Keressen minket

Mezőgazdaság

Hidegvérű ménes alapításáról tárgyalt az agrárminiszter

A magyar hidegvérű ménes megalapításáról, a szarvastartásról és az idei Kaposvári Állattenyésztési Napokról folytatott megbeszélést az agrárminiszter a Somogy megyei Bőszénfán.

Nagy István a Kaposvári Egyetem Szarvasfarmján a Kovács Melinda akadémikussal, az egyetem rektorával, Mátrai Mártával, az Országgyűlés háznagyával és Szita Károllyal (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármesterével tartott tanácskozás után újságíróknak azt mondta: arra kérte a farm magyar hidegvérű lótenyészetének vezetőjét, készítsen előterjesztést az itteni ménes értékeiről.

“Legyen egy leltár, amelynek alapján felvázolhatjuk a fajta jövőképét, 21. századi hasznosításának lehetőségeit, tudnunk kell, hogy alkalmas-e rekreációs lovaglásra, esetleg bio-, ökogazdasági munkára, vagy pusztán gyönyörködni fogunk benne” – hangsúlyozta. Hozzátette, ha megvan a jövőkép, az állam ménest alapíthat, részt vállal a fenntartásában, hozzájárulva a fajta megőrzéséhez.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Nagy István kincsnek nevezte a Szarvasfarmot, amelynek területén Magyarország legnagyobb intenzív körülmények között tartott, 1500 egyedből álló szarvasállománya, 127 magyar hidegvérű ló, és egyebek mellett 138 magyar parlagi szamár is él.

Úgy vélte, a szarvastartás a jövő egyik erőforrása. Példaként hozta fel, hogy Nagy-Britanniában évente 20 százalékkal nő a szarvasfarmokon előállított hús fogyasztása. “Ez egy óriási, egyedi lehetőség, amire Bőszénfán is lehet alapozni” – mondta.

A miniszter méltatta a Kaposvári Egyetemen állattenyésztés terén kifejtett tevékenységét. Szavai szerint az intézmény magas színvonalú képzést nyújt hallgatóinak.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Kovács Melinda arról szólt, hogy a hidegvérű lovak mellett a megbeszélésnek a magyar parlagi szamár genetikai állományának megőrzési lehetőségei, az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek biztosítása is a témája volt, minderre “komoly oktatási gyakorlati képzési, innovációs, kutatás-fejlesztési innovációs programokat lehet építeni”.

Az embereknek Bőszénfáról leginkább a szarvasok jutnak az eszükbe, de a szarvasokon kívül nagyon fontos feladatnak érezzük az őshonos állatok gondozását is – jegyezte meg.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Szita Károly arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szarvasfarm nemcsak az őshonos állatok megőrzése, hanem a turizmus miatt is értékes hely, gazdagítja Somogy megyét és Magyarországot.

Somogy megye Magyarország egyik éléskamrája, ez meghatározza a Kaposvári Egyetem és Kaposvár városa közötti együttműködést is – jelentette ki. Hozzáfűzte: az egyetem akkor tud igazán egyetem lenni, a város pedig város lenni, ha közösen gondolkodnak, közösen tesznek meghatározott célok megvalósításáért.

Fotó: Pelsőczy Csaba

A politikus kitért rá, az egyetem az agrártárcával kiépített egy infrastruktúrát, amely magában hordozza annak a lehetőségét, hogy garantáltan minőségi és egészséges élelmiszerek kerüljenek a fogyasztók asztalára. “Ez az, amiben még hatékonyabban dolgozunk együtt a következő években” – hangsúlyozta a városvezető.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Agrárminisztérium: Új támogatások a vízmegtartó gazdálkodás ösztönzésére

A 2023-tól induló új agrártámogatási időszakra újabb és hatékonyabb eszközöket tervezett meg az Agrárminisztérium a mezőgazdasági termelők vízmegtartó gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásának ösztönzésére, de ugyanilyen fontos a saját termelői önérdek felismerése és nyitottság a megfelelő agrotechnikai eszközök alkalmazására.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

Gazdálkodóink számára a mind gyakoribb hosszú, száraz időszakok miatt létfontosságúvá válik a vízvisszatartást, a vízmegtartást és a talajnedvesség megőrzését, illetve a talaj termőképességének megtartását segítő eljárások tudatos gyakorlati alkalmazása.

E célokat a saját termelői önérdek felismerése mellett a jelenleg működő agrártámogatási rendszer számos eleme ösztönzi, ugyanakkor az elmúlt években összegyűlt szakmai tapasztalatok alapján a 2023-tól induló új támogatási időszakra nézve az Agrárminisztérium még több és hatékonyabb eszközt tervezett meg a gazdálkodók ösztönzésére ezen a területen. Az Európai Bizottság számára tavaly év végén benyújtott magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv tervezett zöld intézkedéseinek mindegyike egymásra épül és tartalmaz vízmegtartásra irányuló támogatási elemet, amely komoly bővülést eredményez a jelenlegi időszakhoz képest.

A talajok és ökoszisztémák vízmegtartó képességének javítását elsősorban a földhasználat váltás, a felszínborítás mozaikossá tételének (szegélyélőhelyek, nem termelő területek), illetve a vízmegőrző agrotechnikák alkalmazásának ösztönzésével kívánjuk elérni.

Ennek mindenkire kötelező eszközei az alaptámogatáshoz kapcsolódóan kerülnek előírásra, támogatással pedig önkéntes alkalmazásukat ösztönözzük az agrár-ökológiai programban (AÖP), az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG), az ökológiai gazdálkodás támogatása (ÖKO) terén, a vízvisszatartást szolgáló infrastuktúra fejlesztésének támogatásával, valamint új beruházási és fenntartási támogatási programot is kidolgoztunk olyan új területek kialakítására, ahol nem érdemes szántóföldi termelést folytatni és létrehozhatóak vizes élőhelyek és területi vízvisszatartást szolgáló kisléptékű vízi létesítmények.

A legfontosabb tudnivalók összefoglalója a vízmegtartást segítő támogatási formákról:

1. Az alaptámogatásához kapcsolódó Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírások közül a minimális talajborításra vonatkozó előírások, a védett tájképi elemek, gyepek megőrzése, a vízvédelmi sávok, kis kiterjedésű tavak, fa-és bokorcsoportok, fás-cserjés sávok ökológiai jelentőségű területként való kijelölése, illetve az ökológiai jelentőségű másodvetések létrehozása járulnak hozzá a vízmegtartáshoz. A későbbiekben egy új előírás kerül mindenki számára kötelező módon bevezetésre, amely a vizes élőhelyek és lápok védelmét célozza.

2. Érdekeltté tesszük a gazdálkodókat és külön támogatási eszközökkel támogatjuk is őket abban, hogy akár bizonyos területeik földhasználatának megváltoztatásával javítsák többi termőföldjük vízháztartását, minél hosszabb ideig őrizzék meg a vizeket, hozzanak létre vizes élőhelyeket és alakítsanak ki területi vízvisszatartást szolgáló kisléptékű vízi létesítményeket. Támogatás révén a gazdálkodók gazdaságosan nem művelhető vagy erre a célra felhasználható más szántóikat vízmegtartó funkcióval bíró területekké alakíthatják át és akként tarthatják fent.

Ennek érdekében a területalapú alaptámogatás esetében ezeket a termelésből kivont területeket támogathatóvá tesszük és jogosultakká válnak a kifizetésekre

(jelenleg az ellenőrzéskor ezek a területek kizárásra kerülnek, vagy eleve nem tartoznak a támogatható terület fogalmába). Levonva a korábbi időszak tanulságait, kidolgoztunk és elindítunk egy új beruházási és fenntartási támogatási programot is, amelynek keretében nem csak a területek vízmegtartó funkcióinak kialakításához szükséges beruházásokat finanszírozzuk meg, hanem több éves fenntartási támogatást is biztosítunk mellé.

3. Az újonnan induló, önkéntes agro-ökológiai program (AÖP) választható előírásai közül a téli talajtakarás, a forgatás nélküli talajművelés, a talajkondicionálók és mikrobiológiai készítmények alkalmazása, az ültetvények sorközének takarása, valamint a mikroöntözést ösztönző előírások járulnak hozzá a vízmegtartáshoz.

4. Az idei évvel indult, három éves agrár-környezetgazdálkodási kifizetések számos általános előírása közvetlenül is hozzájárul a vízmegtartáshoz, de indult kifejezetten az aszály-, erózió- és belvíz- érzékeny területekre kidolgozott tematikus előíráscsoport is. Az ökológiai gazdálkodás támogatása esetében a talaj termőképességének és biológiai aktivitásának növelésére irányuló vetésforgó és tápanyagutánpótlási előírások hozzájárulnak a talaj biológiai állapotának védelméhez és javításához, vízmegtartásának fokozásához és a vízminőség védelméhez.

5. Azokon a mezőgazdasági területeken, ahol rendelkezésre áll engedélyezett öntözővíz, ott jelenleg is elérhető beruházási és együttműködési támogatással is ösztönözzük a vízfelhasználás hatékonyságát javító fejlesztéseket, a vízvisszatartás létesítményeinek kialakítását, valamint a fenntartható vízkészlet-gazdálkodást.

Az Agrárminisztérium bízik benne, hogy a számos új lehetőség erősíteni fogja a hazai gazdálkodási gyakorlatban a vízmegtartásra irányuló földhasználat és agrotechnikai megoldások alkalmazását.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A magyartarka szarvasmarha-tenyésztés lehetőségei a 2023-után

Stratégiai Tervről tartott előadást az Agrárminisztérium helyettes államtitkára

Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság előtérbe helyezése érdekében még több hangsúlyt fektet az önkéntes és ösztönző jellegű programokra. Juhász Anikó a Tolna-megyei agrárfórumon a magyartarka szarvasmarha-tenyésztés lehetőségeiről beszélt.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az mezőgazdaság következő öt évét meghatározó Közös Agrárpolitikáról (KAP), az ennek részleteit tartalmazó Stratégiai Tervről tartott előadást a XXIV. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson. A helyettes államtitkár szólt a következő öt évet meghatározó KAP főbb jellemzőiről, azokról a változásokról, amelyekhez alkalmazkodva kell majd a jövőben gazdálkodni, amelyek meghatározzák az agrártámogatások igénybe vételének feltételeit.

Juhász Anikó jelezte: nagyon fontos lenne, hogy a még tavaly decemberben benyújtott magyar Stratégiai Tervet az Európai Bizottság minél hamarabb elfogadja azért, hogy a gazdálkodóknak legyen idejük felkészülni a változásokra. Az őszi termelési döntéseket, a következő gazdálkodási évet jelentősen meghatározó megváltozott feltételeket az agrártárca folyamatosan közzéteszi, érdemes ezeket a gazdálkodóknak figyelni. A fenntarthatósági célok és feltételek hangsúlyos elemei a KAP-nak. Juhász Anikó úgy fogalmazott: az állattenyésztés nincs könnyű helyzetben, a zömében városlakó nyugati társadalmak megítélése nem túl kedvező. Fontos cél velük megismertetni és elfogadtatni a szintén fenntarthatóságra törekvő állattenyésztés helyzetét, nehézségeit.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022. augusztus 11-e

Az elmúlt hét közepén meleg, nagyrészt száraz időben volt részünk, a szombat reggel erős széllel érkezett hidegfront csapadékot sajnos csak kevés helyre hozott, vasárnaptól keddig elszórtan alakultak ki záporok, melyekből 5 mm-nél nagyobb mennyiség csak nagyon kis területen hullott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

A Duna-Tisza közén nagy területen 5 mm csapadék sem hullott az elmúlt 30 napban, és az Alföld jelentős részén a 130 mm-t is meghaladja az elmúlt 90 nap csapadékösszegének sokéves átlagtól vett negatív eltérése.

A száraz, meleg, sokszor szeles időben a lehullot kevés nedvesség is hamar elillan a talajokból, csak az Északi-középhegység északi oldalán, illetve egy-két komolyabb zápor által érintett foltban maradt nyoma a nedvességnek a fölső talajrétegben. A mélyebb rétegek a legtöbb helyen kritikusan szárazak.
Az szárazság területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekszik, az ország területének mintegy háromnegyed részén tapasztalható súlyos vagy nagyfokú aszály.
A folytatásban egészen keddig marad térségünkben a keleties áramlás, mellyel mérsékelten meleg, de jobbára száraz levegő érkezik fölénk. Szórványosan alakulnak majd ki záporok, zivatarok, legnagyobb számban talán vasárnap, de országos, számottevő csapadékra továbbra sincs kilátás. Keddtől nyugatiasra, délnyugatira fordul az áramlás, mellyel egyre melegebb, de száraz levegő érkezik fölénk, jellemzően tovább fokozódik az aszály.

Forrás: MET

Tovább olvasom