Mezőgazdaság
Izraeli-magyar konferencia kezdődött a Negev-sivatagban
Dr. Nagy Andor, Magyarország izraeli nagykövete kiemelte, hogy a két ország kapcsolata különösen jó, hiszen nagyon sok szállal kötődik Izrael Magyarországhoz.
Dr. Nagy Andor, Magyarország izraeli nagykövete kiemelte, hogy a két ország kapcsolata különösen jó, hiszen nagyon sok szállal kötődik Izrael Magyarországhoz. Ez a kapcsolat lehet az alapja annak, hogy a kutatók közösen gondolkozzanak és a külön-külön elért eredményeket közösen felhasználva új, és a jövőben a termelésbe adaptálható, az eredményeket a gyakorlat számára felhasználható tudássá alakítsák. Ám nagyon fontos cél az is, hogy az élkutatással párhuzamosan a gyakorlati felhasználásra is energiákat fordítsanak és azonnal, gyorsan felhasználható tudást adjon a kutatás a gyakorlat számára. Erre Izraelben igen nagy energiákat fordítanak. Több témában több problémával már találkoztak az izraeli kutatók, amelyekkel még most szembesül a magyar termelés. Magyarország elkötelezett abban, hogy a szélsőséges időjárás miatt jelentkező termelési nehézségekre választ találjon. Izrael élen jár a víz hatékony technológiák felhasználásában, hazánkban óriási lehetőségek rejlenek ennek a területnek a fejlesztésében. Magyarországon ma már ingyen lehet a vízhez nyúlni, így szükség van fejlett, de víztakarékos és hatékony öntözésre. Ez amellett, hogy stabilizálja a termésszintet, fokozza a hozamokat is.
A Ben Gurion Egyetem rektora, prof Dr. Zvi HaCohen leszögezte, hogy nagyon bízik benne, hogy ennek a munkaértekezletnek hamarosan folytatása lesz és Magyarországon találkoznak következő alkalommal az izraeli kutatók és magyarországi vendégek. A jövő az öntözésé, a szárazságtűrés és más területek kutatásáé. Meg kell érteni, hogy mi alapján működnek a növényeink, hogyan és milyen folyamatok zajlanak sejtszinten. Természetesen a labormunka mellett szükség van szántóföldre is. Ebben a munkában megkezdtük most az első lépést. A két ország tudományos mezőgazdasági kutatói találkoztak és most itt személyesen is megismerkedhetnek. Ez egy jó kezdett s nem felejtette el a nagyváradi és szamosújvári kötődésű rektor megemlíteni Reviczki Imre ezredes nevét, akiről Haifában utcát is neveztek el, s aki megmentette édesapja életét a második világháborúban. Jó tanácskozást kívánt a résztvevőknek.
Balázs Ervin, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézet akadémikusa kiemelte, hogy a víz felhasználása és a növények nemesítése két út. Kutatási területén belül több egyetemet látogatott már meg. A Ben Gurion Egyetemmel még eddig nem volt kapcsolata. Kiemelte, hogy egy-egy országgal való közös kutatási munkák kialakításában óriási szerepe van a külképviseleteknek, hiszen az év minden napján kint tartózkodnak és alaposan meg tudják ismerni az egyes tudományterületeken dolgozó kutatókat. Az izraeli-magyar kapcsolat kialakítása új mederbe került és felfrissült ez a munka. Mind a két országnak vannak erősségei. Bizonyos területeken, bizonyos problémákkal egyik, vagy másik ország már hamarabb találkozott. Magyarország az elkövetkező európai uniós pénzügyi ciklusban jelentős forrásokhoz juthat. Nemzeti kérdés, hogy ezeket az összegeket a lehető legjobban tudjuk felhasználni. Magyarországon több specializált kutatóintézet működik s ezért is örül, hogy jelentős magyar szakember csoport érkezett a Ben Gurion Egyetemre. Az öntözés mellett, nagyon érdekes terület a haltenyésztés és az algatenyésztés, amely nagyon új és nagyon nagy lehetőségei lehetnek hazánknak.
A munka értekezletre megérkezett Dr. Cseuz László, Magyarország legnagyobb mezőgazdasági kutatóintézetének nemesítője, aki Szegeden a Búza Igazgatóságot vezeti. A kutató kiemelte, hogy Szegeden óriási hagyományai vannak a búzanemesítésének. Több olyan programban dolgoznak, amelyek kapcsolódnak a szárazságtűréshez. Két részre oszlik a szegedi munka, amelyek egyik része az üvegházban, míg a másik része a szántóföldre tagozódik. Izrael élen jár ebben a munkában s Szegeden most a tavaszi vetésű gabonanövényekkel is elindítottak egy programot.
Az MTA Szegedi Biológia Központ kutatói munkájukban a növények gyökérnövekedését és stressz hatásra annak molekuláris, azaz sejtszintű reakcióit figyelik, elemzik. A központban ma megközelítőleg 500 fő dolgozik, amelynek fele kutató. Dr. Szabados László és Dr. Magyar Zoltán a lúdfűvel, míg Dr. Györgyey János a szálka perjét vizsgálja. A kutatók elmondták, hogy az, hogy egy-egy növény hogyan viselkedik csapadék hiányra nagyon változó. Komplex és igen nehéz feladat arra rájönni, mi, miért felel. A szegedi kutatók elmondták, hogy ez a munkaértekezlet azért nagyon jó, mert a tudományos területen meg tudnak ismerkedni olyan kollégákkal, akik ugyan ezen a témán dolgoznak, de más géncsoportot figyelnek. Simon Barak izraeli kutató előadásának éppen ezért nagyon örülnek.
Dr. Pauk János, a Szegedi Gabonakutató nemesítője, biotechnológus összefoglalta, hogy itt Izraelben éves szinten 90 mm csapadék hullik. A szárazság igen jelentős s vannak olyan génforrások, amelyek igen értékesek lehetnek a későbbi nemesítés, keresztezés szempontjából. A kutató örömmel mesélte, hogy a génbankok és fajták és azok vetőmagjainak megőrzése jó helyzetben van Magyarországon s az alapkutatások közeledése fontos lesz a közeljövőben. Dr. Pauk János Dr. Yehoshua Sarangával akar találkozni, aki elismert szakember a kutatásban.
Dr. Nagy Andor, Magyarország izraeli nagykövete a megnyitó után kiemelte, hogy Magyarország nagyon jó helyzetben van, hiszen rendkívül jó termőföldekkel rendelkezik. Ezen felül olyan mennyiségű vízzel gazdálkodhat, amely páratlan kincse az országnak. Izrael annak ellenére, hogy csak területeinek 20% tudja mezőgazdasági művelés alávonni, mégis teljesen önellátó, sőt ezen felül Európa nyugatabbra fekvő tagállamaiba és Oroszországba is jelentős mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt exportál. A Magyar Kormány azon dolgozik, hogy a magyar mezőgazdaság adottságai mellé, felhasználva a szellemi potenciált, olyan finanszírozási lehetőségeket dolgozzon ki, amelyek rövid időn belül elérhetőek. A cél az, hogy olyan azonnal felhasználható tudás kerüljön hazánkba, amelyet megvásárolva növelhetjük a hozamokat. Izraelben működik egy olyan információs lánc, amely az egyetemek-fejlesztő cégek-termelők között működik. Ebben nagyon erősek Izraelben, itt mindenképpen gyors fejlődésre lehet számítani.
Az izraeli befektetők a technológia, az öntözés eszközein túl hosszú távon gondolkoznak Magyarországgal kapcsolatban, hiszen a két ország kapcsolata kiváló. Piacaik bővítésében Magyarországot látják partnerként. A termelés mellett azonban nagyon fontos az, hogy ne csak technológiát importáljunk, ezért a kutatásfejlesztésnek folyamatosan meg kell előznie a termelésben elért eredményeket. A fejlődést ekkor tudjuk fenntarthatóvá tenni – mondta Dr. Nagy Andor Magyarország izraeli nagykövete.
Mezőgazdaság
Segítünk eligazodni az e-GN-re vonatkozó kötelezettségek között
A NAK kiadványt készített a gazdálkodási napló kitöltéséhez
Az elmúlt években több olyan jogszabályi és technikai változás is bekövetkezett a gazdálkodási napló papíralapú kitöltését, továbbá elektronikus feltöltését illetően, amely sokakat elbizonytalanított a saját kötelezettségeikre vonatkozóan.
Ábra: NAK
A Gazdálkodási napló vezetésére vonatkozó kötelezettség régóta része a gazdálkodók adminisztratív feladatainak, azonban az elmúlt években számtalan jogszabályi változás következett be a témát érintően. A Gazdálkodási napló alapvetően segít igazolni az olyan gazdálkodásra vonatkozó alapvető szabályok betartását, mint a növényegészségügyi és növényvédelmi kötelezettségek teljesítése, a beporzók védelmének biztosítása, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program végrehajtása, továbbá az egyes műveletek rögzítése a gazdálkodó által a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatási eljárásban vállalt kötelezettségeknek való megfelelést is alátámasztja.
Papíralapon tehát már korábban is előírás volt a Gazdálkodási napló vezetése, de a jogszabályokban és támogatási feltételekben bekövetkezett változások miatt szükségessé vált az előbb részleges, majd egyre bővebb elektronikus adatszolgáltatás. 2022-től a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági hivatal egy új rendszer fejlesztését kezdte meg, amely használatára vonatkozó előírások folyamatosan bővültek. 2023.01.01-től kezdve már 24 órán belül kellett rögzíteniük a szántóföldi kultúrákban végzett rovarölő szeres kezeléseiket a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak az új elektronikus rendszerben. 2023. július 1-től az adatszolgáltatás adattartalma bővült, a felületen ezt követően az e-Permetezési napló funkcionalitáson felül a növényvédő szeres kezelések mellett más, a Gazdálkodási napló műveleteinek, nitrát adatszolgáltatás adatainak rögzítése is lehetővé vált. Az elmúlt években tehát több olyan jogszabályi és technikai változás is bekövetkezett a Gazdálkodási napló kitöltését illetően, amely sokakat elbizonytalanított a saját kötelezettségeikre vonatkozóan.
Minden gazdálkodó helyzete egyedi az alap- és az általa vállalt különféle kötelezettségeket együttesen tekintve, így a jelen kiadvány célja, hogy segítsen eligazodni az általános kötelezettségek terén. Kérjük, hogy minden gazdálkodó ellenőrizze a kötelezően betartandó rendeletek előírásain felül az általa vállalt pályázatok kritériumait és annak megfelelően vezesse saját Gazdálkodási naplóját. A NAK országos falugazdász tanácsadó hálózata készséggel áll a gazdálkodók rendelkezésére a felmerült kérdések kapcsán, továbbá segítséget nyújt az elektronikus adatrögzítésben egyaránt.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
Kiemelt lehetőség a fejlődő országoknak a FAO és az AM ösztöndíjprogramja
2024. évi őszi szemeszterig 47 országból több mint 400 hallgató részesült ösztöndíjban.
A FAO és a magyar kormány megállapodásának keretei között a 2024. évi őszi szemeszterig 47 országból több mint 400 hallgató részesült ösztöndíjban.
Fotó: AM
Az Agrárminisztérium az AM-FAO ösztöndíjas program keretében a fejlődő országokból érkező hallgatók részére adományoz ösztöndíjat magyarországi egyetemeken mester szintű agrár tanulmányaik folytatására, bővítve ezzel az érintett országok mezőgazdasági termelésének tudásbázisát.
Az idei tanévre felvett diákok részére nyitó szakmai találkozót szervezett az Agrárminisztérium, mely alkalomból dr. Ökrös Oszkár nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár fogadta az új hallgatókat. Köszöntő beszédében elmondta, hogy az élelmiszerhiány csökkentése a népesség helyben tartását szolgálja, a rászoruló országok mezőgazdaságának és vidéki területeinek fejlesztése a migráció megelőzésének egyik hatékony eszköze a „helybe visszük a segítséget” elve alapján.
A program során idén 21, fejlődő országból érkező hallgató kezdheti meg mesterszakos tanulmányait Magyarországon. A végzett hallgatók többsége hazájába visszatérve magasabb pozícióhoz jut, így rájuk is tudjuk alapozni agrár-külkapcsolataink fejlesztését, mezőgazdasági szektorunk külpiaci kapcsolati rendszerének bővülését.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Fát vágtak, bozótot irtottak Komádi, Zsadány és Körösújfalu között – VIDEÓ
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A napokban forgalomlassítás és esetenként teljes útzár mellett tisztították meg a Hajdú-Bihar vármegye és a Békés vármegyéket összekötő útszakaszt. Kelet-Magyarország egyik legforgalmasabb útszakaszán, amely Gyulát, Békéscsabát, valamint Debrecent kapcsolja össze, sokszor tetemes a közúti forgalom. A megyeszékhelyeket összekötő utak közül ez a legrövidebb, így sokan választják, ahelyett, hogy a 47-es főút régi nyomvonalát követnék. Tóth Ferenc, Komádi polgármestere úgy fogalmazott, hogy a munkálatok az átutazók, a kereskedelmi forgalom számára egy biztonságos közelekedést tettek lehetővé, – ahol egyébként megközelítőleg 12 ezer ember mindennapjait is segítik – közülük is kiemelten a mezőgazdasággal foglalkozó és abban dolgozók közlekedése vált biztonságosabbá. Most öt kilométer hosszú szakaszon fát vágtak, bozótot irtottak a szakemberek – tájékoztatta Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere az Agro Jagert.
Lezárták a Zsadány és Komádi közötti útszakszt. Fotó: Agro Jager
Komádi, Hajdú-Bihar vármegye legdélebbi városa, amely közvetlenül a Sebes-Körös partján fekszik. Jelentős fejlesztések, egy 32 hektáros kiadó iparterület (kattintson a részletekért) és szolgáltató, kereskedelmi, kistérségi központ a város. Olyannyira, hogy még a szomszédos vármegyéből, Békésből is a települések egy része, mint Zsadány, Biharugra, Körösnagyharsány, továbbá Körösújfalu lakói is erre felé veszik az irányt. Az orvosi, fogorvosi, gyermekorvosi ellátások, a gyógyszertár miatt pedig, távolabbról Mezőgyánból, de még Gesztről is Komádiba indulnak, amely település, a geszti Tisza-kastély felújítása miatt, egyébként is jelentős turisztikai vonzerővel bír – egyben növelve ezzel a közúti forgalmat, ugyanis a Tisza-kastélyt észak felől, Komádi irányából lehet csak megközelíteni.
Fakitermelő és úttakarító munkás takarítja el az útra döntött fákat. Fotó: Agro Jager
Az érintett útszakaszon, a Sebes-Körös hídfőitől egészen Dobaipusztáig, dolgoztak az utak mentén, amely parancsoló volt, hiszen a gátakról összegyűjtött szénát szállító járművek, továbbá a horgászati turizmus miatt, a Sebes Körösre látogató horgászok könnyebben és biztonságosabban tudnak kifordulni a 4219-es útra. A városból idáig kivezető kerékpárút miatt is célszerű és valóban indokolt volt az útszakasz megtisztítása, mert szabadidejükben szívesen kerekeznek, kocognak ki a folyóhoz az itt élők – folytatta Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere..
Nyílt napot tart a szegedi erdészeti! Legyél te is erdész!
Ám ennél a sokkal veszélyesebb útkereszteződést, a Komádi-Zsadány útszakaszt elérő Körösújfalu, Vésztő irányába elágazó csatlakozást is beláthatóvá tették – meséli Tóth Ferenc polgármester és mintegy százméteres hosszban vágták ki a fákat, cserjéket. Tóth Ferenc polgármester hozzátette azt is, hogy az elágazás és a Sebes Körös között található a Hajdú Gabona Zrt. egyik legnagyobb magtára, a Vörös Magtár is, ahonnan most már szintén biztonságosan kanyarodhatnak ki a terményeiket beszállító gazdák.
A kérdéses útszakasz vonatkozásában megkerestük a Magyar Közút Nonprofit Zrt-t, akik arról tájékoztatták az Agro Jagert, hogy fakivágási munkák miatt ideiglenes forgalomkorlátozást vezettek be. A fakivágás és bozótirtás összesen több, mint öt kilométer hosszú szakaszon történt a 4219-es és a 422-es összekötő utakon. Ezen felül ütemezetten főleg a vegetációs időszakon kívül nemcsak Hajdú-Bihar vármegyében, hanem országos viszonylatban is számítani lehet növényzetgondozási, fakivágási vagy cserjézési munkákra, szerte az országos közutak mentén.
A fakitermelők törzskormányzású, homlókrakodós, speciális erdészeti eszközzel vonultak fel és sokszor látványos úttakarítással, fogásokkal tették járhatóvá az utat. Videó: Agro Jager
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. felhívta a figyelmet, hogy a közlekedők is tehetnek bejelentéseket ilyen esetekre vonatkozóan is.
Ezeket az észrevételeket pedig, igyekszünk beépíteni az ütemterveinkbe és az anyagi lehetőségeink közé. A bejelentéseket idekattintva lehet megtenni – tájékoztatta az Magyar Közút Nonprofit Zrt. az Agro Jagert.
Kép és szöveg: Agro Jager
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Segítünk eligazodni az e-GN-re vonatkozó kötelezettségek között
Kiemelt lehetőség a fejlődő országoknak a FAO és az AM ösztöndíjprogramja
Dr. Polgár Kálmán vadászkutyás emlékverseny Siófok-Balatonszabadiban
Egy hihetetlen vadlibavadászat története
Jogsegély-szolgálat a Védegyletnél
Visszanéző: Az érsekvadkerti vadkan
Fát vágtak, bozótot irtottak Komádi, Zsadány és Körösújfalu között – VIDEÓ
Fiatal csüllő repült át a Kardoskúti-puszta felett
A tavalyi évhez képest kedvezőbben állnak a talaj-előkészítési munkák
Ősz végén, ünnepek előtt
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
Farkas Imre a Bakony vadásza
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
Harmadik vérebfajtánk: az alpesi tacskókopó
Komádi aranysakál
Béldi Balázs: Utánkeresés Dorkával
A bronzérmes kan
Domolykó a Rábcából
Vadkamera buktatta le az orvvadászokat
