazását, kereskedelmi célból Magyarországra történő behozatalát, az ország területéről történő kivitelét, illetve az országon való átszállítását a Budapest Főváros Kormányhivatal Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztály Haditechnikai Osztály engedélyezi.
Egy hangtompítő szerkezete részmetszettel bemutatva Forrás: FROMMER Fegyverbolt
- A hangtompító tartására jogosultakra vonatkozó szabályok
Az Ftv. 3. § (3) bekezdésének módosításával azon eseteken kívül, amikor a hangtompító megszerzéséhez és tartásához a továbbiakban is rendőrhatósági engedély szükséges, lehetővé vált – a hangtompító felszerelésére alkalmas bejegyzett lőfegyver – esetén az eszköz sport, illetve vadászlőfegyver tartási engedély birtokában történő, külön engedély nélküli megszerzése is.
A hangtompító tartásához a továbbiakban is rendőrhatósági engedély szükséges:
- az igazságügyi fegyverszakértőnek, igazságügyi fegyverszakértői vizsgálati tevékenységet folytató vagy lőszergyártási engedéllyel rendelkező szervezetnek, az Ftv. 22. § (5) bekezdés b) és c) pontja alapján a vizsgálatra, a tanúsítvány, szakvélemény kiadására, illetve a lőfegyverek hatástalanításának végrehajtására kijelölt szervezetnek, valamint muzeális intézménynek,
- a hangtompítót állategészségügyi célból tartani kívánó munkavégzési célú lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személynek.
A hangtompító tartására a lőfegyver tartására való jogosultság alapján – külön rendőrhatósági engedély hiányában – jogosultak: – a sportlőfegyver tartására jogosító engedéllyel vagy
– a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkező személyek vagy szervezetek.
A hangtompító tartását, az országból történő kivitelét, az országba történő behozatalát, az országon keresztül történő átszállítását a vármegyei, Budapesten a Budapesti Rendőrfőkapitányság engedélyezi. A hangtompítóval kapcsolatos eljárás díjmentes. Fő szabály, hogy a hangtompító kivitelére, behozatalára, átszállítására az kaphat engedélyt, aki a hangtompító tartására engedéllyel rendelkezik. E szabály alól kivételt képeznek a sportlőfegyver, illetve a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkezők, akik a hangtompító országból történő kivitelére, országba történő behozatalára, országon keresztül történő átszállítására külön rendőrhatósági engedély nélkül a sportlőfegyver, illetve a vadászlőfegyver tartására jogosító engedély birtokában jogosultak, feltéve, hogy a
hangtompító felszerelésére alkalmas lőfegyvert a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba bejegyezték.
A sport, illetve a vadászlőfegyver Magyarország területére történő behozatalára, az ország területéről történő kivitelére, valamint az ország területén való átszállítására vonatkozó Kr. 48. §-ában foglalt rendelkezések betartása mellett az a személy, akinek a hangtompító felszerelésére alkalmas sport, illetve vadászlőfegyverét az európai lőfegyvertartási engedélybe bejegyezték – mivel ezen eszközök jogszerű tartása e lőfegyvertartási engedéllyel igazolható – a hangtompítót, külön rendőrhatósági engedély nélkül, a hatályos európai lőfegyvertartási engedély birtokában behozhatja, kiviheti, illetve átszállíthatja az országon. Az Európai Unió tagállamában lakóhellyel nem rendelkező, sport, illetve vadászlőfegyver tartására jogosult személy – a lőfegyver behozatalára, kivitelére és átszállítására vonatkozó fenti paragrafusban foglaltak betartásával – a hangtompítót szintén külön rendőrhatósági engedély nélkül, a lakóhelye szerinti államban kiadott fegyvertartási engedéllyel hozhatja be Magyarországra, viheti ki az ország területéről, illetve szállíthatja át az ország területén, feltéve, ha a
hangtompító felszerelésére alkalmas lőfegyvert a tartására jogosító engedélybe bejegyezték.
Fontos, hogy külföldön – az Európai Unió tagállamaiban, valamint a harmadik országokban – a hangtompítóra vonatkozóan a hazai jogszabályoktól eltérő szabályozás lehet hatályban, ezért az eszközzel történő külföldi utazás előtt kérjük tájékozódjanak a célországban – és adott esetben a tranzitország(ok)ban – hatályos szabályokról!
ORFK Rendészeti Főigazgatóság
Az ököljog társadalma a gímszarvasoknál
Még egy fagyos reggel
Vadászat – egy életen át
Parókás bak esett a Mogyoróshegy Vt. területén
Tájékoztató a lőfegyverek szabályos tárolásáról
IV. Harcsafogó OB. első forduló, Tiszalúc
Mit látnak a műholdak? Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás
Óriás csuka Szurdokpüspökiben
Kitekintő: “A természetért az iskolában: Egy vadászhölgy beszél az erdei állatokról és a természetvédelemről”
A dél-afrikai trófeabehozatalról
Újabb rekord született Ohaton
Kártékonyvadgyérítés J-N-Szolnok vármegyében
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
A kitartás jutalma
A vadkanom
Őzbakot mentettek Szárazd és Gyönk határában
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
