Keressen minket

Mezőgazdaság

Nemzetközi helyzetkép és becsült termésátlagok

Közzétéve:

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Európában az elmúlt csaknem másfél hónap során szélsőségesen oszlott el a csapadék: délnyugaton aszály a jellemző, miközben a középső területeken helyenként áradások voltak. Az USA-ban az esős tavasz miatt hatalmas a lemaradás a vetésekben. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze európai termésbecslésekkel kiegészítve.

műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) Afrika délnyugati és Ausztrália keleti területén. Az USA területén a Nagy tavaktól nyugatra eső részeken, de Nyugat-Európában is negatív eltérés látható. Az aszállyal érintett területeket bemutató, műholdas méréseken alapuló ábra szerint Európában és Kínában is jellemzően kedvezőek a viszonyok (2. ábra). Az USA és Kanada területén van negatív eltérés (vörös terület), mely viszont nem aszályt mutat, hanem a csapadékos és hűvös idő miatt arrafelé késésben vannak a növények a megcsúszott vetés miatt. A csapadékösszeg átlagtól vett eltérésének globális térképei, melyek májusra és június első dekádjára vonatkoznak (3. és 4. ábra) a nedvesség egyenlőtlen és szélsőséges földi eloszlását is szemléltetik.

1. ábra
VHI Index 2019. június első dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

Európa

Változatos agrometeorológiai körülmények alakultak ki Európában a május 1-től június 17-ig terjedő időszak végére (5. ábra). Aszály, hőhullám és jelentős csapadéktöbblet is előfordul.

5. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2019. május 1. és június 21. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(vörös csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: csapadéktöbblet, pontozott terület: aszály, lila csíkozás: hőhullám)

Az április végén-május elején kezdődött hűvös időszak május 20-ig folytatódott, mely lelassította a növények fenológiai fejlődését. Azonban ahogy ez később kiderült, ennek összességében nem volt jelentős negatív hatása, sőt sokfelé előnyökkel is járt. Olaszországban például meghosszabbította a kalászosok magképződési időszakát, Németország területén pedig csökkentette a növények vízigényét az átmenetileg szárazabb időszakban.
Az átlagostól jóval magasabb volt a hőmérséklet a vizsgált időszakban Ukrajnában, Oroszország európai területén és Törökországban. Errefelé 2-4 Celsius fokkal volt melegebb az átlagostól (6. és 7. ábra).

Az elmúlt csaknem másfél hónap során szélsőségesen oszlott el a csapadék (8. és 9. ábra). Míg délnyugaton szárazság volt a jellemző, a középső területeken az átlagos többszöröse is lehullott. Jelentős csapadék, de csak átlag körüli hullott az áprilisban aszályos vidékeken: Anglia délkeleti részein, Hollandiában, Észak-Németországban, Lengyelországban, Dániában, Svédországban, Finnországban és a Balti államokban. Ezeken a részeken még maradt csapadékhiány, így átlag fölötti mennyiségre lenne szükség a következő hetekben az őszi kalászosok optimális szemfejlődéséhez.

Az átlagostól jóval nagyobb csapadékmennyiség fordult elő május folyamán Olaszország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország területén, a Balkán-félsziget és Ukrajna legnagyobb részén. Az átlagos értékeknek nagy területen akár a duplája is lehullott ebben az időszakban. Helyenként árvíz és villámárvíz is kialakult. Az ekkor szemképződésben lévő őszi vetések ebből nagyon sokat profitáltak. A megnövekedett talajnedvesség a nyári növények vegetatív fejlődése számára is nagyon kedvező feltételeket teremtett. Negatív hatást a kártevők és kórokozók megnövekedett nyomása jelent.

Spanyolországban és Portugáliában az esős április után májusi csapadékhiány és aszály következett, mely az őszi vetések szemképződését lerövidítette, jelentősen csökkentve a terméskilátásokat. A tározók vízkészlete jóval az ilyenkor szokásos szint alatt van, mely miatt a nyáron vízkorlátozások valószínűek a nyári növények öntözésében. Hasonló a helyzet Marokkóban, ahol tovább csökken várható termés mennyisége. Május 1-től június 10-ig ezeken a vidékeken az átlagos csapadékösszegnek még a fele sem hullott le, és ha még azt is hozzávesszük, hogy legfeljebb 1-2 napon fordult elő napi 5 mm-nél nagyobb mennyiség, akkor még rosszabb a helyzet. Az ettől kisebb mennyiségek ugyanis szinte azonnal elpárolognak, a talaj vízkészlete az ilyen kis esőktől még átmenetileg sem növekszik.

Károkozó jégesők okoztak foltokban jelentős pusztítást május végén és június elején Olaszország északi, Németország déli részén és Bulgáriában. Hollandiában és Franciaországban pedig pusztító szélviharok fordultak elő.

JRC által készített termésbecslések (10-17. ábrák) szerint EU-s szinten magasabb termés mutatkozik őszi búzából és árpából, míg repcéből a tavalyinál több, de az öt éves átlagnál kevesebb. A kapás növényekre szóló előrejelzéseknek jelenleg rendkívül nagy a bizonytalansága, azok főleg hosszabb távú trendeken és a sokéves átlagokon alapulnak. Ezzel együtt már most is látszanak eltérések. Bár még nagyon sok minden történik a terméssel az aratásig, de ha a folytatásban az átlagos közelében alakulna az időjárás, akkor körülbelül a bemutatott eredmények születnének. Nézzünk néhány nagyobb országot részletesen is!

Olaszország déli részén az őszi vetések jó állapotban és érésben vannak, kedvezőek a terméskilátások. Északon csúszik a nyári növények fenológiai fejlődése a kései vetés és a hűvös május miatt.

Franciaországban az őszi kalászosokra a virágzásig kedvező volt az időjárás, de a június első felében jellemző viharos és felhős-párás idő, valamint a következő napokban várható komoly hőhullám negatív hatású lesz. A nyári növények kedvező állapotban vannak.

Németországban a növények állapotát stabilizálták a májusi esők, a terméskilátások fölfelé módosultak a korábbiakhoz képest.

Lengyelországban is sokat segítettek a májusi esők. A tavaszi kalászosok jó, az ősziek (különösen a búza) nagyon jó állapotban vannak, bár helyenként kártevők és kórokozók is megjelentek. A termésbecslések az öt éves átlag körül járnak. A nyári növények (főleg a burgonya és a cukorrépa) fejletlenebbek a szokásosnál a májusi hűvös idő miatt.

Romániában és Bulgáriában a bőséges csapadék kedvező feltételeket teremtett az őszi vetések számára, és a nyári növények is jó állapotban vannak a fő termőterületeken.

Ukrajnában főleg a nyugati részeken az átlagos csapadéknak nagyjából kétszerese hullott le május során. A sok eső, az átlagosnál alacsonyabb hőmérséklet, a kevesebb napfény, a megbetegedések megnövekedett aránya az őszi kalászosok terméskilátásait némileg csökkentette, de az még így is rekordközelinek ígérkezik. A déli részeken ezekben a napokban már megkezdődik az aratás. A csapadékos idő miatt csúsztak a tavaszi vetések, ez leginkább a szóját érintette.

Oroszország európai területén az átlagosnál melegebb idő felgyorsította az őszi vetések fejlődését, lerövidítve a virágzás és szemképződés időszakát. Májusban még kedvező volt a talaj vízkészlete, de június elejére a déli részeken nagy területen az átlagos alá csökkent. Ezzel együtt a műholdas mérések átlag fölötti növényi zöld tömeget érzékelnek.

Fehéroroszországban a nagyon száraz április után május elején jelentős csapadék érkezett, jelenleg ideálisak a feltételek a növények számára, pozitívak a terméskilátások.

Egyesült Államok
A sokfelé melegebbre és szárazabbra fordult időjárás a Nagy Síkság területén és a Középnyugaton felgyorsította a korábbi áradások miatt késést szenvedő mezőgazdasági munkákat, köztük a kukorica és a szója vetését, bár helyenként még mindig belvízzel vannak elárasztva a földek a Középnyugaton. Június 2-án így is rekord alacsony volt az elvetett területek aránya: eddig az időpontig az országban a kukoricának csak a 67%-a, míg a szójának csak a 39%-a került a talajba. Ekkorra egyébként ezeknek az értékeknek már 96% (kukorica) és 86 % (szója) körül kellene állnia. Az elvetett magok és az őszi vetések is lassan fejlődtek a hűvös, esős idő miatt. Az őszi kalászosoknál minőségi problémák is várhatók a sok eső miatt. Június 9-én az őszi búzának csak 64%-át jelentették jó és kiváló állapotúnak, ez 26%-kal alacsonyabb érték az előző évinél, ekkorra egyébként 4% már aratásra is került. Június 9-én a kukoricának csak 59% volt jó és kiváló állapotban.

Dél-Amerika
Argentínában száraz, az átlagosnál melegebb időjárás segíti a nyári vetésű termés betakarítását és a téli gabona vetését. Argentína kormányának jelentése szerint június 6-ig a kukorica aratásának 58, a szója 95%-val végeztek, míg a búza vétésével 16% körül járnak. Brazília déli részén elhúzódó záporos időszak segíti a kukorica és a búza növekedését. Parana államban június 3-ig 6%-át aratták le a másodvetésű kukoricának.

Kelet-Ázsia
Nagy területre kiterjedő heves záporok öntözték Kínában a tavaszi vetést, viszont kárt okoztak az ország keleti részén a már aratás alatt álló repcében és búzában. Japánban a heves esők a déli területekre koncentrálódtak, ahol a rizs öntözésébe segítettek be, az északi területek csak az öntözésre hagyatkozhatnak. A térségben a hőmérséklet jóval az átlag fölött alakult, Kína keleti részén helyenként 40 fokig melegedett a levegő.

Ausztrália
Északkeleten kiterjedt záporok biztosították egyelőre a szükséges nedvességet az őszi búza számára, míg délkeleten sok napsütés és megfelelő vízellátottság segíti az őszi vetés csírázását és kelését. Nyugaton áztató eső érkezett, mely kedvez a búza, árpa és repce fejlődésének.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériumának kiadványának (WASDE) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

* búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
* kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
* repce: Kanada, Kína, India, EU
* napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
* szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2019. június 18.

 

2. ábra
ASI Index szántóföldi kultúrákra 2019. június első dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs szántóföldi kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)

3. ábra
A május havi csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok.)

4. ábra
A júniusi első dekád csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok.)

 

6. ábra
2019. május 1. és június 10. között a napi átlaghőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

7. ábra
2019. május 1. és június 10. között a nyári napok (Tmax>30 Celsius fok) száma
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

8. ábra
A 2019. május 1. és június 10. között lehullott csapadék mennyisége a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

9. ábra
Klimatikus víz egyenleg 2019. május 1. és június 10. között (mm)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

10. ábra
Búza termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

11. ábra
Őszi árpa termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

12. ábra
Repce termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

13. ábra
Tavaszi árpa termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

14. ábra
Kukorica termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

15. ábra
Napraforgó termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

16. ábra
Burgonya termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

17. ábra
Cukorrépa termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

Forrás: OMSZ

Mezőgazdaság

Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Fotó: NÉBIH

A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.

Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:

  • Bács-Kiskun
  • Borsod-Abaúj-Zemplén
  • Csongrád-Csanád
  • Heves
  • Pest

A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:

  • belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
  • fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon

A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.

A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.

Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június

A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.

A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.

A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.

A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.

Forrás: Fodor Attila – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett

Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal

Published

on

Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.

Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.

A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.

A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.

Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.

A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.

Forrás: MBTT

Tovább olvasom