Keressen minket

Kiemelt cikk

OECD-FAO előrejelzése a mezőgazdasági piacokról 2019-2029-re

Az OECD-FAO Outlook az OECD és az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a római székhelyű FAO évente megjelentetett középtávú, 10 évre szóló mezőgazdasági előrejelzése.

Miről szól az előrejelzés?

Az OECD-FAO Outlook az OECD és az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a római székhelyű FAO évente megjelentetett középtávú, 10 évre szóló mezőgazdasági előrejelzése.

Az OECD-FAO Outlook az OECD és az ENSZ mezőgazdasági szervezete. Évről évre monitorozzák a legfontosabb mezőgazdasági kérdéseket. (Kép: OECD)

Fontos kiemelni, hogy mivel meglehetősen hosszú távra szól, nem szabad konkrét előrejelzésként tekinteni rá, „csupán” azt mutatja be, hogy a modellezési eredmények és szakértői konszenzus alapján milyen tendenciák várhatók a főbb mezőgazdasági termékek piacain. Azaz az Outlookból nem az egyes mezőgazdasági termékek meghatározott időpontban előállított konkrét mennyisége, ára derül ki, hanem változatlan feltételek és bizonyos feltételezések mellett valószínűsíthető jövőbeni tendenciák. Ezek a legvalószínűbb tendenciák tehát elfedik, elfedhetik a rövidtávú áringadozásokat.

Az előrejelzés legfontosabb megállapításai

Az idén júliusban nyilvánosságra hozott előrejelzés legfontosabb üzenete, hogy a legtöbb mezőgazdasági termék ára reálértéken nem fog nőni a következő tízéves időszakban. Ez a megállapítás szöges ellentétben áll a korábbi elemzői konszenzussal, amely a mezőgazdasági alapanyagok árának folyamatos emelkedését várta. Ez a korábbi várakozás elsősorban azon alapult, hogy az agráriumban nincsen olyan a technológiai fejlődési tartalék, lehetőség, amely lehetővé tenné, hogy a termelés hatékonyságának javulása lépést tartson a népesség növekedésének az ütemével. A termelés extenzív növelésének – új termőterületek művelésbe vonása, ill. állatállomány növekedése – pedig a szűkülő erőforrások (talaj, víz, energia) szabnak egyre szembetűnőbb fizikai korlátokat. Ezzel szemben az OECD-FAO legfrissebb előrejelzése szerint a világ mezőgazdasága képes lesz a kibocsátás jelentős növelésére, döntően hatékonyságnövekedésnek köszönhetően., Ez a várakozások szerint különösen a jelenleg kisebb hatékonysággal termelő területeken jelentkezik, amely ráadásul egybeesik az elsősorban népességnövekedésre visszavezethető többletkereslettel.. Emellett egyes térségekben – így pl. Latin-Amerikában – extenzív növekedésre is sor fog kerülni, azaz új területek kerülnek mezőgazdasági művelés alá és nőni fog az állatlétszám.

A keresleti oldalon továbbra is a népességnövekedés, egyes térségekben a vásárlóerő növekedése, az urbanizáció és – elsősorban a fejlettebb régiókban – a környezi- és egészségügyi szempontok lesznek a meghatározó hajtóerők. Ennek következtében a legnagyobb népességdinamikával rendelkező fejlődő régiókban az alacsonyabb értékű áruk fogyasztásnövekedése dominál, míg a nagyobb és/vagy növekvő jövedelemmel rendelkező régiókban a magasabb hozzáadott értékű állati fehérjék (különösen a tejtermékek), illetve az egészséges táplálkozáshoz szükséges zöldségek és gyümölcsök fogyasztása növekszik. Az elmúlt évtizedben meghatározó jelentőségű, első generációs bioüzemanyag felhasználás indukálta kereslet telítődni és megtorpanni látszik. Ennek következtében csökken a kukorica, cukornád, és az olajos magok ilyen irányú felhasználásához kapcsolódó kereslet. Ugyanakkor ezen növények újabb megfelelő felvevő piacokat találnak egyrészt a növekvő takarmány-felhasználásnak, másrészt a magasabb feldolgozottságú növényi olajokat és cukrot igénylő ún. kényelmi élelmiszerek iránti fokozódó keresletnek köszönhetően.

A kínálati oldalon az elkövetkező időszak növekedése főként az intenzív termelés által, azaz a termelékenység növekedésén keresztül fog lezajlani, igaz a klímaváltozás miatti adaptációs kényszer részben csökkenti ennek érvényesülését. Ez a termelékenység- vagy hatékonyságnövekedés egyben azt is jelenti, hogy a pótlólagos erőforrásokat olcsóbban lehet bevonni a termelésbe. A növekedés extenzív módja, azaz új erőforrások – elsősorban termőterületek – bevonása kevésbé lesz jellemző a következő időszakban. Mind az intenzív, mind az extenzív növekedés régiónként eltérő jelleggel és mértékkel fog megjelenni.

A termelékenység növekedését elsősorban a mezőgazdasági termelés jelenlegi fejlettségi szintje befolyásolja. Ennek megfelelően a fejlettebb régiókban (EU, Észak-Amerika), ahol már jelenleg is az intenzív árutermelés domináns, alacsonyabb ütemű hatékonyságnövekedésre lesz lehetőség. Ezt a növekedési korlátot tovább erősítik az egyre szigorodó környezeti és állatjóléti követelmények. A fejődő régiók (különösen Afrika) nagyobb ütemű növekedésének keresleti oldali magyarázata, hogy a népességnövekedés is ezeken a területek jelentkezik.

Ami az extenzív növekedést illeti, a jelentés globálisan változatlan nagyságú mezőgazdasági hasznosítású földterületet vetít előre, azonban ez jelentős regionális és művelési ágak közötti eltéréseket takar. Míg a fejlett régiókban – Európában a gyep míg Észak Amerikában a szántó rovására – az egyéb, mezőgazdaságon kívüli földhasználati mód növekedése miatt, addig Afrikában a kedvezőtlenebbé váló agroökológai feltételek miatt jelentkezik a mezőgazdasági terület csökkenése. Ezzel szemben Latin-Amerika esetében jelentős szántó és gyepterület növekedésre van kilátás, Óceánia esetében pedig szántó növekedés és minimális gyepterület csökkenés várható.

Ágazati oldalról vizsgálva, a gabonák és a pálmaolaj esetében a hozamnövekedés biztosítja a kibocsátás bővülését, míg az olajosmagok és cukornád esetében a területbővülés és a hozamnövekedés együttesen. Szintén regionális sajátosságként jelentkezik Latin Amerika esetében a kettős termesztés[1] mind nagyobb területen történő térnyerése, míg Észak-Amerikában a vetésszerkezet átalakulásának köszönhetően növekszik a kukorica és a szója betakarított területe, ahol a hozamnövekedést a növénynemesítés viszi előre.

Szintén fontos megemlíteni a figyelembe vett demográfiai és makrokörnyezetre vonatkozó legfontosabb feltételezéseket illetve a projekciók hozzájuk kapcsolódó érzékenység vizsgálatát. A kiemelt jelentőségű régiók demográfiai és makro mutatóit az 1. táblázat foglalja össze.

A bizonytalansági tényezők között növekvő jelentőséggel bír a piaci-kereskedelmi bizonytalanság (különösen a USA-Kína kereskedelmi háború), amely várhatóan jelen lesz mind az input mind az output esetében. A bizonytalan piaci viszonyok a korábbinál nagyobb árvolatilitást eredményeznek és összességében rontják a piaci hatékonyságot. Szintén növeli a bizonytalanságot a járványok illetve egyéb állat- és növényegészségügyi kockázatok, amelyek gyakran a közvetlen hatáson túl számottevő közvetett következményekkel járnak. Az érzékenységvizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a kereslet (fogyasztás) kevésbé érzékeny a termeléshez képest. Legnagyobb változékonyságot az árak mutatják, amelyek a +/- 40%-os sávban is mozoghatnak. Míg egyes tényezők (jövedelem, hozam) viszonylag szimmetrikusan befolyásolják a kukorica árát, addig az árfolyam (nagyobb valószínűség mellett csökkenti) és az olajár (nagyobb valószínűség mellett növeli) változására aszimmetrikusan reagál. Hasonló módon eltérés van az egyes tényezők által kifejtett hatás mértékében: A jövedelem illetve az olajár változása kisebb, az árfolyam és a hozam változás nagyobb mértékben befolyásolja a kukorica árváltozását.

 

Az Outlook kiemeli a nemzetközi kereskedelem növekvő szerepét, amelynek két kiemelt haszonélvezője Latin Amerika és Kelet-Európa (Ukrajna és Oroszország) lesz. Mindkét régió esetében figyelemre méltó, hogy a potenciál mögött fontos szerepet játszik a kedvező természeti adottságok, azaz a nagy mennyiségben elérhető jó minőségű termőföld illetve vízforrások.

Az egyes legfontosabb élelmiszer kategóriák fogyasztási arányát megvizsgálva jelenleg is számottevő különbség van az egyes régiók között, amely jelentősen középtávon sem változik. Ugyanakkor a magas illetve növekvő jövedelmű régiókban növekvő állati fehérjefogyasztás várható. Ennek kapcsán Dél-Kelet Ázsia lesz a legmeghatározóbb többletfogyasztást mutató régió. Ugyanakkor a régión belül jelentős különbségek mutatkoznak: míg Kínában elsősorban a sertés- és baromfihús fogyasztása növekedhet, addig Dél-Ázsiában a tejtermékeknek jut nagyobb szerep a növekedésben. Általánosan elmondható, hogy a húsfogyasztás elsősorban a jelenleg is nagyobb arányban húst fogyasztó területeken fog növekedni. Ugyanakkor a fogyasztói preferenciák változása – életmód, környezet- és egészségtudatosság növekedése – belső átrendeződést, egyes hústípusok helyettesítését eredményezi. Például Kanada és Új-Zéland illetve Európa esetében a marhahús fogyasztás csökkenése, míg a baromfihús növekedése várható. Ugyan ezen okra visszavezethetően a kedvezőtlen élettani és vagy környezeti hatásúnak tartott növényi olajról (különösen a pálmaolaj) a vajra való áttérés várható a magas jövedelmű országokban, a növényi olajok árelőnye ellenére.

A növekvő állati fehérjeigény felveti annak a kérdését, hogy a jelenleg gyepként hasznosított területek szántóföldi hasznosítása milyen lehetőségeket és következményeket rejt, beleértve a megtermelhető biomassza mennyiségét illetve annak környezeti hatásait (különösen az ÜHG-ra). Ezt a hatást felerősíti a termelés koncentrációja és intenzitás növekedése.

Szintén a növekvő állati fehérje termeléshez kapcsolód érdekesség, hogy az EU-14 esetében a gyakorlatilag változatlan kibocsátás mellett a koncentrált termelés hatékonyságnövekedése miatt némileg csökken a takarmányigény (hasonlóan az USA esetében a kibocsátás növekedésénél kisebb ütemű a takarmányigény bővülése). Ezzel szemben a nagyobb növekedést mutató régiók esetében meghatározóbb a koncentrált termelés térnyerése a hagyományos háztáji/háztartási előállítás helyettesítésre, ami növekvő takarmányigényt generál. Mivel ezen piacok jelentős szállítási költség mellett érhetőek el, némileg csökken Magyarország földrajzi bezártsága (az olcsóbb szállítási lehetőségeket kínáló tengeri kikötőktől való relatív távoli fekvése) és ezzel a szállítási költség hátránya. Ugyanakkor Oroszország és Ukrajna fekete-tengeri elhelyezkedése komoly versenyelőnyt jelenthet, különösen ha a fekete-tengeri kikötőkhöz vezető vasúti szállítási vonalak is fejlődnek a jövőben.

Az állati termékek növekvő mennyiségét elsősorban a nagyobb fajlagos kihozatal, növekvő hozamok biztosítják, azaz az állatállomány nagysága kisebb ütemben növekszik. Ez különösen a sertéshús és tehéntej esetében várható.

A jelenleg alacsony, de növekvő jövedelmű régiókban komoly problémaként jelentkezik a növekvő cukor és olaj bevitellel párosuló nem kiegyenlített táplálkozás és mozgáshiány, amely miatt az elhízás egyre nagyobb probléma. Ezen felül az elhízás problémájával küzdő országokban gyakran ezzel párhuzamosan van jelen az alultápláltság és mikorelemhiányos táplálkozás, amit a táplálkozási problémák „hármas terheként” szokás említeni.

Kiemelt szektorokra vonatkozó összefoglaló:

Gabona

Mivel az elmúlt években a termelés folyamatosan meghaladta a felhasználást, jelentős készletek halmozódtak fel és alacsonyabb árszintet eredményeztek. A globális gabonatermelés korábbi közel évi 2%os növekedése a következő évtizedben 1%-ra lassulhat, amelynek mintegy felét kukorica (+181 millió t), negyedét búza (+86 millió t), ötödét rizs (+66 millió t) és a maradékot egyéb gabonanövények teszik ki. A növekedés hajtóerejét a hozamnövekedés jelenti, amely különösen Afrika és a Fekete-tenger térségében lesz jelentős mértékű. A kereslet növekedésének megtorpanása mögött a kínai és az ipari (keményítő és bioüzemanyag) felhasználás csökkenése áll. A gabonák élelmiszer célú kereslete a világ legtöbb részén telítődött, ez alól a dinamikus népességnövekedéssel jellemezhető afrikai és ázsiai térségek jelentenek kivételt, ahol a gabonák továbbra is jelentős arányt képviselnek a fogyasztásban. Mindezek eredőjeként a gabonák árának mérsékelt nominális növekedésére és változatlan reálárára van kilátás. Ugyanakkor a nemzetközi gabonakereskedelem jelentős (több mint ötszörös!) növekedése várható, amelynek legnagyobb nyertesei a kukorica esetében most is meghatározó illetve számottevő növekedési potenciával rendelkező országok, azon belül is elsősorban Latin-Amerika, Ukrajna és Oroszország lehetnek. Az Európai Unió várhatóan a búza és egyéb gabonák kereskedelmében tudja növelni piaci részesedését.

Olajosmagok      

Az olajosmagok[2] piacán a szója további (átlagosan évi 1,6%) térnyerése várható, amelynek legnagyobb nyertese a Mercosur térség és elsősorban Brazília lesz. A növekedés mintegy fele a növekvő területnek köszönhető, míg a másik része a hozamnövekedésnek. Az egyéb olajosok között jelentős arányt képviselő repce korábbi dinamikus bővülése lelassul, jelentős részben a stagnáló biodízel keresletnek köszönhetően. A globális növényiolaj piac 28 millió tonnás bővülése várható, amely Indonézia növekvő bioüzemanyag felhasználásának következtében csökkenő készleteket és növekvő árat eredményez.

A lassuló sertés és baromfi növekedés valamint Kína importfüggőségének csökkentésére irányuló törekvésének köszönhetően a fehérjetakarmányok korábbi évi 4,1%-os keresletnövekedése 1,5%-ra lassulhat. A növényi olajok nemzetközi piacán továbbra is a pálmaolaj lesz a meghatározó, amelynek globális kereskedelmében Indonézia és Malajzia maradnak a meghatározóak (közel 60%-os piaci részesedés). Ugyanakkor a pálmaolaj fejlett régiókban jelentkező keresletét jelentősen befolyásolja a hozzá kapcsolódó környezeti következmények megítélése.

A globális szójapiacon továbbra is az Egyesült Államok és Brazília a meghatározó, ugyanakkor a kereskedelmi egyezmények és konfliktusok komolyan befolyásolják pozíciójuk alakulását. A keresleti és kínálati hatások eredőjeként a szója, egyéb olajosmagok és fehérjetakarmányok árának mérsékelt nominális növekedésére és változatlan reálárára van kilátás. Ezzel szemben a növényi olajok ára dinamikusan növekedhet, amelynek eredményeként a reálárak is növekednek. A termelés viszonylag nagyobb földrajzi koncentrációja miatt az ágazatnak nagyobb az időjárási kitettsége, amely kedvezőtlen években jelentős piaci zavarokat, volatilis árakat okozhat. A magasabb vásárlóerővel bíró fogyasztók körében jelenleg legnagyobb arányban a bioélelmiszerek elégítik ki a magasabb környezeti és egészséges élelmiszerekkel szembeni elvárásokat. A jövőben ugyanakkor növekedhet a különböző alternatív zöld tanúsítványi rendszerek szerepe. Jelenleg a tanúsítványok gyakran nem kellően nagy regionális lefedettséggel működnek. Például egy egész Európára kiterjedő zöld tanúsítványi rendszer valószínűleg nagyobb méretű és likviditású tanúsítványpiacot eredményezhetne, ami a kisebb (nemzeti) piacokhoz képest stabilabb zöldtanúsítvány-árakhoz vezethet.

Cukor

A globális cukorpiacon továbbra is a cukornád és így a jelenlegi termelést adó országok lesznek a meghatározóak. A termelés bővülésének zöme a fejlődő országokban (India, Thaiföld, Kína) várható, amihez a cukornád esetében a terület és a hozamok növekedése hasonló arányban járul hozzá. A cukorrépa esetében csak a kiemelkedően kedvező jövedelmezőséget mutató területek esetében várható minimális növekedés. A nyers cukor és a fehérített cukor közötti árrés számottevően (25%) csökkent az elmúlt időszakban, amely várhatóan közel visszaáll az elmúlt évtizedben jellemző mértékre (93 USD/t). A cukorszektorban a feltételezett alacsony olajárak ellenére komoly nyomás várható, tekintettel a közelmúltban elfogadott brazil bioüzemanyag programra. A cukorfelhasználás bővülésére Ázsiában, Közel Keleten és Észak-Afrikában lehet számítani, míg az EU-ban stagnálás vagy minimális csökkenésre van kilátás. Az alternatív édesítők – így a kukorica alapú izocukor – részesedése a korábbi várakozásokkal szemben jóval szerényebb mértékben és nagyobb részt a fejlődő országokban növekszik (ahol a részaránya jelenleg alacsonyabb a fejlett országokhoz képest), de csak a teljes fogyasztás bővülésével arányosan. A fejlett országokban az egészségügyi megfontolások miatt a cukorfogyasztás minden szegmensében stagnálás vagy minimális csökkenés várható, ugyanakkor a kedvezőbb élettani hatású édesítőszerek felhasználási aránya várhatóan növekedni fog..

A külkereskedelmi viszonyokat a kereskedelmi megállapodások hatásai határozzák meg, de várhatóan továbbra is Brazília marad a domináns, ugyanakkor Thaiföld növekvő szerepe is valószínűsíthető. A

szabadkereskedelmi viszonyokat torzító szakpolitikák leépülése, várhatóan kedvezően hat az árvolatilitásra. Mivel a cukor előállítása jelentős energiaigényű, ezért az olajár változásra érzékenyebben reagál, illetve hasonlóan fontos szerepe van a termelést versenyhátrányú területeken fenntartó támogatásoknak.

Baromfi-, sertés, juh- és marhahús

A jelentés szerint a lassuló fogyasztásbővülés és az alacsony – bár nominálisan kis mértékben növekvő – takarmányköltségek a húsok reálárának csökkenését vetítik előre. Az időszakban várható 13%-os termelésbővülés zöme a fejlődő országokban várható, ahol a termelési rendszerek intenzívebbé válása és a vágótömeg növekedése lesz a meghatározó. Azonban az a termelésbővülés nem lesz képes kielégíteni ezen régiók – különösen Afrika – keresletbővülését, ezért a nemzetközi kereskedelem bővülése várható.

Az Ázsiában jelentős állománycsökkenést okozó afrikai sertéspestis közvetlen hatása egyértelműen megjelenik a sertéshús nemzetközi kereskedelmében, aminek kihasználását a versenyképes előállításon felül a kereskedelmi egyezmények is számottevően befolyásolják. Várhatóan ez még több évig kihatással lesz a sertéshús piacára, és árfelhajtó hatása lesz. Ennek közvetett hatása leginkább a baromfihús piacán jelentkezik, ahol kisebb mértékben, de többletkeresletet generál és rövid távon az árak növekedését eredményezi. A marhahús esetében stagnáló nominális és csökkenő reálárra van kilátás.

Összességében a juh- és marhahús reálára csökken legnagyobb mértékben, az előbbi külkereskedelmét továbbra is az Egyesült Államok, Argentína és Brazília, míg utóbbit Új-Zéland és Ausztrália uralja. A fejlett gazdasági térségekben egyre inkább a fogyasztás egészségügyi és termelés környezeti következményei befolyásolják a fogyasztói preferenciákat. Ennek megfelelően az elkövetkező évtizedben legnagyobb mértékben a baromfihús fogyasztás bővülésére van kilátás. A következő 10 évben várható mintegy 20 millió tonnás többlet húsfogyasztás kb. fele, azaz 10 millió tonna származhat ebből a szektorból.

Tej- és tejtermékek

A várhatóan évi átlagosan 1,7%-os termelésbővüléssel a tejszektor lesz a legdinamikusabb expanziójú ágazat. Ez leginkább a jelenleg alacsony hozamú országok állományának korábbinál gyorsabb növekedésének köszönhetően, a növekedés közel fele Indiában és Pakisztánban várható.

Az EU termelése lassabb növekedésére kell számítani, a belső kereslet lassú növekedése és a kisebb külkereskedelmi arány miatt. Míg a fejlődő országokban a friss tej és tejtermékek kereslete bővül, addig a fejlett régiókban (EU és Egyesült Államok) annak csökkenése várható, míg a magasan feldolgozottak – elsősorban sajt – esetében bővülő keresletre van kilátás. Az elmúlt időszakban a vaj ára magasabban alakult a tejporokhoz viszonyítottan a tejzsír iránti nagyobb keresletnek köszönhetően. Habár minden tejtermék esetében a nominális árának növekedésére van kilátás, addig a vaj és sajt reálára várhatóan stagnál, míg a tejporoké kis mértékben növekszik. A tejtermékek nemzetközi kereskedelmének jelenlegi viszonyait jelentősen megváltoztathatják az esetleges jövőbeni kereskedelmi megállapodások, egyezmények és Anglia EU-ból történő kilépése.

Az Outlook alapján a következő stratégiai javaslatok tehetők:

  • A szántóföldi növénytermesztés esetében a takarmányalapanyagok versenyképes, magas hatékonyság melletti előállítása a bővülő nemzetközi piacokon kedvező lehetőséget kínálhat.
  • Növekvő jelentősége lesz az extrém időjárási körülmények negatív hatásaival szembeni védekezésnek (pl. öntözés).
  • A változó klimatikus viszonyok ill. specializálódó piaci igények miatt egyre fontosabb a fajtaválasztás szerepe, amit a növénynemesítési eredmények támogatnak (ugyanakkor fontos lehet a szabályozási környezet).
  • Különösen a növekvő illetve magasabb jövedelmi helyzetű fogyasztók változó preferenciája – egészségtudatosság ill. környezeti érzékenység – növeli a magasabb feldolgozottságú élelmiszerek szerepét. Ennek fontos része az alapanyag előállítás valamint a kapcsolódó élelmiszeripar (egyaránt fontosak a piaci alapú és szabályozási környezet általi kezdeményezések).
  • A nemzetközi kereskedelemben várható nagyobb árvolatilitás hatással lesz a magasabb kitettségű ágazatokra, ügyfelekre (pl. import fehérje, műtrágya, gabona és olajos magok)
  • A járványok várhatóan erőteljesebb jelenléte miatt növekvő szerepe van az élelmiszerbiztonságnak és ezzel párhuzamosan a minőségbiztosítási és egyéb nyomonkövetési rendszerek.

Kiemelt potenciájú ágazatok:

  • Baromfihús (feltétel: korszerű technológia, intenzív termelés, kiemelt genetikájú állomány)
  • Tejtermelés és feldolgozás
  • Kertészet, zöldség
  • Hatékonyságot folyamatosan növelő (fajlagos költségcsökkenést eredményező), versenyképes szántóföldi termelés (nagy volumen és/vagy integrációs háttér) (elsősorban búza és olajosok)
  • Magas hozzáadott értékű, feldolgozott élelmiszert előállító vállalkozások

[1] Egy gazdálkodási évben egyazon területen két növénykultúra – pl. kukorica és szója, vagy búza és szója – kerül egymás után művelésbe.

[2] Szója, egyéb olajosok (repce, napraforgó, gyapotmag, földimogyoró, kókusz), pálma

Forrás: Takarékbank

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Nyílt nap Békéscsabán, a KC-Békés Kft. telephelyén – GALÉRIÁVAL

A KC-Békés nyílt napja sok szempontból kiemelkedik a sorból. Egyrészt önerőből, a kereskedelemre támaszkodva, képes volt bekapcsolni egy magyarországi rendezvényre a romániai gazdákat, másrészt az előadók hitelességüket, nem hosszú előadásokkal, hanem rövid, gyors bemutatkozásokkal, ismertetőkkel prezentálták. A cég rövid- és hosszútávú terveiről, termékeiről, Pántye Péter és Géczi Gábor cégvezetők tájékoztatták az Agro Jager Newst.

Jobbról Pántye Péter és Géczi Gábor tulajdonosok Fotó: Agro Jager News

Pántye úr! Kérem értékelje a mögöttünk álló egy évet!

Évente egyszer találkozunk itt Békéscsabán a partnereinkkel, üzlettársainkkal és az általunk forgalmazott gépek, márkák képviselőivel. Igen nehéz tavasz és lassan nyár van mögöttünk, de jelentős változások történtek a nyugat-európai cégek portfóliójában is. Például a Lemken eladta a permetezőgépekkel foglalkozó üzletágát és a precíziós technikák felé nyitott. Megjelentek egy LEMKEN minőséget képviselő, kamerákkal felszerelt STEKEE sorközművelővel. Pár perce megérkeztek a romániai partnerek, Oláh Andor Vest-Tract kereskedelmi igazgatója és csapata is elfogadta a meghívásunkat, akik 14 erdélyi megyét képviselnek. Vetőmag kínálattal készültünk, a céggel több, mint 13 éve együtt dolgozó, megítélésünk szerint az egyik legjobb mezőgazdasági pályázatíró is elfogadta a felkérést. Azt látjuk, hogy most ilyen különösen száraz, nehéz években kell a legmegfontoltabbnak lennie a termelésnek és így nekünk is: a KC- Békés munkatársainak, hogy ne csak gépet adjunk, hanem a cégünk kapcsolatrendszerével tovább segítsük termelőinket, vásárlóinkat, partnereinket. Most, nehéz időkben mutatkozik meg, hogy mit jelent a jó üzlet. Számunkra azt, hogy vásárlás után is ott állunk a termelők mögött és segítjük az ágazatban dolgozókat. Előre mutató, profitorientált célokat tűztünk ki, mind magunk, mind pedig a termelőink számára.

Balról Berta Gábor, a Lemken Hungráia Kft. szervíz igazgatója, jobbról Pántye Péter, a KC-Békés ügyvezetője Fotó: Agro Jager News

A romániai piac most, hogy működik? Milyen gépek után érdeklődnek a termelők?

Itt áll Oláh Andor a Vest Tract kereskedelmi igazgatója mellettem, akivel a piac igényeiről beszélgettünk pár perce. Ott a 100-120 LE traktorokat keresik a gazdák és számunkra a legfontosabb az üzembiztonság. A gépeknek indulnia kell és a lehető legkisebb szervízelési költséggel szeretnék üzemeltetni. Ebben a Mc.Cormick olyan szegmenst tudott nyújtani a Solis traktorokkal, ami kiemelte a mezőgazdasági erőgépeket forgalmazó cégek sorából romániai partnerünket. A termelők gondolkodása azonban teljesen egyforma határon innen és túl, pusztán a gazdaság méretek másak, ezért kisebb vonóerőigényű és keskenyebb művelési szélességet keresnek, de a minőséget illetően az elvárások arrafelé ösztönzik a termelőket itt és Erdélyben is, hogy a lehető legkisebb szervizköltség mellett, az esetleges alkatrész beszerzés a leggyorsabb legyen. Ebben például, a Lemkennel 24-48 óra alatt képesek vagyunk reagálni és örömmel jelenthetem be azt is, hogy Magyarországon egy ütőképes, gyorsregálású szervízcsapattal bővültünk itt a békéscsabai telephelyünkön.

Jobbról Oláh Andor, a romániai Vest-Tract kereskedelmi igazgatója és romániai vendégük Fotó: Agro Jager News

Az elmúlt évben már láttunk itt Solis traktorokat. Hogyan fogadta a termelés az indiai erőgépeket és milyen kategóriában érdeklődtek a termelők? Pántye úr? Géczi úr?

Pányte Péter: A SOLIS traktorok nyugodtan mondjuk, hogy olyan karrier előtt állnak, amely végét egyáltalán nem látjuk. 2021-ben 270 gép talált új gazdára, 2022-ben ezt a számot júliusra teljesítettük. 18-tól 90 Le kategóriáig.

Géczi Gábor: A SOLIS minőségét alapvetően a szervízelés költsége és a meghibásodások rendkívül alacsony száma példázza. Gyakorlatilag a szervízelés költsége 70-80%-a más típusokhoz képest és az alkatrészek ára 50%-kal olcsóbb! Nagyon jól látszik, hogy van egy olyan szegmens az ágazatban, ahol szükség van egy, az igényekhez illeszthető kis traktorra. Ahol a nagyok nem férnek el, vagy kisebb feladatokat kell teljesíteni, ott a SOLIS verhetetlen. Ez látszik alapvetően az értékesítés volumenéből.

Vendégek egy SOLIS traktorral Fotó: Agro Jager News

Több erőgép is itt áll, de mégis a ZETOR áll a központban. Marad a márka?

Pántye Péter: Abszolút. A ZETOR a legendás Crystal 16045-össel írta be magát a magyar gazdák, a magyar mezőgazdasági gépek történelmébe. Nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy a keleti reláció legmagasabb minősége megütötte az akkori nyugati színvonalat. A cseh mezőgazdasági gépgyártás ma fénykorát éli és a ZETOR ma már újra kínálja a hathengeres motorját is. A ZETOR gyárban soha nem álltak le a fejlesztésekkel és meggyőződésünk Géczi Gáborral, hogy jó döntésünk volt akkor, amikor a kizárólagos gépforgalmazásra aláírtuk a megállapodást. Ezt vissza is igazolta a gyakorlat. Nagyon kedvelt erőgép a magyar termelésben. Arról nem is beszélve, hogy európai cég lévén, az alkatrészbeszerzés, -ellátás gördülékeny, gyors, stabil.

A legendás ZETOR visszatért. Fotó: Agro Jager News

Ott áll egy Mc.Cormick, látunk quadokat és itt pedig egy elektromos csúszókormányzású (Elise900) rakodó áll? Hogyan kerültek ezek a gépek ide?

A partnereink érdeklődtek. Beszélgetünk, a cégünk kapuja mindig nyitva van és ilyenkor arról is tájékozódunk, milyen eszközöket keresnek a társaságok, cégek, termelők. Míg Romániában a kisebb, addig Magyarországon a 300 Le-ig is keresik az erőgépeket a gazdák. Ebbe a szegmensbe húztunk, ha úgy vesszük, az ekénket és a Mc.Cormick tudott olyan motorkínálatot nyújtani, ami stabil alapja lehet a termelésnek. Ennek a gépnek a háború előtt hatalmas presztízse volt a Tiszántúlon és Magyarországon. Nagyon ismert gépek voltak. A legutolsó darabok a kollektivizálásból a gépállomásokra kerültek, ahol alkatrész híján és az akkori gazdaságpolitika mellett, lassan-lassan eltűntek és a feledés homályába merültek, de most újra itt vannak és ma is bizonyít ez a márka.

A quadok célterületei, szemben a traktorokkal, már széles lehetőségeket nyitnak. A munka ezekkel az eszközökkel, már-már szabadidős tevékenységnek számít. Ezt nem mi mondjuk, ezek a visszajelzések. A mezőgazdaságtól, egészen az erdészeti, a vadászati szektorig bezáróan, viszik a quadokat. Rendszámot kapnak és a legújabb szabályozással ma már a jogosítványokban a „T” jelzéssel is vezethetők. 50 cm3-től egészen 600 cm3-ig kínáljuk.

Géczi Gábor előadása Fotó: Agro Jager News

Visszakanyarodva az elektromos csúszókormányos rakodóra: ez, hogy került Békéscsabára?

Pántye Péter: A magyar termelésnek sok szempont szerint kell megfelelnie. Persze, ez igaz az Eu más tagállamában dolgozó termelőkre is. Zaj, különféle károsanyag kibocsátás miatt, előírások sorát kell teljesíteni. Az ELISE900 rakodó erre képes. Újdonság abban is, hogy távirányítással is vezérelhető. Jöjjenek be a telephelyünkre és próbálják ki!

Géczi Gábor: Az ELISE900 szervízelésével verhetetlen. Egy üzemóra, gyakorlatilag egy euró költséggel teljesíthető. Három elektromos motorja révén, kiküszöbölve a robbanómotort, olyan előnyei lettek, mint például a nagyon rövid rakodási idő. Aki üzemeltet dízel rendszerű erőforrással szerelt rakodót, tudja, hogy a rövid használat miatt nem képes a motor elérni az üzemi hőfokot, ami az elégtelen égés miatt korom lerakodásokat okoz amelyet a gép beépített elektronikai rendszere automatikusan tisztít (kiéget). Néha ez eltart 15-20 percig is. Különleges, netán tűzveszélyes környezetben ezek a váratlan, a gépkezelőktől független események, azonban kockázatosak lehetnek a gazdálkodók számára. Másik pedig az, hogy a cég átalakította a töltésrendszerét 380V helyett ez a gép ma már 220 Voltról is tölthető.

Az idei nyíltnap középpontjában az ELISE900 állt Fotó: Agro Jager News

A köszöntők után nyolc előadó, alig 45 perc alatt pörgette le a legújabb információkkal tűzdelt előadását. Katalógusok, szóróanyagok mellett cégvezetők, kereskedelmi igazgatók képviselték a legnagyobb márkákat. Amolyan igazi műhelymunka alakult ki.

Bene Attila, a KC-Békés Kft. szerződött mezőgazdasági pályázatírója is jelen volt. Érdeklődésünkre elmondta, hogy a KC-Békés Kft-vel olyan együttműködést alakítottak ki, hogy amikor egy termelő fejleszteni szeretne, akkor bekapcsolódnak a gazdaságfejlesztés előkészítésébe és konkrét számokkal támogatják a termelőt. Ez fontos a termelő beruházásnak megtérülésében, fontos a KC-Békés hosszútávú stratégiájában, miközben a szakpolitikai, gazdasági, pályázati rendszer előírásainak teljesítését is garantálja.

A fényképen jobbról, előadása előtt, Bene Attila mezőgazdasági pályázatíró Fotó: Agro Jager News

Kiemelte, hogy éppen jó hírekkel érkezett, hiszen a 2020-as időszak építési beruházásai nyomán, azok a termelők, akik öt millió forint költség felett terveztek, most további 10%-ot számolhatnak el. Hangsúlyozta, hogy élő pályázatok közül az öntözésfejlesztés áll még nyitva, amelyben érdemes elmozdulni. Jól látszik az is, hogy 2023 és 2027 között két pilléren, mintegy 6000 milliárd forintot nyitnak meg az ágazatnak. A kertészetre négyszeres és a feldolgozóipar számára négy és félszeres intenzitással lehet majd pályázni. A kicsi és a nagy szárítók, nagy gépek mellett a Leader pályázatokra is különítenek el forrásokat, amely számokban azt jelenti, hogy 5-25 millió forint között, akár 60-70%-os támogatás mellett juthatunk hozzá, maximum 80KW teljesítményű traktorokhoz.

Egyelőre még nem látják, de továbbra is nagyon fontos gazdálkodási forma lesz AKG és ÖKO program. Érdemes folyamatosan tájékozódni a GENORI Solutions oldalán – tájékoztatta lapunkat Bene Attila ügyvezető igazgató

“A csabai receptek titkosak” Fotó: Agro Jager News

A rendezvényen természetesen a vendéglátásnak is fontos feladat jutott. Aki valaha is járt Békéscsabán, az tudja, hogy a csabai kolbásznak, az itteni fűszerezésnek, konyhaművészetnek nagyon nagy hagyományai vannak. Akit beavatnak a titkokba, azoknak bizony be kell házasodniuk – vallják a békéscsabaiak. Pántye Péter kiemelte, hogy sokkal egyszerűbb ellátogatni és megkóstolni azt a babgulyást, amit ilyenkor főznek, mert a receptet a csabai asszonyok, emberek bizonyosan nem fogják elárulni!

Dr. Szilágyi Gergely & Dr. Szilágyi Bay Péter

Fotó: Agro Jager News

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

DEBRECEN: Újra ötéves képzésben kaptak diplomát agrármérnökök – GALÉRIÁVAL

Újra ötéves képzésben kaptak diplomát agrármérnökök. Prof. Dr. Nagy János prorektor az ötletéről, a képzés újra indításáról, a döntések hátteréről tájékoztatta az Agro Jager Newst.

„Hagyomány és haladás” Akár ez is lehetne a mottója a Debreceni Egyetemnek, amely évek óta a világ 200 legjobb egyeteme között szerepel. Most a tradicionális agrármérnökképzésben tértek vissza a hagyományaikhoz. Az 1999-ben indított bolognai folyamat Magyarországon, 2004-ben, egy lassú oktatási áttérést indukált. A mögöttünk álló közel 20 év azonban rámutatott, hogy a magyar agrármérnökképzésben, az ágazatnak megfelelő garanciát, leginkább az ötéves osztatlan agrármérnökképzés biztosíthatja. A Debreceni Egyetem zászlóshajójának számító ötéves képzés nemcsak itt, de az ország területén az egyik legrangosabb képesítést adja az agrártudományokat választóknak. Erről a sikerről, összefogásról beszélgethettünk Prof. Dr. Nagy János prorektorral, agrárkutatóval, valamint két frissen diplomázott agrármérnökkel, Forgács Fannival és Kokas Mártonnal.

Prof. Dr. Nagy János prorektor, aki több, mint tíz éve határozta el, hogy újra fogják indítani az osztatlan, ötéves agrármérnök képzést Debrecenben, a Debreceni Egyetem égisze alatt.

A bolognai folyamat egy jól átgondolt nyitás volt, amiben összekapcsolták az európai felsőoktatás szereplőit. Utazásokra, továbbtanulásokra, mobilitásra és az egyetemek kölcsönöségére alapozott programot jelentett. Ezzel azonban Magyarország elveszítette az osztatlan, az ötéves agrármérnökképzését. A strukturáltan felépített oktatási terv azonban nem veszett kárba, s ha úgy vesszük, Csipkerózsika álmát aludta, míg nem Prof. Dr. Nagy János és a Debreceni Egyetem fel nem ébresztette tetszhalott álmából. Az alap– és a mesterképzés együttesen nem pótolta a keletkezett űrt.

A diplomák, a képesítések összehasonlítása a gazdasági életben, a versenyszférában nagyon gyorsan megtörténik, mert azok a cégvezetők, akik itt a Debreceni Egyetemen vagy annak jogelődjeinél – a Debreceni Agrártudományi Egyetemen – szereztek diplomát, hamar össze tudták vetni, valójában mit is jelent egy alap– és egy mesterszakot végzett mérnök gyakorlati tudása szemben a tradicionális, osztatlan agrármérnök képzésben abszolvált mérnökéhez képest.

Az osztatlan képzés egyes területeken megmaradt, mivel elképzelhetetlen, hogy akár az orvostudományok, a gyógyszertudományok, vagy éppen a jogtudományok terén megbontsák a képzést. Mi most csatlakozunk az ötéves képzéshez, igaz, de hogy el tudjuk indítani a szakot 2017-ben, ahhoz össze kellett fognunk – foglalta össze Prof. Dr. Nagy János prorektor.

A szakot nem kellett újra akkreditálni, de a képzést és a tematikát frissítettük, így egyetemünk a legjobb, a legmagasabb tudományos fokozattal, a legtöbb publikációval rendelkező professzorok vezetésével vágott bele a képzésbe. Sokunk itt végzett és mindannyiunk számára hatalmas kihívás volt, hogy 2022-re az ország legjobb agrármérnökeit képezzük ki. Legfrissebb, legújabb mérnökeink, most alig pár napja vehették kezükbe a diplomájukat. 16 fő végzett az első évfolyamban, de olyan visszajelzéseink is vannak, hogy minden hallgatónknak már ajánlottak munkát és közülük már többen dolgoznak is.

Az osztatlan agrármérnökképzés mögött olyan agrártörténeti, agrárkutatási és oktatási hagyományok állnak, mint a Debreceni Agrártudományi Egyetem, amely törzse, ma már a Debreceni Egyetem kötelékét erősíti.

Mondhatjuk, hogy szerencsések voltunk, mert a kari tanács és a professzori kar javaslatainkat rendre támogatta, így elkezdtük szervezni a programot, amelynek feladatait, háttérmunkáját – mint ötletgazda – én vállaltam el. Végül 2016-ban elkészült a véglegesített Felvételi tájékoztató, amely egységes szerkezetben adott tájékoztatást erről a hagyományosan ötéves, de mégis új, korszerű agrármérnök képzésről.

Emlékszem, hogy 2017-ben az egész kar és a szakma azt figyelte, hogy vajon mennyire lesz népszerű az osztatlan képzésben meghirdetett szak, mennyire sikerült megismertetni, népszerűsíteni. Ekkor 25 főt vettünk fel és ennyien be is iratkoztak, így indult meg a 2017/2018-as tanév I. szemesztere. Aztán jöttek a következő évfolyamok, 2020-ban pedig már 70 fő jelentkezett.

Prof. Dr. Nagy János: “Új útra léptünk az agrármérnökképzésünkkel, amelynek akkor még csak az elejét láttuk.”

Nyilvánvalóvá vált, hogy a Debreceni Egyetem égisze alatt, a 10 féléves képzés még mindig márkának számít a szakmában. A kar egységesen mögé állt az ügynek. Tudtuk, hogy az egyetemek közül Debrecent mindig is a megszerezhető oklevél szakmai értéke emelte ki a hazai felsőoktatás sorából, és vitte a nemzetközi agrárfelsőoktatás színterére is.

Az új képzés valójában arra irányul, hogy akik ezt a pályát választják, azokat felkészítsük a szakmai, a társadalmi, a közösségi elvárások kihívásaira. Mindezeken túl, az itt végzettek képesek megfelelni egyaránt a gyakorlati és elméleti kihívásoknak is. Fontos hangsúlyozni, hogy az agrártudományok területén szükséges a természettudományi, a műszaki, a társadalomtudományi és a gazdasági alap- és alapozó ismereteket, valamint az ezekre épülő mezőgazdasági szakmai ismereteket is elsajátítani. A debreceni mérnököknek szintetizálni kell ezt a tudást, amit az agrárszakmában jelentkező feladatok megoldása során alkalmazni is kell. Így a tervezési és szervezési feladatokat magas szinten tudják ellátni, a gyakorlati tapasztalatok mellett pedig közép- és felsővezetői irányítási feladatokat is meg kell valósítaniuk.

Prof. Dr. Nagy János: “Ennek a munkának az eredménye az összefogásban rejlett, karunkat a mindenkori professzori kar, a Debreceni Egyetem szenátusa rendre támogatta. Köszönet érte!”

Nagyon fontos, hogy mindezeken felül alkalmasak lesznek a tudományos munka végzésére, szakirányú továbbképzésbe történő bekapcsolódásra és felkészítjük őket arra is, hogy doktori képzésben nappali, vagy munkájukkal párhuzamosan, levelező tagozaton innovatív kutatásokat végezhessenek. Tudományos háttér nélkül nem lehet az ágazatot fejleszteni és nemzetstratégiai jelentősége van annak, hogy az ágazat mögött hiteles adatok, tények, kutatói háttér áll – minden vonatkozásával együtt!

Napjainkban a fenntarthatóság és az élelmiszertermelés, az alapanyagok előállítása biztonságpolitika is. Az élelmiszerlánc-biztonság alapvető összefüggéseit és folyamatait is látni kell, és ebből az exporton keresztül további profitorientált ágazatok építhetők ki.

Prof. Dr. Nagy János: “Képzésünkbe olyan szakemberek fogadták el a meghívásunkat, mint az országszerte ismert Búvár Géza professzor. Munkássága, sikerei, mind elméleti, mind gyakorlati tapasztalatai, felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Professzor úr ezt a felhalmozott tudását képes a hallgatóinknak is közvetíteni. A precíziós gazdálkodás oktatásában kiemelkedő szerepe van az egyetemünkön.”

A fenntartható mezőgazdasági tevékenység, az élelmiszertermelés, valamint az élelmiszerlánc-biztonság alapelvein túl, ma már az Európai Unió minden fórumán prioritás az ökoszisztémák működése, a mezőgazdasági termelés hatása a természetes ökoszisztémákra. Ezért fontosak a mezőgazdasági tevékenység víz-, környezet- és energetikai-gazdálkodási vonatkozásai, és a hiteles szakmai álláspontok, az adatokra alapozott tényszerű szakmai álláspontok kialakítása.

Az agrármérnököknek a gyakorlati szakmához is magas szinten érteniük kell, és ismerniük kell a zárlati (karantén) és egyéb nem-honos károsítók jelentette növény-egészségügyi kockázatokat, valamint a behurcolásuk és terjedésük megakadályozására szolgáló növény-egészségügyi ellenőrzési rendszer felépítését és működtetésének nemzetközi, európai uniós és hazai szervezeti kereteit és jogi szabályozását, továbbá a gazdaság, a társadalom és az agrárágazat viszonyával is tisztában kell lenniük. Többségük vidéken helyezkedik el, így tevékenységük alapvetően határozza meg egy-egy település munkahelyteremtő képességét.

A Debreceni Egyetemen kiemelten fontosnak tartják, hogy éves konferenciáikon a gyakorlatot közvetlenül tájékoztassák a legújabb eredményeikről, amelyeket üzemi szinten meg lehet ismételni.

A mezőgazdaság vidékmegtartó és –fejlesztő szerepe felértékelődött, mindazonáltal determinálja is az ágazatot. Az agrárágazat – és a vele szorosan összefüggő területek mint a közgazdasági vagy éppen a jogi kérdések – részletes ismerete ma már minden termelőtől megköveteli, hogy legalább minimális szinten tájékozott legyen.

Jobbról, Dr. Széles Adrienn, a Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet intézetigazgatója adja át professzor emeritusi kinevezését Prof. Dr. Nagy János prorektornak.

Miközben elsajátítják a mérnök hallgatóink a tudományos alapokat, addig intézeteinkben, kísérleti telepeinken és a partner cégeknél olyan világszínvonalú technológiákat ismernek meg, amelyeket csak rendszerekben lehet működtetni.

A jelenleg Dr. Széles Adrienn vezetése alatt álló, általam alapított Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet céljai is ezek, ahol a legkorszerűbb drónoktól egészen a robotikáig bezáróan, foglalkozhatnak a hallgatók a tudományokkal és a gyakorlattal egyaránt, érdeklődési területüknek megfelelően.

A Dr. Stündl László által vezetett állattudományi K+F+I vonal is éppen ilyen erős és meghatározó. A jövőben az állati termékek olyan felfutása várható, amely ma már elképzelhetetlen informatikai háttér nélkül. A jó minőségű húsok, tejtermékek ára már most többszöröse a nagy ellátási láncok áruihoz képest, de a technológia lehetőségeivel minden szinten, minden termékben olyan távlatok rejlenek, amelyeket megfelelő alapokra helyezett mérnökképzéssel lehet tovább fejleszteni.

Nyugodt szívvel mondhatom, hogy a mögöttünk álló öt évtized megmutatta, hogy Debrecenben a végzősöknek olyan alapokat adott az agrármérnök képzés, hogy még a 2010 utáni robbanásszerű technológiai fejlődésnek, továbbá az ágazatot minden oldalról elérő változásoknak is innovatív módon meg tudtak felelni „alma materünk” öreg diákjai. A korszerűsítés jó döntésnek bizonyult – foglalta össze Prof. Dr. Nagy János prorektor a Debrecenben újraindított és a tradicionális, ötéves agrármérnökképzés múltját, jelenét és az ágazattól elvárt jövőbeni feladatait.

Kokas Márton 2017-ben érettségizett Mátészalkán. Gimnáziumból érkezett a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-. Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Karára. Ez azért is érdekes, mert érkeznek diákok mezőgazdasági vagy erdészeti technikumokból, ahol bizonyos tárgyak már alapjai lehetnek egy-egy egyetemi kurzusnak, de a debreceni tanterv, a debreceni képzés előképzettség nélkül is képes magas színvonalú agrármérnököket kiképezni – mesélte lapunknak a frissen végzett szakember.

Kokas Márton frissen végzett agrármérnök, aki Szuhafőn tölthette a gyakorlatát.

Kiemelte, hogy a gimnáziumban a tanárai le szerették volna beszélni, hiszen a családja a kiskerteken kívül nem rendelkezik földterülettel. Ettől függetlenül biológia-kémia tagozaton tanult, majd kémiából érettségizett és határozott elképzelése volt, hogy ezek a tárgyak rendkívül fontosak lehetnek számára a növénybiológia, a növényélettan, a talajkémia kapcsán és általánosságban sok tárgy esetében tudta használni gimnáziumi alapjait.

Az agráriumba alapvetően akkor szeretett bele, amikor általános iskolás korában egy Mátészalkához közeli tanyán lovagolhatott, ahol természetesen besegíthetett az állatok gondozásába, s ahogy a lapunknak mesélte, a gazda annyira örült az érdeklődő gyerekeknek, hogy ha úgy jött ki a lépés, akkor együtt megnézték a kaszálást vagy éppen bekapcsolódhattak a tanya mindennapos életébe is – kapcsolatuk ma is nagyon jó.

Bár kicsit aggódott az egyetem első napjai miatt, de ez az első hétig tartott mindössze és hamar kiderült, hogy a „Böszörményi úti Agrár”, a Debreceni Egyetem diáksága nagyon összetartó közösség. Bár nem kollégiumban, hanem albérletben töltötte el az öt évet, a csapat azonnal összerázódott – emlékezett vissza az első napokra Kokas Márton.

Ballagás, amelyet az agármérnökök tradícionálisan, a búza éréséhez hasonlóan, sárgulásnak hívnak. Az ünnepélyes felvonulás százéves élő hagyomány a református Debrecenben. Ilyenkor látványos felvonulással búcsúznak a végzősök az alma materüktől.

Az agrárfelsőoktatásban a Debreceni Egyetem követelményéről ismerten nagy legendák keringenek – folytatta, de Kokas Márton leszögezte, hogy a kritikus alapozó tárgyak valóban nem voltak könnyűek, azonban alapvetően a tanárok csak azt követelték meg, amit leadtak, és korrekt módon minden forrást megjelöltek. Az egyetemi könyvtár tetemes gyűjteménye mellett, ha esetleg nem találtak meg valamit, könyvtárközi kölcsönzéssel mindent megszereztek a könyvtárosok. Igaz ahhoz, hogy teljesíteni tudjunk, keményen és folyamatosan kellett tanulnia az egész évfolyamnak.

Egy fiatal agrármérnöknek minden munkafolyamatot meg kell ismernie, ahhoz, hogy később az irányítása alatt álló egységeket hatékonyan irányíthassa.

Annyiban különös volt a képzés – mesélte az Agro Jager Newsnak a frissen diplomázott agrármérnök, hogy itt Debrecenben mindenki hozzászokott, hogy három év után kapunk egy diplomát, de mi még negyedikben és ötödikben is itt voltunk. Más szakokon tanuló ismerősök mindig megkérdezték, hogy évet ismétlünk? Aztán jöttek a következő évfolyamok, akik egyre növekvő hallgatói létszámmal erősítették a képzést, és ahogy egyre többen lettünk, elkezdte megérteni az egész egyetemi polgárság, hogy mi az új, modern, ötéves osztatlan képzésben veszünk részt.

 

„Debrecenben azért volt jó tanulni, egyetemistának lenni, mert mi nem megyünk el egymás mellett szó nélkül. Mi ismerjük egymást, ha kell, segítünk, akkor is, ha a barátunk nem kéri. Tudjuk, ismerjük egymást. Segítjük a csapatot.”

 

A képzés alatt sok gyakorlaton vettünk részt és szakkollégiumok miatt rengeteg plusz előadást hallhattunk és nagyon sok szakmai úton is jártunk. Nyaranta a Bemutatókert fontos helyszín volt, ami itt áll a kar kerítésén belül és persze a Látóképi Kísérleti Állomás, már-már átláthatatlan és megannyi kísérleti parcellái, a mérések, vetések és betakarítások. Ott, kint nemcsak a tanárainktól tanultunk, hanem a látóképi kísérleti szakszemélyzet sok évtizedet megélt technikusai, munkatársai olyan kísérleti, gyakorlati háttérismerettel bírnak, amire mindenkinek érdemes odafigyelni.

A laborgyakorlatok alkalmával kiterjesztett ismeretekre tesznek szert a debreceni agrármérnök hallgatók.

Persze engem inkább az állattenyésztés vonzott és Béri Béla tanár úr hallgatójaként jobban azon a tanszéken mozogtam. Ott is írtam a diplomamunkámat, és ha a terveim összejönnek, nappali tagozaton, PhD programban is kutathatok.

Béri tanár úrnak nagyon hálás vagyok, mert a kötelező szakmai gyakorlatom előtt megkerestem és arra kértem, hogy olyan céghez küldjön el, akiknél igazán tanulhatok és ma meghatározó szereplői az állattenyésztésnek. Így kerülhettem el Kocsis Richárdékhoz Szuhafőre, akiknél olyan fejlett technológiával felépített, legkorszerűbb informatikával üzemeltett tejtermelő tehenészetben dolgozhattam, amiről csak tanultunk az egyetemen.

Az osztatlan agrármérnök képzésben tanuló agrármérnök hallgatóknak rengeteg szakmai kirándulást is biztosítottak az ötév alatt.

Itt kell megragadni azt is, hogy a debreceni tanáraink folyamatosan követik a témájukhoz kapcsolódó legújabb kutatási eredményeket és szinte hétről hétre frissítik az ismereteiket, így az előadások, a szemináriumok, a gyakorlatok, sok felkészülést követelnek meg tőlünk is. Szuhafőn, így a Jersey fajtával beállított, a legmodernebb technikával felszerelt istállókban is otthonosan mozogtam és nem kellett szégyenkeznem. Arról meg nem is szólva, hogy szakemberként kezeltek nem pedig mint hallgatóként. Egyértelművé vált számomra, hogy a termelés is nagyra értékeli a Debreceni Egyetem oktató-kutató tanárait.

Vezető kutatók: Prof. Dr. Csajbók József (balról), Prof. Dr. Veres Szilvia tudományos-dékánhelyettes társaságában

Az évfolyamtársaimmal napi kapcsolatban vagyunk, néhányunk még nem döntötte el, hol szeretne dolgozni és van, aki még hezitál, de egyértelmű, hogy nagyon érdeklődtek irántunk. Azt már a többiekkel láttuk, hogy a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt. Változás előtt áll az egész ágazat. Az állam támogatja az ezirányú fejlesztéseket, nagyon sok pályázatot hirdettek meg és úgy hallottuk, hogy 2024-től ennél még több pályázat nyílhat meg.

Persze a tanulás mellett Debrecenben, a kikapcsolódásra is jutott idő

Nyilván meg fogja könnyíteni a digitalizáció a gazdálkodást, ez nem is lehet kérdés. A munkaerő igény ugyan csökkenhet egyes esetekben, de egyre profibb, képzett szakemberekre, munkavállalókra van szükség, olyan minőségben, amit ez a folyamat egyre jobban generálni fog.

A barátaim, akikről biztos információ, van, azok a debreceni Agropoint Kft.-nél, az Eastgrainnél, az Alfaseednél helyezkednek el, jómagam pedig az Sz-Consult Agrártanácsadó Kft.-nél kaptam állást. Az egyik barátom, a Halászati Kutatóintézetbe került és persze ott van a KITE Zrt. is. Négyen maradnak még agrárközgazdász képzésben és ha jól tudom Fanni, Forgács Fanni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz kerül, ugye? – kérdezett vissza.

Én a szarvasmarhák szuper ovulációra ható tényezőit fogom tovább kutatni, amiben Ceglédy Leventével dolgozhatok együtt és Szőnyi Viktorral,az Sz-Consult Kft-től, akivel a szarvasmarha küllemi bírálatának rejtelmeibe, a célpárosításba és az embriómosás, -beültetés tudományterületeibe kalandozhatok el. Alapvetően ezzel szeretnék foglalkozni.

 

A Debreceni Egyetem egyik fesztiválján a már végzett agrármérnökök.

Forgács Fanni már bólogat is mellettünk és kiegészíti, hogy egészen pontosan a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Vetőmag és Szaporítóanyag Főosztályán fog dolgozni, de a szakmai munkát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal koordinálja. Lám-lám, készülsz a közigazgatási vizsgára? Igen, érkezik a határozott válasz, azt is minél hamarabb le szeretném tenni!

Forgács Fanni bár nagyon szereti az állattenyésztést is, a szívét inkább vetőmag előállítás ragadta el.

 Hajdúböszörményből érkeztem és már kiskorom óta imádtam a természetet. Édesapám egy nagy részvénytársaságnál dolgozik és a környéken nagyon jelentős a csemegekukorica és a zöldborsó termesztés, amelyeknek a műszaki háttere, gépesítése, munkaszervezése komoly logisztikai munka. A műszaki háttér biztosításában dolgozik édesapám, így meglehetősen közelről láttam, hogy a gépészek vállára milyen teher nehezedik, mind az üzemeltetés, mind pedig a karbantartás és a javítás oldaláról nézve. A prémium termékek esetében akár néhány órás késés is jelentős értékvesztést eredményezhet. A vásárlókat hozzászoktattuk a kiváló minőségű termékekhez, amelyek azonban kiváló minőségű alapanyagok nélkül nem készülhetnének el. Gimnáziumban végeztem én is, mint Marci és annak ellenére, hogy láttam, hogy Hajdúböszörményben milyen sokan dolgoznak és vállalnak szerepet abban, hogy a Hajdúsági Löszháton az ország legjobb szántóföldi növénytermesztését valósíthassák meg, nem tántorított el attól, hogy Debrecenbe, az agrárra jelentkezzek.

Egyetlen egy dolog motivált: maga a tudásvágy. Ez volt az, ami igazán afelé vitt, hogy az új ötéves képzésbe vágjam a fejszémet. Teljesen tisztán emlékszem arra, hogy különféle internetes portálokon miként latolgattuk az esélyeit a szaknak. Alapvetően az fogott meg, hogy akiket ismerek és a szakmában dolgoznak, többnyire ilyen ötéves képzésben szerezték a végzettségüket. Nagy tudásuk mellett, egy-egy részvénytársaságban fel is néznek azokra, akik még a régi ötéves képzésben végezhettek.

Ennek az ötéves diplomának óriási presztízse van. Nagyon elismert képesítés és nagyon elismertek a tanárok is az ágazatban. – Minden tanár a maga szakterületén, de egyes professzorok ágazatoktól függetlenül is kifejezetten ismertek. Most, mi lehetünk az első visszatérő agrármérnökök. S Marcit azzal egészíteném ki, hogy jelentkezésünkkor a felvételihez egy emelt kémia vagy biológia érettségi is a követelmények között szerepelt.

A Bonafarm Cégcsoport üzemlátogatása, minden agrármérnök hallgató számára a szakmai csúcsot jelenti.

Nekem „Böszörményből” könnyű volt bejárni, mert napközben legalább fél óránként indult egy busz és az közvetlenül itt az agrár előtt állt meg. A megközelítése, a közlekedés, a parkolás, az egyetem teljes felépítése a főépülettől, a kollégiumig, a sportpályáig minden egy helyen van. Állandó portaszolgálat, beléptető kapuk, kamerák mindenütt, ami kifejezetten biztonságossá teszi az egyetemi negyedet. Persze nekem nem volt ismeretlen a környék, mert a testvérem a Gazdaságtudományi Karon tanult, ami egy blokkban található az agrárkarral.

Országjáráson a Debreceni Egyetem osztatlan, ötéves képzésében résztvevő hallgatói.

Számomra a növénytermesztés csúcsát jelenti a vetőmagtermesztés, előállítás. Az öt év alatt azonban mást is kellett tanulni. Tanulmányaink során ismereteket szereztünk a növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, vízgazdálkodással, különböző gazdasági ismeretekkel kapcsolatban, s ezeken felül sok alapozó tárgyunk volt még. Személy szerint engem a növénytermesztés vonz jobban, de az átadott tudás legalább ugyanolyan volumenű volt az egyes állattenyésztési tárgyakból is. Szerettem Pepó Péter professzor óráit. Komlósi István professzor és Béri Béla tanár úr óráinak színvonala kiemelkedő volt. Felsőbb éves lehettem, amikor megismertem Nagy János és Búvár Géza professzor urakat, illetve meghatározóak voltak tanulmányaim alatt Dr. Kutasy Erika Tünde – aki nem mellesleg a konzulensem is volt -, Dr. Dóka Lajos Fülöp, Szabó András, Dr. Széles Adrienn, Dr. Apáti Ferenc és Dr. Szűcs István órái.

A Látóképi Kísérleti Állomás meghatározó nyári munkái pontosságot, precizitást követelnek meg minden hallgatótól, doktorandusztól.

A szakmai tudás nagyon fontos jelző a Debreceni Egyetemen. De őszinte leszek, ez még sem elegendő, hanem mindezt, az órákat és az egyetemet, igazán a szakma szeretete hatja át. Oktatóink óráin, anyagaikban sugárzott, hogy mennyire lelkesednek egy-egy téma iránt és ez láthatóan átragadt a diákságra. Debrecenben komolyan hisznek benne, hogy van jövője a magyar agráriumnak s ehhez határozott elképzelésük, hogy szakembereket is fognak adni.  Teljesen világos, amikor beültünk egy-egy órára, hogy már megjelenésükben látszódott, majd amikor beszéltek róla, hogy mekkora lelkesedéssel vannak egy-egy téma iránt. S mind ehhez hozzáadódik, hogy miként bánnak a hallgatókkal. Mi hallgatók abszolút tudjuk, hogy korrekt egy vizsga, vagy nem. Debrecenben még a kérdés sem merült fel, ha valakinek ismétlő vizsgát rendeltek el, hogy más is lehet hibás, mint akinek többet kellett volna tanulnia.

Az elméleti képzések mellett, az öt év alatt egy gyakorlat-orientált képzésben vettünk részt: nyilván, amit láttunk, ahhoz biztosították az elméleti hátteret. A szakmai utakon eljutottunk Hajdúszoboszlótól egészen Bólyig, de a Nyírerdő Zrt. vadgazdálkodását, az erdőgazdálkodási gyakorlatát is megfigyelhettük. Villányban meglátogattuk a Polgár Pincészetet, bejárhattuk az új mohácsi vágóhidat. Szeged, Hódmezővásárhely vonalon a legnagyobb cégeket is megnézhettük. Ellátogattunk – többek között – Mezőhegyesre is, ahol láttuk az új vetőmagüzemet, a vetőmag-előállító táblákat. A különböző látogatások során, érdekesebbnél érdekesebb, innovatív technológiai megoldásokat figyelhettünk meg.

Parcella kombájn a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Állomásán.

Az Egyetemen persze mindig történik valami. A Gólyatábor kihagyhatatlan, ami azért is volt jó, mert a tábor keretein belül iratkozhattunk be az egyetemre és nem kellett ismeretlenül bolyonganunk az első héten, hogy mi merre van, mert azt a felsősök mind megmutatták. A tábor arra is jó volt, hogy ismerkedjünk, összebarátkozzunk leendő csoporttársainkkal. Lettek felsőbb éves mentoraink, úgynevezett gólyaszülők, akik mindenben segítettek nekünk, persze, mi meg majd később segítettük az új elsősöket.

Marci és én is a Tormay Béla szakkollégium tagjai voltunk. Sokat bográcsoztunk, komoly közösséget kovácsoltak belőlünk a közös programok. A szakkollégiumon belül minden héten szerveztek előadásokat, amelyen olyan vezérigazgatók is megjelentek mint Bárány László, vagy például Szuhafőről Kocsis Richárd, akit Marci már korábban említett is.

Az Egyetem nagyon sok lehetőséget kínált. A vadászattal is az egyetemi tanulmányaim során ismerkedtem meg. Dr. Szendrei László tanár úr avatott be minket a vadgazdálkodás alapismereteibe, melynek hatására később vadászvizsgát is tettem. Ma már érvényes vadászjegyem is van és megvettem az első sörétes fegyveremet is.

Az agrármérnökképzés mögött olyan szaktekintélyek állnak, mint a fényképen látható Prof. Dr. Pepó Péter, aki a magyar hallgatók mellett, a külföldi hallgatókat is képezi.

Nehéz megmondani, mit jelent majd később számunkra Debrecen, a Debreceni Egyetem, de azt látom, hogy a tíz, húsz éve, de még a régebben végzett vezető elnökök, vezérigazgatók is ellátogatnak ide a Böszörményi útra. Vannak cégek, akiket laborháttérrel lát el az egyetem és különféle kutatásokban valósítanak meg különféle projekteket. Persze a profit érdekében, de ebben a munkában mindig vannak és lesznek új eredmények, amelyeket mi is megkaptunk. Biztos vagyok benne, hogy hiányozni is fog az egyetem, de úgy gondolom ez az első évfolyam és az utánunk lévő tagozatok is össze fognak tartani. Nekünk egyelőre ezt jelentette ez az öt év…

A 2017-2022 között végzett új, de a régi, osztatlan, ötéves kézpésben résztvett agrármérnök hallgatók.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter

Fotó: Prof. Dr. Nagy János archív gyűjteménye,  a Debreceni Egyetem archív gyűjteménye, Dr. Szilágyi Gergely PhD, az Agro Jager News főszerkesztőjének archív gyűjteménye, továbbá Kokas Márton agrármérnök, Forgács Fanni agrármérnök és a 2017-2022-es évfolyam agrármérnökeinek a fényképei

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Díszdoktorrá avatták Gödöllőn Prof. Dr. Nagy Jánost

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Prof. Dr. Gyuricza Csaba június 17-én az egyetem díszdoktorává avatta Prof. Dr. Nagy János prorektort, világhírű kukoricakutatót, aki jelenleg a Debreceni Egyetem kutató professzora.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Prof. Dr. Gyuricza Csaba június 17-én az egyetem díszdoktorává avatta Prof. Dr. Nagy János prorektort, világhírű kukoricakutatót, aki jelenleg a Debreceni Egyetem kutató professzora. Az egyetem ünnepségét megtisztelte jelenlétével Dr. Nagy István agrárminiszter, és Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke is. Prof. Dr. Nagy János ezzel a kitüntetésével hazánk összes agráregyetemének díszdoktori címének a birtokosává vált – tudta meg az Agro Jager News.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem aulája, Gödöllőn

Prof. Dr. Nagy János 1975-ben vehette át agrármérnök diplomáját a debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán, ahonnan az Egyetem Növénytermesztéstani Tanszékére került és folytathatta kutatásait a legendás Boóc professzor intézetében. Témáját a „A tápanyag és a vízellátás hatása a kukoricahibridek termésére” címmel 1986-ban védte meg, mely aktualitása az eltelt évtizedek alatt felértékelődött.

Prof. Dr. Gyuricza Csaba rektor méltatja Prof. Dr. Nagy János prorektor, rektori főtanácsos munkásságát

Az 1990-es évek dinamikus változásait – ma már mondhatjuk – a Debreceni Egyetem felismerte és kutatások sorát indította el, intézeteket alapított és máig tartó tartamkísérleteket indított útjára. A gazdasági nyitás mögött a kutatás ugrásra készen állt, és az akkor még a termelés nyelvezetében használt „nyugati” hibrideket a termelés igényeihez, lehetőségeihez igazítva vizsgálták. Együttműködéseiket megerősítve a KITE Zrt. egyik legfontosabb bázisa lett a Tiszántúlon csak a „Debreceni Agrárnak” emlegetett egyetem.

A fényképen balról Prof. Dr. Nagy János prorektor, rektori főtanácsos átveszi Prof. Dr. Gyuricza Csabától, a MATE rektoráról díszdoktori kinevezését

A gazdasági világtól a Magyar Tudományos Akadémia debreceni agrárkutató csoportjának vezetőjeként szerepet vállalt előbb rektorhelyettesként, majd az egyetem rektoraként kiemelt figyelmet fordított arra, hogy az universitas szellemiségében az agrártudományi kart fejlessze. A képzések állandó fejlesztése mellett törekedett arra, hogy ne csak a magyar, de a külföldi hallgatók képzését is elindítsa. Mára beigazolódott, hogy ez az elképzelése jó döntésnek bizonyult, és hazánk legszínesebb, legsoknyelvűbb egyetemi városa lett Debrecen.

Tudományos kutatásaira jellemző, hogy – mind horizontálisan, mind vertikálisan – korban és képesítés szerint felépített, megfelelő kvalitású tudásra alapozott munkatársakkal dolgozzon az egyetemen, és egyben az általa alapított Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézetben.

A 40 éve alapított, Európában is egyedülálló debreceni szántóföldi tartamkísérletek eredményeit Prof. Dr. Nagy János díszdoktorrá avatásán együttműködést ajánlott fel a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói számára. Ez a bejelentés különleges együttműködést kínál a két egyetem kutatói és egyben a gyakorlati, az agrárszektor felé.

Prof. Dr. Nagy János világhírű kukoricakutató, a Debreceni Egyetem prorektora, rektori főtanácsadó

Prof. Dr. Nagy János kiemelte, hogy Gödöllővel sok évtizedes barátságokat ápolnak, együttműködéseket és közös projekteket valósítottak meg. A munkát Cselőtei László és Stefanovits Pál professzorokkal alapozták meg, és Menyhárt Zoltán, majd Antal József professzorokkal fejlesztették tovább. Napjainkban a stafétabotot a hazai és nemzetközi viszonylatban méltán elismert Jolánkai Márton professzor viszi, és értékes munkakapcsolatot ápol Birkás Márta professzor asszonnyal is. Barátsága, szakmai tapasztalata, szakmai életútja mindannyiunk számára fontos bázis, különösen, hogy Professzor asszony a tudását képes közvetíteni az egyetemi hallgatóktól kezdve az akadémián keresztül a gyakorlati alkalmazásig – folytatta Prof. Dr. Nagy János.

Prof. Dr. Nagy János az Agro Jager Newsnak kiemelte, hogy a vezető kutatók együttműködése, sokszor a baráti viszony képes arra, hogy a termelés által felvetett, sokszor összetett, bonyolult kérdésekre, kihívásokra megtalálják a válaszokat.

Prof Dr. Nagy János a Debreceni Egyetem prorektora, rektori főtanácsadójának köszöntője Gödöllőn

Ennek a munkának ad keretet ez a kitüntetés, és ezért értékeli nagyra Prof. Dr. Nagy János a MATE és Prof. Dr. Gyuricza Csaba rektor elismerését. Fontos a sok évtizedes közös kutatási eredmények, a gyakorlatorientált, a jövedelmet stabilizáló, növelő üzemi gyakorlattá alakítása. A szellemi potenciált, amit a két egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Debreceni Egyetem képvisel, növelni lehet jó együttműködésekkel – tájékoztatott Prof. Dr. Nagy János, a MATE díszdoktora.

Prof. Dr. Nagy János kitüntetése

2022 első féléve is megmutatta az új technológiák határait. Még nem látjuk, hogy a váratlan, csapadékban rendkívül szegény hetek, hónapok milyen károkat okozhatnak. Minden jól fejlődik, de ahhoz, hogy helyzetbe hozzuk a mezőgazdaságot, minden egyes részterületre, kutatásra szükség van.

A világhírű debreceni kutató, a Debreceni Egyetem prorektorának, rektori főtancsáadójának, Prof Dr. Nagy János elismerése

A Magyarországon termelt kukoricában, amely éves szinten 1–1,1 millió hektárt tesz ki, óriási lehetőségek rejlenek, nemcsak az új és újabb felhasználási területeire, hanem arra vonatkozóan is, hogy a modern informatikai eszközök felhasználásával lényegesen növelhetjük a termelés hatékonyságát.

A kutatóknak összetett feladatai vannak, amiben Bocz Ernő professzor élen járt, és ezt úgy vélem, a mai kor kutatóinak is követni kell – folytatta. A tehetséges diákoknak több figyelem kell. Kitartó, szorgalmas, a kutatási eredményeket felismerő hallgatókra van szükség. A szorgalom azonban nem elég, programok és fejlesztési források szükségesek, mert az egyetem sem képes megoldani mindent. Látható, hogy a kormány ezirányú törekvései meghozzák az eredményt, és a tanári életpálya modell mellett a kutatói életpálya modell kialakítása fontos lépcső lesz az ágazat nemzetközi eredményességében.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom