Keressen minket

Mezőgazdaság

Hidegvérű ménes alapításáról tárgyalt az agrárminiszter

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A magyar hidegvérű ménes megalapításáról, a szarvastartásról és az idei Kaposvári Állattenyésztési Napokról folytatott megbeszélést az agrárminiszter a Somogy megyei Bőszénfán.

Nagy István a Kaposvári Egyetem Szarvasfarmján a Kovács Melinda akadémikussal, az egyetem rektorával, Mátrai Mártával, az Országgyűlés háznagyával és Szita Károllyal (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármesterével tartott tanácskozás után újságíróknak azt mondta: arra kérte a farm magyar hidegvérű lótenyészetének vezetőjét, készítsen előterjesztést az itteni ménes értékeiről.

“Legyen egy leltár, amelynek alapján felvázolhatjuk a fajta jövőképét, 21. századi hasznosításának lehetőségeit, tudnunk kell, hogy alkalmas-e rekreációs lovaglásra, esetleg bio-, ökogazdasági munkára, vagy pusztán gyönyörködni fogunk benne” – hangsúlyozta. Hozzátette, ha megvan a jövőkép, az állam ménest alapíthat, részt vállal a fenntartásában, hozzájárulva a fajta megőrzéséhez.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Nagy István kincsnek nevezte a Szarvasfarmot, amelynek területén Magyarország legnagyobb intenzív körülmények között tartott, 1500 egyedből álló szarvasállománya, 127 magyar hidegvérű ló, és egyebek mellett 138 magyar parlagi szamár is él.

Úgy vélte, a szarvastartás a jövő egyik erőforrása. Példaként hozta fel, hogy Nagy-Britanniában évente 20 százalékkal nő a szarvasfarmokon előállított hús fogyasztása. “Ez egy óriási, egyedi lehetőség, amire Bőszénfán is lehet alapozni” – mondta.

A miniszter méltatta a Kaposvári Egyetemen állattenyésztés terén kifejtett tevékenységét. Szavai szerint az intézmény magas színvonalú képzést nyújt hallgatóinak.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Kovács Melinda arról szólt, hogy a hidegvérű lovak mellett a megbeszélésnek a magyar parlagi szamár genetikai állományának megőrzési lehetőségei, az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek biztosítása is a témája volt, minderre “komoly oktatási gyakorlati képzési, innovációs, kutatás-fejlesztési innovációs programokat lehet építeni”.

Az embereknek Bőszénfáról leginkább a szarvasok jutnak az eszükbe, de a szarvasokon kívül nagyon fontos feladatnak érezzük az őshonos állatok gondozását is – jegyezte meg.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Szita Károly arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szarvasfarm nemcsak az őshonos állatok megőrzése, hanem a turizmus miatt is értékes hely, gazdagítja Somogy megyét és Magyarországot.

Somogy megye Magyarország egyik éléskamrája, ez meghatározza a Kaposvári Egyetem és Kaposvár városa közötti együttműködést is – jelentette ki. Hozzáfűzte: az egyetem akkor tud igazán egyetem lenni, a város pedig város lenni, ha közösen gondolkodnak, közösen tesznek meghatározott célok megvalósításáért.

Fotó: Pelsőczy Csaba

A politikus kitért rá, az egyetem az agrártárcával kiépített egy infrastruktúrát, amely magában hordozza annak a lehetőségét, hogy garantáltan minőségi és egészséges élelmiszerek kerüljenek a fogyasztók asztalára. “Ez az, amiben még hatékonyabban dolgozunk együtt a következő években” – hangsúlyozta a városvezető.

Forrás: Agrárminisztérium

Mezőgazdaság

A szójabab és a repcemag termelői ára meghaladta a tavalyit

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI adatokat közölt a repce és szójabab piacáról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 72,9 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával május harmadik hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 5 százalékkal haladta meg. A takarmánybúza 68,6 ezer forint/tonnáért (–7 százalék) forgott ugyanekkor.

Fotó: Pixabay

A takarmánykukorica átlagosan 66,4 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát május harmadik hetében, ami az egy évvel korábbitól 11 százalékkal maradt el. A Budapesti Értéktőzsdén az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica júliusi jegyzése 6000 forinttal 72 ezer, a novemberi 5000 forinttal 71 ezer forint/tonnára emelkedett május 13. és 24. között.

A szójabab termelői ára 181,2 ezer forint/tonna volt (+14 százalék) május harmadik hetében. Ezzel egy időben a full-fat (extrudált) szóját (30–40 százalék nyersfehérje-, 17–23 százalék nyerszsír- és legfeljebb 12 százalék víztartalmú) 210,5 ezer forint/tonna (–17 százalék) áfa és szállítási költség nélküli áron értékesítették.

A repcemag áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 159,6 ezer forint/tonna volt május harmadik hetében, az egy évvel korábbit 4 százalékkal múlta felül.

A magas olajsavtartalmú napraforgómagot (HO) 147,4 ezer (+8 százalék), a nagy olajtartalmú napraforgómagot (LO) 143,7 ezer forint/tonnáért (–5 százalék) vásárolták a feldolgozók és a kereskedők május harmadik hetében. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 145,9 ezer forint/tonna (–2 százalék) volt.

A repcemag heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 10. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Az agráriumban továbbra is biztosított az erő a haladáshoz

Print Friendly, PDF & Email

Az új pályázatok forrásainak felhasználása révén 2900 milliárd forintból újulhat meg az agrárium.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új pályázatok forrásainak felhasználása révén 2900 milliárd forintból újulhat meg az agrárium. A támogatások célja, hogy 2030-ra a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar Európa élvonalába kerüljön – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese, a Szatmári cégcsoport beruházás átadóján, kedden, Jászladányban.

Fotó: AM

A miniszterhelyettes arra emlékeztetett, hogy az agráriumban 2010 óta folyamatos fejlődésről beszélhetünk. A haladáshoz pedig továbbra is meglesz a kellő erő, hiszen 2027-ig újabb óriási összeg, 5376 milliárd forint áll rendelkezésre a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv teljes forráskereteként. Ebből csaknem 2900 milliárd forintnyi forrás a vidékfejlesztés céljait szolgálja. A 600 milliárd forintos uniós vidékfejlesztési támogatást ugyanis a magyar kormány 2300 milliárd forinttal egészíti ki. Ez az összeg, a tervekben szereplő célokra történő felhasználása révén, kézzelfogható eszközt jelent a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar megújításához – fűzte hozzá.

Farkas Sándor kitért arra is, hogy a jövőben olyan fejlesztéseknek a támogatására fókuszálnak, amelyeknél igazolást nyer azok hozzáadott értéke, pénzügyileg megalapozottak, a beruházó vállalkozás tartós értékesítési vagy beszerzési kapcsolatokat tart fenn üzleti partnereivel, és érdemben lép a digitalizációs megoldások szélesebb körű használata érdekében.

A miniszterhelyettes arra biztatta a jelenlévőket, hogy éljenek bátran a pályázati lehetőségekkel és léptessék át végérvényesen a magyar mezőgazdaságot a 21. századba. Kifejtette, a Szatmári Cégcsoport által megvalósított fejlesztések összértéke meghaladja a 10,5 milliárd forintot.

A Jászságban több fontos beruházást is átadtak. A cégcsoporthoz tartozó Bobák-Farm Kft-nél például 3 új szarvasmarha istálló épült, csaknem 1000 új férőhellyel. Mérföldkő a vállalkozások életében a Jász-Föld Zrt. tejelő szarvasmarha telepének fejlesztése és a sertéstartás korszerűsítése, új terménytároló és szárító építése. A beruházásokhoz a Vidékfejlesztési Program forrásai is hozzájárultak – húzta alá Farkas Sándor.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Tavaszi fagykár bejelentésének határideje

Print Friendly, PDF & Email

Már csak néhány nap áll rendelkezésre a tavaszi fagykárok agrárkár-enyhítési rendszer keretében történő bejelentésére

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét arra, hogy már csak néhány nap áll rendelkezésre a tavaszi fagykárok agrárkár-enyhítési rendszer keretében történő bejelentésére.

Fotó: Pixabay

A 2024. március 31-ét követően bekövetkezett tavaszi fagykárt legkésőbb 2024. május 31. napjáig lehet bejelenteni a Magyar Államkincstár MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén. A kárbejelentésre nyitva álló határidő jogvesztő, azaz ha a gazdálkodó a bejelentést elmulasztja, már nem lesz lehetősége a kárbejelentő kérelem benyújtására.

A hozamcsökkenést okozó tavaszi fagy esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik.

A fentiek értelmében, akik még nem nyújtották be a tavaszi fagykár kárbejelentésüket, azoknak javasoljuk, hogy tegyék meg minél hamarabb, hiszen 2024. június 1-től kezdődően már nem lesz lehetőség tavaszi fagykár bejelentésére.

Forrás: MÁK

Tovább olvasom