A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az elmúlt hónapokban – a globális tényezőket is figyelembe véve – széles kitekintésben és részletesen is értékelte az ágazat helyzetét, fejlődési lehetőségeit, és a hatékonyságot, versenyképességet javító konkrét javaslatokat fogalmazott meg. A kamara ezeket egy kiadványban foglalta össze, „Erősödő agrár- és élelmiszergazdaság, jólétében gyarapodó vidék” címmel, mely bárki által elérhető a NAK honlapján.

Ábra: NAK

A kamara öt esztendővel ezelőtt készített egy dokumentumot, amelyben a hazai agrárium fejlődését megalapozó konkrét javaslatokat fogalmazott meg, egyúttal a szervezet következő évekre vonatkozó teendőit is összefoglalva. Az elmúlt években sok területen sikerült jelentős előremozdulást elérni, amiben segítségre volt a Kormány folyamatos támogatása is. Ilyen például a földforgalmi törvény módosítása, a családi gazdaságokról szóló jogszabály, valamint az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás maximális, 80%-os arányúra emelése. De említhetők az osztatlan közös tulajdon, a generációváltás kapcsán megvalósult változások, valamint a vízgazdálkodás terén is történtek előremutató, de tovább folytatandó lépések.

Ahogy más ágazatok, az agrárium működését is jelentősen befolyásolta többek közt a koronavírus, az orosz-ukrán háború, a szankciók hozadékai. A számos külső tényezőre, változásra tekintettel a NAK az elmúlt hónapokban ismét komplexen megvizsgálta az ágazat helyzetét, és megfogalmazta a hatékonyság, versenyképesség javításához szükséges lépéseket, immár ezen tényezőkre is figyelemmel. Az aprólékos munkával készült, stratégiai jellegű Erősödő agrár- és élelmiszergazdaság, jólétében gyarapodó vidék című kiadvány bárki számára elérhető az interneten:

https://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/7242-erosodo-agrar-es-elelmiszergazdasag-joleteben-gyarapodo-videk

A dokumentum kitér azokra a kamara számára dedikált fő feladatokra is, amelyek elvégzésével a következendő időszakban segíteni tudja tagjai hatékony működését, legyen szó a támogatáspolitikával kapcsolatos érdekképviseletről, a földforgalmi szerződések vizsgálatáról, fajtakísérletekről, a szaporítóanyagokkal vagy a nagykereskedelemmel kapcsolatos problémák megoldásáról, illetőleg az információk, szaktudás folyamatos átadásáról.

A jelenlegi formájú Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén márciusban ünnepelte fennállásának tizedik évét. A szervezet ezen évtized alatt megkerülhetetlen, meghatározó szereplővé vált a magyar gazdaságban, agráriumban. A mellette mindvégig kitartó társszervezetekkel együtt lefedi a teljes értékláncot, és közösen, összehangoltan dolgozva, fellépve hatékonyan képviseli közel négyszázezer tagja érdekeit.

A Vidékfejlesztési Programban megítélt támogatások kifizetéséhez kapcsolódóan a magyar költségvetés az idén 750 milliárd forintot biztosít, amelyből 386 milliárd forint már megérkezett az érintettekhez – jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton, Balkányban, egy gazdafórumon.

Fotó: Vermes Tibor – AM

A tárcavezető hangsúlyozta, a kormányzat eltökéltségét mutatja, hogy az agrárium fejlesztésére rendelkezésre álló, soha nem látott mértékű forrás a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” programban meghatározott stratégiai irányok mentén, a magyar vidék gazdaságának gerincét adó mezőgazdaság és élelmiszertermelés teljes modernizációjára nyújt lehetőséget. Az újabb pályázatok támogatása pedig azzal vált lehetővé, hogy áprilisban a Vidékfejlesztési Program kötelezettségvállalási összegét csaknem 3443 milliárd forintra emelte a kormány. Az agrárminiszter emlékeztetett, a Közös Agrárpolitika átmeneti éveinek mondott 2021-ben és 2022-ben 1500 milliárd forint forráskerettel hirdetett meg az Agrárminisztérium új pályázati felhívásokat.

Nagy István kifejtette, a most meghozott döntések értelmében többek között az állattartó telepek fejlesztésének támogatása keretében 74 milliárd, az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére 41,6 milliárd, a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat megújítására pedig 16,5 milliárd forint támogatás odaítéléséről született döntés. Mindezek mellett a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatása kapcsán 11,5 milliárd, a takarmány-előállító üzemek támogatására benyújtott kérelmek esetében pedig 12,7 milliárd forintnyi forrást ítéltek oda az elmúlt napokban. A vidéki térségben működő önkormányzatok további 9,86 milliárd forint összegben részesültek támogatásban, amit külterületi utak fejlesztésére és felújítására fordítanak.

A gazdálkodók idén, az első negyedévében csaknem 159 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, változatlan áron számolva, 7 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. Ezek a beruházások hozzájárulnak az ágazat versenyképességének és inputhatékonyságának növekedéséhez, ami a mostani, sokrétű kihívással jellemezhető helyzetben különösen fontos – részletezte a miniszter.

Forrás: AM