Keressen minket

Mezőgazdaság

Élelmiszertartalékolási kisokost készített a Nébih

Covid-19 járvány, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), karanténkutatás, Élelmiszertartalékolási kisokos

A Covid-19 járvány kezdetén hazánkban is jellemző volt a pánikvásárlás, ami a védekezés szempontjából kedvezőtlen tömegjeleneteket eredményezett az üzletekben. A hasonló helyzetek elkerülése érdekében élelmiszertartalékolási útmutatót állítottak össze a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei.

1. kép: A felhalmozott készletek többsége a kukában végzi

Az ingyenesen letölthető kiadvány olyan szakszerű, gyakorlati tanácsokkal látja el a lakosságot, ami nem csak a különböző veszélyhelyzetekben hasznos, de hatékonyan segíti a tudatos otthoni „készletgazdálkodást”, így az élelmiszerpazarlás csökkentését is.

2. kép: NÉBIH logója

A Nébih májusi „karanténkutatásából” kiderült, hogy a legtöbb család körülbelül kétheti élelmiszertartalékot igyekezett felhalmozni. Ez egyébként a szakemberek szerint is optimális mennyiségnek tekinthető. A kétheti élelmiszertartalékkal, valamint a heti egyszeri (vagy még ritkább, esetleg online) bevásárlással jelentősen csökkenthető a személyes kontaktusok száma, amely a megelőzés egyik legfontosabb eszköze.

A kutatás ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a felhalmozott készletek gyakran veszendőbe mennek. Éppen ezért a Nébih összeállított egy útmutatót, amely segítséget nyújt az élelmiszerek tudatosabb tartalékolásához. A kiadvány hasznos tanácsokat, ötleteket tartalmaz többek között az otthoni élelmiszertartalék összetételére, tárolására, felhasználására és természetesen az élelmiszerhulladék keletkezésének elkerülésére.

A Nébih egyúttal játékos kihívásra invitálja mindazokat, akik az útmutató segítségével állítják össze otthoni élelmiszertartalékukat. A kihívás részletei megtalálhatók a hivatal Maradék nélkül programjának Facebook oldalán.

Forrás: NÉBIH

Kiemelt kép forrása: Shutterstock

Mezőgazdaság

1901 óta a legszárazabb 7 hónapon vagyunk túl: az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik

Januártól július végéig csaknem 50 százalékos csapadékhiány halmozódott fel hazánkban, és a nagy folyóink vízgyűjtőin is jóval kevesebb eső esett az átlagosnál. A korábban betározott és visszatartott vízmennyiségnek köszönhetően az ivóvízellátás és a szerződött mezőgazdasági vízigények kielégítése is biztosított.

Fotó: Országos Vízügyi Főigazgatóság Facebook oldala

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a belügyminiszter által irányított, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. Székhelye: Budapest. Az OVF-et főigazgató vezeti. Munkáját gazdasági és műszaki főigazgató-helyettes segíti. (Ábra: OVF)

A vízügyes szakemberek elkészítették a Magyarország területére és a nagy folyóink vízgyűjtőire hullott 7 havi csapadék összesítését: az év első felében az átlagosnál 45 százalékkal kevesebb eső esett, vagyis az ilyenkor megszokott csapadék mintegy fele hiányzik. (Szemléltetésként: a legkisebb 7 havi összmennyiség Szolnok-Szandaszőlősön hullott, mindössze 98 mm, míg a legtöbb 406 mm volt, Szentgotthárd-Farkasfán.) Az országos területi átlagérték 188 mm, ami 154 mm-rel kevesebb az ilyenkor jellemzőnél. Az Országos Meteorológia Szolgálat adatai alapján ez a periódus 1901 óta a legszárazabb 7 hónap volt Magyarországon.

Az átlagosnál jóval kevesebb csapadék hullott a Duna és a Tisza vízgyűjtőjére is a januárjától július végéig terjedő időszakban: a Duna-vízgyűjtőn az éghajlati átlaghoz képest 25%-os, míg a Tiszáén 31%-os csapadékhiány alakult ki. Mindkét területen a március volt a legszárazabb, amikor a csapadék 79-89%-a hiányzott. A vízgyűjtőkön már a tavalyi év is szárazabb volt az átlagosnál, az idei esztendő első 7 hónapja pedig ezt a hiányt csak tovább növelte.

Az aszályhelyzet, a tavak, folyók rendkívül alacsony vízállása, valamint a megnövekedett öntözési igények miatt folytatja munkáját a vízügy Országos Műszaki irányító Törzse, hogy országosan összehangolja a vízhiánnyal összefüggésben végzett vízügyi tevékenységet.

Az országban a 12 vízügyi Igazgatóságból 10 területén van érvényben vízhiány elleni készültség: jelenleg 7 vízhiánykezelő körzetben első-, 5 körzetben másod-, míg 23-ban harmadfokú (vagyis a legmagasabb) a védekezési készültség.

A megnövekedett vízigények a korábban visszatartott és betározott vízmennyiségből elégíthetőek ki. A visszatartott víznek köszönhetően folytatni tudjuk a tudatos vízkormányzást is a Tiszán Szolnoknál, aminek a legfontosabb célja továbbra is az, hogy a Kiskörei-tározóból (közismert nevén a Tisza-tóból) Szolnok város ivóvízellátása és a mezőgazdasági vízigények kielégítése is biztosított legyen.

A kialakított öntözési menetrendek jóvoltából vízkorlátozásra sehol sincs szükség. Ugyanakkor rendkívüli – vagyis az öntözési igény elején nem jelzett – vízigények lekötésére csak korlátozott mértékben van lehetőség, és csak ott, ahol van szabad vízkészlet.

Dunán a budapesti Kvassay-zsilipnél, illetve Tasson a Sajó Elemér műtárgyon folytatódik a szivattyús vízpótlás. A 2022. július 13. óta tartó szivattyúzással mintegy 40 millió m3 vizet (nagyságrendileg egy Velencei-tónyi vízmennyiséget) emeltünk a Dunából a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágba, amit a térségben elsősorban öntözésre, halastavak üzemeltetésére használtak fel az érintettek, vagyis nem hagyta el az országot.

A Balaton átlagvízállása augusztus 9-én reggel 78 cm volt. A következő egy hétben folytatódik a vízszint lassú csökkenése. A legfrissebb előrejelzések alapján az üdülési idény végére (szeptember 1.) a tó átlagvízállása 70-75 cm között várható. A Balaton vízminőségét továbbra is heti egy alkalommal, 5 ponton – a  tó közepén 4 helyen, valamint a Zala-torkolatnál egy helyszínen – vett mintákból vizsgáljuk.

Velencei-tó ma reggeli vízállása 58 cm. A tó alacsony vízszintje miatt alapvető fontosságú a halak számára az oxigénellátás biztosítása, ezért elővigyázatosságból a vízügy munkatársai több ponton is levegőztető, vízforgató berendezéseket telepítettek, és azokat minden nap a kritikus hajnali időszaktól (4-5 órától) délelőtt 10-ig továbbra is üzemeltetik, hogy biztosan elkerülhető legyen az oxigénhiány kialakulása.

A területileg illetékes vízügyi igazgatóság augusztus 8-i mérései alapján a Velencei-tó vízminősége, az oldott oxigén koncentrációja, illetve az algaösszetétel és -mennyiség megfelelő a vízi ökoszisztéma fenntarthatósága szempontjából. Fontos megjegyezni, hogy ez a minősítési rendszer eltér a fürdővíz-használat szerintitől, – amit a strandokat üzemeltető önkormányzatok vizsgáltatnak! – ez utóbbi elsősorban a víz mikrobiális szennyezettségén, vagyis általában a fürdőzők által bejuttatott fertőző baktériumok jelenlétén alapul! Az igen alacsony vízszint és a párolgás miatt fellépő vízvesztés a tó vizének jelentős koncentrálódását okozza, aminek következtében számos jellemző a jövőben a halak tűrőképességét meghaladhatja, és ez halpusztuláshoz vezethet.

Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Az őszi munkákat már az új szabályok mentén érdemes tervezni

Már az idei ősztől új szabályok mentén, az erősödő uniós zöld elvárásoknak megfelelve, de a megváltozott klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodást segítő agrártámogatási rendszer keretei között lehet majd gazdálkodni – jelentette ki Feldman Zsolt a Szentlőrinci Mezőgépnapok ünnepélyes megnyitóján.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára üdvözlendőnek nevezte a gyakorlati gépbemutatóval is csábító Baranya-megyei szakmai kiállítást: mint fogalmazott, az eredményes gazdálkodáshoz a mai viszonyok között már elengedhetetlen a modern technológiák alkalmazása. Ezek megismeréséhez és kipróbálásához pedig a szentlőrinci szakmai napok kétnapos eseménye is hozzájárul.

Az agrárvállalkozások technológiai megújulását elősegítendő, az Agrárminisztérium tavaly indította el a Megújuló vidék, megújuló agrárium programot. A háromszorosára emelt vidékfejlesztési forrásokból meghirdetett mezőgazdasági beruházási pályázatok közül a precíziós gazdálkodásra történő átállást segítő támogatást igénylők 95%-a, azaz 2750 gazdálkodó már kapott támogató döntést, a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó géptámogatás esetében pedig 2500 nyertes pályázó valósíthatja meg elképzeléseit. Emellett 2000 kisebb állattartó gazdaság ruházhat be gépekbe, technológiába kormányzati segítséggel.

Feldman Zsolt kulcskérdésnek nevezte a fejlesztések megvalósítását, amelyek hozzásegítenék a mezőgazdasági vállalkozókat a gazdaságosabb és versenyképesebb termeléshez. Az egyre növekvő inputárak, az orosz-ukrán háború okozta energiaár-emelkedés és a történelmi léptékű aszály rendkívüli helyzet elé állította a mezőgazdaságban dolgozókat. Ezért lenne fontos ebből a szempontból is a mihamarabbi béke az agrárium szereplői számára is.

A mezőgépnapok megnyitóját követően az államtitkár szakmai előadáson beszélt a következő öt évet meghatározó Közös Agrárpolitika (KAP) főbb jellemzőiről, azokról a változásokról, amelyek nyomán kell a jövőben gazdálkodni, amelyek meghatározzák az agrártámogatások igénybe vételének kereteit. Feldman Zsolt elengedhetetlennek tartja, hogy a KAP Stratégiai Tervet minél hamarabb, minél többen megismerjék azért, hogy időben felkészülhessenek a változásokra. Az Agrárminisztérium ezért folyamatosan közzéteszi a következő gazdálkodási év elképzeléséhez szükséges tervezett szabályokat.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Itt az újabb rendkívüli intézkedés: tilos kivinni tűzifát az országból

A háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is. Az energia-ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű tűzifa külföldre történő kivitelét a kormány kontroll alatt tartja, szükség esetén korlátozni is tudja és elővásárlási jogával is élhet – közölte Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az elhúzódó orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában. Brüsszel elismerte, hogy gázhiány van, és akár gázfelhasználási korlátozásokat rendelhet el a tagállamokban. Magyarországon is energia-veszélyhelyzet van érvényben és rendkívüli intézkedések szükségesek a magyar családok biztonságos energiaellátása érdekében. Amellett, hogy a kormány újabb gázkészleteket vásárol és növeli a gázkitermelést, a rendkívüli intézkedések része az is, hogy a hazai tüzelőanyag ellátás biztosítása érdekében a tűzifa külföldre történő kivitelének kontrollját, szabályozását és szükség esetén akár tilalmát is biztosítja – tette hozzá Nagy István.

Az új rendelet értelmében a tűzifa-kivitelt végző szervezetek és magánszemélyek minden tervezett külföldi értékesítésről bejelentési kötelezettséggel tartoznak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felé, ami erről tájékoztatást ad az Agrárminisztériumnak. Amennyiben a magyar lakosság és a közületek ellátása érdekében szükség van a bejelentő által külföldön értékesíteni kívánt fára, úgy a kormány él a rendeletben biztosított elővásárlási jogával, és a kijelölt állami erdőgazdálkodón keresztül a hazai közcélokra megvásárolja a mennyiséget. Nagyon fontos, hogy nem általános tilalomról, hanem a magyar emberek energia-szükségletét biztosító veszélyhelyzeti szabályozásról van szó – foglalta össze Nagy István. A rendelkezés értelmében felvásárolt tűzifát szociális célokra vagy az állami és önkormányzati közfeladatok ellátásának zavartalan biztosítására használják fel.

A tárcavezető emlékeztetett, a faanyag, mint fenntartható gazdálkodásból származó, megújítható energiaforrás fontos szerepet tölt be a magyar családok számára szükséges hőenergia biztosításában. A hazai erdőkből évente mintegy nettó 6,5 millió köbméter fát termelnek ki a gazdálkodók, amely minden évben kevesebb, mint az erdők természetes növekménye, így az ország hosszú távon számíthat a fenntartható módon hozzáférhető faanyagra. Az idei évben csak az állami erdőgazdaságok még mintegy 1,3 millió köbméter tűzifa kitermelésére rendelkeznek engedéllyel, amely a veszélyhelyzeti intézkedéseknek köszönhetően megfelelő hatósági kontroll mellett az erdők károsításának veszélye nélkül növelhető – hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom