Keressen minket

Horgászat

Balatoni horgászrend változásai

Két jelentős enyhítés mellett csupán kisebb jelentőségű módosításokat hajtottunk végre a 2022-es Balatoni és a Behúzós Horgászrendben. Szokásaikhoz híven a változtatásokat ez úton mutatják be és meg is indokolják azokat. Továbbá az alábbi cikkben összefoglalták az új horgászév kezdetével kapcsolatos egyéb hasznos információkat is – közölte a Balatoni hal.

Kisebb jelentőségű módosításokat vezetnek be a balatoni horgászrendben (Kép: balatonihal.hu)

Balatoni hal: Mielőtt a horgászrendi változásokra rátérnénk, idén is szeretnénk informálni a Horgásztársakat a következőkről:

– a 2021. évre kiállított állami jegyek és az éves balatoni területi horgászjegyek 2022. január 31-ig érvényesek;

– a 2021. évre kiállított állami jeggyel időszakos (24, 72 órás, 10 napos) területi jegyeket lehet váltani még január folyamán;

– 2022. évre érvényes éves balatoni területi jegyet azonban csak az a horgász válthat majd, aki már 2022. évre érvényes állami jeggyel rendelkezik;

– a balatoni éves területi jegyek várhatóan január 10-től lesznek megvásárolhatóak.

– A fogási naplók leadási határideje 2022. február 28. Kérjük, hogy a naplókat összesítve, kitöltve legyenek szívesek leadni azon a forgalmazási ponton, ahol azt kiváltották, vagy ahol a 2022. évi állami jegyet váltani fogják.

A pirossal jelölt módosítások indoklását sorban haladva az alábbiakban fejtjük ki:

19., a 20., a 21. és az 59. pontok gyakorlati változást nem, csak a félreértések elkerülése érdekében hozott technikai módosításokat  jelentenek.

32. pontban olvasható áprilisi csónakos tilalom szövege jelentősen változott. Ahogy az északi parton korábban is létezett egy part menti sáv, ahol kizárólag nappal és kizárólag békés halakra szabadott horgászni, eztán a déli parton is lehetőség lesz erre. A változás gyakorlatilag véglegesíti a koronavírus járvány kapcsán az elmúlt két áprilisban eszközölt eseti feloldásainkat.

33. pontban leírt ú.n. “csatornás tilalom” jelentősen enyhült. Korábban a Nyugati-övcsatornán a Kéthelyi-hídtól, a Keleti-Bozót-csatornán pedig a “Bambi-hídtól” délre eső szakaszokon általános tilalom volt érvényben, az említett hidak és a Balaton között pedig szabadott horgászni, de pontyot és harcsát megtartani tilos volt. Az új szöveg szerint látható, hogy az általános tilalom csak a Keleti-Bozót-csatornán marad meg, de ott is lényegesen délebbre tolódik a tiltott terület határa. Fontos azonban megemlíteni, hogy nem marad védelem nélkül a ponty és harcsa. A jogszabályban előírt fajlagos fogási tilalom mindkét befolyón továbbra is védi őket. (ponty: május 2. – május 31.; harcsa: május 2. -június 15.)

Tehát ahogyan a korábbi években sem, úgy 2022-ben sem fogjuk feloldani a pontytilalmat a balatoni befolyókon.

A Balaton tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava. 77 kilométer hosszú, területe 592 négyzetkilométer. (Kép: balatonihal.hu)

A Behúzós Horgászrend változásai
A behúzós horgászrend egy új ponttal bővült és négy pontját módosítottuk. Mind a két jellegű változás főként halvédelmi célokat szolgál, továbbá az utóbbi időben gyakran felmerült kérdésekre adnak kielégítő válaszokat.

Új Horgászrendi pont:

“1.7. Amennyiben közvetlen vízparti ingatlanon kirívó horgászrendi szabályszegés történik, a behúzós horgászmódszer gyakorlása betiltható az adott partszakaszt határoló pontos koordináták megjelölésével. “

A korábbi ellopott kapitális ponty esete miatt vezettük be ezt a horgászrendi pontot. Fő célja az, hogy ha felmerül, majd szabályszegés történik az adott helyen a módszer gyakorlása során, ráadásul több alkalommal, akkor az adott helyszínen a behúzós módszer gyakorlását betilthassuk.

Módosított horgászrendi pontok:

Behúzós horgászrend 2.6. pont:

“Elhagyós szerelék esetén ólomsúly használata tilos! Ólomsúly csak inline, vagy running-rig megoldással alkalmazható. Az oldalakasztós ólom fél-fix csúszós lehet, így csak esetleges szakadásnál hagyható el. Különböző ólom elhagyós lead clips-ek használata nem engedélyezett.”

Sokaknál kérdés volt, hogy az ólomsúlyt milyen végszerlék rendszerekben szabad alkalmazni. A horgászrendi pontot módosítottuk úgy, hogy minden kérdésre kielégítő választ adjon.

Behúzós horgászrend 2.13. pont: 

“A behúzós horgászok a szabad vízparti közterületeken (nyílt strandokon) egymás mellé közvetlenül nem táborozhatnak le. A dőlőbója körül 40 méteres sugarú körben, illetve a bója és a part által határolt 80 méter széles területen más behúzós horgász nem horgászhat. (Lásd a lenti ábrát.)  Legközelebb, oldalirányba 40 méterre lehet a következő behúzós horgász annak érdekében, hogy parti dobós módszert alkalmazó is tudjon horgászni. A magánterületeken (kempingek, vízparti ingatlanok) a helyi területhasználati szabályzatnak megfelelően ülhetnek le egymás mellett a behúzós horgászok.”

Külön felhívjuk a figyelmet a behúzós kisfüzetben (mellékletben) és a honlapjainkon található ábrára, ami pontosan mutatja azt, hogy egy behúzós horgász mekkora területet fedhet le a vízen és a parton, illetve mekkora távolságban ülhet le mellé a szintén behordós módszert gyakorló társa.

Behúzós horgászrend 3.4. pont:

“A csónakból történő fárasztást követően a fogott pontyot fotózás céljából a partra szállítani az alábbi módokon szabad:

a) A horogszabadítás után a pontyot a szákkal együtt a vízben hagyva szabad vontatni, olyan módon, hogy a hal feje a haladási irányba nézzen.

b) A horogszabadítás után a pontyot a szákból merev falú matracra fektetve és azt folyamatosan friss vízzel locsolva szabad szállítani.

c) a parthoz érkezést követően a halat kizárólag úszó mérlegelőbe téve szabad a vízparton elhelyezett merev oldalfallal rendelkező pontybölcsőbe átvinni. Tehát a merítőhálóban lévő halat úszómérlegelő használata nélkül a vízparti bölcsőig átvinni, vagy abban megemelni, mozgatni szigorúan tilos!”

Ehhez a ponthoz egy kiegészítést tettünk halvédelmi célból (c). A merítőhálóban „emelgetett” hal könnyen megsérülhet, pl. faroktörés, uszony beszakadás. Ezek elkerülése miatt bővítettük az említett pontot.

A bővüléseket és változtatásokat pirossal jelöltük a csatolt dokumentumban.

Forrás: balatonihal.hu

Horgászat

Idegenhonos harcsát fogtak a Duna középső szakaszán

2022. július 25-én, Buchmüller Róbert süllőzésre indult a Tolnai Horgászegyesületek vízterületén, amely az óriási holtágairól ismert. A vízterület megközelítőleg 75 hektár nagyságú. A folyószabályozás előtti korokban az ős-Duna itt kanyargott. A Duna itteni szakaszán jelentős a szürkeharcsa, és a ponty állománya is, emellett jó szerencsével szinte bármilyen halat kifoghat az idelátogató szerencsés horgász, a 14 folyamkilométer hosszú vízterületen.

Fotó: Buchmüller Róbert – Agro Jager News

Robi, Szekszárd és Paks között, Tolnához közel, a Duna egyik holtágán horgászott. Késő délutánra ért ki a vízpartra. A szereléke egy csúszóólomból és egy tirolifából állt. Bodorkát és snecit kínált fel a ragadozóhalaknak.

Este nyolc óra után, a bot spicce megremegett. Egy finom, húzogatós kapást figyelt meg. A következő másodpercben pedig valami erőteljesen elhúzta a szerelékét.

A sportos hal, sokáig küzdött mire a szákba tudta terelni. Már a fárasztásnál látszott, hogy valami furcsa halat sikerült megakasztani. Kézbevételkor még nagyobb lett a bizonytalansága.

A tapasztalt horgász tudta, hogy talán a barátait is érdemes lenne megkérdeznie. Wimmer Ferenc, hivatásos horgászvizsgával rendelkező barátja, aki egyben halőr is, kapta meg először a fényképet az ismeretlen halról.

Fotó: Buchmüller Róbert – Agro Jager News

A világháló adta lehetőségeknek köszönhetően a meglepett horgászok gyorsan meg is találtak az interneten az ismeretlen fajt. Tolnán eddig még senki nem látott amerikai pettyes harcsát. Az idegenhonos harcsa megjelenése aggodalomra ad okot.

A vízterületen jelentős számban él busa, és amur is, amelyek az eddigi megfigyelések alapján képesek leívni. A pettyes harcsa vélhetően megszökött, vagy valaki(k) szándékosan a Dunában engedték el. Az idegenhonos halak azonban óriási pusztításra képesek az őshonos halállományokban – hívta fel a figyelmet Bochmüller Róbert horgász. Egyelőre nem tisztázott, hogy miként kerülhetett a holtágba és az sem, milyen hatással lehet megtelepedése esetén a magyar faunára.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Buchmüller Róbert

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom

Horgászat

250 ezer forintért „vásárolt” pár darab tiszai pontyot az ÁHSZ

Nébih: A Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége megkeresését követően végzett próbavásárlást a Nébih Állami Halőri Szolgálata egy tiszaburai horgásznál. A személyes kapcsolatfelvételt követően a megvásárlásra kínált halakat az ÁHSZ munkatársai a kiskörei hallépcső közelében, vízben kikötött állapotban találták, majd sikeres alkut követően meg is vásárolták. Meglepetésére a jogszabálysértő halárusnak a 250 ezer forintos vételár helyett tetemes bírság „ütheti a markát”.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A 250 ezer forintos ellenértékért egy 19 kg-os (85 cm hosszú), egy db 6 kg-os (60 cm hosszú) és egy db 5,5 kg-os (58 cm hosszú) tőpontyra tettek szert az állami halőrök. A sikeres üzletkötés azonban az eladó személy számára nem várt módon folytatódott. A pénz átadását követően a tiszai vízi rendőrök és az állami halőrök őt, valamint a halak kifogásában és eladásában közreműködő személyeket is feltartóztatták. A Nébih mindannyiukkal szemben eljárást indított, melynek végén több százezer forintos halvédelmi bírságra számíthatnak.

Az eladásra kínált halak – mérlegelés és fotózás után – visszakerültek eredteti élőhelyükre, a Tiszába.

 

Fotó: Nébih

Az eset kapcsán felhívjuk a horgászok, halkereskedők figyelmét, hogy Magyarországon törvény* tiltja a halgazdálkodási vízterületekről kifogott halak kereskedelmét. A jogszabály előírja azt is, hogy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről származó hal, haltermék vagy más hasznos víziállat kereskedelmi forgalomba csak fogási tanúsítvánnyal kerülhet.
Ezenkívül a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége által kiadott 2022. évi horgászrend is a következőképpen rendelkezik: „A kifogott (elvitelre szánt) hal a vízparton más horgásznak nem adható át, nem ajándékozható el, nem adható el, kereskedelmi forgalomba nem hozható, állatok takarmányozására nem használható.”

Fotó: Nébih

Természetes vizeink halállománya nemzeti kincs, élőhelyük megőrzése közös feladatunk. A Nébih kéri, hogy amennyiben horgászattal, halászattal, halkereskedelemmel összefüggésben szabálytalanságot tapasztalnak, jelezzék azt az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címen.

Hivatkozott jogszabály:
*A hal védelméről és a halgazdálkodásról szóló 2013. évi CII. törvény
Forrás: Nébih

***

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Horgászat

Réti csíkot fogtak a Balatonban

Védett halfajt fogtak a Balatonon

Rigó Alex jóbarátjával, Czakó Péterrel már számos helyre utazott el horgászni. Olyannyira szenvedélyük a horgászat, hogy ketten egyéni szervezéssel, segítség nélkül még Olaszországban is jártak: a Pó folyón eredményesen horgásztak szürkeharcsákra.

Védett halfajt fogtak a Balatonon. (Fotó: Rigó Alex – Agro Jager News)

Régi álmuk vált valóra júliusban. Egy egész éjszakát kint akartak tölteni a Balatonon. A pergető horgászok közé sorolják magukat, akik a különféle csalihalakkal és wobblerekkel a ragadozóhalakat űzik.

Alex és Péter, egy olaszországi szürkeharcsával. (Fotó: Rigó Alex – Agro Jager News)

Rengeteg szervezés, és anyagi befektetés után Balatonalmádiba találták magukat, Pestről viszonylag könnyen eljutottak az északi partra. Előzetesen felvették a kapcsolatot egy hajókölcsönző céggel, akiktől egy faladikot béreltek. Az északi parton egy védett, kevésbé ismert kikötőből már a kijutás is nehéznek bizonyult, mert a Balatonban idén kevesebb a víz. Az evezés nem ment, ezért helyenként gyakorlatilag kitolták magukat a náddal körülvett, szűk csatornából. Még késő délután volt, amikor a parttól már több száz méterre intenzíven pergettek. Legnagyobb meglepetésükre hirtelen elkezdődött a viharjelzés. Az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztetésére náluknál jóval nagyobb hajók, vitorlások azonnal reagáltak, és indultak el a part irányába. A Balaton pillanatok alatt kiüresedett. A vízirendőrök a bizonytalankodókat is utasították a tó azonnali elhagyására. A fiatal horgászok ezért a nádfal mellé horgonyozták le magukat, közvetlen a kikötő bejárata mellett. „Jött egy gyenge kis szél – majd mintha lekapcsoltak volna egy villanyt, hatalmas vihar csapott le a Balatonra. Félelmetes volt megélni, amit eddig mi még soha nem tapasztaltunk. Annak ellenére, hogy a part mellett horgásztunk, megéreztük a veszélyt. Akkora szél volt, esővel, hogy a wobblert el sem lehetett dobni. Fizikailag képtelenség volt horgászni. Ekkor úgy döntöttünk, hogy visszahúzódunk a partra, alszunk egy kicsit, amíg a vihar lecsendesedik.  Megállapodtunk, hogy hajnali háromkor folytatjuk a horgászatot: a körülmények továbbra sem voltak optimálisak, de legalább nem voltunk közvetlen életveszélyben.”

(Fotó: Rigó Alex – Agro Jager News)

Mindent megpróbáltak, váltogatták, cserélték a különböző méretű alakú, színű csalikat, de a próbálkozásuk kudarcba fulladt. Az összes szervezést, befektetést, terveket a balatoni vihar gyakorlatilag elsodorta. Miután elfogadták, hogy ezúttal a Balaton nyert és nekik ma nem jut semmi, visszaindultak a csónakkikötőbe. Lelkiekben már a Budapest felé tartottak, amikor a legnagyobb meglepetésükre egy hosszúkás kis hal bukkant fel előttük a sekély vízben. Azonnal előkerült a szák, és az érdekes és ritkának tűnő halat kiemelték. Legnagyobb meglepetésükre egy réti csík pislogott rájuk, amely béllégzésre is képes. A csík a légköri oxigént is feltudja használni. A levegőt lenyeli, és a beleiben található hajszálerekbe szívódik fel az oxigén. Vélhetően a vihar felkavarta a szűk csatornában az iszapot és ott, azon a szakaszon oxigénhiányos állapot alakulhatott ki. A nagy vihar emellett oda is csaphatta valamihez. A halat sokáig próbálták feléleszteni, majd úgy döntöttek, hogy a nyílt vízfelületen jobb helyre kerül. A védett hal kifejezetten jól reagált a két horgász segítségnyújtására. Egy gyors fénykép elkészítése után, miután már jobb állapotban  a vízbe került, azonnal elúszott a Balatonban.

Vihar előtti csend a Balatonon. (Fotó: Rigó Alex – Agro Jager News)

„Bár pergetve nem jártunk sikerrel, nagyon szerencsésnek érezzük magunkat, hogy egy ilyen védett vadvízi halat  kifoghattunk a Balatonból és sikerült megmentenünk.” A két fővárosi horgász kalandjuk után arra kér mindenkit, hogy vegye komolyan a viharjelzést és azonnal hagyja el a Balatont, mert beláthatatlan következményekkel járhat egy hirtelen vihar –  zárta beszámolóját Rigó Alex pergetőhorgász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotók: Rigó Alex

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom