Természetvédelem
Vidrákat gázoltak az Adorjáni tónál
Vidrákat gázoltak Magyarkanizsa határában
Lent járunk délen, a Vajdaságban, a magyar határtól alig 15 kilométerre, Magyarkanizsán, amely igen gazdag történelemmel és kultúrával rendelkezik. Ahogy Magyarkanizsán tartja a közmondás: ” ha jöttök lesztek, ha hoztok esztek”. A települést először 1093-ban említik meg a krónikások.

Fotó: Hrodolf Bognár – Agro Jager News
Rudi, Magyarkanizsán, a Kis-Rét Vadászegyesület tagjaként jól ismeri ezt a vidéket, a régiót. A település, amit a helyiek röviden csak Kanizsának hívnak, a Tisza jobb partján fekszik. A múlt héten autójával dél felé tartott a 22 kilométerre fekvő Zenta irányába, a 102-es úton

Fotó: Hrodolf Bognár – Agro Jager News
Az út felénél, a több tízhektáros Adorjáni tóhoz érve, az út szélén két elgázolt állatot pillantott meg. Vadászember lévén a kíváncsiság is vezérelte. Visszafordult és megnézte a két emlőst. Ahogy egyre közeledett, azt látta, hogy két fokozottan védett európai vidra fekszik a kövesúton. Vélhetően az egy párt alkotó vidrákat a kora hajnali órákban üthették el.
A faj túlnyomórészt éjjeli életmódot folytat. A szerbiai vizek egyik csúcsragadozója, amelynek természetes ellensége szinte nincs. Szerbiában az európai vidrát mindenki kedveli játékos, bohókás viselkedésük miatt. A szerbiai vadászok is óvják a helyi állományát, amely rendkívül stabil. Az itteni vízi világ rendkívül sokszínű, gazdag. Talán ennek is köszönhető , hogy a vidrák létszáma növekszik.
Nem messze fut a Tisza, amelyből időnként friss vizet pumpálnak a Palics, Szabadka, Magyarkanizsa, Zenta körül futó csatornákba, amelyek közül kiemelkedik a Kőrös csatorna és a Sárga árok.
Éves szinten azonban megközelítőleg négy-öt egyedet gázolnak el a közutakon Magyarkanizsa, Zenta között.
Szerbia része az európai természetvédelmi hálózatnak (Natura 2000), amelynek keretében különböző fajok, beleértve az európai vidrát is, védett státuszt kapott. Emellett, a nemzetközi egyezmények, mint például a Berni Egyezmény és a Bonni Egyezmény, további védelmet biztosíthat az európai vidráknak.
Szerbiába is betelepítették elmúlt években az európai hódot, amelyek lépésről-lépésre alakítja át a tájat. Ahol megjelentek a hódok, gátakat építenek a kidöntött fák gallyaiból, növekszik a vizes területek aránya, amely kedvez a vidráknak.
Fotó: Hrodolf Bognár – Agro Jager News
A Vadászati Lexikon így ír az európai vidráról:
vidra Lutra lutra – Fischotter – A menyétfélék (Mustelidae) családjának vízi élethez alkalmazkodott ragadozó emlősfaja. Hosszú, karcsú test: felül lapos, kerekded fej, rövid nyak, kis szemek és fülek. Lábai rövidek, erősek: felső ajkán erős tapogatószőrök. Szőrzete sűrű, felül fénylő sö- tétbarna, a hasi oldalán világosabb, vízálló; nincs időhöz kötött vedlés. Az ajkak, a fej oldalai, fül- szélek és a nyak a korral fokozatosan világosodik. A fiatal állatok inkább egyszínű szürkék. Minden lábon az 5 lábujj között csupasz úszóhártyák képződtek, amelyek a kerekded lábnyomokban is többnyire jól felismerhetők.
TS: 8000 – 15 000 (16 000) g, a nőstény valamivel kisebb
TH: 65 – 100 cm
OH: 35-50 cm
Fogképlet: 3 1 4 1 /3 1 3 2 = 36
A fülek és az orr elzárhatósága, valamint a szív- működés lelassulása a merüléshez való alkalmazkodásra utal, amely többméteres mélységben 6-8 perc is lehet. Tiszta vizek mellett él, erdővel benőtt vagy nádövezettel védett partokon, a nagyvárosok vizeiben is előfordulhat. Társas állat és családi kötelékben is vadászik. A hímek va- dászterülete több mint 15 km parthosszúságra is kiterjed, magában foglalva a domináns nősté- nyek vadászterületeit is: a vizet csak meghatározott helyeken hagyja el. Főleg köveken, zsombékokon és többek között a jelzési pontokon rakja le kolbász alakú, többnyire halpikkelyeket, halcsontot tartalmazó, szürkészöld, kissé nyúlós ürülékét.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
Mindenféle hal mellett békákat, víziszárnyasokat, vízipockot, fiatal pézsmapockot, rákokat, bogara- kat, csigákat, a szárazföldön egyéb madarakat és egereket, pockokat zsákmányol. A nagyobb zsákmányt a szárazföldön fogyasztja el, a kisebbet a vízben is. A maga ásta várak mellett felkeresi a róka vagy a hódok kotorékait is, éppúgy a parti föld alatti üregeket, üreges fákat. Szaporodásbiológiája kevéssé ismert. A párzás nem mindig kötődik meghatározott időponthoz. A vemhességi idő kb. 61-63 nap: petenyugvásról nincs adat, újszülöttek néha egész évben találhatók. Egy alomban 2-3 (5) kölyök van. Szemük a 35. napon nyilik ki. A fiatalok sokáig maradnak a családi kötelékben (család). Leghosszabb életkor 15 év.
A -k lehetőleg tartós párkapcsolatban élnek, a vízben és a szárazföldön egyaránt párzanak. Egykor a Eurázsia számos vízében előfordult egészen a 2500 m magas hegységekig. Az értékes prémje és a halállományokban okozott kártétele miatti üldözés, valamint az élőhelyek tönkretete- le az állományt a kipusztulás szélére juttatta Angliában és Skandináviában is, valamivel jobb a helyzet Dél-Európában, ahol jelenleg a halászat védelmében az állománycsökkentést mérlegelik. Magyarországon szigorúan védett, egyedszáma örvendetesen emelkedik.
A németo.-i ~állomány kevesebb, mint 300 darab (főleg Schleswig-Holsteinban, Alsó-Szászo.- ban és Délkelet-Bajoro.-ban). Szigorúan védeni és a számára minden alkalmas élőhelyet biztosítani kell. A vadászati jog hatálya alatt áll (egész évi kíméleti idő). HEPTNER ÉS NAUMOV (1974), STUBBE (1981). Svájc: Jóllehet a hosszú évek óta vé- dett, gyakorlatilag eltűnt, mert az élőhelyét tönkretették.
Homonnay és munkatársai (1997): Vadászati Lexikon. 411-412 oldal.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fotó: Hrodolf Bognár
Természetvédelem
KITEKITNŐ: Izrael – Ritka felvétel: tigrisgörény a Negev-sivatagban
Izraelinfó: A tigrisgörény egyedülálló emlősfajta, amely főként reggel és este aktív. Egy helyi lakos által kihelyezett kameracsapda örökítette meg, amint éppen előbújt a rejtekhelyéről. „Mivel naponta cserélnek búvóhelyet, az ilyen megfigyelés egyszeri alkalom” – mondta a felvétel készítője.

Tigrisgörény tűnt fel a Negev-sivatagban.
Egy tigrisgörényt, Izrael legkisebb ragadozó emlősét sikerült megörökíteni egy mezőn kihelyezett kameracsapdával, amikor épp előbújt rejtekhelyéről. A felvétel különösen ritka, mivel a tigrisgörény rendkívül ritka faj, amely egyedülálló a maga nemében, és elsősorban a reggeli és esti órákban aktív. Testhossza 29–35 centiméter között van, és főként tojásokkal, kígyókkal és kisebb rágcsálókkal táplálkozik.
A felvételt Jariv Agor, a nyugati Negev egyik lakosa készítette, miután barátjától hallott egy tigrisgörényről, amely egy kibuc mezőin bóklászott. „Ez volt az első alkalom, hogy saját szememmel láttam tigrisgörényt – annyira ritka” – mesélte Agor a Természetvédelmi Társaságnak. „A barátom látta, ahogy egy tigrisgörény bemászik egy üregbe, ahová korábban egy gerbilt is látott bemenni. Gyorsan odamentem, felszereltem a kamerákat, és szerencsémre pontosan sikerült elcsípnem a pillanatot.”
A Természetvédelmi Társaság szerint a tigrisgörény látása nagyon gyenge, ezért főként fejlett szaglására hagyatkozik. Amir Levan, a szervezet vadállat-viselkedéssel foglalkozó szakértője szerint a tigrisgörények híresek arról, hogy naponta cserélik a lakhelyüket, és soha nem térnek vissza ugyanabba az üregbe kétszer – ezért is különösen ritka és értékes ez a megfigyelés.

A Természetvédelmi Világszövetség sebezhető fajként tartja számon,
Levan szerint a faj egyedszáma azért is csökkent drasztikusan, mert élőhelyeik elpusztultak a fejlesztések, útépítések, területek feldarabolása és különféle vegyszerek használata miatt. A nyugati Negev mezőgazdasági térségei az utolsó menedékhelyek közé tartoznak a tigrisgörény számára Izraelben. „Ez egy annyira különleges vadállat, hogy mindent meg kell tennünk, amit csak lehet, hogy megőrizzük a populációját” – hangsúlyozta.
A cikk eredeti forrása itt érhető el!
Természetvédelem
KITEKINTŐ: Több millió madarat ölnek meg Libanonban az illegális vadászok
Libanonban évente több millió vándormadarat, köztük gólyákat, sasokat és énekesmadarakat lőnek le illegálisan.
Libanonban évente több millió vándormadarat, köztük gólyákat, sasokat és énekesmadarakat lőnek le illegálisan. A pusztítás közepette mégis felcsillant egy halvány reménysugár: egy libanoni vadász együttműködött izraeli természetvédőkkel – ezzel példát mutatott arra, hogyan lehetne megvédeni ezeket a veszélyeztetett fajokat.
Miközben Izraelben élvezettel figyeljük az eget betöltő vándormadarakat, Libanonban egészen más a helyzet: ott tömeges és pusztító az illegális vadászat, különösen a vonulási időszakokban. A Committee Against Bird Slaughter (Bizottság a Madárirtás Ellen) nevű szervezet szerint évente milliószámra lőnek le madarakat Libanonban – ragadozókat, gólyákat és énekesmadarakat egyaránt.

Fotó: Committee Against Bird Slaughter
A legtöbb madarat élelemként ejtik el, de a ritkább fajokat – például a keselyűket és a sasokat – olykor túlélés esetén piacon is árusítják. Nemrég egy videó terjedt a közösségi médiában, amelyen felfegyverzett bandák láthatók, amint az észak-libanoni Arida faluban sportból lövik a gólyákat, miközben azok Európa felé tartanak költőhelyeikre.
Dr. Yoav Perlman, az izraeli Természetvédelmi Társaság Madármegfigyelő Központjának igazgatója kiemelte, hogy ez a probléma nem kizárólag Libanont érinti: „Izraelben egyfajta buborékban élünk. De a környező országokban – Libanonban, Szíriában, Szaúd-Arábiában, Jordániában és a Palesztin Hatóság területén – szervezett, nagyszabású, kereskedelmi célú vadászat folyik. Sok helyen kulturális gyökerei vannak ennek a szokásnak, a vadászatot terepjárókkal, lőfegyverekkel és kommunikációs eszközökkel végzik. Sajnos ez nem csak tavaszi vagy őszi probléma: egész évben tart – tavasszal, nyáron, ősszel és télen is. Libanonban talán azért kerül gyakrabban reflektorfénybe, mert ott különösen sok gólyát ölnek meg. De nem egyedi esetről van szó – a vadászat folyamatos, és legkönnyebb a nagyobb madarakat célba venni. Mindent lelőnek, ami mozog.”
Dr. Perlman hangsúlyozta, hogy az illegális vadászat súlyos hatással van a madárpopulációkra, amelyek közül sok már eleve csökkenőben van – ilyen például az európai gerle, a fürj, a barátposzáta, a sárgarigó vagy a közönséges fürj. „Már így is éghajlati és biodiverzitási válsággal nézünk szembe. A vándormadaraknak így is nehéz túlélniük – az illegális vadászat pedig csak tovább súlyosbítja a helyzetüket.”
Ezen a héten egy madarat, amelyet néhány nappal korábban gyűrűztek meg Jeruzsálemben, lelőttek. Szombaton egy fiatal barátposzátát – egy mindössze 18,5 grammos énekesmadarat – jelöltek meg a jeruzsálemi Nili és David Madárkutató Állomáson. Szerdán jelentés érkezett a libanoni Dlebta városából, Bejrúttól északkeletre, hogy a madarat ott elfogta egy helyi vadász. A vadász észrevette a madár lábán lévő fémgyűrűt, amelyen az X-640671 kód szerepelt, és önként jelentkezett Dr. Yosef Kiatnál, az izraeli Madárgyűrűzési Központ vezetőjénél.
„A vadász kezdeményezése abból fakadt, hogy megértette: ez az információ kulcsfontosságú a madarak nyomon követéséhez, megfigyeléséhez, kutatásához és védelméhez” – mondta Dr. Kiat. Yotam Bashan, a jeruzsálemi kutatóállomás igazgatója hozzátette: „Minden évben rengeteg vándormadarat ejtenek el Libanonban. Most azonban a várakozásokkal ellentétben ez a vadász úgy döntött, hogy együttműködik a természetvédelmi munkával, és közvetlenül felvette velünk a kapcsolatot.”
Forrás: Ynetnews
Van egy érdekes élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Nem mindennapi eset miatt riasztották pár napja a badacsonytomaji hivatásos tűzoltókat, egy apró vadmalac esett egy családi ház udvarán lévő szennyvízgödörbe.

Fotó: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Szerencsére a kis csíkosnak ugyancsak mázlija volt— keserves sírására hamar felfigyeltek, így gyorsan érkezett a segítség, és ami igazán szerencsés: a szennyvízakna üres volt.
A badacsonytomaji tűzoltók legbátrabbika lemászott a rémült malacért, ölbe kapta, majd biztonságban felszínre hozta.

Fotó: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Az állatot egy közeli fás területen szabadon engedték, ahol új erőre kapott, és mintha mi sem történt volna, boldogan és szélsebesen tovaszáguldott
Forrás: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság