Keressen minket

Mezőgazdaság

Az éves halfogyasztás meghatározó része Karácsonyhoz köthető – Videóval

A hazai halfogyasztás meghatározó része hagyományosan a karácsonyi időszakra esik, szakértői becslések szerint a haltermelők ekkor értékesítik a teljes éves étkezési halmennyiség mintegy 40 százalékát – mondta Nagy István agrárminiszter csütörtökön a budapesti Fővám téri vásárcsarnokban.

A hazai halfogyasztás meghatározó része hagyományosan a karácsonyi időszakra esik, szakértői becslések szerint a haltermelők ekkor értékesítik a teljes éves étkezési halmennyiség mintegy 40 százalékát – mondta Nagy István agrárminiszter csütörtökön a budapesti Fővám téri vásárcsarnokban.

Az egyik közkedvelt hal a ponty (Cyprinus carpio) Karácsonykor. Hazánkban megtermelt hal kiváló minőségű (Kép: Pixabay)

A magyar hal egészséges és kiváló minőségű – hangsúlyozta Nagy István, arra buzdítva mindenkit, hogy az idei karácsonyi vacsorához magyar halat vásároljon, ezzel egyaránt támogatva saját egészségét, a fenntarthatóságot, valamint a hazai termelőket és munkavállalókat. Szólt arról is, hogy Magyarország kormánya a koronavírus-járvány idején jelentős erőfeszítéseket tett a bajba jutott hazai haltermelők megsegítésére, ezt szolgálta a 800 millió forint értékű állami haltelepítés, továbbá a gazdaságvédelmi akcióterv keretében több mint 500 millió forintos támogatás, amely a munkahelymegtartást segítette a halgazdálkodási ágazatban. Nagy István kiemelte: idén sincs gond a kínálattal, a vásárlók a haltermékek széles választékát megtalálhatják a piacokon, a vásárcsarnokokban és az üzletekben.

Kép: Pelsőczy Csaba – AM

A hazai termelés és halfogyasztás vezető hala továbbra is a ponty, a második helyen áll az afrikai harcsa, de ezt a képet nagyszámú importhal, valamint belföldön termelt fajok is színesíthetik – tette hozzá. Kifejtette: az Agrárminisztériumban azon dolgoznak, hogy a jelenlegi egy főre jutó éves átlag halfogyasztás tovább emelkedjen, és minél nagyobb arányban kerüljenek az asztalra magyar halak. Ez a törekvés a tárcavezető szerint több szempontból is fontos, egyrészt “a hazai halak fogyasztásával támogatjuk a hazai termelőket, hozzájárulunk a hazai akvakultúra-ágazat megmaradásához, amely az ország számos területén fontos szerepet játszik a vidéki népesség foglalkoztatásában.” Emellett a frissen piacra kerülő hazai halak fogyasztása környezetvédelmi szempontból is felelősebb döntés a több ezer kilométerről fagyasztva az országba utaztatott tengeri halak vásárlásával szemben – fűzte hozzá.

Kép: Pelsőczy Csaba – AM

Kitért arra is, hogy az Országgyűlés által kedden megszavazott ágazati törvény aktuális módosítása is segíti, hogy a haltermelés fejlesztésén keresztül a halfogyasztás mértéke érdemben is emelkedjen. Az idén két magyar haltermék kapott európai földrajziárujelző-oltalmat: a Szilvásváradi pisztráng és az Akasztói szikiponty. A Balatoni hal és a Szegedi tükörponty egyelőre az átmeneti nemzeti oltalmat szerezte meg, uniós elismerésük folyamatban van – emlékeztetett a miniszter.

Kép: Pelsőczy Csaba -AM

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AM) ügyvezetője ismertette, hogy a Kapj rá! halfogyasztást ösztönző kampány célkitűzése volt, hogy az egy személyre jutó éves 5,7 kilogrammos átlagos halfogyasztás 20 százalékkal emelkedjen, ez már négy év alatt több mint 18 százalékkal, 6,7 kilogramm fölé emelkedett. Az édesvízi halfogyasztást népszerűsítő kampány hatékonysági vizsgálata is megmutatta, hogy egyre többen választják az édesvízi halfajokat, amelyben segítséget nyújtanak a konyhatechnológiákat bemutató kisfilmek és a receptek is.

Dr. Nagy István agrárminiszter videója itt tekinthető meg:
Forrás: Nagy István Facebook oldala

Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnöke szerint az idei haltermelés közepesnek mondható, ugyanakkor bőven lesz hazai hal karácsonyra. A halak nem drágultak idén karácsonyra, hiszen a tavalyihoz hasonlóan az élő ponty kilogrammonként 900-1300 forintba, a pontyszelet 2100-2200 forintba, míg az afrikai harcsafilé 3000-3200 forintba kerül átlagosan.

Forrás: AM

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022. augusztus 11-e

Az elmúlt hét közepén meleg, nagyrészt száraz időben volt részünk, a szombat reggel erős széllel érkezett hidegfront csapadékot sajnos csak kevés helyre hozott, vasárnaptól keddig elszórtan alakultak ki záporok, melyekből 5 mm-nél nagyobb mennyiség csak nagyon kis területen hullott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

A Duna-Tisza közén nagy területen 5 mm csapadék sem hullott az elmúlt 30 napban, és az Alföld jelentős részén a 130 mm-t is meghaladja az elmúlt 90 nap csapadékösszegének sokéves átlagtól vett negatív eltérése.

A száraz, meleg, sokszor szeles időben a lehullot kevés nedvesség is hamar elillan a talajokból, csak az Északi-középhegység északi oldalán, illetve egy-két komolyabb zápor által érintett foltban maradt nyoma a nedvességnek a fölső talajrétegben. A mélyebb rétegek a legtöbb helyen kritikusan szárazak.
Az szárazság területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekszik, az ország területének mintegy háromnegyed részén tapasztalható súlyos vagy nagyfokú aszály.
A folytatásban egészen keddig marad térségünkben a keleties áramlás, mellyel mérsékelten meleg, de jobbára száraz levegő érkezik fölénk. Szórványosan alakulnak majd ki záporok, zivatarok, legnagyobb számban talán vasárnap, de országos, számottevő csapadékra továbbra sincs kilátás. Keddtől nyugatiasra, délnyugatira fordul az áramlás, mellyel egyre melegebb, de száraz levegő érkezik fölénk, jellemzően tovább fokozódik az aszály.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Egyetemi tudás a Farmer Expón

Látványos standokkal és szakmai programokkal készül a Debreceni Egyetem agrárkara és több szervezeti egysége az augusztus 17-én nyíló Farmer Expóra. A Böszörményi úti campus fejlesztésének köszönhetően minden idők legnagyobb hazai, 4-es és 5-ös fogatokból álló lovasbemutatója is összeállhat a rendezvényen.

Fotó: Debreceni Egyetem

Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának címere (Ábra: Debreceni Egyetem)

Az elmúlt hónapok aszályos időjárása nyomán létfontosságú kérdéssé vált az öntözés és a vízgazdálkodás, az idei Farmer Expón egyebek mellett a kertészeti ágazat vonatkozásában foglalkoznak a témával.

– Magyarországon mintegy 80 ezer hektáron termelnek gyümölcsöt és csaknem 85 ezer hektáron zöldséget. A kertészeti területek jelentős része ki van téve az extrém szárazságnak és az aszálynak, mivel a gyümölcsösök mindössze 20-25 százaléka, míg a zöldségtermő területek 80 százaléka öntözött. A kertészeti ágazatban az egy hektáron megtermelt áru értéke jelentős, emiatt ilyen időjárási körülmények között létfontosságú az öntözés. Ezért is kapta idén a „Lenni vagy nem lenni…” címet a Farmer Expó kertészeti szakkiállítása, a HORTICO – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Kertészettudományi Intézet vezetője, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A szakmai konferencián elsősorban a meglévő vízkészletek helyzetének feltérképezésével és a vízjogi engedélyezési eljárás menetével foglalkoznak a szakemberek.

Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Kertészettudományi Intézet vezetője, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Fotó: Debreceni Egyetem

– A jelenleg nehéz helyzetben lévő kertészeti ágazat számára kiemelten fontos a vízkivételi és vízjogi létesítési engedélyek beszerzésének megkönnyítése, és ezáltal az öntözésfejlesztés előmozdítása. Ezen jogosultságok azonban a vízkészletek nagyságától függnek. Olyan racionális javaslatokat kell tenniük a szakmai szervezeteknek, amelyek ebből a helyzetből előremozdítják a zöldség-gyümölcs ágazat fejlődését – fejtette ki Apáti Ferenc.

Az augusztus 18-i HORTICO Zöldség–Gyümölcs Kertészeti Konferencia keretében szó lesz egyebek mellett Magyarország hidrológiai adottságairól, a felszíni és felszín alatti vízkészleteiről, különös tekintettel az Észak-Alföldre, illetve az öntözésfejlesztés jövőbeni kilátásairól, az öntözés szabályozásának átalakulásáról, az öntözés és az öntözhetőség racionalizálásának lehetőségeiről.

A 31. Farmer Expó szakmai programjába bekapcsolódik a DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet, juhtenyésztési workshopot rendez az EuroSheep projekt keretében.

Fotó: Debreceni Egyetem

Az egyetem szakemberei a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület programjában is közreműködnek, ahol 40 különböző állatot lehet majd látni, például a magyar muraközit és az óriásokat. A kapcsolódó konferencián előadást tartanak a DE MÉK és az AKIT szakemberei. Pataki Balázs, a kar tiszteletbeli docense a magyar hidegvérű fajta kialakulását, történetét és értékeit ismerteti, Mihók Sándor professor emeritus pedig azt állítja középpontba, milyen kötelezettséggel jár egy történelmi lófajta fenntartása. Oláh János, az AKIT tudományos főmunkatársa a magyar hidegvérű lófajta és a klímaváltozás kapcsolatát elemzi.

A DE MÉK és az AKIT közös standon mutatkozik majd be a közönségnek, ahol megismerhetik a kar oktatási-kutatási portfólióját, emellett drónokkal, hőkamerával, akvapóniával és saját termesztésű zöldségekkel, gyümölcsökkel várják a látogatókat.

Fotó: Debreceni Egyetem

Standot állít a DE Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma is a kiállításon. Asztalra kerülnek a diákok által a gyakorlókertben termelt zöldségek és gyümölcsök, valamint gyógynövények és virágok, illetve maguk a tanulók válaszolnak a képzésekkel kapcsolatos kérdésekre. A szervezők a kisgyerekre is gondolnak, többek között traktor-szimulátorral, ló- és fejhető tehén-makettel, valamint állatokkal kapcsolatos, QR-kódos kincskereső játékkal készülnek.

Idén újra lesz Karneváli Lovaskupa a Farmer Expón. Miután a Debreceni Egyetem közreműködésével több mint kétszeresére növelték a rendelkezésre álló pálya nagyságát, már nagy fogatok is elférnek és a gyep minőségén is sokat javítottak. A tervek szerint olyan nagy volumenű, 4-es és 5-ös fogatokból álló lovasbemutató állhat össze a Karneváli Lovas Kupa Fogathajtó- és Díjugrató Versenyen, amilyen még nem volt Magyarországon.

A nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállításnak ezúttal is a DE Böszörményi úti campusa ad otthont, augusztus 17. és 20. között.

Forrás: Debreceni Egyetem

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A gazdák az aszályban is számíthatnak a kormányra

A magyar gazdák ahogyan eddig, úgy most, a történelmi aszály idején is számíthatnak a kormányra – mondta az agrárminiszter csütörtökön Újszilváson, ahol a napokban hozott kormányzati intézkedéseket ismertette.

Fotó: AM

Nagy István elmondta, hogy az aszály következtében az ország kiszáradt termőterületeinek nagysága elérheti az egymillió hektárt, a hazai termőföld 20 százalékát. Hozzátette, hogy a búzánál elkönyvelt 25 százalékos terméskiesés után mára a kukoricaállomány Közép-Magyarország és az Alföld jelentős részén megsemmisült és már a dunántúli termést is fenyegeti a szárazság. Az alföldi területeken a gyepek is teljesen kisültek, a gazdálkodók nem tudnak legeltetni és kaszálni – mondta.

Nagy István emlékeztetett, az agrárium gyors és hatékony megsegítésére létrejött aszály veszélyhelyzeti operatív törzs az első ülését követően ötpontos, azonnali intézkedéscsomag bevezetését javasolta. Ezek között szerepel a hiteltörlesztési-moratórium lehetőségének biztosítása a rászoruló mezőgazdasági vállalkozások számára, a gyorsabbá és rugalmasabbá tett biztosítói kártérítési folyamat, a 3 milliárd forintos takarmányszállítási támogatási keret a tömegtakarmányokhoz, az állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségeinek 1,4 milliárd forintos támogatása és a lehetőség, hogy a termelők újból benyújthassák kérelmeiket rendkívüli vízhasználati igényükre. A kormány hatékonyságát mutatja, hogy az intézkedések már hétfőn meg is jelentek a Magyar Közlönyben – fűzte hozzá Nagy István.

A miniszter beszélt arról is, hogy azoknak, akik élni kívánnak a törlesztési moratórium lehetőségével, szeptember 15-ig kell nyilatkozniuk és szeptember 1-től kaphatnak fizetési haladékot egészen 2023. december 31. napjáig. Hozzátette, hogy a biztosítói kártérítésekhez október 31-ig kell megtenni a kárbejelentést és a biztosítóknak 14 napon belül ki kell fizetniük az előleget. Előleg igénylésére jogosultak azok a kukorica- vagy napraforgó-termesztéssel foglalkozó gazdálkodók, akiknél az elszenvedett kár eléri a növénykultúránkénti 80 százalékos kárátlagot – fűzte hozzá az agrárminiszter.

Nagy István ismertette, hogy kidolgozták a koncepcióját annak a 3 milliárd forintos támogatásnak, amely a bajba jutott állattartóknak jelent segítséget a tömegtakarmányok szállítási költségeinek finanszírozásában. Hozzátette, a minisztérium tervezi a 400 milliárd forint nagyságrendű területalapú támogatások előlegfizetését is október közepétől.

Megjegyezte azt is, a kormány jelentős erőfeszítéseket tett az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére, létrejöttek az öntözési közösségek és több tízmilliárd forint értékben valósultak meg öntözési beruházások. Hozzátette, hogy eddig 45 milliárd forint támogatást kaptak a gazdák öntözésfejlesztésre és még 70 milliárd forintot terveztek erre a célra.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom