Mezőgazdaság
Alkalmazkodó almákat vizsgáltak Nyíregyházán
2. kép: A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézet épülete
3. kép: Prof. Dr. Dobránszki Judit tudományos főigazgató
A vizsgálatok bebizonyították, hogy a DNS-ben tárolt információ még több mint másfél évtizedes mesterséges nevelést követően sem változik. Az anyanövény és a laboratóriumi körülmények között nevelt növények DNS-metilációja, azaz kémiai módosulása azonban eltér egymástól. A DNS-metiláció és -demetiláció fontos szerepet játszik az élő szervezetek génszabályozó mechanizmusában. Ennek segítségével a növények képesek a változó környezethez alkalmazkodni a génjeik ki- és bekapcsolásával – fejtette ki Dobránszki Judit, a Debreceni Egyetem (DE) Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Tudományos Főigazgatója.
Arra is választ kerestek a szakemberek, hogy mi történik, ha a mesterséges laboratóriumi környezetből újra természetes közegbe helyezik, akklimatizálják a megfigyelt növényeket.
4. kép: DE AKIT Kutatóintézet logója
A Növénybiotechnológiai kutatócsoport vizsgálatai rámutattak, hogy számos gén, mely az ültetvényben élő anyanövényben bekapcsolt állapotban van, a mesterséges, in vitro körülmények között el van csendesítve, azaz az információ átírását ezekről a génekről a növény blokkolja. Egy évvel az akklimatizáció után azt tapasztaltuk, hogy a természetes közegbe visszahelyezett növényben elkezdtek bekapcsolni azon gének, amelyek el voltak csendesítve. DNS-metilációjuk nem teljesen egyezett az anyanövényével, de egyre inkább hasonlított arra – magyarázta Hidvégi Norbert, az AKIT tudományos segédmunkatársa.
A kutatások eredményei azt mutatják, hogy bár a vizsgált növények DNS-e minden esetben azonos volt, DNS-metilációjuk azonban eltért egymástól.
A vizsgált folyamatban a növény a különböző génjeinek működését szabályozza, mely lehetővé teszi, hogy a külső környezethez alkalmazkodjon, az érkező stresszhatásokra választ adjon. Az anyanövény esetében számos élő és élettelen tényező (kórokozók, hőmérséklet, csapadék, talajminőség) befolyásolhatja a gének DNS-metilációs mintázatát. Laboratóriumi körülmények között a mesterséges nevelési körülmények okozhatnak stresszt, valamint a növény egy rejuvenizált, azaz újrafiatalított fiziológiai állapotba kerül, ami kapcsolatban van a megváltozott DNS-metilációval. Az újra természetes környezetbe helyezés során a DNS kémiai módosulását okozhatja, például a kiültetés okozta stressz, a megnövekedett fényintenzitás, vagy a csökkent vízellátás – fejtette ki Gulyás Andrea tudományos segédmunkatárs.
A növények DNS-kémiai módosulásiban bekövetkező változások megértése új utakat nyithatnak a mezőgazdaság számára.
Amennyiben ismerjük a klímaváltozás okozta megváltozott környezeti hatásokat, mint például a szárazság, vagy a magas hőmérséklet okozta DNS-metilációs, és ezáltal génműködésbeli változásokat, lehetővé válik ezek okszerű kivédése, illetve mérséklése a növénytermesztésben. A DNS-metiláció egy része több generáción át fennmaradhat, így ezek a változások a növények fajtaelőállító nemesítésében felhasználhatók – jelentette ki Dobránszki Judit, a Debreceni Egyetem (DE) Agrár kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Tudományos Főigazgatója.
A Növénybiotechnológiai kutatócsoport tovább vizsgálja a növények DNS metilációjának és a génátírásban betöltött szerepének pontos összefüggéseit, valamint a szakemberek keresik az eredmények felhasználásának további lehetőségeit.
Forrás: Debreceni Egyetem Facebook oldala
Képek megnevezése:
- kép: Almák (kiemelt kép)
- kép: A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézet épülete
- kép: Prof. Dr. Dobránszki Judit tudományos főigazgató
- kép: DE AKIT Kutatóintézet logója
Képek forrása:
- kép: Debreceni Egyetem Facebook oldala
- kép: Google térképes szolgáltatása
- – 4. kép: akit.unideb.hu
Mezőgazdaság
Sertésállományban igazolta az Aujeszky-betegség vírusát a Nébih
Aujeszky-betegség vírusának jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Somogy vármegyében
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Aujeszky-betegség vírusának jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy somogyszobi tenyészsertés-állomány állatainál. A fertőzés jelenlétét a sertéstartó vállalkozás további kettő, szintén Somogy vármegyében működő telepén is azonosította a hatóság. Az érintett állományok esetében a hatósági intézkedések folyamatban vannak, a telepeken járványügyi zárlat került elrendelésre.
Fotó: NÉBIH
Az Aujeszky-betegség egy herpeszvírus okozta fertőző betegség, amelyre számos állatfaj (például szarvasmarha, juh, kecske, kutya, macska) fogékony, azonban elsősorban a sertéseket érinti. Fontos kiemelni, hogy a vírus emberre nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.
A Somogy vármegyei Somogyszobon található sertéstartó tenyésztelepen még 2025. decemberében jelentkeztek az első klinikai tünetek, amelyek fokozatosan növekvő malacelhullásban és vetélésekben nyilvánultak meg. Az Aujeszky-betegség jelenlétét a Nébih laboratóriumában december 31-én szerológiai, majd január 6-án PCR-vizsgálattal is megerősítették. A hatósági intézkedések már december 31-én megkezdődtek, többek között mintavétel történt a gazdaság további három, szintén Somogy vármegyében található sertéstelepén. A laboratóriumi eredmények két állomány – Somogyszob, Nagybaráti-puszta, valamint Böhönye, Terepezd-puszta – esetében igazolták a fertőzés jelenlétét.
Az érintett telepeken a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról szóló 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet előírásaival összhangban hatósági intézkedések elrendelésére került sor. A járványügyi nyomozás, többek között a fertőzés eredetének felderítése és a kontakttelepek vizsgálata, jelenleg is folyamatban van.
Magyarország 2015 óta az Európai Unió által elismerten mentes a betegségtől. A Bizottság (EU) 2020/689 rendeletének Aujeszky-betegségre vonatkozó előírásai szerint a jelenlegi kitörés nem veszélyezteti az ország mentességi státuszát. Ugyanakkor a mentesség fenntartása érdekében a nemzeti és uniós jogszabályokban meghatározott intézkedések maradéktalan végrehajtása szükséges. Ennek megfelelően indokolt – többek között – a fertőzött állományok felszámolása, valamint az érintett telepek 2 km-es körzetében található, illetve azokkal járványügyi kapcsolatban álló sertéstartó gazdaságok állományainak vizsgálata.
Az Aujeszky-betegségről
Az Aujeszky-betegség egy herpeszvírus okozta fertőző betegség, amely elsősorban a sertéseket érinti. A betegség klinikai megjelenése az állatok életkorától függően eltérő. Fiatal malacok esetében lázas általános és idegrendszeri tünetek, valamint magas elhullási arány jellemző, míg idősebb sertésekben elsősorban légúti tünetek figyelhetőek meg. Vemhes kocák esetében magzatelhalás és vetélés előfordulhat. A fertőzésen átesett sertések rendszerint tartósan vírushordozók maradnak.
A vírusra a sertéseken kívül számos más állatfaj, például: szarvasmarha, juh, kecske, kutya, macska is fogékony. Esetükben a fertőzés rendszerint súlyos, erős viszketéssel és idegrendszeri tünetekkel jár és legtöbbször elhulláshoz vezet.
A vírus emberre nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Megnyílt a lehetőség a növényvédelmi kezelésekkel kapcsolatos nemleges nyilatkozatok megtételére az AÖP, ST AKG TK 2024 és ST ÖKO TK 2024 jogcímekben
Közleményt adott ki az MVH a gazdálkodók részére.
Felhívtuk a kedvezményezettek figyelmét arra, hogy a 2025. évben az elektronikus gazdálkodási napló vezetésével és benyújtásával kapcsolatos könnyítés ellenére a permetezési adatok bejelentése továbbra is kötelező.
Amennyiben a gazdálkodó nem juttat ki növényvédőszert egyik, a felsorolt jogcímekkel érintett tábláján sem, abban az esetben is szükség van egy nemleges nyilatkozat megtételére.
A fenti nyilatkozat megtételére az Egységes kérelem adatváltozás bizonylat keretében 2026. január 2. napján megnyílt a lehetőség. Így amennyiben nem alkalmaztak semmilyen növényvédőszert egyik táblájukon sem, abban az esetben az Egységes kérelem keretében egyetlen mező bejelölésével teljesíthetik az adatszolgáltatási kötelezettségüket.
A fentiekben részletezett esetben a Növényvédőszer használattal összefüggő adatok fülön elégséges az alábbi mezőt bejelölni.
Ábra: MVH
Javasoljuk, hogy a nemleges nyilatkozatot minél hamarabb tegyék meg az alábbiakban ismertetett jogkövetkezmények elkerülése érdekében.
Bejelentési határidő 2026. február 2.
FIGYELEM! A permetezéssel kapcsolatos bejelentés elmulasztása esetén az egyes pályázati felhívások és rendelet a következő jogkövetkezmények alkalmazását írják elő.
ST AKG TK 2024 intézkedés 3b. számú mellékletének 2. Kötelezettségvállalások jogkövetkezményei bekezdés A) Általános kötelezettségvállalások jogkövetkezményei részének 5) pontja alapján, ha a kedvezményezett nem tesz eleget a növényvédelmi kezelések adatszolgáltatására vonatkozó kötelezettségének, úgy a tárgyévre jutó támogatási összeg 15%-ára nem jogosult.
ST ÖKO TK 2024 intézkedés 3. számú mellékletének 2. Kötelezettségvállalások jogkövetkezményei bekezdés A) Általános kötelezettségvállalások jogkövetkezményei részének 5) pontja alapján, ha a kedvezményezett nem tesz eleget a növényvédelmi kezelések adatszolgáltatására vonatkozó kötelezettségének, úgy a tárgyévre jutó támogatási összeg 15%-ára nem jogosult.
AÖP jogcím keretében az adatszolgáltatás – melynek része a permetezési adatok vagy nemleges nyilatkozat benyújtása – a támogatás alapkövetelménye, elmulasztása a kérelem teljes elutasítását vonja maga után.
Forrás: MVH
Mezőgazdaság
Ismét megjelent Csongrád-Csanád vármegyében a madárinfluenza
Csongrád-Csanád vármegyében két hízó pulyka tartó gazdaságban igazolták a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Csongrád-Csanád vármegyében két hízó pulyka tartó gazdaságban igazolta a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét. Az érintett állományok felszámolása folyamatban van.
Fotó: NÉBIH
A Csongrád-Csanád vármegyei Szentes településen található, 4 800 és 18 800 egyedet számláló hízó pulyka állományokban az állategészségügyi hatóság megerősítette a betegséget. A madárinfluenza gyanúja az állományokban tapasztalható megemelkedett elhullás miatt merült fel. Az érintett állományokból vett mintákból a Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát mutatta ki.
Az állományok felszámolása és a járványügyi nyomozás folyamatban van, a gazdaságok körül pedig a hivatal szakemberei kijelölték a 3 km sugarú védő- és a 10 km sugarú megfigyelési körzeteket is.
Fontos kiemelni, hogy az országos főállatorvos már október közepén elrendelte a kereskedelmi célból tartott baromfik esetében a kötelező zártan tartást, míg az egyéb célú baromfit tartó gazdaságok (például háztáji állományok) esetében a baromfik zárt helyen történő etetését és itatását írta elő. Továbbá a Nébih ismét felhívja az állattartók figyelmét, hogy a járványvédelmi előírások szigorú és következetes betartása kulcsfontosságú a vírus bejutásának megelőzésében, mivel a kórokozó továbbra is jelen van a vadon élő madarakban. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a baromfik és a vadon élő madarak közvetlen és közvetett úton történő találkozási lehetőségét minimálisra csökkentsék a gazdák.
A madárinfluenzával kapcsolatos fontos és aktuális információk elérhetőek a Nébih folyamatosan frissülő tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza
Forrás: NÉBIH
Sertésállományban igazolta az Aujeszky-betegség vírusát a Nébih
Január
A jégen tartózkodás szabályai és veszélyei
Megnyílt a lehetőség a növényvédelmi kezelésekkel kapcsolatos nemleges nyilatkozatok megtételére az AÖP, ST AKG TK 2024 és ST ÖKO TK 2024 jogcímekben
Ismét megjelent Csongrád-Csanád vármegyében a madárinfluenza
Találkozzunk 2026-ban is a FeHoVá-n!
Megemlékezés Fekete István házasságkötésére Bakócán
POLICE: Lekapcsolták őket
Remegő kezek…
Őzet mentettek a veszprémi zsaruk
Lövöldözés és drámai hajsza Nyírlugoson: páncélozott járművel vonult ki a TEK az orvvadászhoz
Visszanéző (1992): A vadászgyilkosság
Azonnal felfüggesztette egy vadfeldolgozó üzem működését a Nébih súlyos élelmiszerbiztonsági problémák miatt
A zalai kanom
Kihallgatták a nyírlugosi orvvadászt
POLICE: Lekapcsolták őket
Több ponton módosult a Vadgazdálkodási törvény
2026-ban is változatlan marad a vadászjegy díja
POLICE: Meglőtte a labrador kölyökkutyát
